AGRÁR- ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI IGAZGATÁS Agrárium, agrárszakigazgatás

AGRÁRIGAZGATÁS Jelenlegi mezőgazdaságunk a számok tükrében: A fontosabb mezőgazdasági növények termésmennyisége 2008. óta folyamatosan csökken, kivéve a cukorrépát, mely esetén a fogyasztói árak emelkedése miatt ismét történtek próbálkozások a termesztés beindítására. Az egyes növények termésmennyiségeit nem csupán a piac, hanem az egyes évek időjárása is nagyban befolyásolja. 2003 és 2007 a borászatban kitűnő évjáratnak számított, viszont az aszály miatt az egyes növények termésmennyisége ebben a két évben drasztikusan csökkent. Az állatállomány 2002. óta folyamatosan csökken: juh, sertés, szarvasmarha állomány. Baromfi, ló, kecske, méhcsalád, házinyúl állomány növekedett, szarvasmarha, sertés, juh, vágógalamb állomány csökkent. A mezőgazdaság jövedelmezősége 2004. óta folyamatosan csökken.

AGRÁRIGAZGATÁS Jelenlegi mezőgazdaságunk a számok tükrében: A nemzetgazdasági ágak közül a legnagyobb arányú foglalkoztató az ipar (23,4%), a mezőgazdaságban érdekelt személyek az egész 4,5%-át teszik ki. Regisztrált vállalkozások száma a mezőgazdaságban 2010-ben: ö – 420179, Kft – 7684, Rt. – 319, szöv. – 960, kkt – 83, bt – 3201, egyéni váll. – 406735. Ebből 0 fős, vagy 1-9 fős: 67982+350451. Ebből működő 22744. Az élelmiszerárak növekedése az első évtized végén is folytatódott. 2010-ben először az agrárolló csökkent az előző évekhez mérten (termelőiár-index/ráfordítások árindexe). A mezőgazdasági termékek felvásárlási átlagára az utóbbi években hektikusan, de kisegítette egymást. 2008 és 2010 magasabb, míg 2009 alacsonyabb átlagárakat hozott. A mezőgazdasági termőterület kisebb nagyobb ingadozásokkal 1960. óta folyamatosan zsugorodik. 2010-ben 5536,8 ezer hektáron folyt mezőgazdasági termelés. A mezőgazdasági terület és a termőterület (+nádas, halastó, erdő) is folyamatosan csökken 5 536,8 ezer ha, ill. 7 550,5 ezer ha. A művelés alól kivett területek viszont folyamatosan növekednek. A mezőgazdasági termelés volumene 2004-hez képest 2009-ig -16,7%-kal csökkent.

AGRÁRIGAZGATÁS Az agrárium szabályrendszere a rendszerváltozás előtt a termőföldre és a mezőgazdasági termelőszövetkezetekre, azok működésére vonatkozó joganyagot foglalta magába. Jellemzői: Tervgazdálkodás, Az egyes szakterületekre csak keretszabályokat állapítottak meg, melyeket miniszteri szintű rendeletek egészítettek ki. A változatos szabályozás, a joganyag stabilitása ellen hatott. Speciális jogi szabályozás hiánya. KGST: államközi kereskedelem. A külkereskedelem állami monopólium volt. Állami irányítás egybe esett a vállalatirányítással, mely pótolta a speciális szabályozást. Pl. a Minisztertanács speciálisan utasított vállalatokat meghatározott gazdasági tevékenység végzésére. Az állam tulajdonosi és közhatalmi viszonyai a minisztériumban összpontosultak. A rendszerváltozás után ezen sajátos jogterület kibővült, rohamos fejlődésnek kiteljesedésnek indult. Ma már az agrárjog fogalomköre a következő szabályozási területeket öleli fel: mezőgazdaság, élelmiszer-feldolgozás, erdészet, vadászat, halászat, föld- és talajvédelem, piacszabályozás, támogatási rendszer, növény és állat-egészségügy, termőföld, (ingatlan-nyilvántartás), közösségi agrár- és vidékfejlesztési politika.

AGRÁRIGAZGATÁS A rendszerváltozás után az első szabadon választott Országgyűlésnek jutott az a feladat, hogy a tulajdoni és egyéb irányítási, ellenőrzési struktúrákat átalakítsa, kiépítse. Az állam fogalma, jogi rendje új megvilágításba került: „a mindent és mindenkit ellenőrző és birtokló polip elvesztette csápjait”. Az állam, az államosítások során vállalt kártalanítási kötelezettségének eleget tett: Az Országgyűlés döntött a kárpótlás kérdésében: kárpótlási jegy, ingatlanok visszaadása, vagyonnevesítés stb. Az ún. moratórium törvényekkel biztosította a termelőszövetkezet által kezelt földtulajdon közösségi védelmét, ill. megtiltotta a szövetkezetek gazdasági társasággá történő átalakulását (külföldiek földtulajdon-szerzése). A rendszerváltás után a következő törvények születtek meg, melyek ma is az agrárjog legfontosabb jogforrásait jelentik: 1992. évi XXIV. tv. (kárpótlási törvény), 1992. évi II. tv. (szövetkezeti vagyonnevesítésről rendelkező törvény): tsz-ek termőföldtulajdont nem szerezhettek, termőföld magántulajdonba kerülhet, a szövetkezeti vagyon felosztása. A kialakult új birtokstruktúra magában hordozta a jövő problémáit. 1993. évi CXIV. tv. az állattenyésztésről. 1994. évi IL. tv. az erdőbirtokossági társulatokról: speciális erdőgazdálkodási követelmények érvényesítése. 2012. évi XXX. törvény a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról

AGRÁRIGAZGATÁS 1994. évi LV. tv. a termőföldről: termőföld-tulajdon védelme, a termőföld mennyiségi és minőségi védelme, annak hasznosítása később kikerült a törvényből. 1994. évi CII. tv. a hegyközségekről: az árutermő szőlőbirtokosok szőlőtermelési feladatait rendezte. 1995. évi XXXIII. tv.: a találmányok szabadalmi oltalmáról: növényfajták szabadalmaztatása (V. rész, A növényfajták oltalma.). 1995. évi XC. tv. az élelmiszerekről 2003. évi LXXXII. tv.  2008. évi XLVI tv. 1995. évi XCI. tv. az állategészségügyről  2005. évi CLXXVI. tv.  2008. évi XLVI tv. 1995. évi XCII. tv. a takarmányok előállításáról  2001. évi CXIX. tv.  2008. évi XLVI tv. 1995. évi XCIV. tv. a Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint a magán-állatorvosi tevékenység gyakorlásáról  2012. CXXVII. Törvény a Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint az állatorvosi szolgáltatói tevékenység végzéséről 2012. évi CXXVI. törvény a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról 1996. évi XLVIII. tv. a közraktározásról: agrárpiaci rendtartás, agrártermékek felvásárlása. 1996. évi LIV. tv. az erdőről és az erdő védelméről.  2009. XXXVII. törvény az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról. 1996. évi LV. tv. a vad védelméről, vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról. 1996. évi LXXVI. tv. a földmérési és térképészeti tevékenységről.  2012. XLVI. törvény a földmérési és térképészeti tevékenységről.

AGRÁRIGAZGATÁS 1996. évi CXXXI. tv. a növényfajták állami elismeréséről, valamint a vetőmagvak és vegetatív szaporítóanyagok előállításáról és forgalmazásáról  2003. évi LII. tv.: a növénytermesztés biológiai alapjait rakta le. 1997. évi XI. tv. a védjegyek és földrajzi árujelzők oltalmáról: hungaricumnak számító élelmiszerek eredet, ill. származás jelölését tette lehetővé. 1997. évi XLI. tv. a halászatról és horgászatról. 1997. évi XLVI. tv. az Országos Magyar Vadászkamaráról. 1997. évi CXIV. tv. az agrárgazdaság fejlesztéséről: alapvető agrárpolitika meghatározása. 1997. évi CXXI. tv. a szőlőtermesztésről és borgazdálkodásról  2004. évi XVIII. tv. 1997. évi CXLI. tv. az ingatlan-nyilvántartásról. 1997. évi CLIX. tv. a fegyveres biztonsági őrzésről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról: mezei vagyonvédelem. 1998. évi XXVII. tv. a géntechnológiáról: fokozottan veszélyes és szigorúan ellenőrzött tevékenység. 1999. évi XLVI tv. a mezőgazdasági összeírásról. 2000. évi XXXV. tv. a növényvédelemről  2008. évi XLVI. törvény.

AGRÁRIGAZGATÁS 2000. évi LXXXIV. tv. a Magyar Mérnöki és Növényorvosi Kamaráról. 2006. évi LXXXVIII. tv. a nemzeti agrárkár-enyhítési rendszerről.  2011. évi CLXVIII. törvény a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről Nemzetközi szerződések: 1994. évi I. tv. az Európai Megállapodás kihirdetéséről (társulási szerződés). 1998. évi IX. tv. a Marrakeshi Egyezmény és mellékleteinek kihirdetéséről: WTO életre hívása. 2004. évi XXX. tv. – csatlakozási szerződés Egyéb törvényi szintű, kapcsolódó szabályozás: 2006. évi X. tv. a szövetkezetekről. 2006. évi V. tv. a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról. 2006. évi IV. tv. a gazdasági társaságokról. 1959. évi IV. tv. a Polgári Törvénykönyvről. 2004. évi CXL .tv. a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól. Magyarország Alaptörvénye, 2011. április 25. Törvényerejű rendelet: 1986. évi 24. tvr.: Lisszaboni Megállapodás módosításáról (eredet-megjelölések oltalma és nemzetközi lajtsromozása. 1983. évi 14. tvr. az új növényfajták oltalmára létesült Nemzetközi Egyezmény kihirdetéséről. Kormányrendeletek: 256/2007. (X. 4.) Korm. rend. a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalról. 174/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet a járási (fővárosi kerületi) hivatalok kialakításával összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról 22/2012. (II. 29.) Korm. rendelet a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalról 11/2011. (II. 22.) Korm. rendelet a Nemzeti Földalap vagyonnyilvántartásának szabályairól 328/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet a fővárosi és megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szerveinek kijelöléséről 288/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet a fővárosi és megyei kormányhivatalokról

AGRÁRIGAZGATÁS 231/2010. (VIII. 18.) Korm. rendelet a csemegeszőlő és alanyszőlő ültetvény telepítésének engedélyezéséről 262/2010. (XI. 17.) Korm. rendelet a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításának részletes szabályairól 246/2009. (XI. 3.) Korm. rendelet a földhivatalokról, a Földmérési és Távérzékelési Intézetről, a Földrajzinév Bizottságról és az ingatlan-nyilvántartási eljárás részletes szabályairól szóló 338/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet, valamint az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításáról 178/2009. (IX. 4.) Korm. rendelet a borászati termékek eredetmegjelöléseinek és földrajzi jelzéseinek közösségi oltalmára irányuló eljárásról, valamint ezen termékek ellenőrzéséről 158/2009. (VII. 30.) Korm. rendelet a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek, valamint a szeszes italok földrajzi árujelzőinek oltalmára irányuló eljárásról és a termékek ellenőrzéséről Miniszteri rendelet: 123/2005. (XII. 27.) FVM rendelet a tenyésztő szervezeti és fajtaelismerés rendjéről. 27/2011. (IV. 12.) VM rendelet a borászati termékek egységes bizonylatolási, nyilvántartási és elszámolási rendjéről 36/2010. (XI. 30.) VM rendelet a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózatról Sajátos agrárjogi szabályozások: kamarai tagsági jogviszony (magán-állatorvosi tevékenység, vadászkamarai tagság), kamarai etikai szabályok, hegyközségi rendtartás (szőlőtelepítés, - művelés szabályai). A Kúria és az egykori Legfelsőbb Bíróság jogegységi határozatai. Alkotmánybíróság határozatai: pl. 7/2006. (II. 22.) AB határozat Önkormányzati rendeletek

