Magyar Kormánytisztviselői Kar Albert Péterné Békés Megyei Területi Elnök 2013. december 11.

Magyar Kormánytisztviselői Kar Jogi háttér: A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 2012. július 1-jei hatállyal hozta létre a Magyar Kormánytisztviselői Kart (MKK) „29. § (1) A Magyar Kormánytisztviselői Kar (a továbbiakban: MKK) a kormánytisztviselők önkormányzattal rendelkező, közigazgatási szakmai, érdekképviseleti köztestülete. (2) Az MKK kötelező tagsági viszony alapján működik. (3) Az MKK a feladatait az országos, valamint a fővárosban és a megyékben (a továbbiakban: területi szint) működő szervezete útján látja el.”

Magyar Kormánytisztviselői Kar A köztestület önkormányzattal és nyilvántartott tagsággal rendelkező szervezet, amelynek létrehozását törvény rendeli el. A köztestület a tagságához, illetőleg a tagsága által végzett tevékenységhez kapcsolódó közfeladatot lát el. A köztestület jogi személy. A Polgári Törvénykönyvről szóló, többször módosított 1959. évi IV. törvény 65. § (1) bekezdése szerint a köztestületre – ha törvény eltérően nem rendelkezik – az egyesületre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. Törvény meghatározhat olyan közfeladatot, amelyet a köztestület köteles ellátni. A köztestület a közfeladat ellátásához szükséges – törvényben meghatározott – jogosítványokkal rendelkezik, ezeket önigazgatása útján érvényesíti. Törvény előírhatja, hogy valamely közfeladatot kizárólag köztestület láthat el, illetve, hogy meghatározott tevékenység csak köztestület tagjaként folytatható. Végül a Polgári Törvénykönyv kimondja, hogy a köztestület által ellátott közfeladatokkal kapcsolatos adatok közérdekű adatoknak minősülnek.

Magyar Kormánytisztviselői Kar Önkormányzati jogok: belső szabályozás joga szervezetalakítási jog önálló igazgatás joga tulajdonhoz való jog önálló gazdálkodás joga szövetkezési jog javaslattételi, véleményezési jog A kötelező tagság : alkotmányossági kérdései tagsági viszony keletkezése, megszűnése Közfeladat: mindig „különös” és törvényben előírt NEM vállalhatnak fel „önként”, a tagjaikkal szemben más közfeladatokat

Magyar Kormánytisztviselői Kar Jogalkotói cél: olyan közös értékalapú egységes hivatásrend létrehozása, amely hozzájárul a közigazgatás működése iránti állampolgári bizalom megerősödéséhez, jöjjenek létre a feltételek a hivatásrend működtetésének folyamatosságához, szélesebb konzultációs és részvételi mechanizmuson alapuló szociális/gazdasági/társadalmi egyeztetési rendszer megvalósítása.

Magyar Kormánytisztviselői Kar Érdekképviselet, érdekvédelem: Az érdekképviselet az adott teljes szakma, hivatás törekvéseit hivatott előmozdítani, ezért munkaadókat (munkáltatókat) és munkavállalót egyaránt átfogja. Célja az együttműködés és az érdekkiegyenlítés a nemzeti valamint a lokális érdekekkel összhangban. Az érdekvédelem, szűkebb hatókörrel kifejezetten a bérharc irányítására, a jobb munkakörülmények kiharcolására, a kollektív és szociális jogok érvényesítésére irányul, s ezért alapvetően csak részérdekeket jelenít meg. EGYMÁST KIEGÉSZÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK!

Magyar Kormánytisztviselői Kar Miért Kar, miért nem Kamara? A kormánytisztviselői kar számos „szakma”, „foglalkozás” tömörítője, azonban egységes hivatásként történő meghatározottsága más jellegű, mint a hagyományos tevékenységekre építő és kötelező tagsággal bíró köztestületek esetében. Közös értékalapú, egységes hivatásrend jöjjön létre, amely azt a többletet hordozza, amely megkülönbözteti a köz szolgálatát az „egyszerű” munkavégzéstől. Létezik önálló kormánytisztviselői hivatás és a sajátos bizalmi viszony, amely megalapozhatja az MKK köztestületi működését.

Magyar Kormánytisztviselői Kar A hivatás jellemzői: egész életre ható elkötelezettséget jelent a szakma művelése, a szakmai tudás használata és az ehhez rendelt kompetenciák alkalmazása iránt; más típusú társadalmi kapcsolatok alárendelése a szakmai szocializáció érdekében; a tevékenység egész életre szóló gyakorlása; a szakmai testületi élet, a hasonló felfogású és életvitelű emberek közösségéhez tartozás megléte. Az egész életre szóló hivatásgyakorlás is a közszolgálati lét alapja!

