Bérszámfejtés, minimálbér

A bér fogalma az szja tv. szerint a) a munkaviszonyból származó jövedelem (kivéve a munkáltató által fizetett adóköteles biztosítási díjat, valamint a munkaviszony megszüntetésére tekintettel kapott végkielégítést); b) az adóköteles társadalombiztosítási ellátás; c) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény alapján folyósított adóköteles ellátás (kivéve az adóterhet nem viselő járandóságnak minősülő ellátást); d) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény alapján folyósított vállalkozói járadék, álláskeresési járadék, álláskeresési segély, ha ennek megállapítására nem a magánszemélyre irányadó öregségi nyugdíjkorhatár öt évet meg nem haladó időtartamon belüli betöltésére is figyelemmel került sor, továbbá a keresetkiegészítés és keresetpótló juttatás; e) a Magyar Honvédségnél tartalékos katonai szolgálatot teljesítő magánszemély illetménye; f) az a)-e) pontban meghatározott jövedelmet pótló kártérítés (keresetpótló járadék), ideértve a felelősségbiztosítás alapján ilyen címen fizetett kártérítést is, de ide nem értve a nyugdíjban részesülő magánszemélyt megillető baleseti járadékot.

Alapfogalmak Adóév: az az időszak, amelyre vonatkozóan az adó alapját meg kell állapítani; ez a naptári év, az e törvényben meghatározott kivételekkel. Jóváírás: az a pénzügyi művelet, amelynek eredményeként a magánszemély az adott bevétel felett rendelkezhet. Adókötelezettség: a bejelentésre, a nyilatkozattételre, az adóalap- és adómegállapításra, a bevallásra, az adóelőleg- és adófizetésre, az adólevonásra, a nyilvántartás-vezetésre, a bizonylatkiállításra, az adatszolgáltatásra, az iratok megőrzésére vonatkozóan a bevételt szerző magánszemély és az adóztatásban közreműködő kifizető számára e törvény és az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint előírt tennivalók összessége.

Alapfogalmak 2. Hivatali, üzleti utazás: a magánszemély jövedelmének megszerzése érdekében, a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás - a munkahelyre, a székhelyre vagy a telephelyre a lakóhelyről történő bejárás kivételével -, ideértve különösen a kiküldetés (kirendelés) miatt szükséges utazást. Kiküldetés (kirendelés): a munkáltató által elrendelt, a munkaszerződésben rögzített munkahelytől eltérő helyen történő munkavégzés. Külföldi kiküldetés: a belföldi illetőségű magánszemélynek a jövedelme megszerzése érdekében, a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében a Magyar Köztársaság területén kívüli (a továbbiakban: külföld) tartózkodása, továbbá az előzőekkel kapcsolatos külföldre történő utazás, ideértve különösen a külszolgálatot és az azzal összefüggő utazást. Külszolgálat: a munkáltató által elrendelt, külföldön történő munkavégzés.

Alapfogalmak 3. Munkaviszonyból származó jövedelem: a magánszemélyt munkaviszonyára (ideértve a munkaviszonynak megfelelő, külföldi jog szerinti jogviszonyt is) tekintettel megillető adóköteles bevétel, ideértve a munkáltató által a magánszemély javára a) az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba munkáltatói, b) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe foglalkoztatói hozzájárulásként fizetett összeg adóköteles részét is.

Alapfogalmak 4. Munkáltató: az, akivel (amellyel) a magánszemély munkaviszonyban áll, illetve munkaerő-kölcsönzés esetén - a munkavállaló kölcsönbeadójával kötött megállapodás alapján - a kölcsönzött munkavállaló részére közvetlenül juttatott bevétel tekintetében a munkavállaló kölcsönvevője. Munkaerő-kölcsönzés esetén a bevételnek nem számító juttatásra, valamint a munkáltatónál adóköteles béren kívüli juttatásra az e törvényben megállapított rendelkezéseket a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő ilyen juttatásának együttes összegére vonatkozóan kell irányadónak tekinteni. Társadalombiztosítási ellátás: a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény, a kötelező egészségbiztosításról szóló törvény, a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény, valamint a családi pótlékról és a családok támogatásáról szóló törvény alapján folyósított ellátás.