AGRÁRIGAZGATÁS Az agrárigazgatás a mezőgazdasági és erdészeti termeléssel összefüggő tevékenységek szabályozási rendszere. Az agrárjog szabályozási rendszerének érvényesítői: az agrárszakigazgatás intézményei. Az agrárigazgatás részterületei: A mezőgazdasági termelés biológiai alapjainak biztosítása: növénytermesztés, állattenyésztés, takarmányozás. Szőlőtermesztéssel, borgazdálkodással kapcsolatos rendelkezések: piacképes bor előállítása, minőség- és eredetvédelem. Minőségüggyel, élelmiszerbiztonsággal és ehhez kapcsolódó fogyasztóvédelemmel kapcsolatos igazgatási feladatok. Mennyiségi és minőségi földvédelem. A földtulajdonhoz kapcsolódó haszonvételek gyakorlásával kapcsolatos feladatok: erdőgazdálkodás, halászat, vadászat. Az EU Közös Agrárpolitikájához kapcsolódó termékpálya rendtartások működtetése, támogatási rendszerek betartatása, ellenőrzése. Az agrár- vidékfejlesztési politika kialakítása, és működtetése.

AGRÁRIGAZGATÁS Az agrárszakigazgatás intézményi rendszere: Az egyes intézményeket a hatáskörük terjedelme (illetékesség), ill. szervezeti rendjük szerint különböztethetjük meg: Illetékesség szerint: Országos hatáskörű, vagy központi; Területi hatáskörű (regionális, vagy megyei szintű); Településre, mint közigazgatási egységre kiterjedő, helyi szintű közigazgatási szervek. Szervezeti rendjük szerint: Központi közigazgatási (államigazgatási) szerv, Szakigazgatási feladatokat ellátó központi hivatalok (dekoncentrált, területi szervekkel), Szakértői, tanácsadói szervek: Agrárgazdasági Tanács, Országos Borszakértő Bizottság, Magyar Takarmánykódex Bizottság, Országos Vadgazdálkodási Tanács, Országos Erdészeti Tanács, Szőlőfajta Használati Bizottság, Földrajzinév Bizottság stb. Háttérintézmények: Szakértői intézetek: Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ. Kutatási Intézetek (Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet, Halászati és Öntözési Kutatóintézet, VM Mezőgazdasági Gépesítési Intézet, Tokaji Borvidék Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet (Tarcal), egykori VM Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetek: Eger – Károly Róbert Főiskola, Pécs – Pécsi Tudományegyetem, Badacsony – Pannon Egyetem Agrártudományi Centrum, Kecskemét – Kecskeméti Főiskola, Erdészeti Tudományos Intézet, Agrárgazdasági Kutató Intézet, Kisállattenyésztési Kutatóintézet és Génmegőrzési Koordinációs Központ, Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóközpont, Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, szakképző intézetek (VM Közép-Magyarországi Agrár-szakképző Központ, VM Dunántúli Agrár-szakképző Központ, VM Kelet-Magyarországi Agrár-szakképző Központ – Szekszárd, Jánoshalma, Budapest), Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet. Egyéb intézmények: Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Állami Ménesgazdaság (Szilvásvárad), Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal. Agrármarketing Centrum Kft., Nemzeti Földalapkezelő Szervezet

AGRÁRIGAZGATÁS Nem kormányzati szervek: Agrárigazgatási és ezzel összefüggő feladatokat ellátó szervek: külön törvénnyel létrehozott köztestületek (gazdasági és szakmai kamarák, hegyközségi szervezetrendszer), pl. Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara; egyesülési jogról szóló törvény szerint működő, de a közfeladat ellátására jogosító külön engedéllyel rendelkező szervezetek (Terméktanácsok, tenyésztő szervezetek: pl. Alma Terméktanács, Baromfi Terméktanács, Éticsiga Terméktanács, Nyúl Terméktanács, Hagyma Terméktanács, Toll Terméktanács stb.); társadalmi, érdekvédelmi szervezetek (Mezőgazdasági Termelők és Szövetkezők Országos Szövetsége, Magyar Gazdakörök Országos Szövetsége) Az intézményi hálózat a 2006. évi választások után gyökeres változáson, átalakításon esett át. 2007. január 1-től a mind területileg, mind szakmailag megosztott igazgatási struktúra egységesítésre, központosításra került. 2007. január 1. előtti állapot: Központi közigazgatási szerv: Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Első felelős magyar kormányban kereskedelmi miniszter 1889. évi XVIII. tc.: „A közmunka- és közlekedésügyi minister ezentul kereskedelemügyi-, a földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi minister pedig földmívelésügyi ministernek fog neveztetni.” 1959-1990: Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium. 1990: visszanyeri eredeti nevét, majd 1998: „Ahol e törvény hatálybalépését megelőzően kiadott jogszabály […] d) Földművelésügyi Minisztériumot, földművelésügyi minisztert említ, ott Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumot, ill. földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztert kell érteni…”

AGRÁRIGAZGATÁS Dekoncentrált szervek: Megyei Földművelésügyi Hivatalok, Állami Erdészeti Szolgálat 1 budapesti és 10 vidéki igazgatósággal; Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet 7 vidéki vetőmag-felügyelőséggel, 4 teljesítményvizsgáló és 11 fajtakísérleti állomással és 1 fajtakitermesztő állomással; Országos Borminősítő Intézet; Növény- és Talajvédelmi Szolgálat: Növény- és Talajvédelmi Központi Szolgálat, és 19 megyei, ill. fővárosi Növény-egészségügyi és Talajvédelmi Szolgálat az általuk működtetett növény-egészségügyi határkirendeltségekkel együtt; Állami Állat-egészségügyi- és Élelmiszer-ellenőrző Szolgálat, mely a 2005. évi CLXXVI. törvény alapján magában foglalja a 20 megyei, fővárosi székhellyel rendelkező Állat-egészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomásokat, a kerületi hivatalokat, állat-egészségügyi határállomási és élelmiszerhigiéniai kirendeltségeket, a hatósági állatorvost, az Országos Állategészségügyi Intézetet (továbbiakban OÁI), az Országos Élelmiszervizsgáló Intézetet (továbbiakban OÉVI) és az Állatgyógyászati Oltóanyag-, Gyógyszer- és Takarmány-ellenőrző Intézetet (továbbiakban ÁOGYTI), Földhivatalok: 20 megyei, fővárosi földhivatal és 118 körzeti földhivatal,

AGRÁRIGAZGATÁS 2007. január 1. utáni állapot: Központi közigazgatási szerv: Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, feladatai: Stratégiaalkotás (NFT, AVOP, NVT, UMVP), Jogszabály előkészítés, Jogalkotás, Költségvetési tervezés, Egyedi hatósági ügyek intézése, A KAP intézményrendszerének működtetése, Humánerőforrás-politika, Irányítás (államigazgatási szerv alapítása, vezető kinevezése, felmentése, SZMSZ jóváhagyása, döntés megsemmisítése, jóváhagyása, új eljárásra utasítás, költségvetés és létszámkeret megállapítása, utasításadás, beszámoló való kötelezés) Ellenőrzés. Nemzetközi kapcsolatok ápolása. Minisztérium szervezete: Hierarchikus, alá-fölé rendeltségi viszonyok Miniszter, kabinetfőnök, államtitkár, szakállamtitkárok, főosztályvezetők, osztályvezetők Miniszteri kabinet, államtitkárság, szakállamtitkárságok, főosztályok, osztályok

AGRÁRIGAZGATÁS Központi hivatalok, dekoncentrált szervek: Földhivatalok: 20 megyei, fővárosi földhivatal és 119 körzeti földhivatal. Tevékenységi körük kiterjed: Földtulajdon, földhasználat, földvédelem, földminősítés, Ingatlan-nyilvántartás, földmérés, térképészet feladatokra. Első fokon a körzeti földhivatal, míg másodfokon a megyei földhivatal jár el. jogi személyek A hivatalt hivatalvezető vezeti, szervezeti egységeik osztályokra tagolódnak. Földmérési és Távérzékelési Intézet Jogi személy, Önállóan gazdálkodó központi költségvetési szakigazgatási szerv. Ingatlanügyi igazgatás országos szintű adatainak feldolgozása. Szakmai információs rendszerek fejlesztése, irányítása. Földmérési, térképészeti és térinformatikai tudományos kutatás központja. Másodfokú hatósági szerv: FVM Távérzékeléssel összefüggő feladatok ellátása. MePAR rendszer működtetése. Országos adat- és térképtár fenntartása.

AGRÁRIGAZGATÁS Központi hivatalok, dekoncentrált szervek: Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (19 területi hivatal + a központ) Önálló jogi személyek, Központja egész országra kiterjedő illetékességgel rendelkezik, míg a területi hivatalok a nevükben található megyében látják el az agrárgazdasági feladatokat. A hivatalt az elnök vezeti 3 elnökhelyettessel egyetemben. Az elnökhelyetteseket az elnök jelöli és az FVM miniszter nevezi ki. Közigazgatási hatósági ügyben első fokon a területi, másodfokon a Központ jár el. Ha a Központ jár el első fokon, akkor annak döntése ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek nincs helye. Ha hatósági ügyben a területi szerv köztisztviselője (hatósági állatorvos, növényvédelmi felügyelő, takarmány felügyelő, zöldség-gyümölcs minőség ellenőr) jár el első fokon, akkor döntése elleni jogorvoslatot a területi szerv vezetőjéhez lehet benyújtani. Az egyes mezőgazdasági szakigazgatások igazgatósági formában, míg a kiegészítő, ellenőrző egységek főosztályként tagozódnak a Központ szervezetében.

AGRÁRIGAZGATÁS Központi hivatal Megyei hivatalok Megyei hivatalok Szervezeti felépítés: Központ: elnöki, elnökhelyettesi hierarchia Központ: elnökhelyettesi hierarchia Területi kiépítettség: Az új agrárigazgatási szervezet a következő hatósági feladatokat látja el: Növénytermesztés, talajvédelem, állategészségügy, tenyésztés, erdészet, vadászat, halászat, takarmányozás, borászat, növényvédelem, mezőgazdasági igazgatási szerv, élelmiszer-biztonság, zöldség-gyümölcs minőség-ellenőrzés. Falugazdász hálózat működtetése. Feladataik: tájékoztatás, ellenőrzés, területi információ beszerzése. Igazgatósági megjelenés: élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság, növény- és talajvédelmi igazgatóság, erdészeti igazgatóság, földművelésügyi igazgatóság Központi hivatal Elnök, Elnökh. főigazgató Megyei hivatalok Megyei hivatalok Megyei hivatalok igazgató (Szak)igazgatóságok (Szak)igazgatóságok (Szak)igazgatóságok (Szak)igazgatóságok

AGRÁRIGAZGATÁS Központi hivatalok, dekoncentrált szervek: Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (19 területi hivatal + a központ, 7 regionális jogkörrel felruházott megyei szerv [AVOP és SAPARD pályázatok menedzselése]) Önálló jogi személyek, SAPARD Hivatal és az Agrárintervenciós Központ jogutódjaként jött létre. Központja és igazgatóságai egész országra kiterjedő illetékességgel rendelkeznek. Közigazgatási hatósági ügyben első fokon az igazgatóságok, míg másodfokon a Központ jár el. Ellátja az EMGA és EMVA által nyújtott támogatások lebonyolításával összefüggő feladatokat. Működteti az Integrált Irányítási és Ellenőrzési Rendszert (IIER)  ENAR-t – egységes nyilvántartási és azonosítási rendszer; gazda és ügyfélregiszter; MePAR – Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer.

