ÁFA-szabályok, számvitel, statisztika és K+F ÁFA-szabályok, számvitel az Európai Unióban ÁFA-szabályok, számvitel Statisztika Kutatás-fejlesztés Ponácz György Márk SAKK-tréner Győr 2005. november 2.

1. ÁFA-SZABÁLYOK, SZÁMVITEL

ÁFA-kulcsok 25% (termékértékesítés, szolgáltatás) 20% (benzin) 15% (élelmiszer) 5% (könyv, gyógyszer) Adómentes (oktatás, pénzügyi tevékenység, egészségügy, közigazgatás) 2006. január 1-én a 25%-os kulcs 20%-ra csökken.

Közösségi adószám A Közösségi adószám igénylése nem az adóalany választásától, akaratától függ. Amennyiben az adóalany Közösségen belülre más tagállamban közösségi adószámmal rendelkező felé termékértékesítést teljesít, illetve onnan közösségi adóalanytól termékbeszerzést hajt végre, kötelező közösségi adószámot kérnie. A közösségi adószám ellenőrizhető az APEH internetes oldalán.

Közösségen belüli termékbeszerzés Közösségen belülről történő termékbeszerzés címen azok az ellenérték fejében megvalósuló termékbeszerzések adókötelesek belföldön, amelyeknél a terméket más tagállambeli adóalanytól szerzi be a belföldi közösségi adószámmal rendelkező adóalany. Közösségen belüli beszerzésnek tekintendő, ha a terméket akár ő vagy az eladó, vagy bármelyikük megbízásából egy harmadik személy juttatja, fuvarozza belföldre egy másik tagállamból. Közösségen belüli beszerzés adózási mechanizmusának lényege, hogy a beszerzőnek a beszerzett termékre vonatkozó belföldi áfa kulcs (5%, 15%, 25%) alapján kell az áfa bevallásban a fizetendő adót elszámolni. Amennyiben adóköteles tevékenységhez használja az adóalany a terméket, és a levonás egyéb feltételei is teljesülnek, ugyanebben az adóelszámolási időszakban levonható adóként is szerepeltethetők ezen adóösszegek.

Háromszögügylet Speciális szabályok vonatkoznak azon értékesítésekre, amelyeknek három szereplője eltérő tagállamban nyilvántartásba vett közösségi adószámmal rendelkező adóalany (vagy közösségi adószámmal rendelkező nem adóalany jogi személy). A háromszögügylet lényege, hogy az egyik („C”) tagország adózója (beszerző) részére a „közbenső vevőként" megjelenő másik tagállamban adózó („B”) végez termékértékesítést úgy, hogy a terméket egy harmadik közösségi ország adózójától („A”) szerzi be. A termék azonban nem kerül be a közbenső vevő tagországába, mert azt „A" tagországból közvetlenül „C” tagországába juttatják el. A háromszögügyletnél tehát a tulajdonváltozás nem követi a termék tényleges mozgását. Míg „C” tagország adózója termékbeszerzést valósít meg a közbenső vevő „B”-től, „A” tagország adózója pedig termékértékesítést teljesít a közbenső vevő „B” részére, addig a közbenső vevő kettős szerepben jelenik meg az ügyletben. Egyrészt termékbeszerzést valósít meg „A” tagország adózójától, másrészt termékértékesítést hajt végre „C” tagország adózója felé. Háromszögügyletre vonatkozó speciális áfa szabály lényege, hogy „B” ország adózójának (a közbenső vevőnek) nem kell emiatt sem „A”, sem „C” országban adóalanyként bejelentkeznie - annak ellenére, hogy „C” országban értékesít -, hanem az adókötelezettséget helyette „C” teljesíti a saját tagállamában. „B” adózás alóli mentesülésének feltétele, hogy „B” országban az összesítő nyilatkozatban szerepeltesse az ügyletet, jelölve, hogy abban közbenső vevőként járt el, valamint a számlát a számlázásra vonatkozó szabályok szerint állítsa ki, amelyben utaljon arra, hogy az ügylet utáni adókötelezettséget „C” adózó teljesíti.

Távolsági értékesítés Közösségen belüli adómentes értékesítésként csak a közösségi adószámmal rendelkező adóalany vagy nem adóalany jogi személy részére történő értékesítés minősíthető. Ennek a körnek teljesített termékértékesítések után az értékesítőnek keletkezik adókötelezettsége.

