A matematikai kompetencia jellemzői, fejlesztése, módszerei Dr. Breznyánné Nemes Tünde Koppány Emese

KOMPETENCIA Eredetileg: feladat ellátására való képesség Ma: felkészültség, ami alkalmassá tesz különböző helyzetekben való hatékony cselekvésre

Matematikai kompetencia Matematikai tantárgyi ismeretek Matematika-specifikus készségek és képességek Általános képességek és készségek Motívumok és attitűdök együttese

Miért akarunk fejleszteni? Gyorsan változó, egyre bővülő ismeretanyag Tudásátadás helyszíneinek megváltozása Tudás = gazdasági érték ( alkalmazható ) Mérések = alkalmazható tudás Gondolkodás, modellezés, problémamegoldás képessége

Matematikai nevelés tovább fejlesztése Varga Tamás ( cselekvésből kiinduló gondolkodásra nevelés elindítója ) Mindennapi gyakorlat Felfedezés

Elszigetelt fogalmak probléma megoldó gondolkodás Kisebb hangsúly: Írásbeli algoritmusok elsajátítása Nagyobb hangsúly: Számfogalom kialakítása, fejlesztése Alapműveletek Számítási eljárások A szám többféle használatának lehetősége Becslés Nem egész számok megértése, használata, fejlesztése Tanulási környezet Felfedezés, vita, megvitatás Egyensúly: Egyéni tanulás Szervezett oktatás Felfedezés Irányítás

A matematikai kompetencia készség- és képesség komponensei Készségek Gondolkodási képességek Kommuniká-ciós képességek Tudásszerző képességek Tanulási képességek Számlálás, számolás Mennyiségi következtetés Becslés, mérés Mértékegység-váltás Szövegesfela-dat-megoldás Rendszerezés, kombinativitás Deduktív következtetés Induktív következtetés Valószínűségi következtetés Érvelés, bizonyítás Reláció szókincs Szövegértés Szövegértelmezés Térlátás, térbeli viszonyok ábrázolása prezentáció Probléma érzékenység Probléma reprezentáció Eredetiség Kreativitás Problémamegol-dás metakogníció Figyelem Rész-egész észlelés Emlékezet Feladattartás Feladatmegoldási sebesség

A program célja Fejlesztés központúság Esélyegyenlőtlenség csökkentése Hétköznapi életszerűség Hozzáférhetőség

Bemenetvezérlésű építkezés A gyerekek személyes és életkori sajátosságainak ismerete A pedagógus szabadsága, felelőssége Követelményrendszer az egyes szakaszok végén Mentális kor figyelembevétele

Kettős örömforrás: világ megismerésével párhuzamosan szellemi gyarapodás Első szakasz: cselekvő, személyes tapasztalatszerzés Tapasztalatszerzés: saját környezetükből, eszközök segítségével

Játék fontossága a 6-12 éves korosztályban Tévedés és vita szabadsága Pedagógus szerepe: Tanulási helyzetek megteremtése, megszervezése Probléma feltevés Nyugodt légkör, motiváció kialakítása Játék fontossága a 6-12 éves korosztályban Tévedés és vita szabadsága Differenciálás a különböző képességű gyerekek optimális fejlődéséhez Szakszavak használata helyett hétköznapi kifejezések

Bemelegítő-lazító gyakorlatok

Csoportalakítás

Csoportmunka

Páros munka

Egyéni munka

„Nem az a feladatunk, hogy a felnövekvő generációnak meggyőződéseket közvetítsünk. Hozzá kell segítenünk, hogy a saját ítélőerejében, saját felfogóképességét használja. Tanuljon meg a saját szemével nézni a világban.” Rudolf Steiner