Európán kívüli világ.

Az előadások a következő témára: "Európán kívüli világ."— Előadás másolata:

1 Európán kívüli világ

2 India VH után  Anglia gyengülésének kihasználása 
Gandhi fellépése  egység megteremtése  hindu-muzulmán ellentét , kasztrendszer felszámolása Nemzeti Kongresszus vezetőjeként  függetlenségi harc  alapja a tradíciókhoz való ragaszkodás és az erőszakmentesség meghirdeti erőszakmentes ellenállási programot mindennemű együttműködés megtagadása a britekkel Eszköze a passzív ellenállástól a polgári engedetlenségig terjed  a britek erőszakkal válaszolnak India

3 1927-től India teljes függetlenségét követeli
1930. jan. 26 Függetlenség Napjának nyilvánítják,  sómenet elindítása  gazdasági függetlenség igénye Gandhi londoni tárgyalásai   domíniumi státusz  1931-től az ellenállási mozgalom kiterjed az egész országra brit törvény India kormányzásáról 1937-től India új alkotmánya  nagyobb szabadság a helyi kormányzásban  de kevesebb a követelt teljes függetlenségnél a világháború miatt 1939-ben visszavonják a britek

4 Kína 1911 kínai forradalom  1912. 01.01. Köztársaság kikiáltása 
nem oldja meg a problémákat  szegénység, félgyarmati sors, egység hiánya  a washingtoni konferencia  a „nyitott kapuk elvét” hirdette meg Kínával szemben a Kuomintang újjáalakulása, vezetője: Szun-jat-szen  három népi elv megfogalmazása  nacionalizmus, demokrácia, népjólét 1921 – Kínai Kommunista Párt létrejötte 1924 a Kommunista Párt és Kuomintang szövetsége,  közös elv hirdetése (három népi elv) Kína

5  1. harc a kínai militarizmus és a nemzetközi imperializmus ellen
 2. Kína felszabadítása és egyesítése  3. szuverén és demokratikus köztársaság megteremtése 1928 Peking elfoglalása  nemzeti kormány létrejötte  megbomlik az egység Csang kej-sek  Mao Ce-tung (polgárháború) 1931 Dél-Kína „szovjetállamok” (Mao-ce-tung kommunistái) ideiglenes kormány létrehozása létre, Kormányerők sikerei  Észak-Kínába vonulnak vissza  hosszú menetelés  szovjet segítségre várnak 1937 háború Japánnal – polgárháború vége újra egység

6 Japán Nagy gazdasági fellendülés a világháború után
 A világgazdasági válság  olyan súlyos mint Eu. vagy az USA Parlamentáris demokrácia megvalósítása acél  1926 – Hirohító császár trónra lépése – Sóva korszak  Ellentét a tradicionális erők és az új császár között Tradicionális erők  Erős feudális elemek a társadalomban, katonatiszti réteg  Tanaka-memorandum (1927)  Japán gazdasága nyersanyagéhséggel küzd Agressziós külpolitikai törekvések Japán

7 Japán  Tanaka-memorandum  pánázsiai ideológia
 Mongólia, Mandzsúria majd egész Kína meghódítása,  terjeszkedés a Csendes-óceániai szigetvilág, Közép-Ázsia,  sőt India. Tanaka-memorandum  Militarista és ultranacionalista totalitárius rendszer kialakulása. A Tanaka-memorandum megvalósítása  Mandzsúria megtámadása  Bábállam létrehozása  Mandzsúria felől több kisebb támadás a SZU ellen Japán

8 A Tanaka-memorandum és fogadtatása

9 Japán terjeszkedése 1939-ig
Japán katonák Kínában Japán terjeszkedése 1939-ig

10