Alapfogalmak 5. Költségtérítés: az a bevétel (kivéve, ha a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni), amelyet e törvény által költségnek elismert kiadás megtérítésére kizárólag az adott bevételszerző tevékenység folytatása érdekében vagy hivatali, üzleti utazással (ideértve a kiküldetést, a külföldi kiküldetést, a külszolgálatot) összefüggésben kap a magánszemély. Nem tartozik ezen kiadások körébe a magánszemély személyes vagy családi szükségletét részben vagy egészben közvetlenül kielégítő dolog, szolgáltatás megszerzését szolgáló kiadás, kivéve, ha e törvény olyan költségtérítést állapít meg, vagy olyan, jogszabályban meghatározott költségtérítést ismer el, amellyel szemben a kiadást nem kell igazolni.

Adóterhet nem viselő járandóság a) a nyugdíj, a nyugdíjban részesülő magánszemélyt megillető aa) baleseti járadék, ab) jövedelempótló kártérítési járadék, feltéve, hogy a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte; c) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvényben meghatározott ápolási díj; d) a szociális gondozói díj évi 180 ezer forintot meg nem haladó része;

Adóterhet nem viselő járandóság 2. e) a szakképző iskolai tanulót - jogszabályban meghatározott - tanulószerződés alapján megillető pénzbeli juttatás havi összegének a hónap első napján érvényes havi minimálbér 50 százalékát meg nem haladó része, továbbá a szakképzésben tanulószerződés nélkül részt vevő tanulót a szakmai gyakorlat időtartamára megillető díjazás havi összegének a hónap első napján érvényes havi minimálbér 20 százalékát meg nem haladó része; f) a felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója részére fa) a felsőoktatásról szóló törvény szerint az őt megillető juttatásként kifizetett - ösztöndíj, - tankönyv- és jegyzettámogatás teljes összege, - a diákotthoni (kollégiumi) elhelyezését kiváltó lakhatási támogatás összege, fb) a gyakorlati képzés idejére kifizetett juttatás, díjazás értékéből havonta a hónap első napján érvényes havi minimálbért meg nem haladó része; g)-től s)-ig pl.: Magyar Állami Eötvös Ösztöndíj

Minimálbér fogalma Minimálbér alatt a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb havi összegét kell érteni. Összege: 2010. januárjára még a 2009. decemberére irányadó 71 500 forint, februárra viszont már a január 1-jén érvényes 73 500 forint.

A foglalkoztató által fizetett társadalombiztosítási járulék 2. A járulékokat a járulékalapot képező jövedelem kifizetésekor irányadó járulékmértékek szerint kell megfizetni. A járulékokat a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony megszűnését követően kifizetett (kiosztott) járulékalapot képező jövedelem után is meg kell fizetni. Fő szabály szerint a társadalombiztosítási járulékot a foglalkoztató a biztosított részére a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem után, havonta fizeti (annak hiányában a szerződésben meghatározott díj), ideértve azt a jövedelmet is, amelyet a biztosítottnak a más foglalkoztatónál fennálló biztosítási jogviszonyára tekintettel juttat.

Nyugdíjjárulék A biztosított által fizetendő nyugdíjjárulék mértéke: kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó biztosított esetében 9,5 százalék, magánnyugdíjpénztár tagja esetében 1,5 százalék, a sajátjogú nyugdíjas foglalkoztatott, valamint a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozó magán-nyugdíjpénztári tagsága esetén is 9,5 százalék nyugdíjjárulékot fizet.

Nyugdíjjárulék 2. A magánnyugdíjpénztár tagja a nyugdíjjárulékot - az említett 1,5 százalékos nyugdíjjárulék kivételével - tagdíjfizetési kötelezettsége teljesítésével fizeti meg. A tagdíj mértéke a nyugdíjjárulék alapja után 8 százalék. Amennyiben a tagdíjfizetés tekintetében mutatkozik túlfizetés, úgy a magánnyugdíjpénztár a többletet tagjának a foglalkoztató útján fizeti vissza.

