Krízis,-krízisintervenció,- krízismegelőzés Németh Katalin tanársegéd Ápolástudományi Tanszék Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar

A lelki egészség felborulására utaló tünetek, tünetegyüttesek Alvászavar tanulási zavar Szorongás figyelem zavar evészavar depresszió krónikus fáradtság syndroma alkalmazkodási zavar Burn-out tünetegyüttes alkohol és drogfogyasztás impulzus kontroll zavarai

A krízishelyzet pszichológiája Kríziselmélet gyökerei: II. világháború, /azonnali terápia a leghatékonyabb/ Erick Lindermann: 1944- bostoni tűzvész Gerald Caplan: 1950-es évek Támogató szolgálat fontossága Nem mindegy, hogy az egyén sikeresen vagy károsodással kerül-e ki a krízishelyzetből 1960-as évektől telefonos szolgálatok Később speciális szolgálatok/ özvegyek, elváltak, krónikus betegek/

Gondolatok a krízisről „ Mély regresszív állapot” „Krízis az amit annak él meg a személyiség” „ A krízis kritikus időszak, fordulópont.” „A krízis sajátos ketrec.” „A krízis egyik barátunk, a fejlődést, a változást segíti elő.” „ A krízis mindig interperszonális.”

G. Caplan, 1964, krízisállapot: Olyan, lélektanilag kritikus állapot, melyben: a veszélyeztető helyzet nem elkerülhető, a személy számára kitüntetett fontosságú a helyzet, minden figyelme, erőfeszítése erre irányul,

de: a személy kénytelen szembenézni a helyzettel, és a szokásos problémamegoldó eszközeivel ill. energiájával megoldani nem képes.

Krízis fajtái Fejlődési krízis /Erik Erikson/ Akcidentális /járulékos/ krízis

Erikson az életet fejlődési szakaszokra osztja. Minden szakasz leírható egy, az adott szakaszra jellemző dilemma segítségével, melynek megválaszolása döntő a személyiség fejlődése szempontjából. A fejlődési szakaszok végén képződik egy belső erő, melyet én-erősségnek nevezhetünk. Ilyenek a remény, akaraterő, cél, hozzáértés, hűség, szeretet, gondoskodás és bölcsesség.

Fejlődési krízis Hosszabb periódusok, melyeket dinamikusabb változások jellemeznek 1. 0-1 éves kor: bizalom, vagy bizalmatlanság

Az ebben a korszakban jelentkező trauma (az anya kiszámíthatatlan, szorongó, szeretetet nem adó, stb.) azt eredményezi, hogy alapvető bizalmatlanság, gyanakvás alakul ki, ez későbbiekben paranoid gondolkodás formájában nyilvánulhat meg. Nem alakul ki a remény, mint alapvető én-erősség, ez pedig mély depresszióra és kilátástalanságra való személyiségvonásokat eredményez.

„Van reményem. Tudok egyszerűen csak lenni „Van reményem. Tudok egyszerűen csak lenni. Tudok bízni másokban és magamban.”

2-3 éves kor (autonómia vagy szégyen, kétség) Ha a környezet az önálló cselekvésekre és felfedezésekre, az anyától való eltávolodásra kritikával, büntetéssel reagál, vagy túlzott féltésből kifolyólag korlátozza a gyermeket, akkor az önállóság és autonómia érzése helyett kétség és szégyen érezése lesz uralkodó. Ez megakadályozza az akaraterőnek, mint én-erősségnek a kialakulását

„Van akaraterőm. Egyedül is meg tudok lenni „Van akaraterőm. Egyedül is meg tudok lenni. Tudok kíváncsi lenni, felfedezést tenni és cselekedni. Ugyanakkor elfogadom, hogy vannak korlátaim.”

4-5 éves kor (kezdeményezőkészség vagy bűntudat) ahogyan a szülők a gyermek önálló kezdeményezéseire, cselekvéseire és szellemi teljesítményeire reagálnak, meghatározza a gyermek jövőbeli kezdeményező készségét. „Van lelkiismeretem. Van célom és értékem. Tudok képzelődni és érezni. Van szexualitásom.”

6-11 éves kor (teljesítmény vagy csökkentértékűség) E korszak dilemmájának  sikeres feloldásaként kialakul a hozzáértés (kompetencia) mint én-erősség, és ebből következően a tudás, tanulás és együttműködés energiája.

„Vannak képességeim. Vannak képességek, amelyekben jó vagyok „Vannak képességeim. Vannak képességek, amelyekben jó vagyok. Értek dolgokhoz. Tudok gondolkozni és tanulni.”