AGRÁRIGAZGATÁS Az intézményi hálózat a 2010. évi választások után ismét gyökeres változáson, átalakításon esett át. 2011. január 1-től a mind területileg, mind szakmailag megosztott igazgatási struktúra további központosításra került. 2011. január 1. utáni állapot: Központi közigazgatási szerv: Vidékfejlesztési Minisztérium „2. § (1) Ahol e törvény hatálybalépését megelőzően kiadott jogszabály …b) Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumot, illetve földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztert említ, ott Vidékfejlesztési Minisztériumot, illetve vidékfejlesztési minisztert, … kell érteni.” Minisztérium szervezete: a miniszter a Kormány általános politikájának keretei között vezeti a minisztériumot; e feladatkörében irányítja az államtitkár és a közigazgatási államtitkár tevékenységét, valamint dönt a hatáskörébe utalt ügyekben. az államtitkár a miniszter teljes jogkörű helyettese. a minisztérium hivatali szervezetét a közigazgatási államtitkár a miniszter irányítása alatt, a jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek megfelelően vezeti. Az államtitkárt másik államtitkár, a közigazgatási államtitkár, vagy a helyettes államtitkár helyettesítheti. A közigazgatási államtitkárt a szervezeti és működési szabályzatban meghatározottak szerint a helyettes államtitkár helyettesíti. A miniszteri kabinetet főosztályvezetőként a kabinetfőnök közvetlenül vezeti, akinek a tevékenységét a miniszter irányítja. A minisztérium további szervezete főosztályokra és osztályokra tagolódik, melyet a főosztályvezető, ill. osztályvezető vezet.

AGRÁRIGAZGATÁS A vidékfejlesztési miniszter felel a kormányzati agrárpolitikáért, agrár-vidékfejlesztésért, élelmiszerlánc-felügyeletért, élelmiszeriparért, erdőgazdálkodásért, ingatlan-nyilvántartásért, térképészetért, földügyért, vadgazdálkodásért, halgazdálkodásért, környezetvédelemért, természetvédelemért és vízgazdálkodásért. A miniszter az agrárpolitikáért való felelőssége körében előkészíti az agrárágazati jogszabályokat, továbbá e tárgykörben felhatalmazás alapján miniszteri rendeleteket ad ki. Felel továbbá a mezőgazdasági célú vízgazdálkodásért, a géntechnológiai tevékenységért. A miniszter az agrárpolitikáért való felelőssége körében dönt a zöldség-gyümölcs termelői csoport elismerési tervének elfogadása iránti kérelméről, valamint a termelői szervezetek, illetve a zöldség-gyümölcs termelői szervezetek társulása elismerés iránti kérelméről; dönt a termelői szervezet működési programjáról; dönt a zöldség-gyümölcs termelői szervezetek társulása részleges működési programjáról; dönt a termelői csoport elismeréséről, valamint a termelői szervezetek, illetve a termelői szervezetek társulása elismerésről; gondoskodik az előző meghatározott eljárásokhoz kapcsolódó ellenőrzésekről; dönt a 1234/2007/EK rendelet 123. cikkében meghatározottak szerinti szakmaközi szervezetek elismeréséről.

AGRÁRIGAZGATÁS Központi hivatalok: Földmérési és Távérzékelési Intézet Jogi személy, melyet a főigazgató vezet. Önállóan gazdálkodó központi költségvetési szakigazgatási szerv. Az Intézet a földügyi szakigazgatási intézményhálózat központi földmérési szervezete és a Kormány által földmérési és térinformatikai, államigazgatási szervezetként kijelölt hatósági jogkörrel rendelkező szerv. Az Intézet egyúttal központi hivatal is. Ingatlanügyi igazgatás országos szintű adatainak feldolgozása. Szakmai információs rendszerek fejlesztése, irányítása. Földmérési, térképészeti és térinformatikai tudományos kutatás központja. Ellátja a hazai téradat-infrastruktúrák működtetését, az állami alapadatok gyűjtését, feldolgozását, szolgáltatását. Másodfokú hatósági szerv: VM Távérzékeléssel összefüggő feladatok ellátása. MePAR rendszer működtetése. Országos adat- és térképtár fenntartása. Nemzetközi szakmai kapcsolatok fenntartása, ápolása.

AGRÁRIGAZGATÁS Központi hivatalok: A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal 2012. március 15-étől Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (továbbiakban NÉBIH) néven működik tovább. Viszont a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal 2012. március 15-én a NÉBIH néven továbbműködő Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalba történő beolvadással megszűnt (22/2012. (II. 29.) Kormányrendelet ). Önálló jogi személy, központi hivatal, központi költségvetési szerv. Egész országra kiterjedő illetékességgel rendelkezik, míg a szakmai irányításuk alatti területi hivatalok (kormányhivatali egységek) a nevükben található megyében látják el az agrárgazdasági feladatokat. A hivatalt az elnök vezeti 3 elnökhelyettessel egyetemben. Az elnökhelyetteseket az elnök jelöli és a VM miniszter nevezi ki. Az elnök jogszabályban meghatározott jogkörében a megyei kormányhivatal mezőgazdasági szakigazgatási szervének kormánytisztviselőjét jogszabályban meghatározott járványügyi, vagy más kiemelt jelentőségű okból azonnali intézkedést igénylő esetben közvetlenül utasíthatja feladat elvégzésére vagy mulasztás pótlására, továbbá jelentést kérhet. Az NÉBIH a kormány központi növénytermesztési, talajvédelmi, élelmiszerlánc-felügyeleti, tenyésztési, erdészeti, vadászati, halászati, borászati, mezőgazdasági igazgatási, pálinkaellenőrző szakhatósága. Fajtakísérleti, fajtakitermesztő állomásokat és laboratóriumot működtet. Kapcsolat a NÉBIH és a megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szervei között: részt vesznek a NÉBIH által szervezett képzéseken, valamint az ahhoz kapcsolódó vizsgákon, a szakmai felkészültségről bizonyítványt kapnak, a NÉBIH szakmai informatikai rendszerein keresztül látják el a hatáskörükbe tartozó feladatokat, a NÉBIH által kiadott és kötelezően alkalmazandó szakmai eljárásrendeknek, útmutatóknak megfelelően végzik az ellenőrzéseiket és szakmai tevékenységüket, végrehajtják a NÉBIH által kiadott ellenőrzési és mintavételi terveket, az országos adatbázisok kialakítása és fenntartása érdekében adatgyűjtést végeznek, nyilvántartást vezetnek, valamint jelentést küldenek a NÉBIH-nek, a NÉBIH által kiadott iratmintákat használják a szakmai feladatellátás során, kiállítják az áruk nemzetközi kereskedelméhez szükséges export bizonyítványokat és egyéb okiratokat, a levett minták vizsgálatát a NÉBIH által kijelölt laboratóriumokban végeztetik, a NÉBIH által végrehajtott belső ellenőrzéseken, auditokon, szakterületi ellenőrzéseken tett ajánlások alapján meghatározott intézkedéseket végrehajtják, közreműködnek nemzetközi szervek által végrehajtott külső auditokon, részt vesznek a NÉBIH által szervezett értekezleteken, működtetett szakmai munkacsoportokban, ellátják a gyorsriasztási rendszerek üzemeltetésében jelentkező feladatokat, részt vesznek a feladatkörüket érintő átruházott és együttműködői – így különösen az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból és az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott egyes támogatások tekintetében az MVH által átruházott, illetve együttműködőként ellátott – feladatok végrehajtásában, az elvégzett feladataikról közvetlenül jelentenek a NÉBIH-nek. a megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szervei a NÉBIH által kiadott szakmai eljárásrendek, útmutatók, minőségirányítási elvek, valamint a NÉBIH által kötött megállapodások figyelembevételével látják el feladataikat.

AGRÁRIGAZGATÁS MgszH Megyei Kormányhivatalok Központi hivatal FÖMI Szervezeti felépítés (Kormányhivatal+MgszH): A kettős, többes irányítás tipikus esete. kormánymegbízott Elnök, Elnökh. Megyei Kormányhivatalok MgszH Központi hivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság Földművelésügyi Igazgatóság Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság Erdészeti Igazgatóság Kerületi Hivatal (kerületi főállatorvos) Falugazdász Hálózat Kormányhivatal Földhivatala (Megyei Földhivatal) Főigazgató FÖMI Központi hivatal Körzeti Földhivatal

AGRÁRIGAZGATÁS NFA Központi hivatal MVH Központi hivatal FÖMI Elnök, Elnökh. Elnök, Elnökh. AGRÁRIGAZGATÁS Szervezeti felépítés (teljes, kiegészített ábra): A kettős, többes irányítás tipikus esete. NFA Központi hivatal MVH Központi hivatal kormánymegbízott Elnök, Elnökh. Főigazgató FÖMI Központi hivatal Megyei Kormányhivatalok NÉBIH (2012. 03. 15-től) Központi hivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság Földművelésügyi Igazgatóság Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság Erdészeti Igazgatóság Kerületi Hivatal (kerületi főállatorvos) Falugazdász Hálózat Kormányhivatal Földhivatala (Megyei Földhivatal) Körzeti Földhivatal ? Járási Kormányhivatalok

AGRÁRIGAZGATÁS Az erdészeti igazgatóságok illetékességi területét a 328/2010. (XII. 27.) Korm. Rendelet 2. melléklete tartalmazza. A mezőgazdasági szakigazgatási szervek által hozott első fokú döntés esetén másodfokon az NÉBIH jár el. A megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságának hatáskörébe tartozó közigazgatási hatósági ügyben első fokon a kerületi hivatal jár el. A kerületi hivatal által első fokon hozott döntés esetében másodfokon a megyei igazgató főállatorvos, a megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatósága által hozott első fokú döntés esetén másodfokon az NÉBIH jár el. Az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság hatáskörébe tartozó szakhatósági ügyekben első fokú eljárásban a kerületi hivatal, másodfokú eljárásban az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság jár el. A mezőgazdasági szakigazgatási szerv helyszíni eljárásra jogosult kormánytisztviselője részére a mezőgazdasági szakigazgatási szerv vezetője igazolványt állít ki. A kerületi főállatorvost és a kerületi hivatal vezetőjét vagy kiadmányozási jogkörrel rendelkező ügyintézőjét a megyei igazgató főállatorvos első fokú közigazgatási hatósági eljárásban nem utasíthatja.

