Alternativitás a pedagógiában Definitíve: választási lehetőség Kritérium: teljes értékű (equivalens) alternatívája az állami oktatásnak Feltétele?

Csoportosításuk Külföldi adaptációk Hazai Eklektikus turmix Waldorf, Freinet, Montessori, Rogers, Jena-plan, Holisztikus nevelés stb. Hazai Gáspár László – Szentlőrinc-i iskolakísérlet (Kocsis József - Sarkad) Zsolnai József: ÉKP - NyIK (Törökbálint-Pápa) Eklektikus turmix Újabb keletű, a kimeneti szabályozással is összefüggő változatok

Általános jellemzők Személyiségfejlesztő jelleg Általános innovatív jelleg Szöveges értékelés Beszélgető-kör Élményszerűség Ünnepek Nemcsak az életkori, de a habituális különbségek fokozott figyelembe vétele stb.

Kimeneti szabályozás; NAT-kompatibilitás Kibernetikai modell Általános Közös Fejlesztési követelmények Kliens szemlélet Iskola-bezárások (történelmi esély)

Kompetenciák: Problématörténeti alapvetés A nevelés feladatrendszere Értelmi, erkölcsi, esztétikai, testi stb. Meghatározásuk az érték-fogalommal Kompetenciák Ismeret-Jártasság-készség Képességek Valamely tevékenység elvégzésének lehetőségei Személyes Szociális Kognitív

Egészségtelen rivalizálás Etikátlan cimkézés A normatív finanszírozás következtében és a működőképesség fenntartása érdekében Nevezik ki saját magukat: Waldorf, Freinet stb. típusú iskoláknak – Átképzés nélkül is Reformpedagógiák törekvéseinek szintézise Lásd Jena-plan „Eklektikus turmix”-nak tekintett újabb hazai törekvések

A kliens-szemlélet érvényesítésének kényszere Tervezés NAT Kerettanterv HPP Helyi tanterv

Helyi Pedagógiai Program A helyi társadalom szükségleteinek megjelenítése A sokirányú összetett igények (elvárások) nem fedhetők le csak egy alternatív rendszer megvalósításával Ki kell emelni az adott társadalmi környezet számára szervesen adaptálható, de a legkülönbözőbb alternatív rendszerekben található markáns elemeket Erre alkalmasak az eklektikus turmixnak nevezett programok

Eklektikus turmixok Ranschburg Ágnes - Fehér J. András Életfa - Jungiánus Alkotóiskola Kotschy Andrásné - „Mustármag” ökumenikus keresztény óvoda és iskola Gádor Anna Rogers - Személyiségközpontú iskola Vég Katalin – Burattinó Dr. Bodosi Béla 2004.11.07. A félkövéren szedett programok részletes az ezen kívüliek átfogó ismertetésére fakultatív alapon további lehetőséget biztosítok A félkövéren szedett programok részletes, az ezen kívüliek átfogó tanulmányozására fakultatív lehetőséget adok!

Eklektikus turmixok Natonek Gabriella - Lauder Javne zsidó közösségi iskola (óvoda és gimnázium) Benda József - Humanisztikus Kooperatív Tanulásszervezési program Winkler Márta - Kincskereső Iskola Mátrai Zsuzsa - „Fifty-fifty” program Horn György - Alternatív Közgazdasági Gimnázium

Eklektikus turmixok Hoffmann Rózsa - a Németh László Nyolcosztályos Gimnázium programja Réz Gáborné - A nyolc és hatosztályos gimnázium koncepciója az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola Tantervében Győrik Edit - Belvárosi Tanoda

Alternativitás és pedagógiai innováció A pedagógiai innováció fogalma A tanári pálya szociológiai jellemzői Új elem bevitele a rendszerbe, annak hatékony, optimalizált működésének biztosítása érdekében Jellemzői Önkéntes Serkentője valamely feszültség Konkrét problémára keres választ Öngerjesztő Véget nem érő folyamat Kiinduló helye maga az iskola Az eredetiség nem feltétele Beporzás útján terjed

Innováció és minőségbiztosítási kör

„Hipotetikus következtetések”? Meggyőződéssel vallom, hogy az egyre tarthatatlanabb pedagógiai gyakorlat megújítása az alternatív pedagógiai rendszerek irányába való elmozdulás révén lehetséges, elkerülhetetlen a mégoly nagy ellenállás dacára is A tiltakozás Visszatartás Szöveges értékelés Fegyelem Herbarti pedagógia stb. ellen