Magyar Kormánytisztviselői Kar A Kar feladatai öt területen összegezhetőek: érdekképviselet, érdekvédelem és kormánytisztviselői jogvédelem, konzultációs és felterjesztési jog gyakorlása, a kormányzati szolgálati jogviszonnyal-, a Kart érintő jogszabályokkal összefüggő kérdésekben és az igazgatási munkaerővel való gazdálkodás kérdéseiben véleményezési jog gyakorlása, kezdeményezheti a Kormánynál a kormánytisztviselők élet- és munkakörülményeit, valamint foglalkoztatási feltételeit és a hivatás gyakorlását érintő jogszabályok megalkotását és módosítását, meghatalmazás alapján elláthat bíróság és más hatóságok előtt képviseletet; kialakítja a Kormánytisztviselői Hivatásetikai Kódexet (hivatásetikai részletszabályokat) és eljárási rendszert, lefolytatja az etikai eljárásokat;

Magyar Kormánytisztviselői Kar a Kar működésével összefüggő tevékenységek: az Alapszabály és SZMSZ megalkotása, tagjairól és szerveiről nyilvántartás vezetése, díjak és elismerések alapítása és adományozása valamint más állami szerveknél ezek kezdeményezése, éves költségvetésének megalkotása, pályázatok és szakmai kiadványok megjelentetése; megfigyelőként részt vesz a kormánytisztviselők vizsgáztatásában és továbbképzésében, indokolt esetben törvényességi és egyéb intézkedést kezdeményez, szakmai konferenciák, tudományos tanácskozások, felkészítő továbbképzések szervezése; tagjai számára jóléti, szociális és egyéb kedvezményes szolgáltatásokat nyújthat.

Magyar Kormánytisztviselői Kar MKK országos szervei, felépítése: az Országos Közgyűlés  80 tagból áll, a legfőbb döntéshozó szerv az országos ügyintéző testületek: Országos Elnökség  az MKK legfőbb ügyintézői testülete, élén az Elnök áll, munkáját alelnökök segítik, a bizottságok elnökei és a főtitkár is tagjai az Elnökségnek Országos Etikai Bizottság  elnök vezeti és további 4 tagja van Országos Pénzügyi Ellenőrző Bizottság  elnök vezeti és további 4 tagja van az alapszabály alapján létrehozott szakmai tagozatok más állandó és időszakos bizottságok Országos Iroda adminisztratív szervezet, főtitkár irányítja

Magyar Kormánytisztviselői Kar MKK területi szervei, felépítése: területi ügyintéző testületek: Területi Közgyűlés  a megyében foglalkoztatott valamennyi kormánytisztviselőből áll Területi Elnökség  élén az Elnök áll, munkáját alelnök segíti, a bizottság elnöke is tagja az Elnökségnek Területi Etikai Bizottság  elnök vezeti és további 4 tagja van A Területi Közgyűlés Békés megyében is Területi Elnökséget és Területi Etikai Bizottságot választott. A Közgyűlés összehívására nincs mód ezért a Közgyűlés feladat és hatásköreit megválasztott területi szervei és tisztségviselői útján gyakorolja.

Magyar Kormánytisztviselői Kar Megyénkben a Területi Elnökség tagjai: Albert Péterné területi elnök Szilágyiné Dr. Szász Zsuzsanna területi alelnök Dr. Jelenka Gyöngyi a területi etikai bizottság elnöke Megyénkben a Területi Etikai Bizottság tagjai: Dobókői György Dr. Janowszky János Dr. Lukácsi Krisztina Roszkos Zoltán Ákos

Magyar Kormánytisztviselői Kar A Területi Közgyűlés és a Területi Elnökség feladatai: Saját hatás- és illetékességi körében: Ellátja az érdekképviseletet a foglalkozás gyakorlásával összefüggésben. Védi az MKK tekintélyét, testületeinek és tagjainak érdekeit, jogait. A kormányzati szolgálati fogviszony tekintetében meghatalmazás alapján képviseli tagját bíróság vagy más hatóság előtti eljárásban. Elkészíti és jóváhagyja belső szabályzatait, meghatározza ügyrendjét, feladatai ellátásának segítésére eseti bizottságokat hoz létre, tevékenységéről évente beszámol, dönt a székhelyváltozásról. Konzultációs joggal közreműködik a kormánytisztviselők foglalkoztatását és hivatásgyakorlásának feltételeit befolyásoló, a kormánytisztviselő számára előírt szakmai vizsgákkal kapcsolatos, valamint az MKK-t érintő jogszabályok megalkotásában. Kiváló munka elismeréséül díjakat adományoz.

Magyar Kormánytisztviselői Kar A Területi Közgyűlés és a Területi Elnökség feladatai: Az országos Elnökséggel egyeztetve: Szakmai konferenciákat, tudományos tanácskozásokat,felkészítő továbbképzéseket szervezhet. Tagjai számára jóléti, szociális és egyéb kedvezményes szolgáltatásokat nyújthat. Megfigyelőként részt vehet tagjai szakmai vizsgáztatásában és továbbképzésében, indokolt esetben törvényességi vagy egyéb intézkedést kezdeményez. Összeférhetetlenségi eljárást kezdeményezhet. Véleményt nyilvánít és javaslatot tesz az MKK tagjait érintő jogalkotási és jogalkalmazási kérdésekben.