AGRÁRIGAZGATÁS Központi hivatalok, dekoncentrált szervek: Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (19 területi hivatal + a központ, 7 regionális jogkörrel felruházott megyei szerv [AVOP és SAPARD pályázatok menedzselése]) Önálló jogi személyek, önálló költségvetési szerv. SAPARD Hivatal és az Agrárintervenciós Központ jogutódjaként jött létre. Központja és igazgatóságai egész országra kiterjedő illetékességgel rendelkeznek. Közigazgatási hatósági ügyben első fokon az igazgatóságok, míg másodfokon a Központ jár el. Ellátja az EMGA és EMVA által nyújtott támogatások lebonyolításával összefüggő feladatokat. Működteti az Integrált Irányítási és Ellenőrzési Rendszert (IIER)  ENAR-t – egységes nyilvántartási és azonosítási rendszer; gazda és ügyfélregiszter; MePAR – Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer. Nemzeti Földalapkezelő Szervezet: a birtokpolitikai résznél tárgyaljuk.

A mezőgazdaság biológiai alapjainak biztosítása AGRÁRIGAZGATÁS A mezőgazdaság biológiai alapjainak biztosítása

AGRÁRIGAZGATÁS A mezőgazdaság biológiai alapjainak biztosítása három témakört foglal magába: növénytermesztést, állattenyésztést és a takarmányozást. A növényfajták állami elismerése, oltalma: Az egyes növényfajták állami elismerés után hozhatók forgalomba. Az állami elismerés folyamán a növényt felveszik a Nemzeti Fajtajegyzékbe, amely közhiteles nyilvántartás, évente teszik közzé. Az elismert fajták leírását a növénytermesztési hatóság a Leíró Fajtajegyzékben teszi közzé. Állami elismerésben az a növény részesíthető, amely más növényfajtától megkülönböztethető, állandó és egynemű, egyöntetű, A feltételek fennálltát DUS-vizsgálat alapján ellenőrzik (distinctness, uniformity, stability). Megkülönböztethető: megkülönböztethető, ha egy vagy több lényeges tulajdonsága tekintetében határozottan eltér minden más növényfajtától, melynek létezése közismert a bejelentés benyújtásának időpontjában; a növényfajta közismert, ha azt Magyarországon vagy valamely tagállamban nemzeti fajtajegyzékre vétel céljából bejelentették. Egyöntetű, egynemű: a leírt lényeges tulajdonságait tekintve egységes, megbízható. Állandó: lényeges tulajdonságaik a szaporítás után is változatlanok maradnak. megfelelő gazdasági értékkel rendelkezik, megfelelő és bejegyezhető fajtanévvel rendelkezik, amely bejelentője teljesíti a jogszabályban meghatározott feltételeket.

AGRÁRIGAZGATÁS Az új növényfajta elismeréséhez szükséges kérelmet a növénytermesztési hatósághoz kell benyújtani. A növényfajta bejelentésekor nyilatkozni kell arról, hogy a növényt géntechnológiával módosították-e. A növényfajta-oltalomhoz szükséges vizsgálatokat a növénytermesztési hatóság végzi el, aki vizsgálatának eredményéről értesíti a Fajtaminősítő Bizottságot. A Fajtaminősítő Bizottság elnökét és tagjait a VM miniszter nevezi ki a delegáló szervezetek javaslata alapján. A Bizottság szakágazatonkénti szekciókból áll. Az egyes szekcióknak 15 tagja van. Az ügyben, a Fajtaminősítő Bizottság állásfoglalása alapján a határozatot a növénytermesztési hatóság hozza meg. A növénytermesztési hatóság az állami elismerésben részesített növényfajtákról közhitelű nyilvántartást vezet és közzéteszi a Nemzeti Fajtajegyzéket. Az állami elismerés időtartama: Szőlő, gyümölcs, erdészeti fajták, fásszárú dísznövények esetén: 20 év, Egyéb növények esetén: 10 év, További 20, ill. 10 évvel az oltalom többször is meghosszabbítható. A nemesítőt megillető jogok: nevének feltüntetése, nemesítőkénti elismerés; a szaporítóanyagért, a fajtahasználatáért szerződés alapján díjazás illeti meg.

AGRÁRIGAZGATÁS A szaporítóanyagok előállítása és forgalomba hozatala: Csak a Nemzeti Fajtajegyzékben, a Szállítói Fajtajegyzékben, a Közösségi Fajtajegyzékben, bármely tagállam szőlőfajta klón jegyzékében ill. az Erdészeti Szaporítóanyag-forrás Jegyzékben és a dísznövényekre vonatkozó külön jogszabályban szereplő növényfajták szaporítóanyagát szabad előállítani, ill. forgalomba hozni. Az egyes szaporító anyagok előállítását és forgalomba hozatalát a növénytermesztési hatóság engedélyezi. Tilos szaporítóanyagként felhasználni a céltermelésből visszamaradt bármilyen szaporítóanyagot (tagállamon kívüli gazdasági szervezettel szerződésszerűen kötött szaporítóanyag előállítás, melynek végtermékét elszállítják az ország területéről). Szaporítóanyag előállítási zárt körzet Vetőmagok termesztése esetén szaporítóanyag előállítási zárt körzetet lehet kialakítani. A szaporítóanyag előállító a védőtávolságon belül levő földhasználóval a vetés megkezdése előtt szerződésben állapodhat meg a termőföld használatáról, a termesztés korlátairól, kötelezettségeiről, az ebből eredő eredménykiesés ellentételezésének módjáról. A vetőmag előállító kérelmét megküldi a termékpálya szerinti terméktanácsnak, amely véleményével együtt azt továbbítja a növénytermesztési hatóságnak. Az ügyben a növénytermesztési hatóság dönt, mely az érintett határozatot honlapján is elérhetővé teszi. A zárt körzeten belüli tilalom betartását a növénytermesztési hatóság ellenőrzi, aki a tiltott növényt a termelő költségén megsemmisítheti. A föld használójának kártalanításában a felek szerződésben megállapodhatnak. Ennek hiányában a Ptk. Szabályait kell megfelelően alkalmazni.

AGRÁRIGAZGATÁS Szaporítóanyag-minősítés folyamata: Származás igazolása, Termőhelyi, szántóföldi, faiskolai, palántanevelő üzemi ellenőrzés, Mintavétel, Laboratóriumi szaporítóanyag-vizsgálat, Fémzárolás, Fajtaazonosító kitermesztés, Minősítést igazoló okirat kiállítása. A szaporítóanyag csomagolása, jelölése: Biztosítania kell a vetőmag minőségének megóvását. Meg kell akadályoznia a vetőmag kivételét, kicserélését a csomagolóanyag megsértése nélkül. Fémzárolás: A minősített szaporítóanyag-tétel csomagolási egységének oly módon történő lezárása fémzár vagy azt helyettesítő más anyag vagy módszer alkalmazásával, hogy a csomagolási egység megsértése nélkül a tételhez hozzáférni ne lehessen. A címkén magyar nyelven is fel kell tüntetni az azonosításához szükséges adatokat. A szaporítóanyag-tételt, illetve annak egységeit a külön jogszabály szerinti címkével kell ellátni úgy, hogy a címke sérülés nélkül ne legyen eltávolítható.

AGRÁRIGAZGATÁS Fogalmak: Apaállat: az a hímivarú tenyészállat, amelyet tenyésztő szervezet annak minősít. Embrió-átültető állomás: petesejtek és embriók előállítására, tárolására, kezelésére, átültetésére, értékesítésére szolgáló kötött vagy mozgó létesítmény. Mesterséges termékenyítő állomás: olyan létesítmény, ahol spermanyeréshez, kezeléshez, értékesítéshez apaállatot tartanak, ill. spermát kezelnek és tárolnak. Szarvasmarha, juh, kecske, szamár, ló, sertés, bivaly esetén csak a fent említett apaállat lehet az utódlás alapja. Mesterséges termékenyítő állomásról spermát csak akkor lehet értékesíteni, ha azt megfelelő Apaállattól vették le, A levett spermát származásazonosító jelöléssel látták el, Igazolták az apaállat származását, Spermaminőségi igazolást mellékeltek. Embrióátültető állomásokon petesejt, embrió tárolására, értékesítésére akkor van lehetőség, ha Az nőivarú tenyészállattól, ill. apaállattól származik, Kinyerése, kezelése embrióátültető állomáson történt, Csomagolása származási azonosítóval van ellátva, Rendelkezésre áll az anyaállat, Apaállat származási igazolása, Petesejtet igazolással látják el. Teljesítményvizsgálat: a tenyészérték becsléséhez, az állatok teljesítményei és ezen belül termékei minőségének megállapítására szolgáló eljárás. Állami feladat, de állami szerv megbízást is adhat rá. A tenyésztő szervezet (tenyésztéssel foglalkozó egyesület, szövetség vagy vállalkozás, melynek elismerésére a tenyésztési hatóság jogosult) az eljáráshoz át kell, hogy adja a szaporítóanyag, ill. az állatok vizsgálati eredményét. Külföldön végzett vizsgálatok eredményei is elfogadhatók, ha azokat azonos módszerrel és pontossággal készítették, mint a hazaiakét. Fajtaelismerés: azon eljárás, melynek során megállapítják az adott fajta, hibrid, keresztezési program tenyészállatainak tulajdonságait, ill. kijelölik azok jogosult forgalmazóját. A fajtaelismerést a tenyésztési hatóság végzi. Lényeges elem, hogy a fajta eltérést mutasson a már meglévő fajtákhoz képest.

Élelmiszer-szabályozás AGRÁRIGAZGATÁS Élelmiszer-szabályozás

AGRÁRIGAZGATÁS A magyar(?) élelmiszeripar termékeinek nagy részét a rendszerváltozás előtt a keleti, majd utána a nyugat-európai piacokon értékesítette, értékesíti. A 90-es évek után a gazdasági, politikai nyitás eredményeképpen a FÁK országok szintén a minőségi élelmiszerek vásárlása felé mozdultak el. Az élelmiszeripar tulajdoni viszonyai is megváltoztak. A privatizáció folytán a feldolgozó üzemek magánkézbe kerültek. Multinacionális cégek jelentek meg: PARMALAT, DANONE, Unilever, SPAR. A magyar magánkézbe került üzemek egy része felszámolódott, másik része magyar tőkeerős befektetők kezébe került (ZALAHÚS, FEHÉRHÚS – PICK, Alföldi Tej Rt.). Megindult az élelmiszeripari szereplők koncentrálódása, fúziója (SOLE-MIZO). A gazdasági szereplők a tőke mellett új technológiákat, ill. újfajta terméktípusokat is bevezettek (lásd Reggeli Ital, édesítőszer használata, gyenge alkoholtartalmú borok és sörök). Az EU és a hazai élelmiszerszabályozás középpontjában a fogyasztók egészségének védelme áll. Meg kell előzni, hogy az emberi szervezetben egyes mérgező anyagok felhalmozódjanak, ezáltal egészségkárosodást szenvedjen a fogyasztó. Ez okból a Magyar Parlament követve az Uniós jogalkotást új törvényt alkotott: 2008. évi XLVI. Törvény az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről. A törvény magába foglalja, olvasztja az élelmiszerek, a takarmányozás, az állategészségügy és a növényegészségügy szabályozási területeit. A korábbi joganyag technikai egyesítése, ill. néhány uniós rendelkezés beépítése történt meg az új törvényben.