Legfőbb ellenérv Fogyatékos tudásszint! A lelkileg stabil kiegyensúlyozott tanulók rövid utókompenzáció eredménye képen behozzák lemaradásukat Exitálnak az egyes alternatív rendszerek Nem kapnak a többletmunkáért minőségi bérpótlékot a kollégák Az innovátor tanárt naivnak és bolondnak tartják A minőségbiztosítás azonban kényszer Magas osztály létszámok A mesterfokú-elsajátítás sem valósítható meg Herbart kormányzás és vezetés nélkül torzó!

Delors-jelentés 1. A „diadalmas piacok” forgatókönyve A jelenlegi fejlődés fut tovább, vagyis tovább épülnek a globális hálók, gyorsul az információk, tőkék és áruk globális áramlása, nő a multinacionális cégek és nemzetközi intézmények befolyása. Kialakul egy globális burzsoázia és technokrácia. Fokozatosan csökken a nemzetállamok szuverenitása és hatalma. A munkások-alkalmazottak kiszolgáltatottabbá válnak. A jóléti állam intézményrendszere fokozatosan leépül. Tovább szélesedik a szakadék a gazdagok és a szegények között. Növekszik a bűnözés. Az emberek aktív állampolgárokból egyre inkább passzív fogyasztókká válnak. 2. A „száz virág” forgatókönyve A 21. század első évtizedeiben megtorpan a globalizálódás lendülete. Az emberek fellázadnak a nemzetközi big-business és a globális bürokrácia ellen, a korrupció ellen, a bűnözés terjedése ellen, a nagyvárosi elnyomorodás ellen, és egyre inkább visszahúzódnak helyi és regionális közösségeikbe. A nemzetállam is veszít jelentőségéből: az emberek kevesebbet várnak tőle, és nem akarják viselni a terheit. Lezárul a „fogyasztói társadalom” mai korszaka és a közösségi élet reneszánsza következik. A multinacionális vállalatok és szervezetek átállnak a helyi közösségek kiszolgálására; az élet központja már nem a nemzetközi piac, hanem a helyi közösség és ezek hálózata lesz.

Delors-jelentés 3. A „kölcsönös felelősségek” forgatókönyve: A gazdasági és pénzügyi globalizáció lelassul, és felerősödik a „szociális globalizáció”. Egyfajta „globális jóléti társadalom” alakul ki fokozatosan. Felerősödik a társadalmi szolidaritás és felelősségérzet szerepe. A kormányzati munka áttekinthetőbbé válik. Felerősödik a megállapo-dásoknak, az érdekegyeztetésnek, a „társadalmi szerződésnek” a szerepe. Csökkennek a társadalmi egyentlőtlenségek. Megjelennek a közvetlen demokrácia különböző formái, és nő a civil társadalmi szervezetek szerepe. A nemzetállamok viszonylag erősek maradnak, de átalakulnak szolgáltató államokká. Erős együttműködés alakul ki ezek között a megújult nemzetállamok között. Az Európai Unió megerősödik, az „európai modell” terjed a világban.

Delors-jelentés 4. Az „alkotó társadalmak” forgatókönyve: Az emberek fellázadnak az egyre rosszabbul működő államgépezetek rutinjai és a globális technokrácia hatalmaskodása ellen. Új megoldásokat keresnek; minden téren kibontakoznak a társadalomban elfojtott alkotói energiák. „Összeurópai reformkonferencia”jön létre. Új gondolatok, megoldások, javaslatok születnek minden területen. A gazdasági és politikai intézmények megújulnak. Új elit nő föl. Gazdasági-társadalmi dinamizmus lesz a jellemző. Megnő az emberek szabadsága arra, hogy megválasszák életpályájukat, életformájukat, és életstílusukat. A nem piaci tevékenységek fontosabbá válnak. A mai típusú globalizáció lelassul. Új, mondjuk „posztmodern” állam és társadalom alakul ki. 5. A „zaklatott szomszédságok” forgatókönyve: A világban egyre erősödnek a feszültségek, halmozódnak a megoldatlan problémák. Élesedik a harc a fogyatkozóban lévő természeti javakért (például víz) és az erőforrásokért (olaj stb.). Konflitkusok, válságok, polgárháborúk, helyi háborúk robbannak ki mindenfelé. Világszerte növekszik a félelem, az idegengyűlölet, a türelmetlenség. A kontinentális vagy regionális blokkok bezárkóznak, farkasszemet néznek egymással, védik érdekeiket. A globalizáció folyamata leáll. A blokkokon belül egyes nemzetállamok megerősödnek, és hajlamossá válhatnak parancsuralmi rendszerek kialakítására.