Magyar Kormánytisztviselői Kar A Területi Közgyűlés és a Területi Elnökség feladatai: Kezdeményezéssel élhet az országos Elnökséghez: Megalkotja a kormánytisztviselői hivatásetikai részletszabályokat, kialakítja az etikai eljárás rendszerét, valamint lefolytatja az etikai eljárásokat. Konzultációs joggal közreműködik a tagjai foglalkoztatásának és hivatásgyakorlásának feltételeit befolyásoló, az előírt szakmai vizsgákkal kapcsolatos, valamint az MKK-t érintő jogszabályok megalkotásában. Véleményt nyilvánít: a kormányzati jogviszonnyal összefüggő kérdésekben, a központi és társadalombiztosítási költségvetésnek a kormányzati szolgálati jogviszonyban állókat érintő rendelkezéseivel összefüggésben, az igazgatási munkaerővel és személyi juttatásokkal való gazdálkodás elvi kérdéseiben.

Magyar Kormánytisztviselői Kar A Területi Közgyűlés és a Területi Elnökség feladatai: Kezdeményezéssel élhet az országos Elnökséghez: Kezdeményezheti a Kormánynál a tagjai élet- és munkakörülményeit , foglalkoztatási feltételeit és a hivatás gyakorlását érintő jogszabályok megalkotását illetve módosítását. Kezdeményezheti a kormányzati jogviszonnyal kapcsolatos jogszabálysértő gyakorlat megváltoztatását. Kiváló munka elismeréseként díjakat alapíthat és adományozhat , kitüntetést vagy más elismerés adományozását kezdeményezheti, valamint meghívásra részt vesz a kormánytisztviselők részére adományozható szakmai díjak, elismerések odaítéléséről döntő bizottság munkájában.

Magyar Kormánytisztviselői Kar A Területi Közgyűlés és a Területi Elnökség feladatai: Kezdeményezéssel élhet az országos Elnökséghez: Pályázatokat írhat ki és bírálhat el, illetve kiadványokat jelentethet meg a közigazgatás fejlesztésére, gyakorlatának egységesítésére, a közigazgatási példaadó munkamódszerek megismertetésére, hagyományainak ápolására. Tagot delegál a Közigazgatási Továbbképzési Kollégiumba. Jogosult véleményezni a kormánytisztviselők munkavégzésére,munkaidejére, pihenőidejére, illetményére, jutalmazására, juttatásaira vonatkozó jogszabályok tervezeteit, tagjai csoportját érintő munkáltatói intézkedést (döntést), vagy annak tervezetét, ezekkel kapcsolatban konzultációt kezdeményezhet.

Magyar Kormánytisztviselői Kar A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 29 § (7) … a megyei illetékességű államigazgatási szerv vezetője köteles kikérni a területi szinten működő MKK véleményét a kormánytisztviselők munkavégzésére,munka-és pihenőidejére, jutalmazására valamint juttatásaira vonatkozó a munkáltató hatáskörébe utalt szabályozásról. A területi szinten működő MKK jogosult véleményezni a kormánytisztviselők csoportját érintő … megyei illetékességű államigazgatási szerv által hozott munkáltatói intézkedést vagy annak tervezetét, ezzel összefüggésben konzultációt kezdeményezhet. (8) Az államigazgatási szerv nem köteles tájékoztatást adni, vagy konzultációt folytatni, ha ez olyan tény, információ, megoldás vagy adat nyilvánosságra kerülésével járhat, amely a közszolgált érdekeit, illetve működését vagy az államigazgatási szerv jogos érdekeit, illetve működését veszélyeztetné.

Magyar Kormánytisztviselői Kar Kapcsolattartás a Közgyűlés tagjaival: A területi Elnökség a tagsággal elsősorban elektronikusan, az MKK központi honlapján a Békés megyei területi Elnökség részére kialakított felületen keresztül tart kapcsolatot. A kapcsolattartás, ha az célravezetőbb a munkavégzési helyeken kihelyezett hirdetmények útján is történhet. A honlapon illetve hirdetményként csak azt lehet elhelyezni, amit a területi Elnökség - ha tartalma szerint nem igényel elnökségi döntést – a területi Elnök jóváhagyott. A területi Elnökség tagjai egymást váltva minden páros hónap első hétfői napján fogadóórát tartanak 16.30-17.30-ig.

Köszönöm a figyelmet! Kellemes karácsonyi ünnepeket, pezsgős szilvesztert, és sikerekben gazdag boldog új évet kívánok mindenkinek.