AGRÁRIGAZGATÁS A fejlett országokban a túlzott élelmiszerfogyasztás, ill. pazarlás a legnagyobb probléma. Egy ország fejlettségét azon is lemérhetjük, hogy a háztartások jövedelmük hány százalékát fordítják élelmiszerek vásárlására. Ez Magyarországon 40%, nyugaton 20-30%, míg a fejlődő országokban 50-80%. A túlzott fogyasztás központúság, egészségtelen életmód (Hot-dog, Coca Cola, sült krumpli stb.)miatt előtérbe kerül az élelmiszeripar szabályozása terén is a fogyasztóvédelem. A régi kóstolás helyébe (töpörtyű, savanyú káposzta, dinnye lékelése) a fogyasztók tájékoztatása lép, lépett (miniatűr betűk olvasása). Az élelmiszer-szabályozás elvei: Szubszidiaritás elve: A jogszabályt azon a szinten kell megalkotni, ahol a meghozatalához a legtöbb információ rendelkezésre áll. EU szintű szabályozás akkor lehetséges, ha a problémát, kérdést tagállami szinten nem lehet megoldani, ill. a szabályozás az EU érdekeit, céljait szolgálja. Lásd Cassis de Dijon eset: Az Európai Közösségek Bírósága a „Cassis de Dijon” néven elhíresült ügyben 1979-ben hozott ítéletében megállapította, hogy a tagállamok valamelyikében jogszerűen előállított és forgalmazott termékek korlátozás nélkül importálhatók egy másik tagállamba. Ez az elv, amelyet olykor a termékelőírások kölcsönös elismeréseként is emlegetnek, az egyik legfontosabb az áruk egységes piacon történő szabad mozgásának előmozdítása szempontjából, és lehetővé teszi, hogy az áruk szabad mozgása a termékelőírások részletes harmonizációja nélkül is megvalósulhasson. A Cassis de Dijon egy Franciaországban előállított feketeribizli-alapú likőr. A nyugatnémet alkoholmonopóliumok igyekeztek betiltatni németországi behozatalát azon az alapon, hogy alkoholtartalma a német likőrökre vonatkozó törvény által előírt minimum alatt volt. A Bíróság azonban nem fogadta el ezt az érvelést. Kockázat elemzési módszer (Codex Alimentarius): megkülönböztet kockázatot és veszélyt. Kockázat: valamely élelmiszerre visszavezethető veszély miatt fennáll az egészségkárosodás lehetősége. Veszély: az élelmiszerben lévő olyan veszélyes biológiai, kémiai, fizikai anyag vagy körülmény, mely egészségkárosító hatású lehet.

AGRÁRIGAZGATÁS Élelmiszer-szabályozás: Kötelező Elővigyázatosság Elve: Meg kell tenni minden szükséges intézkedést, mellyel az esetleges veszély elhárítható (BSE elleni óvintézkedések, madárinfluenza miatti karanténok stb.). A szántóföldtől az asztalig elv: a takarmányozás és az élelmiszer-szabályozás elkülönítését meg kell szüntetni. Biztosítani kell az áruk nyomon követhetőségét a termelőtől a feldolgozón, értékesítőn át egészen a fogyasztóig. Élelmiszer-szabályozás: A szabályozás első területe az önkéntes jogkövetésre épül: Ezek a szabványok, melyek az EU gyakorlata alapján nem kötelezők, csak a vizsgálati módszerekre vonatkoznak. Élelmiszer Könyvek: A fogyasztóvédelem és piacszabályozás hatékony eszköze, a nemzeti szabályozás praktikus és gyors formája. Codex Alimentarius: FAO/WHO által létrehozott rendszerben kidolgozott, különféle nevű dokumentumok összessége a Codex. Ezek a dokumentumok minden regionális (pl. az EU) és nemzeti (természetesen a magyar is) élelmiszer szabályozás alapjául szolgálnak. A Magyar Nemzeti Bizottság 15 tagból áll. Magyar Élelmiszerkönyv: I. kötet: EK irányelveinek átvételével készült előírásokat, ill. nemzeti kötelező érvényű termékleírásokat tartalmazza. II. kötet: nemzetközi szervezetek ajánlásainak figyelembe vételével készült irányelveket tartalmazza. III. kötet: Hivatalos Élelmiszer-vizsgálati Módszergyűjtemény A Magyar Élelmiszerkönyv Bizottság 15 tagból áll.

AGRÁRIGAZGATÁS Élelmiszer-szabályozás: A hazai szabályozás az élelmiszerek MK területén történő előállítására, ill. forgalomba hozatalára terjed ki. Nem érinti ugyanakkor az élelmiszerek magánháztartásokban, saját fogyasztásra készült termékeit. Az élelmiszer biztonságáért és minőségéért az élelmiszer előállítója, nem hazai előállítású élelmiszer esetén az első magyarországi forgalomba hozó a felelős. A fogyaszthatósági és minőség-megőrzési határidő megállapítása az előállító felelőssége. A fenti határidők lejárta után az élelmiszer nem hozható forgalomba. Vadon termett gombát étkezési céllal forgalomba hozni vagy feldolgozni csak gomba-szakellenőri minősítést követően lehet. Ionizáló energiával kezelt élelmiszert a MK területén első alkalommal forgalomba hozni csak külön engedéllyel lehet. Élelmiszer-vállalkozás kötelezettségei: A külső belső környezetnek, elhelyezésnek, elrendezésnek, méreteknek, eszközöknek, technológiának, berendezéseknek, eszközöknek, élelmiszer alapanyagoknak, fertőtlenítő- és csomagolóanyagoknak, az alkalmazott személyek szaktudásának, szakképesítésének, egészségének alkalmasnak kell lennie arra, hogy biztonságos élelmiszert állítsanak elő: pl. vágódeszka nem lehet műanyag, a helyiség nem lehet penészes stb. Minőségbiztosítási, önellenőrzési, nyomon követési, termék-visszahívási rendszereket kell üzemeltetni, melyekkel a minőség és a biztonság garantálható. Minden előállított élelmiszerről gyártmánylapot, ill. anyaghányad-nyilvántartást kell vezetni. A termelés valamennyi szakaszáról, felhasznált, keletkezett anyagairól, termékeiről naprakész dokumentációt kell vezetni. Az üzemelés alatt jelen kell lennie mindvégig olyan szakembernek, aki élelmiszerbiztonsági szaktudással rendelkezik (feltételeket lásd végrehajtási rendeletben). Az élelmiszer-vállalkozás működését az élelmiszerlánc-felügyeleti szervnél történő nyilvántartásba vételével, ill. engedélyével ellátva kezdheti meg. Az élelmiszer-vállalkozás haladéktalanul köteles bejelenteni, ha az általa előállított vagy forgalomba hozott termék megbetegedést okozott vagy annak gyanúja fennáll.

AGRÁRIGAZGATÁS Élelmiszer-szabályozás: Élelmiszer jelölés (csomagolás): Alapvető funkciója, hogy védenie kell az élelmiszert a külső fizikai, biológiai és kémiai hatásoktól, szennyeződésektől, a biztonságot, tápértéket, minőséget csökkentő hatásoktól. A fogyasztók egészségére sem jelenthet veszélyt: pl. a festék kioldódik a túróba és hasmenést vagy allergiás reakciót vált ki. A csomagolásnak fő szabály szerint alkalmasnak kell lennie az újrafelhasználásra. Környezeti szennyező hatásának a legkisebbnek kell lennie. Az áru a csomagolás megsértése nélkül ne legyen megváltoztatható. A csomagoláson magyar nyelven, közérthetően, egyértelműen, jól olvashatóan fel kell tüntetni a fogyasztók tájékoztatásához szükséges adatokat. A csomagoláson feltüntetett jelölés nem tévesztheti meg a vásárlót, különösen az élelmiszer tulajdonságai - így különösen az élelmiszer természete, azonossága, jellemzői, összetétele, mennyisége, eltarthatósága, származási helye vagy eredete, illetve előállítási vagy termelési módja - tekintetében, azáltal, hogy az élelmiszernek olyan hatást vagy tulajdonságot tulajdonít, amelyekkel az valójában nem rendelkezik, annak állításával vagy olyan benyomás keltésével, hogy az élelmiszer különleges tulajdonsággal rendelkezik, ha ugyanezekkel a tulajdonságokkal minden más hasonló élelmiszer is rendelkezik. az élelmiszer-jelölés és az alkalmazott jelölési módszer - ha külön jogszabály vagy közvetlenül alkalmazandó európai uniós jogi aktus eltérően nem rendelkezik - nem tulajdoníthat az élelmiszernek betegség megelőzésére, gyógyítására vagy kezelésére vonatkozó tulajdonságokat, illetve nem keltheti ezen tulajdonságok meglétének benyomását.

AGRÁRIGAZGATÁS Élelmiszer-szabályozás: Tilos olyan élelmiszer előállítása és forgalomba hozatala, amelyet a rá vonatkozó előírásokban vagy a gyártmánylapban meghatározott minőségi előírásoknak nem megfelelően állították elő, termék előállítása és forgalomba hozatala, amelyet az adott tevékenység vonatkozásában nem engedélyezett, illetve nem nyilvántartott módon állítottak elő, illetve hozták forgalomba, élelmiszer előállítása és forgalomba hozatala, amely előállítása során meg nem engedett összetevőt használtak fel, termék előállítása és forgalomba hozatala, amely átcímkézése vagy átcsomagolása jogsértő módon történt, élelmiszer előállítása és forgalomba hozatala, amelynek minőségmegőrzési, illetve fogyaszthatósági idejét jogellenesen meghosszabbították, illetve amelyet részben vagy egészben lejárt minőségmegőrzési, illetve fogyaszthatósági idejű anyagokból állították elő, élelmiszer előállítása és forgalomba hozatala, amely előállítása nem emberi fogyasztásra szánt anyagok felhasználásával történt, illetve nem emberi fogyasztásra szánt termék emberi fogyasztás céljára történő forgalomba hozatala.

AGRÁRIGAZGATÁS Állategészségügy

AGRÁRIGAZGATÁS Az állategészségügyi követelmények elsősorban az állatbetegségek megelőzésére és leküzdésére vonatkoznak. Az EU-ban a legfontosabb állatbetegségek bejelentési kötelezettség alá tartoznak: ragadós száj- és körömfájás, SVD, kéknyelv betegség, madárinfluenza, BSE, lépfene stb. A bejelentés kiterjed az állatok létszámára, tartási helyére, valamint az állatorvos személyére. Az értesítés számítógépes rendszer (ADNS) útján történik, kódolt üzenetek formájában (az egyes betegségek kódolásra kerültek). Az EU az ún. kiirtás politikáját vallja, vagyis a fertőzött állományokat az adott területen belül teljes egészében ki kell irtani, a vakcinázás nem megengedett. Az állattartónak a hatóságokkal együtt kell működnie, a foganatosított intézkedéseket tűrnie kell, ill. részt kell vennie a károk megelőzésében, a kárenyhítésben is. Az elhullott vagy kényszervágott állatot az illetékes állategészségügyi hatóságnak be kell jelentenie, és meg kell vizsgáltatnia. Az elhullott tetemeket és állati eredetű melléktermékeket ártalmatlanná kell tenni, ill. meg kell semmisíteni. Az állattartó köteles állatának ellátásáról, felügyeletéről és állatorvosi ellátásáról rendszeresen gondoskodni. Ha jogszabály előírja, akkor állatnyilvántartást kell vezetnie. Az állattartót megilleti a szabad állatorvos választási jog, ill. a teljes körű tájékoztatáshoz való jog. Egyedi jelölésre kötelezett állatok esetében az egyedi jelölésről gondoskodni. Az állatok tartása nem veszélyeztetheti az emberek és állatok egészségét, jólétét, nem károsíthatja a környezetet. Az állat itatására csak az állat és közvetve az ember egészségét nem veszélyeztető minőségű vizet szabad felhasználni. Mezőgazdasági haszonállat tartása önkormányzati rendeletben nem korlátozható.