12-18 éves kor (identitás vagy szerepdiffúzió) A gyermek a dolgokat más aspektusból, a másik ember szemszögéből is kezdi megismerni és különböző helyzetekben kezd másként viselkedni úgy, ahogy azt a helyzet megkívánja Kialakul a hűség, mint én-erősség, és ebből következőleg a valakihez tartozás és megújulás energiája.

„Van belső érzékelésem arról, hogy ki vagyok „Van belső érzékelésem arról, hogy ki vagyok. Tudok változni, meg tudok újulni. Hűséges tudok lenni egy személyhez vagy egy ügyhöz. Egyszeri és megismételhetetlen vagyok.”

Fiatal felnőttkor (intimitás vagy izoláció) Szexuális, érzelmi, morális felelősséget jelent a másik személlyel szemben. Kialakul a szeretetre való képesség, mint én-erősség, illetve ebből következően a szeretet és megújulás energiája rendelkezésre fog állni.

„Van valakim, aki megerősíti lényem belső értékét. Tudok szeretni „Van valakim, aki megerősíti lényem belső értékét. Tudok szeretni. Tudok teljesen közel és teljesen külön lenni. Bensőséges kapcsolatban vagyok saját lényemmel és mással.”

Érett felnőttkor (generációs törekvések vagy stagnálás) Generációs törekvés szükségletén Erikson a saját személyes létezésen túlmutató érdeklődést és aktivitást érti, amely a családra, társadalomra, és később jövő generációkra terjed ki. Kialakul a gondoskodás, mint én-erősség, és ebből következően a megújulás és tevékenység energiája

„Van személyes erőm. Tudok alkotni és termelni „Van személyes erőm. Tudok alkotni és termelni. Gondot tudok viselni a következő nemzedékre. Elkötelezem magam az élet iránt.”

Idős kor (én-integritás vagy kétségbeesés) Ebben az utolsó életszakaszban az ember visszapillant arra, amiből és amivé lett „Bölcs vagyok. Teljesen el tudom magam fogadni. A mindenség része vagyok, és mindennel egy vagyok.”

Ha a visszatekintéskor valaki azt éli meg, hogy az életét hibásan irányította, nem oda szeretett volna eljutni, ahol van, akkor teljes kétségbeesésbe torkollik ez az életszakasz, hiszen már lekéstünk arról, hogy haraggal tekintsünk vissza, és arról is, hogy bizakodva tekintsünk a jövőben.

Akcidentális krízis Rendszerint külső események provokálják: katasztrófa szeretett személy halála válás párkapcsolat megszakadása egzisztenciális zuhanás munkahelyvesztés, jelentős dolgok elveszítése életveszélyes betegségek rokkantság

A krízis kialakulását befolyásoló tényezők a krízist kiváltó inger erőssége személy coping mechanizmusai személy konfliktuskezelő technikái mentális kontrollfunkciók milyensége személy érettsége, harmonikossága aktuális pszichés és szomatikus állapota egy éven belül voltak-e egyéb krízisek

A krízist kiváltó események jellemzői I. váratlanok az esemény az egyént érzelmileg megérinti adott kontextusban kitüntetett jelentőségű veszteség, a kudarc, jellegzetességei megtalálhatók benne tehetetlenséget, félelmet provokál

A krízist kiváltó események jellemzői II. A megszokott coping mechanizmusok nem elégségesek /mert eredetileg sem voltak megfelelőek, vagy az egyén beszűkülése miatt használhatatlanok/

Veszélyeztetett személyek Gyengébb színvonalú énvédő mechanizmusok Halmozódó kudarcélmények Impulzus kontroll zavarral küzdők Balesetek, halálos betegségek, rokkantság áldozatai Szerepváltás, mobilitás, élettér változások

Veszélyeztetett személyek II. gyenge mentális fékrendszer: alacsony frusztráció tűrés, agresszió, önérétkelési problémák, pszichés tünetekkel küzdők: depresszió, szorongás, identitásproblémák teljesítmény krízisek inaktivitási, pszichés, fizikai hanyatlás

Krízisállapot szakaszai Caplan szerint Provokatív tényező KRÍZIS I. szakasz: készenléti állapot II. szakasz: küzdelem III. szakasz: kapkodás IV. szakasz: összeomlás

I. szakasz: Készenlét állapota Fenyegetettség érzés, szorongás dominál. Az eddigi problémamegoldó eszközök mozgósítása a megbomlott érzelmi és kognitív egyensúly visszaállítására. Cél: visszaállítani a felborult lelki egyensúlyt

