A SZERZŐDÉS MEGKÖTÉSE

A SZERZŐDÉSI JOG ELVEI A szerződési szabadság alapelve: 1. A szerződéskötési szabadság (akarok-e szerződést kötni) 2. A szerződő fél megválasztásának szabadsága (kivel kívánom a szerződést megkötni) 3. A típusszabadság (milyen típusú szerződést akarok kötni) 4. A szerződési tartalom alakításának szabadsága (milyen tartalommal kívánok szerződést kötni ) 200. § (1) A szerződés tartalmát a felek szabadon állapíthatják meg. A szerződésekre vonatkozó rendelkezésektől egyező akarattal eltérhetnek, ha jogszabály az eltérést nem tiltja.

A KONSZENZUALITÁS ELVE 205. § (1) A szerződés a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre. 1. központi elem: A KONSZENZUS SZERZŐDÉSI MINIMUMFELTÉTEL 2. A PTK. SZERZŐDÉSEI KONSZENZUÁLSZERZŐDÉSEK a szerződés létrejöttéhez egyik fél részéről sincs szükség teljesítési mozzanatra /a korábbi reálszerződések – kölcsön, haszonkölcsön – már konszenzuálszerződések/

KÖVETELMÉNYEK A KONSZENZUS TARTALMÁRA NÉZVE A feleknek a lényeges kérdésekben kell megállapodniuk. MI LÉNYEGES? (essentialia negotii) amit a törvény lényegesnek minősít amit a felek bármelyike lényegesnek minősített ÁLTÁLBAN NEM LÉNYEGES: amiről diszpozitív szabály rendelkezik (naturalia negotii) 205. § (1) …Nem kell a feleknek megállapodniuk olyan kérdésekben, amelyeket jogszabály rendez. (megállapodást pótló funkció) Accidentalia negotii: magában véve nem lényeges pont, de ha bármelyik fél kijelentette, hogy erre nézve is meg kell állapodni, akkor lényeges (ld. essentialia negotii)

az a szerződési feltétel, amelyet az egyik fél SZERZŐDÉSKÖTÉS ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK ALAPJÁN (2006. 03.01-TŐL HATÁLYOS SZABÁLYOZÁS) 205/A. § (1) ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTEL: az a szerződési feltétel, amelyet az egyik fél több szerződés megkötése céljából egyoldalúan, a másik fél közreműködése nélkül előre meghatároz, és amelyet a felek egyedileg nem tárgyaltak meg. (Bizonyítása a használót terheli!)

SZERZŐDÉSKÖTÉS ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK ALAPJÁN (folytatás 1) Három szabályozási kérdés: 1. Milyen feltételekkel válik az ÁSZF a szerződés részévé? 2. Különös tájékoztatási kötelezettség 3. Eltérés az ÁSZF és az annak alapján megkötött szerződés tartalma között

SZERZŐDÉSKÖTÉS ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK ALAPJÁN (folytatás 2) 1. MILYEN FELTÉTELEKKEL VÁLIK AZ ÁSZF A SZERZŐDÉS RÉSZÉVÉ? Csak akkor, ha alkalmazója - lehetővé tette, hogy a másik fél annak tartalmát megismerje, - és ha azt a másik fél kifejezetten vagy ráutaló magatartással elfogadta.

SZERZŐDÉSKÖTÉS ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK ALAPJÁN (folytatás 3) 2. KÜLÖNÖS TÁJÉKOZTATÁSI KÖTELEZETTSÉG +KÜLÖN ELFOGADÓ NYILATKOZAT Külön tájékoztatni kell a másik felet arról az általános szerződési feltételről, amely - a szokásos szerződési gyakorlattól, a szerződésre vonatkozó rendelkezésektől lényegesen eltér, vagy - valamely korábban a felek között alkalmazott kikötéstől eltér. Ilyen feltétel csak akkor válik a szerződés részévé, ha azt a másik fél – a külön, figyelemfelhívó tájékoztatást követően – kifejezetten elfogadta.