AGRÁRIGAZGATÁS Köteles az állat rendszeres ellátásáról és felügyeletéről gondoskodni; Köteles állomány-nyilvántartást vezetni, továbbá a törvény végrehajtására kiadott jogszabályban foglaltak szerint az állatok állat-egészségügyi felügyeletét szolgáltató állatorvossal kötött írásbeli szerződéssel biztosítani; Köteles az állatok számáról, fajáról, tartási helyéről (telephelyéről) a magánállatorvost értesíteni. Köteles az állatok tartásáról, helyéről és mozgásukról az élelmiszerlánc-felügyeleti szervet értesíteni. Az állat betegségéről vagy annak gyanújáról értesítenie kell az élelmiszerlánc-felügyeleti szervet és a magánállatorvost. A járványügyi rendelkezéseket tűrni köteles. Az állat vizsgálatát, kezelését, védőoltását, elszállítását, levágatását,leölését szükség esetén tűrni köteles. A levágott állatot a jogszabályokban foglaltak szerint az illetékes szervekkel megvizsgáltatni köteles. Az állati eredetű melléktermék tulajdonosa köteles annak elszállításáról, ill. megsemmisítéséről gondoskodni. Ha a tulajdonos ismeretlen, vagy ismeretlen helyen tartózkodik, akkor a fentiekre a települési önkormányzat köteles. Közterület esetén szintén a települési önkormányzat köteles a tetem elszállításáról. Közút esetén a közútkezelő gondoskodik az elszállításról és a megsemmisítésről. A felmerült költségeket a tulajdonos köteles megtéríteni az önkormányzat, ill. a közútkezelő részére. A bejelentési kötelezettség alá tartozó állatbetegség megelőzése, felderítése és felszámolása során keletkezetett állati eredetű melléktermékek ártalmatlanítása az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv feladata.

AGRÁRIGAZGATÁS Az állatbetegség megelőzése, megállapítása, továbbterjedésének megakadályozása, kártételének csökkentése, felszámolása érdekében az állategészségügyi hatóság a következő járványügyi intézkedéseket rendelheti el: elkülönítés, megfigyelési zárlat (hatósági megfigyelés), forgalmi korlátozás, helyi zárlat, települési zárlat (védőzóna), védőkörzet (megfigyelési zóna) létesítése, marhalevél kezelésének tilalma, termékenyítési tilalom, diagnosztikai vizsgálat és ilyen célú leölés, védőoltás, gyógykezelés, elkülönített vagy zárt vágás, állatleölés (leöletés), fertőzésközvetítő-anyag, -eszköz, -tárgy, -élelmiszer, -takarmány, állati eredetű melléktermék, állati eredetű termék lefoglalása, ártalmatlanná tétele, fertőtlenítés, földterület, jármű, épület, berendezés, eszköz és anyag igénybevétele, a veszély elhárításához szükséges mértékben és ideig, a korlátozás mértékének megfelelő utólagos kártalanítás ellenében, a járványügyi intézkedés eredményes végrehajtása érdekében gazdálkodó szervezet (pl. vágóhíd, állati eredetű melléktermék kezelését végző üzem) közreműködésre kötelezése, a veszély elhárításához szükséges mértékben és ideig, a közreműködés mértékének megfelelő utólagos kártalanítás ellenében. az állattartó, az élelmiszer- vagy takarmány-vállalkozó tevékenységének korlátozása, felfüggesztése. ebzárlat; legeltetési tilalom; bejelentendő állatbetegség vadon élő állatban történt megállapítását követően az érintett terület fertőzött területté nyilvánítása. A járványügyi intézkedések közül több is egyszerre elrendelhető. Az így született intézkedések azonnal végrehajtandók.

AGRÁRIGAZGATÁS A 9-17. pontokban foglalt esetekben az érintett személyek (tulajdonosok) kártalanításra jogosultak. A kártalanítás összege az állat, anyag, eszköz vagy tárgy forgalmi értéke, ill. az eszköz használatával vagy közreműködéssel okozott kár (értelemszerűen az előző pontokban foglaltaknak). Nem jár kártalanítás: Az országba engedély nélkül behozott állatok után, ill. tartásukkal kapcsolatban felmerülő károkért. Ha az állat betegségére utaló jeleket észlelve, annak állapotát nem jelentette. Ha az átruházáskor a tulajdonosnak az állat betegségéről tudomása volt. Az állattartó egyéb felróható magatartása esetén. A vadon élő állatokért, trágyáért, alomért. Az állategészségügyi szabályokat megsértve tartott, szállított, levágott forgalomba hozott állatokért.

AGRÁRIGAZGATÁS Állatok jelölése, nyilvántartása: Marhalevél (mercatus): Mária Terézia által bevezetett jelölési rendszer, mely az állat tulajdonjogát és egészségügyi, járványügyi forgalomképességét volt és van hivatott igazolni. Tartalma: állategészségügyi igazolás, irányítási intézkedés, tulajdonos neve, tartás helye, állat faja, fajtája, az állat jegyei és jelei, tulajdon-átruházást. Fajtái: belföldi egyedi marhalevél – az állatról egyedenként állítanak ki. Belföldi közös marhalevél – több állatról, állatcsoportól állítanak ki. Külföldi marhalevél – más országban állítanak ki. Lóútlevél-marhalevél: ENAR szerint megjelöl lovakról az arra jogosult állít ki, melyen a forgalomképesség igazolása is megtörténik. Kiállításának esetei: Ló, szamár, öszvér egyedére. Zárt körülmények között tenyésztett, vadon élő, hasított körmű haszonállatok (pl vaddisznó, dámvad, őz stb.). Külföldi marhalevéllel behozott, továbbtartásra vagy tenyésztésre szánt állatok. Közös marhalevélen jelzett állatokból azokra, amelyek értékesítése egyedenként vagy kisebb csoportokban történik. A marhalevél kiváltása előtt az állatokat a jogszabályban foglaltaknak megfelelően tartósan meg kell jelölni. A marhalevelet a tartás, szerzés vagy elidegenítés helye szerinti illetékes települési (kerületi) önkormányzat jegyzője állítja ki díjfizetés ellenében.

AGRÁRIGAZGATÁS Állatok jelölése, nyilvántartása: ENAR (Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszer) Ló, szarvasmarha, sertés és juh esetén a jogszabályban meghatározott nyilvántartási igazoló lapot (lóútlevél, marhalevél-igazolólap, szarvasmarha-útlevél, sertés szállítólevél) kell az állatok eredetének igazolására használni. A BSE és más állatbetegségek megjelenése tette szükségessé a rendszer kiépítését. Minden fenti állatot egyedileg meg kell jelölni, pl. ló, csikóbélyegzés: forró vassal, fagyasztással, tetoválással; szarvasmarha, juh, sertés: megfelelő krotáliával, füljelzővel; sertés: jelölőkalapáccsal. Adataikat egy központi adatbázisban kell nyilvántartani. Az ENAR a következő információs rendszereket fogja át: TIR, Szarvasmarha ENAR, Juh/Kecske ENAR, Sertés ENAR, BIR Állatforgalmazás és szállítás szabályozása: Az egységes belső piacon az ellenőrzés két lépcsős: az állat származási helyén az ellenőrzés teljes, míg az állatok rendeltetési helyén szúrópróbaszerű. Az élőállat-szállítmányokhoz állategészségügyi bizonyítványt és útvonaltervet kell mellékelni. Az állategészségügyi szempontból kiemelt állatszállítmányok figyelemmel kísérhetősége, ill. hatékony ellenőrzése céljából az EU létrehozott egy számítógépes monitoring rendszert az ANIMO-t. A származási hely szerinti állategészségügyi hatóság köteles a rendeltetési hely szerinti állategészségügyi hatóságot minden ellenőrzésre kötelezett szállítmányról tájékoztatni (ANIMO üzenetet küldeni). Az ellenőrzésre kötelezett importszállítmányok csak az unió által jóváhagyott állategészségügyi határátkelőhelyeken léphetik át a Közösség határát.

Szőlőtermelés és borászat AGRÁRIGAZGATÁS Szőlőtermelés és borászat

AGRÁRIGAZGATÁS Eredet- és minőségvédelmi okokból korlátozni kell azokat a területeket, ahol szőlőt lehet telepíteni. Az érintett területekről termőhelyi katasztert vezetnek. Termőhelyi kataszter: Ökológiailag minősített, osztályozott és lehatárolt területek (ökotópok). Külterületi átnézeti térképeken és adatlapokon történt a lehatárolás. Az egyes területeket azonosító kódszámmal és osztályjelöléssel látták el. A termőhelyi katasztert a NÉBIH vezeti. Eljárás: A szőlő termőhelyi kataszterének módosítását az illetékes hegyközség hegybírája kezdeményezheti a NÉBIH-nél. A kérelmet tehát az illetékes hegybírónak kell benyújtani. A kérelmezőnek előtte be kell szereznie a Corvinus Egyetem Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet Kecskemét szakvéleményét. A NÉBIH értesíti az érintett helyi önkormányzatot is, hogy az adott termőhelyi kataszter módosítását véleményezze. A kérelemről az NÉBIH határozattal dönt. A NÉBIH határozatát megküldi az illetékes hegyközségnek, jegyzőnek, FÖMI-nek és az CE SZBKI-nak. A települési önkormányzat köteles bejelenteni a termőhelyi katasztert vezető szervnek, ha a termőhelyi kataszterben szereplő területet beépítésre szánt területként jelöl meg. A szőlő termőhelyi kataszter osztályozása szerint lehet I. osztályú, szőlőtermesztésre kiváló adottságú, II. osztályú, 1. szőlőtermesztésre kedvező adottságú, II. osztályú, 2. szőlőtermesztésre alkalmas terület. Az érintett kataszteri területeken erdő, nádas, halastó, gyümölcsös művelési ágra történő változás ill. művelés alól kivonás esete csak az illetékes hegyközség engedélyével lehetséges. >0.5 ha- nál nagyobb terület esetén erdőnél 10 m, gyümölcsösnél 5 m védősávot kell kialakítani. Ha a művelési ág változás (erdő, halastó vagy nádas létrehozása) a hegyközség jóváhagyása nélkül történt meg, akkor a hegyközség kérvényezheti az arra jogosult szervnél az eredeti állapot helyreállításának elrendelését.