Kimenetel: A krízis megoldódik Az egyén a második szakaszba kerül

II. szakasz: a küzdelem Feszültség tovább nő a cselekvések megszokott rendje, összerendezettsége felbomlik Az egyén aktív erőfeszítéseket vesz igénybe a probléma megoldására Jellemző: próba-hiba, próba-eredmény Kimenetel: Megoldódás Feszültség nő

III. szakasz: a kapkodás Újabb és újabb technikák kerülnek kipróbálásra A sok eredménytelen kísérlet rontja az egyén önértékelését, érzelmi állapotát és ez a helyzetet tovább súlyosbítja. Ebben a szakaszban is megoldódhat a krízis, ha a kiváltó tényező megszűnik, külső segítséget kap az egyén

IV. szakasz: összeomlás a személyiség alkalmazkodó képessége kimerül Megindul a személyiség harmóniájának destruktív irányú megváltozása Szuicidum Auto,- heteroagresszió Impulzív reakciók

Külső segítség nélkül teljes dekompenzáció következhet be. A krízis egy korábbi viszonylagos egyensúly felbomlását jelenti. Az ideiglenesen fellazuló személyiség új egyensúly kialakulását keresi a helyzet megoldására. Az új egyensúly minőségileg több vagy kevesebb lehet az előzőnél!!!

a krízis időben korlátozott jelenség 6-8 hét alatt lezajlik krónikus krízis nincsen, de utóhatása van. 1. fejletebb egyensúlyi állapot elérése 2. egyensúlyba kerülés diszfunkcionális működés árán /pl. depresszió, neurózis/

A krízisállapot „Janus arcú” jelenség: személyiség veszélyeztető lehetőség a fejlődésre

Hirschovich modellje OK KRÍZIS NYUGTALANSÁG ALKALMAZKODÁS

Kritikus életszakaszok- tipikus krízisek 1. Pubertás kor biológiai változás pszichológiai változás: szociológiai változások elszakadás autoritás krízis: lázadás kiélezett formája

2. A fiatal felnőttkor krízisei: foglalkozási szerep, munkábaállás párválasztás családalapítás /új feladatkör és szerepek/

3. Női szerepváltások: klasszikus és modern szerepek összeegyeztetése

4. Családi instabilitás, válás krízise kooperáció csökkenése közös célok elvesztése szerepek összehangoltságának hiánya érzelmi attitűdök konszenzusának hiánya

5. Midlife krízis- életközép krízis- 40-es évek „most vagy soha” „tettem-e eleget? megvalósítottam-e magam?” „ez a párkapcsolat a jó?”

6. Inaktivitás krízis: idősödés, nyugdíjaztatás, krónikus betegség, egészségkárosodás „teher a társadalom számára” társ elveszítése

Krízisintervenció / beavatkozás Célja: minimális: gyors veszélyelhárítás, lelki egyensúly visszaállítása, maximális: fejlettebb lelki egyensúlyi állapot létrehozása

krízisintervenció Alapgondolat: a krízis kialakulásához vezető probléma megoldása megoldja magát a krízisállapotot is. A problémára koncentrál

Krízisintervenció alapelvei 1. Feszültségcsökkentés és katasztrófa elhárítás 2. Támasznyújtás, elérni, hogy a krízisben lévő képes legyen elfogadni a segítséget, a teljes személyiség elfogadása /bármilyen rendezetlen is/ 3. Érzelmi realitás megőrzése 4. akció irányultság: a nagy érzelmi teher által „bénult” egyén mozgatása, beszűkülés óvatos tágítása

5. a probléma világos megfogalmazása 6. a valóság elfogadtatása 7. megoldás megtervezése, és együttes kivitelezése

Az egyént úgy kell segíteni, hogy a legelfogadhatóbb megoldást ő válassza. A döntéshozás a tartalmi megoldások meghozatala a krízisben lévő egyén kompetenciája.

Megoldási lehetőség 1. Fejlettebb egyensúlyi állapot elérése 2. Diszfunkcionális elemek kialakulása: szenvedélybetegség öngyilkosság

A krízisintervenciót nem mindig pszichológus, mentálhigiénikus vagy pszichiáter végzi, ápoló szociális gondozó is végez a munkája során ilyen jellegű munkát. Szakemberhez fordulás fontossága!!!

Irodalomjegyzék Atkinson, et al: Pszichológia, Osiris Kiadó, Budapest, 1996. Carver C. S., Scheier F. M.: Személyiségpszichológia, Osiris Kiadó, Budapest, 1998. Aronson: A társas lény, Jogi és üzleti Kiadó, Bp., 2002.