ÉPÍTÉSÜGYI VIZSGA FELKÉSZÍTŐ ELŐADÁS A Belügyminisztérium Építésügyi Igazgatási Osztály által 2011. január 24-én összeállított témakör és az Építésügyi Vizsga felkészítő anyaga szerint (www.e-epites.hu) 2011. február-március

Előadás témakörei: Az építészeti értékek védelmének eszközei (10.) Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági rendszer (11.) Szakhatóságok köre (12.) időtartam: ~20perc

10. Az építészeti értékek védelmének eszközei 10.1. Helyi építészeti értékvédelem Az építészeti örökség egyik eleme a helyi építészeti örökség. Az építészeti örökséghez tartoznak a műemlékek, a műemléki környezetek, a műemléki jelentőségű területek és a történeti tájak. Az építészeti örökség megfelelő fenntartása és megóvása közérdek. Az építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeit nemzetközi (egyetemes), országos (nemzeti) és helyi építészeti örökség részeként kell kijelölni (védetté nyilvánítani), fenntartani, megóvni, használni és bemutatni. 10.1.1. Helyi építészeti érték fogalma Étv. 57. § (1) Az építészeti örökségnek azok az elemei, amelyek értékük alapján a 56. § szerint nem részesülnek országos egyedi műemléki védelemben, de a sajátos megjelenésüknél, jellegzetességüknél, településképi vagy településszerkezeti értéküknél fogva a térség, illetőleg a település szempontjából kiemelkedők, hagyományt őriznek, az ott élt emberek és közösségek munkáját és kultúráját híven tükrözik, a helyi építészeti örökség részét képezik. 10.1.2. Helyi védetté nyilvánítás módja A helyi építészeti örökség értékeinek feltárása, számbavétele, védetté nyilvánítása, fenntartása, fejlesztése, őrzése, védelmének biztosítása a települési önkormányzat feladata. A helyi védetté nyilvánításról vagy annak megszüntetéséről, továbbá a védettséggel összefüggő korlátozásokról és kötelezettségekről és támogatásokról a települési önkormányzat (a fővárosban a fővárosi és a kerületi önkormányzat is) előzetes értékvizsgálat alapján, rendeletben dönt. A helyi védetté nyilvánítás szakmai előkészítése az önkormányzati főépítész feladata. A helyi építészeti örökség védelmének szabályait miniszteri szintű rendelet, a 66/1999. (VIII. 13.) FVM rendelet állapítja meg.

10. Az építészeti értékek védelmének eszközei 10.1.3. A helyi védelem fajtái 66/1999.(VIII.13.) FVM rend.2. § (1) A helyi védelem - az Étv. 57. §-a (1) bekezdésének figyelembevételével - a település és környezetének egészére vagy összefüggő részére (a továbbiakban: helyi területi védelem), valamint egyes építményeire, ezek részleteire (a továbbiakban: helyi egyedi védelem) terjedhet ki. (2) A helyi területi védelem a) a településszerkezet (utcahálózat, telekszerkezet, beépítési mód, az építési vonal, településszerkezeti szempontból jelentős zöldterület vagy növényzet), b) a településkép (külső településkép, belső településkép, utcakép), c) a település táji környezete (a település megjelenése a tájban, hagyományos művelési mód, növényzet és természetes környezet), d) településkarakter (a településszerkezet, a településkép elemei, formái, anyagai, színvilága együttesen) védelmére terjed ki. (3) A helyi területi védelem a műemléki környezetet (MK) közvetlenül határoló terület, valamint a műemléki jelentőségű terület (MJT) közvetlen környezetére is kiterjeszthető. (4) A helyi egyedi védelem a) az építmény (épület és műtárgy) vagy ezek együttese egészére vagy valamely részletére (anyaghasználat, szerkezet, színezés stb.), b) az építményhez tartozó földrészletre és annak jellegzetes növényzetére, c) szobor, képzőművészeti alkotás, utcabútor védelmére, d) egyedi tájérték védelmére terjedhet ki.

10.1.4. A helyi építészeti értékek védelmének eszközei 10. Az építészeti értékek védelmének eszközei 10.1.4. A helyi építészeti értékek védelmének eszközei • Önkormányzati rendelettel védetté nyilvánítás • Bontás tilalma - helyi védelem alatt álló építményt csak a védettség megszüntetése után lehet elbontani • Magasabb mértékű építésügyi bírság a nem védett építményekhez képest (az építmény értékének 70%-a, az egyéb esetben 50%, ill.40%-hoz képest) • Az engedélyhez kötött építési munkák köre szélesebb, mint a nem védett építmények esetén • Építészeti-műszaki tervtanácsi véleményeztetés a településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló 252/2006. (XII. 7.) Korm. rendeletben előírt esetekben(10.§ (2) bek.b) pont) • Az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006.(V.24.) TNM rendelet hatálya nem terjed ki a helyi védelem alatt álló építményre, vagyis nem kell elvégezni az épületek energetikai megfelelőségét igazoló számítást. • Az ingatlan nyilvántartásban a helyi védettség tényét be kell jegyezni, amit a tulajdoni lap I. része tartalmaz. • Az építésügyi hatóság külön nyilvántartást vezet a helyi építészeti értékekről.