SZERZŐDÉSKÖTÉS ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK ALAPJÁN (folytatás 4) 3. Eltérés az ÁSZF és az annak alapján megkötött szerződés tartalma között Ha az általános szerződési feltétel és a szerződés más feltétele egymástól eltér, az utóbbi válik a szerződés részévé.

SZERZŐDÉSKÖTÉSI SZABÁLYOK A SZERZŐDÉSKÖTÉSI KÖTELEZETTSÉG KÖRÉBEN Ha a felek nem állapodnak meg, a bíróság - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a szerződést létrehozhatja és tartalmát megállapíthatja. (Nem hozza létre a bíróság a szerződést, ha a szerződéskötésre kötelezett fél bizonyítja, hogy a szerződés teljesítésére nem képes, vagy a szerződés teljesítése nemzetgazdasági érdeket sértene.) A bíróság a szerződést nemzetgazdasági érdekből is módosíthatja, megszüntetheti, felbonthatja vagy hatályában fenntarthatja. Ha a felek megállapodása valamely nem lényeges kérdésre nem terjed ki, és a kérdést jogszabály vagy más kötelező rendelkezés sem rendezi, a bíróság a szerződést - a szerződés céljának és tartalmának figyelembevételével - a forgalmi szokások alapján kiegészítheti.

A SZERZŐDÉSI AKARATNYILATKOZAT AKARATNYILATKOZATOK ajánlat: szerződéskötésre irányuló indítvány, amely tartalmazza a szerződés lényeges tartalmi elemeit elfogadás: az ajánlat tartalmával egyező, a szerződés megkötését célzó nyilatkozat CÍMZETT meghatározott személyhez szólnak NEM CÍMZETT nem meghatározott személyhez szólnak általában vannak közlésre szánva, pl. felhívás ajánlattételre nem jár ajánlati kötöttséggel MÚLÓ ESZKÖZZEL TETT MARADANDÓ ESZKÖZZEL TETT szóban, szóbeli üzenettel, tartalma nem reprodukálható írásban, távirati úton, tartalma reprodukálható

A SZERZŐDÉSI NYILATKOZATOK HATÁSA Aki szerződés kötésére ajánlatot tesz, ajánlatához kötve marad, kivéve, ha kötöttségét az ajánlat megtételekor kizárta. Az ajánlattevő kötöttségének idejét meghatározhatja. (diszpozitivitás) LÉNYEGES KÉRDÉSEK: 1.Mikor áll be a kötöttség? 2. Meddig tart?

A KÖTÖTTSÉG BEÁLLTA A kötöttség kezdete = a nyilatkozat (az ajánlat és elfogadása is) hatályának beállta a címzettel szemben. 1. Múló eszközzel tett: tudomásulvétellel (Ptk.: szóban, szóbeli üzenettel tett ajánlat) 2. Maradandó eszközzel tett: megérkezés a címzetthez (Ptk.: írásban, távirati úton tett ajánlat)

AZ AJÁNLAT (ELFOGADÁS) VISSZAVONÁSA A még hatályossá nem vált nyilatkozat visszavonható. A visszavonó nyilatkozatnak legkésőbb a visszavont nyilatkozattal egy időben kell a másik félhez érkeznie, illetőleg tudomására jutnia.

A KÖTÖTTSÉG MEGSZŰNÉSE Múló eszközzel tett ajánlatnál: ha a címzett nyomban el nem fogadja Maradandó eszközzel tett ajánlatnál: annak az időnek elteltével, amelyen belül az ajánlattevő a válasz megérkezését rendes körülmények között várhatta, tekintettel az ajánlatban megjelölt szolgáltatás jellegére és az ajánlat elküldésének módjára.