Nyugdíjjárulék 3. A foglalkoztatott a járulékalapul szolgáló jövedelme alapján, de legfeljebb a járulékfizetési felső határ mértékéig - amit az adott évre szóló költségvetési törvény határoz meg - fizet nyugdíjjárulékot, illetve tagdíjat . Az egyéni járulékfizetési felső határ 2010-ben 20 420 forint.

A fizetendő járulékok megoszlása 2010. január 1-jétől 2009.06.04. Fizetendő járulékok mértéke 2010-ben A fizetendő járulékok megoszlása 2010. január 1-jétől Foglalkoztató által fizetendő Biztosított által fizetendő társadalombiztosítási járulék korked-vezmény biztosítási járulék nyugdíj- járulék magán-nyugdíj-pénztári tagdíj egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék nyugdíj-biztosítási járulék nem mnypt tag mnypt tag termé- szetbeni egbizt járulék pénzbeli egbizt járulék munka- erő- piaci járulék termé- szetbeni egbizt. járulék pénzbeli egbizt. járulék munka- erő- paci járulék 24 % 1,5 % 0,5 % 1 % 13 %* 9,5 % 8 % 4 % 2 % Fizetendő járulékok 1999-2008 2008.02.13. *A korkedvezmény-biztosítási járulék 75%-át a központi költségvetés átvállalja, ezért 3,25% fizetési kötelezettséget jelent a foglalkoztatók számára

Egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség 2010 Százalékos egészségügyi hozzájárulás: A járulékterhet nem viselő    Összevont adóalapba tartozó, az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem után  27%  A vállalkozói kivét, kivét-kiegészítés, a személyes közreműködő díj és a személyes közreműködői díj-kiegészítés együttes összegének a nyugdíjjárulék alapját meghaladó, de legfeljebb a tevékenységre jellemző kereset összegéig terjedő része után*  A természetbeni juttatások adóalapként meghatározott értéke után**  A kamatkedvezményből származó jövedelem után  Az egyösszegű járadékmegváltások után  27%   A kisösszegű kifizetések után Az általános mértéktől eltérő mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség   A tételes költségelszámolást választó, egyszerűsített bevételi nyilatkozatot benyújtó mezőgazdasági őstermelő esetében a bevétel 5%-ának  15%-a  A fizető vendéglátó tevékenységet folytató magánszemély vonatkozásában a tételes átalányadó,ha e tevékenység alapján a magánszemély nem minősül a Tbj. szerinti egyéni vállalkozónak  20%-a

Az összevont adóalap megállapítása (Szja tv.) 29. § (1) Az összevont adóalap a magánszemély által az adóévben megszerzett összes önálló és nem önálló tevékenységéből származó, valamint egyéb jövedelmének az összege. (2) Az összevont adóalap részét képezi a külföldről származó (1) bekezdésben említett jövedelem a) nemzetközi egyezmény (illetőleg viszonosság) hiányában, vagy b) ha annak figyelembevételét nemzetközi egyezmény (illetőleg viszonosság) lehetővé teszi.

Az adótábla (Szja tv.) 30. § Az adó mértéke, ha a jövedelem összege: Hatályos 2010. 01.01-től 0-5.000 000 forint 17 százalék, 5.000 001 forinttól 850.000 forint és az 5.000 000 forinton felüli rész 32 százaléka. 2010 0 – 5 000 000 Ft 17% 5 000 001 Ft-tól 850 000 Ft és az 5 000 000 Ft-on felüli rész 32%-a