AGRÁRIGAZGATÁS Eredet- és minőségvédelmi okokból korlátozni kell azokat a területeket, ahol szőlőt lehet telepíteni. Az érintett területekről részletes ültetvénykatasztert is vezetnek. Ültetvény kataszter: Tartalmazza az ültetvény azonosító adatait (település, területnagyság, hrsz), az ültetvény használójának (tulajdonosának) adatait, a támogatási szerv által adott regisztrációs számot, ill. az ültetvény jellemzőit: jelleg, telepítési jellemzők, fekvés, kitettség, támaszrendszer, művelésmód, termőképesség, sor- és tőtávolság stb. A borszőlő ültetvénykatasztert az illetékes hegybíró vezeti. Az esetleges változásokat az adott borpiaci év végéig a termelők a hegybírónak jelentik be. A VINGIS rendszer évenkénti frissítése a FÖMI feladata, melyet a hegybírók által minden év szeptember 30-ig átadott adatok alapján frissítenek. A kivágás és telepítés ellenőrzése az NÉBIH feladata, melyet ellenőrzési jegyzőkönyvben rögzít. A FÖMI a változásokat bedolgozza a VINGIS adatbázisba. A frissített VINGIS adatokat minden év október 31-ig, ill. november 15-ig megküldi az MVH-nak, ill. az illetékes hegybírónak.

AGRÁRIGAZGATÁS Telepítés, kivágás: Fogalmak: Házikerti szőlő: az a borszőlőterület, mely az 1000 m2-t nem haladja meg. Árutermő szőlő: 1000 m2-nél nagyobb területű borszőlőültetvény. Bejelentési kötelezettség az illetékes hegyközség részére: 1000 m2-nél nagyobb területen művel szőlőt, vagy területnagyságtól függetlenül termését, ill. készített borát, mustját értékesíti. Borszőlőfajta: olyan szőlőfajta, melyet borkészítés céljára osztályba soroltak. Csemegeszőlő fajta: olyan szőlőfajta, melynek termését rendszerint étkezésre használják. Törzsszőlő: olyan szőlőfajta, melyet vegetatív szaporítóanyag, ill. oltványkészítés céljából termesztenek. A növénytermesztési hatóság által elismert borszőlő. Kísérleti szőlő: az osztályba sorolást megalapozó vizsgálat vagy a szőlőtermesztés fejlesztése céljából telepített borszőlőültetvény. Szőlőfajták osztályba sorolása: a borkészítésre alkalmas szőlőfajtákat termesztési hasznosságuk alapján osztályba sorolják: engedélyezett, ideiglenesen engedélyezett szőlőfajták. Osztályba sorolni csak a Vitis vinifera faj és a Vitis nemzetséghez tartozó fajok keresztezésével létrejött fajtákat lehet. Direkt termő fajtákat osztályba sorolni, borukat forgalmazni nem szabad: Noah, Othello, Isabella, Jacquez, Clinton, Herbemont, Delawere, Elvira, Zamfira. A termőre fordulás ideje a negyedik, kedvezőtlen időjárási körülmények esetén az ötödik vegetációs időszak vége.

AGRÁRIGAZGATÁS Telepítésre bármelyik, engedélyezett, osztályba sorolt borszőlőfajta szaporítóanyaga felhasználható, amely a Nemzeti vagy Közösségi Fajtajegyzékben szerepel vagy egyedi engedéllyel rendelkezik. Telepíteni csak a Szőlőfajta Használati Bizottság (SZHB) által osztályba sorolt, államilag elismert fajtákat lehet. A listát a Minisztérium rendeletben bocsátja ki, melyből aztán a hegyközségi tanácsok dönthetik el, hogy melyik borvidéken, melyik szőlőfajtát részesítik előnyben. A borkészítésre alkalmas fajták engedélyezett vagy ideiglenesen engedélyezett osztályba sorolhatók. Az ideiglenesen engedélyezett borszőlőfajtaként kell osztályba sorolni azt a borszőlőfajtát, amely már nem telepíthető. A telepítést és a kivágást a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv (MVH) engedélyezheti. A kérelmet az illetékes hegybíróhoz kell benyújtani, aki azt az MVH felé továbbítja. Az elvégzett tevékenységgel érintett területet az NÉBIH ellenőrzi. Az engedély maximum 3 évre szólhat. Határozatát az MVH megküldi az érdekelt hegybírónak, növénytermesztési hatóságnak (NÉBIH), FÖMI-nek, valamint az ingatlanügyi hatóságnak (körzeti földhivatalok). A Magyarországon engedéllyel kivágott szőlőültetvényekre vonatkozóan újratelepítési jog áll fenn, mely átruházható vagyoni értékű jog. 2004. május 1. és 2008. július 31. között engedéllyel végzett ültetvénykivágás alapján keletkezett jog a kivágást követő nyolcadik borpiaci év végéig; a 2008. augusztus 1. után engedéllyel végzett ültetvénykivágás alapján keletkezett jog 2015. december 31-ig hatályos, és használható fel. (Borpiaci év: augusztus 1-től – július 31-ig tart.) Ha a jogosult ezen jogával nem él, akkor a kivágott területnagyság országos telepítési jogtartalék részévé válik. A telepítési jogtartalék országos nyilvántartása az MVH Piaci Támogatások és Külkereskedelmi Intézkedések Igazgatósága feladata. A jogtartalék részét képező újratelepítési jogok tekintetében a tulajdonosi jogokat az MVH gyakorolja. A jogtartalékba helyezett, 1996. május 1. és 2004. április 30. közötti időszakban keletkezett újratelepítési jogok a kivágás borpiaci évét követő tizenharmadik borpiaci év végéig ítélhetők oda az igénylők részére a jogtartalékból, és használhatók fel borszőlő ültetvény telepítésére. Amely jogok odaítélésére és felhasználására nem került sor, azokat az újratelepítési jogokat az MVH a jogtartalékból törli. A 2004. május 1. és 2008. július 31. közötti időszakban keletkezett újratelepítési jogok azon borpiaci évtől számított ötödik borpiaci év végéig ítélhetők oda a jogtartalékból, illetve használhatók fel, amelynek során azt a jogtartalékba helyezték. A telepítési tilalom megszegésével, 2004. április 30-a után telepített szőlőültetvényt ki kell vágni, illetve az ültetvényen keletkezett termést lepárlás céljára kell leadni.

AGRÁRIGAZGATÁS Szőlő és borászati szabályozás: művelési kötelezettség. A borszőlőültetvény használója köteles az ültetvényt rendeltetésének megfelelően művelni. Ha az ültetvény használója az ültetvényét 1 éven keresztül nem műveli, a hegybíró felszólítja az ültetvény rendeltetésszerű művelésére. Ha az ültetvény használója az ültetvényét 2 éven keresztül nem műveli, a hegybíró felszólítja az ültetvény használóját, hogy 60 napon belül gondoskodjon az ültetvény műveléséről . Az ültetvény műveléssel történő hasznosításáról készült megállapodást a hegybírónak be kell mutatni. Kényszerhasznosítás: ha az ültetvény használója 60 napon belül nem gondoskodik az ültetvény műveléssel történő hasznosításáról, a hegybíró az ültetvényt művelésre meghirdeti. Az ültetvény műveléssel történő hasznosítási szándékot a hegybírónak kell bejelenteni, aki erről a használót 5 napon belül értesíti. Az ültetvény használójának az értesítéstől számított 30 napon belül meg kell kötni a megállapodást. A műveléssel történő hasznosításáról készült megállapodást a hegybírónak be kell mutatni. A műveléssel történő hasznosításáról a megállapodást legalább öt borpiaci év időtartamra kell megkötni. Ha az ültetvény használója az ültetvényét 3 éven keresztül nem műveli, és a fenti intézkedések eredménytelenül zárultak, a hegybíró elrendelheti az ültetvény kivágását az alábbi esetekben: az ültetvény növény-egészségügyi kockázatot jelent a szomszédos ültetvényre; a műveletlen ültetvény más ültetvény megközelítését akadályozza. Amennyiben az ültetvény használója kivágási kötelezettségének nem tesz eleget a hegybíró az ültetvény használójának a költségére az ültetvényt kivágattatja. A kivágás után keletkezett újratelepítési jogot telepítési jogtartalékba kell helyezni.

AGRÁRIGAZGATÁS Szőlő és borászati szabályozás: Borvidék: olyan termőhelyek összessége, amely több település közigazgatási területére kiterjedően hasonló éghajlati, domborzati, talajtani adottságokkal, jellemző fajtaösszetételű és művelésű ültetvényekkel, sajátos szőlő- és bortermelési hagyományokkal rendelkezik, és amelyről sajátos jellegű borászati termékek származnak. Gazdasági akta: a szőlőkataszter, a kötelező bejelentések, a piaci felügyelethez szükséges információgyűjtés, a borászati termékek fuvarozásához szükséges kísérőokmányok, valamint a borágazatban vezetendő nyilvántartás tekintetében történő alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2009. május 26-i 436/2009/EK rendelet I. melléklet 1. pontja szerinti adattartalmú, egy természetes személyre, jogi személyre vagy jogi személyiség nélküli szervezetre vonatkozó, azonosító számmal ellátott nyilvántartás, melyet a hegybíró vezet. Az értékesítési, ill. tovább-feldolgozási céllal tartott borászati termékeket a pincekönyvbe be kell jegyezni. A tájborok földrajzi eredet megjelölésére szolgáló földrajzi egységek listája a következő: 1. Felső-Magyarországi, 2. Alföldi, 3. Dél-Dunántúli, 4. Észak-Dunántúli, 5. Balatoni, 6. Dunai, 7. Tisza-völgyi, 8. Duna-Tisza közi, 9. Dél-alföldi, 10. Zempléni, 11. Nyugat-Dunántúli, 12. Tisza melléki, 13. Duna melléki, 14. Duna menti. Magyarország borvidékeit a következő dián lévő térkép szemlélteti.

Agrárjog

AGRÁRIGAZGATÁS Szőlő és borászati szabályozás: Aki 1000 m2-nél nagyobb területen borszőlőt művel vagy területnagyságtól függetlenül borszőlőültetvényének termését értékesíti, illetve értékesítésre bort készít, továbbá, aki borszőlőt, mustot, illetve bort továbbfeldolgozás vagy továbbfeldolgozásra értékesítés céljából vásárol, köteles a borszőlőterületéről, a bor tárolására alkalmas eszközeiről, tárolóteréről, szüretelési, feldolgozási, értékesítési, felhasználási tevékenységéről nyilvántartást vezetni, adatot szolgáltatni a hegyközségnek. A hegybíró az adatszolgáltatóról gazdasági aktát vezet. A gazdasági akta tartalmazza az adatszolgáltató nevét, lakcímét, illetve székhelyét, adószámát, adóazonosító jelét, hegyközségi nyilvántartási számát, valamint a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által adott regisztrációs számát. Az érintett személy a gazdasági aktában szereplő adataiban történő változást minden borpiaci év végéig köteles a hegybírónak bejelenteni. A hegybíró a gazdasági aktából a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv számára a VINGIS-ben való rögzítés céljából a szőlőültetvényekre vonatkozó adatokat továbbítja. A gazdasági akta adattartalma statisztikai célra felhasználható, abból adatok a Központi Statisztikai Hivatal részére egyedi azonosításra alkalmas módon statisztikai célból átadhatóak. Az adatszolgáltatónak az adatszolgáltatás során meg kell adnia a nevét és hegyközségi nyilvántartási számát. A nem hegyközségi településeken végzett tevékenységek esetén az adatszolgáltatási kötelezettséget, a törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott hegyközség részére kell teljesíteni.