Közösségen belüli adómentes termékértékesítés Amikor a belföldi közösségi adószámmal rendelkező adóalany olyan termékértékesítést hajt végre Magyarországtól eltérő tagállamban nyilvántartásba vett, ott közösségi adószámmal rendelkező (azaz a saját országában Közösségen belüli beszerzés címén adófizetésre kötelezett) adóalany vagy nem adóalany jogi személy részére, amely értékesítés közvetlen következményeként a terméket más tagállamba fuvarozzák, juttatják el, az adóalany értékesítése adómentes Közösségen belüli termékértékesítés. Ez az adómentesség nem azonos fogalom a tárgyi mentességgel, mivel az ehhez kapcsolódóan belföldön esetlegesen felmerült beszerzésekben foglalt adó a levonás egyéb feltételeinek fennállása esetén levonható. Ezért nevezi az áfa törvény levonási joggal járó adómentes értékesítésnek. Az adómentesség feltétele: egyrészt, hogy a vevő más tagállamban közösségi adószámmal rendelkező adóalany legyen; másrészt, hogy a termék az értékesítés közvetlen következményeként - igazoltan - más tagállamba jusson el. A termék más tagállamba történő elfuvarozásának, eljuttatásának ténye fuvarokmánnyal vagy más hitelt érdemlő módon igazolható. A vevő közösségi adószámát a számlán is szerepeltetni kell. Amennyiben a vevő nem rendelkezik más tagállami közösségi adószámmal, illetve ha ugyan rendelkezik, de a termék nem kerül ki belföldről, úgy az értékesítőnek normál belföldi áfa mértéket (5%, 15%, 25%) kell felszámítania.

Számvitel A számviteli beszámolónak tükröznie kell a vállalkozás mérlegforduló-napi vagyoni helyzetét, illetve a beszámolási időszakra értelmezett jövedelemtermelő képességét, továbbá információkat kell tartalmaznia a vállalkozás pénzügyi helyzetének alakulásáról is. A számviteli beszámolók tartalmának összehangolásáról irányelvek rendelkeznek. Az Európai Unió számviteli irányelvei és a nemzetközi számviteli standardok a beszámoló lényeges kérdéseiben általában azonos elveket, módszereket, eljárásokat tartalmaznak.

Számviteli alapelvek A számviteli törvény tartalmazza azon alapelveket, amelyek biztosítják, hogy az adatokat felhasználók kiolvashassák az őket érintő információkat a beszámolóból és azokat össze is vethessék. A fontosabb alapelvek: Vállalkozás folytatásának elve Teljesítés elve Megbízható és valós kép elsődlegessége

A beszámoló részei Mérleg Eredménykimutatás Kiegészítő melléklet (melynek része lehet a cash-flow kimutatás)

Fontos mutatószámok Mérleg főösszege, azaz az eszközök és a források összesen adata Éves nettó árbevétel Átlagosan foglalkoztatottak létszáma

2. STATISZTIKA

Az EU-s nómenklatúrákkal azonos nómenklatúráink TEÁOR: tevékenységes egységes ágazati osztályozási rendszere (EU: NACE – Nomenclature of Economic Activities in the European Community) SZJ: szolgáltatások jegyzéke (EU: CPA – Classification of Products linked to Economic Activity) BTO: belföldi termékosztályozás (EU: PRODCOM – Products of the European Community) ÉJ: építményjegyzék (EU: CC – Classification of Types of Constructions) Statisztikai számjel: a statisztikai nyilvántartás fontos azonosítója (EU: business registers) További információk: KSH – Központi Statisztikai Hivatal; www.ksh.hu

3. KUTATÁS-FEJLESZTÉS

Az Európai Unió 6. Kutatási, Technológiafejlesztési és Demonstrációs Keretprogramja Az Európai Unió közösségi szintjén szervezett és támogatott kutatási és technológiafejlesztési munkákat nyilvános pályázati rendszerre alapozott, négyéves költségvetéssel és munkaprogrammal megtervezett kutatási keretprogramok fogják össze. A 2002-ben kezdődött 6. Keretprogram 2006-ig tart. A magyar kutató, kutatócsoportok, magán és állami intézmények, kis- és középvállalkozások már az 5. Keretprogramtól kezdve részt vehettek a pályázatokban. Az új, 6. Keretprogram teljes költségvetése 17,5 milliárd euró. (Ennek része az EURATOM program 1,223 milliárd eurós költségvetéssel.)

Pályázati formák (EU6) www.tpf.iif.hu

Köszönöm a figyelmet!