A SZEZŐDÉS LÉTREJÖTTE Jelenlevők között, amikor az ajánlatot elfogadják. Távollevők között, amikor az elfogadó nyilatkozat az ajánlattevőhöz megérkezik. Az ajánlattól eltérő tartalmú elfogadás= új ajánlat

AJÁNLAT – VISSZAVONÁS – ELFOGADÁS ≠ MEGÉRKEZÉS kézhezvétel MARADANDÓ ESZKÖZZEL TETT NYILATKOZAT ESETÉN elfogadás megérkezése időben ajánlati kötöttség  ajánlat elfogadás visszavonhatóság időtartama értesítési kötelezettség az ajánlat hatálya beáll 

HATÓSÁGI JÓVÁHAGYÁS - HARMADIK SZEMÉLY BELEEGYEZÉSE „a már megkötött, de létre mégsem jött szerződés esete” 215. § (1) Ha a szerződés létrejöttéhez harmadik személy beleegyezése vagy hatósági jóváhagyás szükséges, ennek megtörténtéig a szerződés nem jön létre, de a felek nyilatkozatukhoz kötve vannak. Kötöttségétől bármelyik fél szabadul, ha az általa a másik féllel közölt megfelelő határidőn belül a harmadik személy a beleegyezés, illetőleg a hatóság a jóváhagyás felől nem nyilatkozik. (2) A beleegyezés, illetőleg a jóváhagyás megtörténtével a szerződés - ha jogszabály kivételt nem tesz - megkötésének időpontjától kezdődő hatállyal jön létre. (3) Beleegyezés, illetőleg jóváhagyás hiányában a szerződésre az érvénytelenség jogkövetkezményeit kell alkalmazni.

A SZERZŐDÉS ALAKJA szóban szerződés köthető: szóban írásban: egyszerű, vagy minősített (köz-, teljes bizonyító erejű magán-) okiratba foglaltan ráutaló magatartással

AZ ÍRÁSBELISÉG JOGSZABÁLYI KRITÉRIUMAI Írásbeli alakban létrejött szerződésnek kell tekinteni a levélváltás, a táviratváltás, valamint a távgépírón és telefax útján történt üzenetváltás, továbbá a külön törvényben meghatározott maradandó eszközzel tett nyilatkozatváltás - így különösen fokozott biztonságú elektronikus aláírással aláírt okirat - útján létrejött megegyezést. Ha a felek megállapodása rendel írásbeli alakot, a megállapodás kiterjedhet arra is, hogy az írásba foglalás követelményét a fentiek közül melyik alkalmazásával kell teljesíteni. A közokirat minden más alakszerűséget pótol.

AZ ÍRÁSBELISÉG Ha jogszabály vagy megállapodás írásbeli alakot rendel, legalább a szerződés lényeges tartalmát írásba kell foglalni. Ha jogszabály rendeli, és a szerződő fél ÍRÁSTUDATLAN, VAGY ÍRÁSKÉPTELEN, közokirat vagy teljes bizonyító erejű magánokirat szükséges az érvényességhez. Megszabott alakiságokhoz kötött szerződés megszüntetése vagy felbontása is csak a megszabott alakban érvényes. A megszabott alak mellőzésével történt megszüntetés vagy felbontás is érvényes, ha az annak megfelelő tényleges állapot a felek egyező akaratából létrejött.

AZ ÍRÁSBELISÉG KÖVETELMÉNYÉNEK MEGSZEGÉSE JOGSZABÁLY RENDELKEZÉSE ALAPJÁN A FELEK MEGÁLLAPODÁSA ALAPJÁN MEGSÉRTÉSÉNEK HATÁSA SEMMISSÉG ha jogszabály másképp nem rendelkezik de csak akkor, ha a felek kifejezetten ebben állapodtak meg ORVOSOLHATÓSÁG külön jogszabályi rendelkezés alapján (pl. mg. termékért. szerz.) a teljesítésnek vagy egy részének elfogadásával akkor is érvényessé válik, ha az alakiságot mellőzték

A KÉPVISELET Fogalma: helyettesítés jognyilatkozat tételében olyképpen, hogy a nyilatkozat joghatásai a képviseltnél állnak be: a képviselt válik jogosítottá, illetőleg kötelezetté. Fajai: törvényes ügyleti szervezeti