AGRÁRIGAZGATÁS Borászati szabályozás: Cél: minőségi borok előállítása, Technológiai, termőhelyi szabályozások betartása, betartatása. Szín, tisztaság, íz, zamat, ill. termőhelyi lehatárolás alapján a következő bortípusokat különböztethetjük meg: Földrajzi jelzéssel rendelkező bor: meghatározott termőhelyen fekvő, legfeljebb 120 hl/ha seprős újbor hozamú szőlőültetvény terméséből készítik. Természetes alkoholtartalma nem kisebb 8 térfogatszázaléknál (% vol). Tájbor: földrajzi jelzéssel ellátott bor, mely teljes egészében az adott földrajzi egység szőlőterméséből származik. Oltalom alatt álló eredet-megjelöléssel rendelkező bor: meghatározott termőhelyen fekvő, legfeljebb 100 hl/ha seprős újbor hozamú szőlőültetvény terméséből készítik. Természetes alkoholtartalma nem kisebb 9 térfogatszázaléknál (% vol), összes savtartalma (borkősavban kifejezve) nem kisebb mint 3.5 g/l. A védett eredetű bor kifejezéssel bor az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel egyenértékű kifejezésként a vonatkozó termékleírás szerint jelölhető. A minőségi bor kifejezéssel a 2012. augusztus 1-je utáni szüretből származó bor nem jelölhető. Az alább felsorolt borok csak oltalom alatt álló eredet-megjelöléssel vagy földrajzi jelzéssel rendelkező bortípusok lehetnek (+ tokaji borkülönlegességek, főbor, szekszárdi és egri bikavér). Késői szüretelésű bor: a borvidék általános szüretelése után érett szőlőből szüreteltek, mustja legalább 19 MM°. Válogatott szüretelésű bor: érett, túlérett egészséges bogyókból állítják elő, mustja legalább 19 MM° cukrot tartalmaz. Töppedt szőlőből készült bor: meghatározott termőhelyről származó minőségi bor, mely túlérett, részben töppedt szőlőbogyókból állítják elő, mustja legalább 20 MM° cukrot tartalmaz. Jégbor: meghatározott termőhelyről származó minőségi bor, mely túlérett, megfagyott szőlőbogyókból préselnek, mustja legalább 25 MM° cukrot tartalmaz. Főbor: legfeljebb 7 t/ha, ill. 50 hl/ha must hozamú ültetvényről származó, túlérett, töppedt, aszúsodott termésből préselnek. Must min. 23 MM° cukrot tartalmaz, legalább 11,5 v/v% alkoholtartalmú bor, melyet forgalomba hozatal előtt legalább 2 évig érleltek. Muzeális bor: meghatározott termőhelyről származó minőségi bor, melyet legalább 5 évig palackban érleltek. A kései szüretelésű bor, a válogatott szüretelésű bor, a töppedt borszőlőből készült bor, a jégbor és a muzeális bor oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy földrajzi jelzéssel rendelkező bortípus lehet.

AGRÁRIGAZGATÁS Borászati szabályozás: Nem borszőlő alapú alkoholos termék és borászati termék ugyanabban a helyiségben nem tárolható. Borpárlatot vagy boralkoholt csak borászati termékből lehet előállítani. Szőlőt és egyéb borászati terméket forgalomba hozni csak származási bizonyítvánnyal lehet. Borászati terméket csak származási bizonyítvánnyal rendelkező szőlőből és borból lehet előállítani. Szőlőalapú üdítőitalokat csak származási bizonyítvánnyal rendelkező szőlőmustból vagy szőlőmust-sűrítményből lehet előállítani. A borszőlő származási bizonyítványát az illetékes hegybíró adja ki. Árutermelési céllal borászati terméket előállítani csak hegyközség által regisztrált, ill. borászati hatóság által engedélyezett pincészetben lehet. Borászati terméket – friss borszőlő, töppedt borszőlő, aszúsodott borszőlő, zúzott friss borszőlő, szőlőmust kivételével – közfogyasztásra forgalomba hozni vagy továbbfeldolgozás céljából Magyarország területéről kivinni csak abban az esetben lehet, ha azt tételenként a borászati hatóság vagy meghatározott feltételeknek megfelelő szervezet laboratóriumi és érzékszervi vizsgálatok alá vetette, és ennek alapján minőségét megállapította, és megfelelőnek minősítette, vagy az Európai Gazdasági Térség valamely szerződő államának erre hatáskörrel rendelkező szerve, illetve egyéb, uniós jogi aktusban meghatározott szervezet, a rá vonatkozó szabályok szerint minőségét megállapította és megfelelőnek minősítette. A borászati hatóság a laboratóriumi és érzékszervi vizsgálatok alapján megfelelőnek minősített borra forgalomba hozatali engedélyt ad ki.

AGRÁRIGAZGATÁS A Tokaji borvidékre vonatkozó különleges előírások: Külkereskedelmi forgalomba (EGK-n kívüli ország) hozatal esetén a forgalomba hozatali engedéllyel nem rendelkező terméket kiszállítani a borászati hatóság tételes minősítése alapján, kizárólag a borászati hatóság által kiadott szállítmányonkénti minőségi tanúsítvánnyal szabad. A forgalomba hozatali engedélyt vagy a minőségi tanúsítványt a vámhatóságnak át kell adni. Ez alól kivételt képez a tételenként legfeljebb 9 literes minta, ami kereskedelmi forgalomba nem kerül. Egri bikavér bort, szekszárdi bikavér bort, valamint tokaji borkülönlegességet közfogyasztás céljára kizárólag üvegpalackban szabad forgalomba hozni. A palackozási kötelezettség nem vonatkozik az adott termőhelyen belül a termelő által, saját pincéjében, helyben fogyasztásra kerülő, saját termelésű boraira. A Tokaji borvidékre vonatkozó különleges előírások: A Tokaji borvidék a sátoraljaújhelyi Sátor-hegy, az abaújszántói Sulyom-hegy és a tokaji Kopasz-hegy által lehatárolt területen helyezkedik el. A borvidékre különleges klimatikus viszony és vulkanikus talajadottságok jellemzőek, melyek alapját jelentik a különleges minőségű bornak. Itt található a pincékben a botrytises cinerea penészgomba, mely társulva a mikroklímával speciális ízt és zamatot kölcsönöz az itt készített bornak. A Tokaji borvidékről szőlőt, mustot, bort kiszállítani csak az illetékes hegyközségi tanácshoz történő bejelentés, ill. engedélyezés után lehet. A más területről származó mustot és bort elkülönített helységben kell tárolni. A tárolóedényt olyan jelzéssel kell ellátni, mely egyértelműen jelöli a bor „idegen” származását. A Tokaji borvidéket a következő kép szemlélteti.

AGRÁRIGAZGATÁS

AGRÁRIGAZGATÁS A Tokaji borvidékre vonatkozó különleges előírások: A Tokaji borvidéken termelt, földrajzi eredet-megjelöléssel rendelkező borok: Meghatározott termőhelyről származó tokaji borkülönlegességek: Tokaji máslás: a szamorodni vagy az aszú seprőjére felöntött mustból vagy azonos évjáratú borból alkoholos erjedés útján készült tokaji borkülönlegesség, amely jellegzetes érlelési illattal és zamattal rendelkezik, és a forgalomba hozatal előtt legalább két évig, ebből legalább egy évig fahordóban érlelték. Tokaji fordítás: a kipréselt aszútésztára felöntött meghatározott termőhelyről származó mustból vagy azonos évjáratú borból alkoholos erjedés útján készült, a forgalomba hozatal előtt legalább két évig, ebből legalább egy évig fahordóban érlelt tokaji borkülönlegesség, amely jellegzetes érlelési illattal és zamattal rendelkezik. Tokaji szamorodni: a Tokaji borvidék területén termett, a Botrytis cinerea hatására nemesen rothadt, tőkén aszúsodott szőlőbogyókat is tartalmazó, válogatás nélkül szedett szőlőfürtök feldolgozásával előállított, legalább 21,0 tömegszázaléknyi (MM°) természetes eredetű cukrot tartalmazó mustból szeszes erjedés útján nyert tokaji borkülönlegesség, melyet a forgalomba hozatal előtt legalább két évig, ebből legalább egy évig fahordóban érlelnek. Tokaji aszú: az a 3-6 puttonyos, a Tokaji borvidék területén termett, a Botrytis cinerea hatására nemesen rothadt, tőkén aszúsodott, szüretkor külön szedett szőlőbogyók feldolgozott anyagára öntött meghatározott termőhelyről származó legalább 19 mustfokos musttal, vagy ilyen minőségű azonos évjáratú borral áztatott, szeszes erjedés útján nyert tokaji borkülönlegesség, amely a külön jogszabályban meghatározott puttonyszámtól függő mennyiségű cukormentes extraktot, valamint cukrot tartalmaz, és amelyet a forgalomba hozatal előtt legalább három évig, ebből legalább két évig fahordóban érlelnek. Tokaji aszúeszencia: a Tokaji borvidék területén termett, a Botrytis cinerea hatására nemesen rothadt, tőkén aszúsodott és szüretkor külön szedett szőlőbogyóknak feldolgozott anyagára öntött meghatározott termőhelyről származó musttal vagy azonos évjáratú borral áztatott, szeszes erjedés útján készült, jellegzetes aszú- és érlelési illattal, valamint zamattal rendelkező aszúbor, amely literenként legalább 180 gramm természetes cukrot tartalmaz, és amelyet a forgalomba hozatal előtt legalább három évig, ebből legalább két évig fahordóban érlelnek. Tokaji eszencia: a Tokaji borvidék területén termett, a Botrytis cinerea hatására nemesen rothadt, tőkén aszúsodott és szüretkor külön szedett szőlőbogyókból préselés nélkül kiszivárgó, mustból minimális erjedés útján keletkező tokaji borkülönlegesség, mely literenként legalább 450 gramm összes természetes cukrot és 50 gramm cukormentes vonadékanyagot tartalmaz, ezen kívül az aszúra jellemző különleges illattal és zamattal rendelkezik.

A Tokaji borvidékre vonatkozó különleges előírások: Aszúminőség puttonyszám szerint Aszúszem mennyisége (kg) Áztatáshoz használt must vagy bor mennyisége (l) 3 puttonyos aszú 60 100 4 puttonyos aszú 80 5 puttonyos aszú 6 puttonyos aszú 120 Aszúeszencia 120 fölött A Tokaji borvidékre vonatkozó különleges előírások: A tokaji borkülönlegességeket csak meghatározott palackban szabad forgalomba hozni. A Tokaji borvidékre utaló elnevezéssel tilos olyan mustot és bort forgalomba hozni, melyet más termőhelyről származó musttal vagy borral házasítottak. A Tokaji borvidéken termett szőlőből származó törkölyös mustra, borseprőre, vagy törkölyre más borvidékről származó mustot vagy bort ráönteni nem szabad. A tokaji borvidéken ízesített italokat készíteni tilos. A tokaji borokat poharanként csak palackból szabad kimérni. A palackozási kötelezettség nem vonatkozik a saját pincében történő értékesítésre.