10.2.1. A műemlékvédelem feladata: 10. Az építészeti értékek védelmének eszközei 10.2. Műemlékvédelem Az építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeit nemzetközi (egyetemes), országos (nemzeti) és helyi építészeti örökség részeként kell kijelölni (védetté nyilvánítani), fenntartani, megóvni, használni és bemutatni. A kulturális örökség elemei a régészeti örökség, műemléki értékek, valamint a kulturális javak. Műemléknek nevezzük az olyan műemléki értéket, amelyet a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény alapján, jogszabállyal védetté nyilvánítottak. Műemléki érték minden olyan építmény, kert, temető vagy temetkezési hely, terület (illetve ezek maradványa), valamint azok rendeltetésszerűen összetartozó együttese, rendszere, amely hazánk múltja és a közösségi hovatartozás-tudat szempontjából kiemelkedő jelentőségű történeti, művészeti, tudományos és műszaki emlék, alkotórészeivel, tartozékaival és berendezési tárgyaival együtt. 10.2.1. A műemlékvédelem feladata: 2001. évi LXIV. tv. 28. § A műemlékvédelem feladata: a) a műemléki értékek felkutatása, tudományos kutatása, értékelése és számba vétele, dokumentálása, nyilvántartása, védetté nyilvánítása és a védendő műemléki területek meghatározása, b) a műemlékek és környezetük fenntartása, helyreállítása, védelme, valamint eszmei értékükkel összhangban álló hasznosításuk biztosítása, c) a műemléki szempontból védett területek fenntartását, fejlesztését és az értékvédelmét szolgáló kezelése összhangjának megteremtése, d) tudományos alapkutatások és kutatások, oktatás, ismeretterjesztés.

10. Az építészeti értékek védelmének eszközei 10.2.2. Védetté nyilvánítás A műemléki értékeket a miniszter a hatóság előterjesztése alapján rendeletben nyilvánítja védetté. A védetté nyilvánítási eljárás lefolytatásáig a védendő értéket a hatóság legfeljebb egy év időtartamra ideiglenes védelem alá helyezheti. 10.2.4. A műemlékvédelem sajátos tárgyai: • Történeti kertek • Temetők és temetkezési helyek • Műemléki területek A műemlékvédelem sajátos tárgyai körében védelem alatt álló valamennyi ingatlan esetében biztosítani kell az építészeti, városépítészeti, valamint egyéb környezeti, természeti értékek fenntartható használatát és a hagyományos tájhasználat megőrzését. 10.2.5. A műemlékek fenntartása 2001. évi LXIV. tv. 41. § (1) A műemlék fenntartásáról, jó karban tartásáról a műemlék tulajdonosa, vagyonkezelője, illetve a tulajdonosi jogok gyakorlója, továbbá az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvényben meghatározott ingyenes használója (a továbbiakban együtt: tulajdonos) e törvény szerint köteles gondoskodni. 10.2.6.A műemlékek használata • A műemlékeket a műemléki értékükhöz, jellegükhöz, történelmi jelentőségükhöz méltóan, a védett értékek veszélyeztetését kizáró módon kell használni, illetve hasznosítani. • A műemlékek helyreállítása és használata során törekedni kell a történetileg összetartozó ingatlanokat, ingatlanrészeket egyesítő megoldásokra, továbbá a korábban - az eredeti műemléki érték csorbításával - eltávolított, fellelhető és azonosítható alkotórészek, tartozékok és berendezési tárgyak visszahelyezésére. • A műemléki környezet területén minden változtatást, beavatkozást a műemlék városképi, illetőleg tájképi megjelenésének és értékei érvényesülésének kell alárendelni.

10. Az építészeti értékek védelmének eszközei 10.2.7. A miniszter jóváhagyása szükséges, ha a műemlék az állam tulajdonában van: • műemlék bármely jogcímen való átruházásához, megterheléséhez, továbbá a vagyonkezelő kijelöléséhez vagy megváltoztatásához, illetve bármely jogügylethez, amelynek következtében az állam vagy önkormányzat tulajdonjoga megszűnik a műemlék felett A hatóság jóváhagyása szükséges: • műemlék épület társasházzá alakításához; • műemlék ingatlant terhelő használati (szolgalmi) jog alapításához. Jóváhagyás hiányában a jogügylet érvénytelen. 10.2.8. A kulturális örökség elemeinek hozzáférhetővé tétele A védett kulturális örökség tulajdonosai kötelesek a hatóságnak - előzetes egyeztetés alapján - lehetővé tenni az örökség egészének vagy meghatározott részének tanulmányozását, megtekintését, dokumentálását.

10. Az építészeti értékek védelmének eszközei 10.2.9. A műemlékek védelmének eszközei • miniszteri rendelettel védetté nyilvánítás • Bontás tilalma - műemléki védelem alatt álló építményt csak a védettség megszüntetése után lehet elbontani • Örökségvédelmi bírság • Magasabb mértékű építésügyi bírság a nem védett építményekhez képest (az építmény értékének 80%-a, az egyéb esetben 50%, ill.40%-hoz képest) • Az engedélyhez kötött építési munkák köre jóval szélesebb, mint a nem védett építmények esetén • Műemléki engedélyhez kötött a műemléki építményen végzett azon építési munkák melyek építési engedély nélkül végezhetők • Építészeti-műszaki tervtanácsi véleményeztetés jogszabályban előírt esetekben • Településrendezés eszközeivel törekedni kell az építészeti örökség védelmére • Az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006.(V.24.) TNM rendelet hatálya nem terjed ki a helyi védelem alatt álló építményre, vagyis nem kell elvégezni az épületek energetikai megfelelőségét igazoló számítást. • Az ingatlan nyilvántartásban a műemléki védettség tényét be kell jegyezni, amit a tulajdoni lap I. része tartalmaz • A műemléki hatóság külön nyilvántartást vezet a műemléki értékekről • Büntetőjogi védelem a műemlék megrongálása bűntettnek minősül és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető, műemlék megsemmisítése öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető

10. Az építészeti értékek védelmének eszközei 10.3. Világörökség védelme A világörökségi helyszínek olyan kulturális vagy természeti szempontból egyedinek számító értékek, melyet az UNESCO keretén belül működő Világörökségi Bizottság (World Heritage Committee) az általa igazgatott Világörökség Programba felterjesztett. Magyarország 1985-ben csatlakozott a Világörökség Egyezményhez és törvényerejű rendelet formájában beépítette azt a magyar jogrendbe. 2001. évi LXIV. törvény 5/A. § (1) A Világörökségi Listára felvett magyarországi helyszínek a kulturális és természeti örökség kiemelkedő jelentőségű elemeiként régészeti, műemléki, illetőleg - külön jogszabályban meghatározottak szerint - természeti védelem alatt állnak. (2) A Kormány a világörökséggel kapcsolatos feladatait a kultúráért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) útján, az általa - az építésügyért felelős miniszterrel és a természetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben - létrehozott és működtetett Világörökség Magyar Nemzeti Bizottsága közreműködésével látja el. A Világörökségi Listára kiemelkedő jelentőségű és egyetemes értéket képviselő kulturális és természeti örökségi helyszínek kerülhetnek fel, amelyek nemcsak egy adott ország, hanem az egész emberiség számára egyedi jelentőséggel bírnak. Az Egyezmény tartalmazza azokat a kritériumokat, amelyek alapján egy helyszínt a Világörökség részévé nyilvánítanak. A jelenlegi szabályozás szerint két kategória van a kulturális, vagy természeti örökség kategória. Az előbbinél a legfontosabb kritériumnak a „hitelesség” (történelmi autentikusság) számít, míg a természeti örökség esetében az „integritás” (érintetlenség, sértetlenség).

10. Az építészeti értékek védelmének eszközei Magyarországi Világörökségi helyszínek: Világörökségi helyszín Felvétel éve Kategória Budapest Duna-parti látképe, a BudaiVárnegyed, az Andrássy út és történelmi környezete 1987 Kulturális Hollókő ófalu és táji környezete Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai 1995 Természeti Magyarországi Világörökségi helyszínek: Világörökségi helyszín Felvétel éve Kategória Budapest Duna-parti látképe, a BudaiVárnegyed, az Andrássy út és történelmi környezete 1987 Kulturális Hollókő ófalu és táji környezete Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai 1995 Természeti Az Ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és közvetlen természeti környezete 1996 Kulturális Hortobágyi Nemzeti Park - a Puszta 1999 Kulturális (kultúrtáj) Pécsi ókeresztény sírkamrák 2000 Fertő / Neusiedlersee kultúrtáj 2001 A tokaji történelmi borvidék 2002

11. Az építésügyi és építés-felügyeleti hatósági rendszer Az építésügyi igazgatást a Kormány irányítja, felel az intézményrendszer működéséért, dönt a szervezetrendszer kialakításáról és biztosítja az állami feladatok ellátását, törvények végrehajtását. A Kormány az építésügy központi irányítását az építésügyért felelős miniszter útján látja el. A miniszter feladata az építésügyi és építésfelügyeleti hatóságok tevékenységének összehangolása, munkájuk szakmai irányítása, képzések, továbbképzések szervezése, stb. Az építésügyi hatósági feladatok ellátása jellemzően helyi és területi szintű államigazgatási szervek útján történik, mivel a hatósági jogalkalmazó tevékenység különösen építésügyekben megköveteli az építéssel érintett helyszín ismeretét. A hatáskör terjedelme alapján különbséget tehetünk általános hatáskörű építésügyi hatóság és különös hatáskörű építésügyi hatóság között. Az általános hatáskörű építésügyi hatóság hatásköre kiterjed minden olyan építésügyi igazgatási feladatra, amelyet jogszabály nem utal más szervek hatáskörébe. A különös hatáskörű építésügyi hatóság jogszabályban meghatározott közfeladat ellátására jön létre. Az állam építésügyi feladatai: Étv. 4. § (1) Az építésügy központi irányítása - a településrendezés tekintetében az arra vonatkozó országos szabályok és közérdekű követelmények megállapítása -, összehangolása és ellenőrzése az állam feladata.

11. Az építésügyi és építés-felügyeleti hatósági rendszer Az építésügyi és építés-felügyeleti hatósági rendszer ismertetését az egyes szervek hatáskörének és illetékességének meghatározásával végezzük el. A hatáskör a közigazgatási ügyeket tárgyuk szerint osztja meg a közigazgatási szervek között. Az illetékesség az azonos hatáskörű szervek közötti munkamegosztást jelenti, és egy földrajzi, területi elosztását jelenti a közigazgatási ügyeknek. A hatáskör megállapítására a Ket. 19. § (1) bekezdése az irányadó. Az illetékesség szabálya a Ket. 21.§ (1) bekezdése értelmében: „Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az azonos hatáskörű hatóságok közül az eljárásra az a hatóság az illetékes építésügyben, amelynek területén az ügy tárgyát képező ingatlan fekszik.

