A hatósági ellenőrzés Fonyódi Ilona vezető főtanácsos Előadásomban a jogi szabályozás, tartalmi szabályozás, finanszírozás és a pozitív diszkrimináció kérdéseire térek ki.

Közoktatási intézményekben végezhető ellenőrzési tevékenység Szakmai ellenőrzés Szakértői jelentés Közoktatási szakértők végzik Hatósági ellenőrzés Jegyzőkönyv Intézkedés (határozat) köztisztviselők végzik

A közoktatási hatósági ellenőrzési jogkört meghatározó jogszabályok A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 95/A.§ (4) bekezdés A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény A mindenkori költségvetésről szóló törvény A közoktatási törvény végrehajtásáról szóló 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet 17/B.§ 307/2006. (XII. 13.) Korm. rendelet az Oktatási Hivatalról

A hatósági ellenőrzés fogalma Az OH ellenőrzi: A jogszabályban foglalt rendelkezések betartását A jogerős vagy fellebbezésre való tekintet nélkül végrehajtható hatósági határozatban foglaltak teljesítését

A hatósági ellenőrzés célja, tárgya jogsértések kiszűrése, hatósági kontroll preventív hatása Tárgya jogszabályban vagy jogerős hatósági döntésben megállapított előírások megvalósulásának vizsgálata

Hatósági ellenőrzési feladatok A közoktatási törvény 95/A. § (4) bekezdés: a) az egyenlő bánásmód követelményének teljesítése b) a kötelező felvételre vonatkozó feladatok ellátása c) az osztály-, csoportlétszámra, a gyermek- és tanulói balesetvédelem, a tanulói óraterhelés d) az állami vizsgák szervezésére, lebonyolítása

e) az alkalmazási feltételekre, a kötelező tanügyi dokumentumok vezetésére és valódiságára, a költségvetési támogatás igénylése f) a minimális (kötelező) eszközök és felszerelések megléte g) az e törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésére, az adatok nyilvánosságra hozatala h) az oktatás ingyenességére, a tankönyvek és más tanulói felszerelések biztosítása

Az ellenőrzés legfontosabb alapelvei Jogszerűség Egységes eljárás Eljárásrend Jogszabályi útmutató Jegyzőkönyv (adatlapok, segédtáblák, kérdéslisták, tanúsítványok, megállapítások, észrevételek) Határozatok (figyelemfelhívás, felügyeleti bírság kiszabása, más hatóság megkeresése, szabálysértési eljárás megindítása)

A vizsgálat lefolytatása (helyszíni ellenőrzés) Tanügyi dokumentumok Alapító okirat Működési engedély Pedagógiai program, helyi tanterv Házirend Tantárgyfelosztás Órarend

Tanügyi nyilvántartások Törzslap, törzskönyv Beírási napló Felvételi és mulasztási napló Haladási, mulasztási, foglalkozási és csoportnapló Egyéni fejlődési lap Szülői nyilatkozat

Egyéb dokumentumok Az alkalmazásra vonatkozó dokumentumok (személyi nyilvántartás, továbbképzési program, beiskolázási terv) Hatósági engedélyek, határozatok Szakvélemények Eszközbeszerzési ütemterv Bérleti szerződések

Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség, sajátos nevelési igény

A közoktatás intézményei: A közoktatás nevelő, valamint nevelő és oktató intézményei. A közoktatás pedagógiai szakszolgálatainak intézményei. -Pedagógiai szakmai-szolgáltató intézmények. A LXXIX/1193. a közoktatásról szóló törvény 20.§ felsorolja a közoktatás intézményeit. Ezek:

A pedagógiai szakszolgálatok a) a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás; b) fejlesztő felkészítés; c) a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs tevékenység, továbbá az országos szakértői és rehabilitációs tevékenység; d) a nevelési tanácsadás; e) a logopédiai ellátás; f) a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás; g) a konduktív pedagógiai ellátás; h) a gyógytestnevelés. A szülő és a pedagógus nevelő munkáját és a nevelési/oktatási intézmény feladatainak ellátását pedagógiai szakszolgálat segíti. Ha valami probléma van a gyermekkel, tanulóval, azt – a probléma súlyosságától függően – vagy már a szülő, esetleg óvónő, vagy az iskolában a tanító veszi észre. Ebben az esetben a szülő kérésére valamelyik szakszolgálat megvizsgálja a gyermeket annak érdekében, hogy meg tudják állapítani a probléma mibenlétét, súlyosságát, és azokat a segítő eljárásokat (eszközök, módszerek, intézmények), melyek szükségesek ahhoz, hogy tanulmányait eredményesen végezze. Tehát a vizsgálatot mindkét esetben a szülő kéri, de a szülő felé kezdeményezheti a gyermekkel kapcsolatba kerülő bármely intézmény. (óvoda, iskola, családsegítő, gyermekjóléti szolgálat stb.) A különböző tanulási nehézséggel/zavarral küzdő gyermekek/tanulók vizsgálata a probléma súlyosságától függően a nevelési tanácsadó ill. a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság feladata. Ha nem sokrétű, nem szembetűnő a probléma, ha csupán gyanú merül fel, akkor a nevelési tanácsadóhoz továbbítjuk a gyermeket, ha viszont súlyos, különleges eljárást igényel, akkor a szakértői bizottsághoz. A nevelési tanácsadó – amennyiben a fenti körülmények állnak fenn – továbbítja a gyermeket/tanulót a SZB-hoz, vizsgálat céljából.