Az adójóváírás (Szja tv.) 33. § (1) A számított adót adójóváírás csökkenti, amely a) az adóévben megszerzett bér 17 százaléka, de legfeljebb jogosultsági hónaponként 15 100 forint, feltéve, hogy a magánszemély adóbevallásában bevallott, vagy az adóhatósági, illetve a munkáltatói adómegállapítás során elszámolt éves összes jövedelme nem haladja meg a (3) bekezdésben meghatározott jogosultsági határt, vagy (2) Jogosultsági hónapnak az a hónap számít, amelyre a magánszemélyt az adóévben bér illette meg. Az a hónap, amelyben többször vagy több kifizetőtől illette meg bér a magánszemélyt, egy jogosultsági hónapnak számít. Egy adóévben legfeljebb 12 jogosultsági hónap vehető figyelembe. (3) A teljes adójóváírás 3 millió 188 ezer forintig vehető igénybe, 3188eFt-4698 e Ft között pedig fokozatosan csökkenő mértékben. Példán bemutatva: Ha a magánszemély csak bérjövedelemmel rendelkezik és az összevont adóalapja 3 500 000 forint és az adójóváírásra jogosító hónapok száma 12, akkor a jogosultsági határ (3 188 000 forint) feletti összeg 312 000 forint lesz (3 500 000 – 3 188 000), melynek 12 százaléka 37 440 forint. A példabeli esetben a magánszemélyt 143 760 forint (181 200 – 37 440) adójóváírás illeti meg éves szinten.

Minimálbér bérszámfejtése Törzsbér: 73.500,- HUF LEVONÁSOK SZJA előleg: 73.500,- HUF x 12 = 882.000,- HUF 882.000,- HUF X 1,27 /szuperbruttósítás miatt/ = 1.120.140,- HUF 1.120.140,- HUF x 0,17 = 190.424,- HUF 190.424,- HUF / 12 = 15.869,- HUF 15.869,- HUF – 15.100,- HUF = 769,- HUF

Minimálbér bérszámfejtése 2. Magánnyugdíj pénztári tagdíj (8 %) 73.500,- HUF X 0.08 = 5.880,- HUF Munkaerőpiaci járulék (1,5 %) 73.500,- HUF X 0.015 = 1.103,- HUF Nyugdíj járulék (állami) (1,5 %)

Minimálbér bérszámfejtése 3. Egészségbiztosítási járulék - természetbeni (4 %) 73.500,- HUF X 0.04 = 2.940,- HUF Egészségbiztosítási járulék - pénzbeli (2 %) 73.500,- HUF X 0.02 = 1.470,- HUF

Minimálbér bérszámfejtése 4. LEVONÁSOK ÖSSZESEN SZJA előleg: 769,- HUF Magánnyugdíj pénztéri tagdíj (8 %) 5.880,- HUF Munkavállalói járulék (1,5 %) 1.103,- HUF Nyugdíjjárulék (állami) (1,5 %) Egészségbiztosítási járulék, termsz. (4 %) 2.940,- HUF Egészségbiztosítási járulék, pénzb. (2 %) 1.470,- HUF ÖSSSZESEN 13.265,- HUF

Minimálbér bérszámfejtése 5. MUNKAVÁLLALÓNAK KIFIZETENDŐ (ÁTUTALANDÓ) 73.500,- HUF – 13.265,- HUF = 60.235,- HUF

Minimálbér bérszámfejtése 6. MUNKÁLTATÓ KIFIZETÉSEI A MINIMÁLBÉRES DOLGOZÓ UTÁN Nyugdíjbiztosítási járulék 73.500,- HUF x 0,24 = 17.640,- HUF Egészségbiztosítási járulék - természetbeni 73.500,- HUF x 0,015 = 1.103,- HUF Egészségbiztosítási járulék - pénzbeli 73.500,- HUF x 0,005 = 368,- HUF Munkaerőpiaci járulék 73.500,- HUF x 0,01 = 735,- HUF ÖSSZESEN 19.846,- HUF

Minimálbér bérszámfejtése 7. MUNKÁLTATÓ TELJES KIFIZETÉSE A MINIMÁLBÉRES DOLGOZÓ UTÁN Minimálbér összeg 73.500,- HUF ebből utalandó 60.235,- HUF ebből a dolgozótól levonásra került 13.265,- HUF Munkáltató kifizetései 19.846,- HUF ÖSSZESEN 93.346,- HUF

Felhasznált irodalom Michael Armstrong – Helen Murlis: Javadalmazás–menedzsment. Stratégia és gyakorlat. KJK, Kerszöv Kft. 2005. Poór József (szerk.): Rugalmas ösztönzés, rugalmas juttatások. KJK, Kerszöv Kft. 2005. 1995. évi CXVII. törvény személyi jövedelemadóról 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről

Köszönöm a figyelmet!