11. Az építésügyi és építés-felügyeleti hatósági rendszer Az építésügyi hatósági szervezetrendszer tehát a következőképpen épül fel: Általános hatáskörű építésügyi hatóságok: • Kormány által kijelölt települési önkormányzatok jegyzői első fokon; • Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervei másodfokon (kivételesen első fokon) • Építésügyért felelős miniszter (ha első fokon a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve járt el, illetve felügyeleti eljárás esetén) Különös hatáskörű építésügyi hatóságok általában területi szintig szerveződnek, a központi irányításukat és a másodfokú hatásköröket pedig miniszter vagy országos hatáskörű szerv látja el. Általános hatáskörű építésfelügyeleti hatóságok: • elsőfokon a Kormányhivatal szakigazgatási szerveként működő Építésügyi Hivatal • másodfokon a miniszter

11. Az építésügyi és építés-felügyeleti hatósági rendszer Az építésfelügyeleti tevékenységet részletesen a 291/2007. (X.31.) Korm.rendelet (ÉpfelR.) szabályozza, amelyet eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában a sajátos építményfajtákkal kapcsolatos eljárásokra is alkalmazni kell. Az építésfelügyeleti ellenőrzést végezheti: a) legalább két építésfelügyelő vagy b) legalább egy építésfelügyelő és egy közös ellenőrzésben részt vevő hatóság, szervezet képviselője (pl. más illetékességi területen működő építés-felügyeleti hatóság, az illetékes területi építész-, mérnöki-, illetve kereskedelmi és iparkamara, valamint más - ellenőrzésre jogosult – hatóság vagy szervezet) végezhet. Különös hatáskörű építésfelügyeleti hatóságokat a honvédelmi és nemzetbiztonsági épületeknél a 195/2009. (IX.15.) Korm. r.; távközlési építményeknél a 7/2002. (XII.20.) IHM r. és a 29/1999.(X.6.) KhVM r.; útügyekben a 263/(XII.20.) Korm. r. valamint a bányatörvény jelölt ki. Ha külön jogszabály a sajátos építményfajtákra nem jelöl ki építés-felügyeleti tevékenységet ellátó szervet, akkor az általános hatáskörű építésfelügyeleti hatóságok járnak el. Abban az esetben, ha az építmény egy többfunkciós épületkomplexum, a jogszabály úgy rendelkezik, hogy az építmény fő funkciója, fő rendeltetése határozza meg az eljáró hatóságot, ez lesz az ún. építésügyi főhatóság a 343/2006. Korm. r. 2/A. § (1)bekezdése alapján.

11.1.1. Az elsőfokú építésügyi hatóság 11. Az építésügyi és építés-felügyeleti hatósági rendszer 11.1.1. Az elsőfokú építésügyi hatóság Az építésügyi és építésfelügyeleti hatóságok hatáskörére és illetékességére vonatkozó részletes szabályokat az Étv., illetve a 343/2006. (XII.23.) Korm. rendelet tartalmazza. Kiemelt elsőfokú építésügyi hatósági jogkört a városok (megyei jogú városok, fővárosi kerületek) jegyzői, továbbá az építésügyi hatósági igazgatási társulások székhelyén lévő jegyzők illetve a községek egy része kapott. Az Éhk. 1. § (4) bekezdése a sajátos építmény fajták tekintetében külön rendelkezik:„A Kormány a hírközlési sajátos építményfajták közül az antennák, antennatartó szerkezetek, az azokhoz tartozó műtárgyak tekintetében elsőfokú építésügyi hatóságként az (1) bekezdés, másodfokú építésügyi hatóságként a (3) bekezdés szerinti feladatokat ellátó építésügyi hatóságot jelöli ki.” Éhk. 1. § (5) A (4) bekezdésben nem említett sajátos építményfajták és a műemléki védelem alatt álló építmények tekintetében az építésügyi hatósági feladatokat ellátó hatóságot külön jogszabály jelöli ki. Ilyen jogszabály hiányában ezen építményfajtákat és építményeket érintő építésügyi hatósági ügyekben az (1) és a (3) bekezdés szerinti feladatokat ellátó építésügyi hatóság jár el. Külön jogszabály jelöli ki a telekalakítás tekintetében első és másodfokon eljáró hatóságot is. Az építésügyi hatósági eljárásokban illetékességi ok az építéssel érintett ingatlan fekvése.

11.1.1. Az elsőfokú építésügyi hatóság 11. Az építésügyi és építés-felügyeleti hatósági rendszer 11.1.1. Az elsőfokú építésügyi hatóság Éhk. 4-8. § Foglalkoztatási feltételek 4. § (1) Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóság köztisztviselői létszámát úgy kell meghatározni, hogy a hatósági tevékenység folyamatos végzése biztosított legyen, de az elsőfokú építésügyi hatóságnak legalább 2 fő - a (2) bekezdésben meghatározott foglalkoztatási feltételekkel rendelkező - teljes munkaidőben foglalkoztatott köztisztviselőt kell foglalkoztatnia. (2) A (3) bekezdésben meghatározott kivétellel az építésfelügyeleti ellenőrzési tevékenységet, az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági ügyek döntésre való szakmai előkészítését, a döntés meghozatalát, végrehajtását ellátó köztisztviselő foglalkoztatási feltételei: a) a külön jogszabályban meghatározott aa) és e rendelet 4. melléklete szerint megállapított szakirányú felsőfokú végzettség, ab) a szakterületnek megfelelő tartalmú építésügyi vizsga letételének az igazolása, ac) szakmai továbbképzésen való eredményes részvétel; valamint b) az e rendeletben meghatározott szakmai gyakorlat teljesítése. (3) A Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve vezetőjének, helyettesének, a jegyzőnek, valamint a földhivatal telekalakítási eljárást lefolytató köztisztviselőjének a foglalkoztatási feltételeit külön jogszabály állapítja meg. (4) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott építésügyi hatósági köztisztviselő kizárólag építésügyi hatósági, az építésfelügyeleti hatósági köztisztviselő kizárólag építésfelügyeleti hatósági ügyekkel kapcsolatos feladatkört láthat el. (5) Az építésügyi hatósági munka minimális technikai feltételeit - a földhivatalok kivételével - e rendelet 5. melléklete határozza meg. (6) Ha a köztisztviselő végzettségét igazoló oklevélből a szakirány, illetve a külön jogszabályban meghatározott munkakört megalapozó képzettségi szint - a jogszabály alapján - nem állapítható meg, az oklevél szakirányát e rendelet 4. melléklete szerint kell megállapítani.