Delors-jelentés 5+1. Az alvajárás forgatókönyve: A világ úgy tesz, mintha nagyjából minden menne a maga útján, mintha minden a megfelelő módon haladna. A felmerülő kisebb problémák úgy-ahogy megoldódnak, a nagy és nehéz problémák (környezet, szegénység, (túl)népesedés, víz energia és erőforrások hiánya) a kormányok tovább görgetik maguk előtt. 2010-ig az emberiség megúszhatja nagyobb katasztrófák nélkül!?

Delors-jelentés Ha a Diadalmas piacok forgatókönyv jut érvényre, vagyis ha tovább folytatódik a piaci jellegű globalizáció, akkor az Üzlet, a Fogyasztás, a Siker körül forog majd a világ. A Száz virág szcenariója ezzel szemben, úgy hiszem, a hagyományos, kedves, levendulaillatú Nagymama értékeknek kedvezne. Ha a Kölcsönös felelősségek forgatókönyve valósul meg, akkor feltehetőleg az emberi, társadalmi Szolidaritás válik majd központi értékké. Az Alkotó társadalom az Új gondolatok, az Alkotás, az Önmegvalósítás körül forog majd. A Zaklatott társadalom minden bizonnyal a Biztonságot emelné alapértékké. Az Alvajárás világában felpuhulnának, megzavarodnának, összekuszálódnának az értékek. E különféle világokban más és más volna a siker záloga, más és más típusú ember érezné magát igazán otthon az egyikben vagy a másikban.

Forgatókönyv és alapértékek Piac Üzleti siker, fogyasztás Száz virág „Nagymama értékek” Kölcsönös felelősségek Szolidaritás Alkotó társadalmak Önmegvalósítás Zaklatott szomszédság Biztonság Alvajárás Semmi (értékrelativizmus)

Forgatókönyv és embereszmény Piac Száz virág Kölcsönös felelősségek Alkotó társadalmak Zaklatott szomszédság Alvajárás Sikeres üzletember, gazdag fogyasztó Tisztességes, rendes tapintatos ember Tudatos, felelősségteljes polgár Az alkotó ember Fenyegetett vár katonája Praktikus, ügyeskedő, de közönyös ember

Forgatókönyv és az élet központja Piac Száz virág Kölcsönös felelősségek Alkotó társadalmak Zaklatott szomszédság Alvajárás Piactér Völgyek, dombok, otthonos tájak Civil társadalmi fórum Alkotóműhely Erődítmény Nincs középpontja

Forgatókönyv és az élet célja Piac Száz virág Kölcsönös felelősségek Alkotó társadalmak Zaklatott szomszédság Alvajárás A világ átalakítása egy nagy, boldog shopping centerré Rendes, tisztességes élet, család, csendes boldogság Egy igazságos társadalom megteremtése Az élet és a világ állandó újrateremtése Védeni a nyugati civilizációt a barbárok ellen Túlélés

Forgatókönyv és a szabadság Piac Száz virág Kölcsönös felelősségek Alkotó társadalmak Zaklatott szomszédság Alvajárás A fogyasztó szabadsága A helyi polgáré A közösségé Az alkotásé Az erősebbé Relativizálódott szabadság-fogalom

Forgatókönyv és a halálhoz való viszony Piac Száz virág Kölcsönös felelősségek Alkotó társadalmak Zaklatott szomszédság Alvajárás Nem akarok róla tudomást venni (még egy üzlet) Szeretem a vidéki temetők szelíd melankóliáját Az ember a haladásért küzdve legyőzheti még a halált is Az alkotásban az ember megtalálhatja a halhatatlanságot Hősi halált halni Európa bástyáján Így is úgyis eljön