11.1.1. Az elsőfokú építésügyi hatóság 11. Az építésügyi és építés-felügyeleti hatósági rendszer 11.1.1. Az elsőfokú építésügyi hatóság Szakmai gyakorlat 5. § (1) Az elsőfokú építésügyi hatóságnál foglalkoztatott köztisztviselőnek szakmai gyakorlattal nem kell rendelkeznie, azonban az építésügyi vizsga letételéig döntés-előkészítő, kiadmányozó munkakört önállóan nem tölthet be. (2) A másodfokú építésügyi hatóságnál foglalkoztatott köztisztviselőnek legalább 3 éves építésügyi igazgatási területen szerzett szakmai gyakorlattal kell rendelkeznie. (3) Az első- és másodfokú építésfelügyeleti hatóságnál foglalkoztatott köztisztviselő szakmai gyakorlati idejeként az a) építési műszaki ellenőri; b) felelős műszaki vezetői; c) építőipari kivitelezési; d) építésügyi hatósági; e) építésfelügyeleti; f) beruházói-műszaki (projekt menedzseri); g) felsőoktatási intézményben építészeti-műszaki szaktárgy-oktatói; h) építészeti-műszaki tervezési; i) építésügyi-műszaki szakértői tevékenység folytatásának időtartamát kell figyelembe venni. (4) Az építésfelügyeleti hatóságnál foglalkoztatott köztisztviselő gyakorlati ideje 5 év, a gyakorlati idő fele a (3) bekezdés a)-e) pontok szerinti tartalmú.

11.1.1. Az elsőfokú építésügyi hatóság 11. Az építésügyi és építés-felügyeleti hatósági rendszer 11.1.1. Az elsőfokú építésügyi hatóság Építésügyi vizsga 6. § (1) Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságnál foglalkoztatott köztisztviselőnek az építésügyi vizsgát jogszabályban meghatározott módon és tartalommal a köztisztviselői kinevezést megelőzően vagy a kinevezést követő 1 éven belül kell teljesítenie. (3) Mentesül a köztisztviselő az építésügyi vizsga letétele alól, ha a) olyan közigazgatási szakvizsgával rendelkezik, amelynek választható vizsgatárgya az építésügyi igazgatás, b) olyan posztgraduális képzésen vett részt, amelynek képzési célja, illetve követelményrendszere az építésügyi vizsgáéval megegyező, vagy c) építésügyi igazgatási területen legalább 10 év közszolgálati jogviszonnyal rendelkezik. (4) Az építésügyi és építésfelügyeleti hatóságnál vezetői megbízást, vezetői kinevezést - a 4. § (3) bekezdésben meghatározottak kivételével - csak az kaphat, aki eredményes építésügyi vizsgát tett. Szakmai továbbképzés 7. § (1) Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságnál foglalkoztatott köztisztviselő a külön jogszabályban meghatározottak szerint szakmai továbbképzésen vesz részt. 7. § (4) Az építésügyi vizsga, illetve a továbbképzés határidejének elmulasztása esetén - a mentesítésre vonatkozó előírások kivételével - az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságnál foglalkoztatott köztisztviselő a 4. § (2) bekezdése szerinti tevékenységgel járó munkakörben nem foglalkoztatható tovább.

11.1.1. Az elsőfokú építésügyi hatóság 11. Az építésügyi és építés-felügyeleti hatósági rendszer 11.1.1. Az elsőfokú építésügyi hatóság Összeférhetetlenség 8. § (1) Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatósági tevékenység körében a köztisztviselők pártatlan, befolyástól mentes tevékenységet veszélyeztető tevékenységnek minősül különösen, ha az építésügyi vagy az építésfelügyeleti hatóság köztisztviselője olyan telekkel, építménnyel kapcsolatban lát el építésügyi vagy építésfelügyeleti hatósági feladatokat, amellyel összefüggésben a) építészeti-műszaki tervezési, b) kiviteli tervek tervezési, c) építésügyi műszaki szakértői, d) felelős műszaki vezetői, e) beruházás lebonyolítói, f) tervellenőri, g) építésügyi igazgatási szakértői, h) építési műszaki ellenőri, kivitelezési, vagy j) igazságügyi szakértői tevékenységet végez, vagy öt éven belül végzett. (3) Az építésügyi, valamint az építésfelügyeleti hatósági feladatot ellátó köztisztviselő nem lehet a hatóság illetékességi területén működő területi építész vagy mérnöki kamara tisztségviselője, valamint nem láthat el önkormányzati főépítészi feladatot.

12. Szakhatóságok köre 12.1. Szakhatóságok az építésügyi hatósági eljárásokban Ket. 44. § (1) Törvény vagy kormányrendelet az ügyben érdemi döntésre jogosult hatóság számára előírhatja, hogy az ott meghatározott szakkérdésben más hatóság (a továbbiakban: szakhatóság) kötelező állásfoglalását kell beszereznie. A szakhatóság olyan szakkérdésben ad ki állásfoglalást, amelynek megítélése hatósági ügyként a hatáskörébe tartozik, ennek hiányában törvény vagy kormányrendelet annak vizsgálatát szakhatósági ügyként a hatáskörébe utalja. 12.1.1. Szakhatóság bevonásának esetei Az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásban közreműködő szakhatóságok körét a 193/2009. (IX. 15.) Korm. r. 5. számú melléklete tartalmazza: a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal állategészségügyi, termőföld minőségvédelmi,és erdészeti jogkörében; a népegészségügyi szakigazgatási szerv higiénés és egészségvédelmi, ivóvíz minőségi és kémiai biztonsági, sugár-egészségügy, valamint orvos szakmai és ápolásszakmai jogkörében; a tűzvédelmi szakhatóság tűzvédelmi és tűztávolsági kérdésekben; a Polgári Védelmi Igazgatóság életvédelmi jogkörében; a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség természet és tájvédelmi, vízügyi, árvízvédelmi, hulladékgazdálkodási, zajvédelmi és levegővédelmi jogkörében; a bányakapitányság építés földtani jogkörében; a megyei rendőrfőkapitányság határrendészeti jogkörében; a MKEH műszaki biztonsági jogkörében; a NKH Légügyi Hivatala a repülőterek biztonsági követelményének kérdésében; a NKH útügyi, vasúti és hajózási jogkörében; a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal örökségvédelmi jogkörében vesz részt az építési engedélyezési eljárásban szakhatóságként. Figyelem! A földhivatalok a termőföld mennyiségi védelmével kapcsolatos hatáskörükben nem szakhatóságok az engedélyezési eljárásban!

12. Szakhatóságok köre 12.1. Szakhatóságok az építésügyi hatósági eljárásokban Elméletileg és a Ket. alapján sem lenne kizárt, hogy szakhatóság bevonására építésügyi hatósági kötelezési eljárásban is sor kerüljön, azonban a hatályos Elj.R. szakhatóság részvételét csak engedélyezési és bejelentési eljárásokban írja elő. Az Elj.R.. által meghatározott esetekben a szakhatóság bevonása az építésügyi hatósági eljárásba természetesen nem csupán lehetőség, hanem egyben kötelesség is. Ha az építésügyi hatóság az előírt szakhatóságot az adott építésügyi hatósági eljárásba nem vonja be, akkor a szakhatóság – ha az egyeztetési kísérlet sikertelen – az építésügyi hatóság felettes szervénél felügyeleti eljárást kezdeményezhet, ez pedig ilyen esetben rendszerint az építésügyi hatósági határozat megsemmisítését fogja eredményezni.

12. Szakhatóságok köre 12.1. Szakhatóságok az építésügyi hatósági eljárásokban 12.1.2. A szakhatóságok kijelölése A Ket. a közigazgatási hatósági eljárásokban – így az építésügyi hatósági eljárásokban – közreműködő szakhatóságok kijelölésére a Kormánynak ad felhatalmazást. Ket. 14. § (3) A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló külön törvény vagy annak felhatalmazása alapján kormányrendelet e törvénytől és az ügyfajtára vonatkozó különös eljárási szabályoktól eltérő rendelkezéseket állapíthat meg: A fenti, az „általános” építésügyi hatósági eljárásokra vonatkozó szabályokhoz képest a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagy különleges szakértelmet igénylő ügyekben – az adott ügyben eljáró építésügyi hatóság kijelölése mellett – törvény vagy kormányrendelet eltérően is kijelölheti az eljárásban résztvevő szakhatóságokat. A szakhatóság megkeresése: Az eljáró építésügyi hatóságnak a) a közlekedési szakhatósághoz intézett megkereséséhez csatolnia kell a 4. melléklet szerinti dokumentációt, b) a természet- és tájvédelmi szakhatósághoz intézett megkereséséhez csatolnia kell a 3. melléklet szerinti dokumentációt. Ha az építésügyi határozat meghozatala előtt szakhatósági állásfoglalás beszerzése kötelező, akkor az építésügyi hatóság a szakhatóságot az eljárás megindulását követően 15 napon belül megkeresi. A Ket. alapján törvény vagy kormányrendelet kötelezheti az eljáró hatóságot és a szakhatóságokat az engedélyezési feltételek egyeztetés útján való megállapítására. Ilyen egyeztetési kötelezettséget építésügyi jogszabály egyrészt az összevont eljárás keretengedélyezési szakaszában ír elő (az építésügyi hatóság az érintett szakhatóságok és közműszolgáltatók bevonásával egyeztető tárgyalást és helyszíni szemlét tart), másrészt az integrált építésügyi hatósági eljárásban ír elő.

12. Szakhatóságok köre 12.1. Szakhatóságok az építésügyi hatósági eljárásokban A Ket. a szakhatósági állásfoglalás tekintetében csak külön törvényi vagy kormányrendeleti felhatalmazás alapján teszi lehetővé „a hallgatás egyenlő belegyezés” elvének alkalmazását, azaz az építésügyi hatóságnak a szakhatósági állásfoglalást minden esetben be kell várnia (kivéve, ha a törvény alapján már a szakhatóságot sem kellett megkeresnie). Ket. 33. § (3) Az ügyintézési határidőbe nem számít be: d) a szakhatóság eljárásának időtartama, (8) A szakhatóság eljárására irányadó ügyintézési határidő - ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik – tizenöt nap. Indokolt esetben a szakhatóság vezetője a szakhatósági eljárásra irányadó határidőt egy alkalommal tizenöt nappal meghosszabbíthatja, és erről az ügyfelet és a megkereső hatóságot értesíti. Bár az építésügyi hatóság eljárásának időtartamába nem számít bele a szakhatóság eljárásának időtartama, az építésügyi hatóságnak joga és egyben kötelessége a szakhatóság felügyeleti szervéhez fordulnia, ha a szakhatóság a számára jogszabályban meghatározott ügyintézési határidőn belül nem nyilatkozik: 44. § (6) A szakhatósági állásfoglalás tartalmára a határozat tartalmára vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. Az építésügyi hatóság munkája szempontjából fontos eljárási részletszabály, hogy szakhatóság a véleményezett dokumentáció példányának valamennyi tervlapját ellátja az állásfoglalásával megegyező azonosítószámmal, keltezéssel, aláírással és bélyegzőlenyomattal; így ellenőrizhető le ugyanis teljes bizonyossággal, hogy pontosan mi az a tervdokumentáció-tartalom, amelyre a szakhatósági állásfoglalás vonatkozik.

12. Szakhatóságok köre 12.1. Szakhatóságok az építésügyi hatósági eljárásokban Az építésügyi hatóságot köti az eljárásában részt vevő szakhatóság állásfoglalása. Ket. 44. § (3) Ha a hatóság megítélése szerint a szakhatóság a hatáskörét túllépte, vagy állásfoglalása ellentétes a 44. § (6) bekezdésében foglalt követelményekkel, a hatóság a szakhatósági állásfoglalás beérkezésétől számított tíz napon belül egyeztet a szakhatósággal. Az egyeztetés eredménytelensége esetén a hatóság az eljárás egyidejű felfüggesztése mellett a szakhatóság felügyeleti szervénél felügyeleti eljárást kezdeményez. A felügyeleti szerv tizenöt napon belül dönt. A szakhatóság oldaláról a szakhatósági állásfoglalás kötőerejének a garanciája, hogy a szakhatósági állásfoglalás figyelmen kívül hagyása esetén az építésügyi hatósággal szemben felügyeleti eljárást kezdeményezhet. A Ket. vonatkozó szabálya alapján pedig a felügyeleti eljárás során az építésügyi hatóság határozatát meg kell semmisíteni, ha az a határozatot a szakhatóság jogszabályon alapuló állásfoglalásának figyelmen kívül hagyásával hozta meg. Az építésügyi hatóság a tárgykörre vonatkozó hatályos jogszabályi rendelkezések szerint nem vesz részt szakhatóságként a sajátos építményfajták és a műemlékek építésügyi hatósági eljárásaiban. A sajátos építményfajták esetén a sajátos építésügyi követelmények mellett az általános építésügyi követelmények érvényesülését is a sajátos építményfajta szerinti építésügyi hatóság hivatott biztosítani; ennél fogva nincs szükség az eljárásban az (általános) építésügyi hatóság részvételére.

12. Szakhatóságok köre 12.3. Az építésügyi hatóság, mint szakhatóság más hatósági eljárásban Kormányrendeletben meghatározott esetekben más hatóság eljárásába az építésügyi hatóságot szakhatóságként be kell vonni. Az építésügyi hatóság szakhatóságként történő bevonásának eseteit (azaz az érintett eljárásokat, valamint a bevonás és közreműködés feltételeit) és az első fokú, továbbá a másodfokú eljárásban részt vevő szakhatóság kijelölését jellemzően az eljáró hatóság kijelöléséről szóló vagy az eljárását szabályozó kormányrendelet tartalmazza. Az építésügyi hatóságot szakhatóságként kijelölő kormányrendeletnek meg kell határozni azt a szakkérdést is, amelyben az építésügyi hatóságnak állást kell foglalnia. A jogszabályban az építésügyi hatóság, mint szakhatóság számára meghatározott szakkérdés jellemzően az országos településrendezési és építési követelményeknek, valamint a helyi településrendezési tervnek és a helyi építési szabályzatnak való megfelelés.

12. Szakhatóságok köre 12.3.2. Az építésügyi hatóság szakhatósági eljárásának szabályai Minthogy a szakhatósági modell arra épül, hogy több – jellemzően önállóan is létező – hatósági eljárást kapcsol össze (amelyeket az egyik hatóság törvényben meghatározott módon, elsősorban az ügyfél jogérvényesítésének elősegítése érdekében összefog), értelemszerűen következik, hogy amennyiben a Ket. kifejezetten eltérően nem rendelkezik a szakhatóság tekintetében, ott a szakhatóságra a hatóságra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni: az Elj.R.-nek az építésügyi hatóság eljárására vonatkozó szabályai, az Étv.-nek és egyéb építésügyi jogszabályoknak az építésügyi hatóságra vonatkozó szabályai (építésügyi anyagi jogi követelményei), és a jogszabálynak, amely az annak a hatóságnak az eljárását szabályozza, amelyben az építésügyi hatóság szakhatóságként részt vesz, az adott eljárásban a szakhatóságokra, illetve – ha van ilyen – az építésügyi hatóságra, mint szakhatóságra vonatkozó eljárási szabályai. A szakhatósági eljárás időtartama magában foglalja a szakhatósági állásfoglalás megállapításának idejét, de ha szakhatósági egyeztetés szükségessége merül fel, határidőn belül azt is le kell folytatni. Ha a jogszabályban meghatározott eljárásban szakhatóságként kijelölt építésügyi hatóságot az ügyben eljáró hatóság megkeresi, az építésügyi hatóság köteles eljárni és szakhatósági állásfoglalást hozni. Ha az építésügyi hatóság a számára meghatározott ügyintézési határidőn belül nem hozza meg a szakhatósági állásfoglalását, az ügyben érdemi döntésre jogosult hatóság az építésügyi hatóság felügyeleti szervéhez fordul. Az eljárásra a mulasztás miatt indult felügyeleti eljárásnak a Ket. 20. §-ában foglalt szabályait kell alkalmazni:

12. Szakhatóságok köre 12.3.2. Az építésügyi hatóság szakhatósági eljárásának szabályai Az építésügyi hatóság szakhatósági eljárása során is alkalmazandó a Ket. 36. § szabálya, miszerint ha az adat nyilvános, vagy más hatóság, bíróság vagy a Magyar Országos Közjegyzői Kamara nyilvántartása tartalmazza, akkor hiánypótlási felhívás kibocsátásának nincs helye, az építésügyi hatóságnak külön kérelem nélkül is be kell szereznie az adatokat. Fontos kiemelni, hogy a szakhatósági állásfoglalás rendelkező részének egyértelműen tartalmaznia kell a szakhatóság hozzájárulását, ehhez igazodóan egyedi szakhatósági előírást vagy feltételt, vagy a hozzájárulás megtagadását. Az építésügyi hatóságnak állásfoglalását az építésügyi hatóságot az adott eljárásban szakhatóságként kijelölő jogszabályban meghatározott szakkérdésben kell kialakítania; állásfoglalása nem terjedhet túl a hatáskörén és annak az építésügyi jogszabályokon kell alapulnia. Az ügy érdemében eljáró hatóság határozatával szemben lényeges különbség, hogy az eljárási költségek viseléséről az építésügyi hatóság szakhatóságként értelemszerűen nem dönthet (ugyanakkor indokolt, hogy állásfoglalása tartalmazza az eljárási költségek mértékének megállapítását, amely – a szakhatósági eljárás során felmerülő eljárási költségek tekintetében – alapjául szolgál az érdemi döntést hozó hatóság költségviselés tárgyában meghozandó döntésének). Ha az eljárásban a szakhatóságként kijelölt építésügyi hatóságot az ügy érdemében eljáró hatóság nem keresi meg, az építésügyi hatóság az ügy érdemében eljáró hatóság felügyeleti szervénél felügyeleti eljárást kezdeményezhet. Ha az ügy érdemében eljáró hatóság a határozata meghozatalakor az építésügyi hatóság hatásköre keretei között kialakított, – az építésügyi hatóságot az adott eljárásban szakhatóságként kijelölő – jogszabály által meghatározott szakkérdésben kiadott szakhatósági állásfoglalását nem veszi figyelembe, akkor szintén felügyeleti eljárást kezdeményezhet az ügy érdemében eljáró hatóság felügyeleti szervénél az építésügyi hatóság.

12. Szakhatóságok köre 12.3.2. Az építésügyi hatóság szakhatósági eljárásának szabályai Ha a felügyeleti eljárás kezdeményezése megalapozott, az ügy érdemében eljáró hatóság határozatát mindkét esetben meg kell semmisíteni. Az építésügyi hatóság szakhatósági állásfoglalását az ügyfél külön nem fellebbezheti meg, akkor sem, ha az állásfoglalás jogszabálysértő. A szakhatósági állásfoglalással kapcsolatos jogorvoslat csak a határozat ellen irányuló fellebbezés keretében gyakorolható: Ket. 44. § (9) A szakhatóság előzetes szakhatósági hozzájárulása, állásfoglalása és végzései ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az a határozat, illetve az eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslat keretében támadható meg. Az építésügyi hatóság, mint szakhatóság a jogorvoslati eljárásban: Ket. 102. § (5) Az első fokú döntést hozó hatóság megküldi a fellebbezést a szakhatóságnak. A szakhatóság az iratok (4) bekezdés szerinti felterjesztéséig szakhatósági állásfoglalását kijavíthatja, kiegészítheti vagy módosíthatja. A szakhatóság a fellebbezésről kialakított álláspontjáról is nyilatkozhat. Ha a szakhatóság határidőben nem nyilatkozik, azt úgy kell tekinteni, hogy állásfoglalását fenntartotta. 103. § (3) Ha a fellebbezés alapján a szakhatóság megállapítja, hogy a szakhatósági állásfoglalás jogszabályt sért, állásfoglalását módosíthatja. (4) A szakhatóság a fellebbezés esetén a nem jogszabálysértő szakhatósági állásfoglalást a fellebbezésben foglaltaknak megfelelően módosíthatja, ha a kérelemben foglaltakkal egyetért, feltéve, hogy az ügyben nincs ellenérdekű ügyfél. Ket. 45. § (5) Ha a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság a szakhatóság jogszabálysértő állásfoglalása miatt helyezte hatályon kívül vagy változtatta meg a határozatot, a szakhatóság megtéríti a hatóságnak a jogszabálysértő állásfoglalással okozott költségeket. (6) Ha a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság azért helyezte hatályon kívül vagy változtatta meg a határozatot, mert a hatóság figyelmen kívül hagyta a szakhatósági állásfoglalást, a hatóság megtéríti a szakhatóságnak az ezzel okozott költségeket.

KÖSZÖNÖM A FIGYELMÜKET!!! FOLYTATÁS: Építésügyi hatósági eljárási ismeretek