A pedagógiai szakszolgálat intézményeinek működési rendje A pedagógiai szakszolgálat intézményei együttműködnek a nevelési-oktatási intézmények vezetőivel, alkalmazottaival a sajátos nevelési igény, a beilleszkedési, a tanulási, a magatartási nehézség feltárása, a gyermekek, tanulók fejlődésének elősegítése céljából. A pedagógiai szakszolgálat intézménye tevékenysége során együttműködik a szülővel, segítséget nyújt a gyermek otthoni neveléséhez. Tehát itt egy rendszeres együttműködésről van a szó a gyermek, tanuló érdekében. Nem elégséges tehát a gyermeket csupán megvizsgálni, terápiában részesíteni. Látjuk, hogy sajátos nevelési igényről, illetve tanulási nehézségről beszél a jogszabály. Nézzük meg a kettő közötti különbséget.

A nevelési tanácsadás feladata Annak megállapítása, hogy a gyermek, tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd Szakvélemény készítése A gyermek fejlesztő foglalkoztatása a pedagógus és a szülő bevonásával E feladatai körében pedagógiai, pszichológiai támogatást, fejlesztést, terápiás gondozást nyújt a gyermeknek, tanulónak támogatja a pedagógus nevelő és oktató munkáját segíti a családdal a kapcsolattartást Elláthatja az iskolapszichológusi szolgáltatás feladatait is

Nevelési tanácsadó feladatai 14/1994. MKM rendelet 22. § Szakvéleményt kell készíteni: (1) a) az iskolába lépéshez szükséges fejlettség megállapítása céljából, abban az esetben, ha a gyermek nem járt óvodába b) Az óvoda vezetőjének megkeresésére az óvodai nevelésben való kötelező részvétel alóli felmentés céljából c) A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló óvodai nevelésével, illetőleg iskolai nevelésével és oktatásával kapcsolatos feladatok meghatározása céljából. A nevelési tanácsadás feladata a kt. 35. § (4).szerint: a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek problémáinak feltárása, ennek alapján szakvélemény készítése, a gyermek/tanuló habilitációs célú foglalkoztatása a pedagógus és a szülő bevonásával. A nevelési tanácsadásról való gondoskodás a közoktatási törvény értelmében a megyei/fővárosi önkormányzat feladata. Vannak települések, melyek önként vállalják nevelési tanácsadó működtetését, illetve van, ahol decentrumokban, illetve társulásos formában történik a feladat ellátása. Új lehetőség a kistérségi szerveződés. Minden esetben szükséges működési körzet meghatározása. A nevelési tanácsadó a tanulási nehézséggel – jelen estben konkrétan az olvasás, írás, számolás megtanulásának nehézsége a probléma, de még nem áll fenn az előbbi komplex, összetett probléma, amely már a súlyosabb kategóriába esne. Nagyon nehéz elkülöníteni a nehézséget a disz-ektől. Ha felmerül a gyanú, hogy itt súlyosabb problémáról van szó, akkor tovább kell küldeni a SZB-hoz.

Nevelési Tanácsadó Szakvélemény tartalmazza: - a … tanulási nehézség … megállapítását és az azt alátámasztó tényeket - Javaslatot a tanuló iskolai nevelésével, oktatásával kapcsolatosan - javaslatot a nevelési, oktatási intézmény által biztosítandó egyéni vagy kiscsoportos foglalkozásra  - Annak előírását, hogy a gyermeknek, tanulónak a nevelési tanácsadás keretében biztosított rehabilitációs célú – képességfejlesztő terápia, pszichoterápia stb. – foglalkozáson kell résztvennie, ennek időkeretét Tehát a szakvélemény tartalmazza a tény megállapítását, valamint mindazt, amire a tanuló jogosult.

Ha a nevelési tanácsadó úgy ítéli meg, hogy a gyermeknél sajátos nevelési igény valószínűsíthető (pl. „disz”), továbbítja az illetékes tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottsághoz további vizsgálat céljából (Egyet nem értés esetén a Szakmai Szolgáltató Intézmény dönt)

Átlaglétszám számításnál 2 főnek számít Nem igényli a pedagógiai program módosítását A kt. 52.§ (7) pontja szerint egyéni felzárkóztató, fejlesztő foglalkozást szervez Finanszírozás: a költségvetési törvény 5. sz. melléklete 16 pontjában megfogalmazott felhatalmazás alapján az OKM rendeletben szabályozza az igénylés módját Felülvizsgálat meghatározott időnként (az időpont nyilvántartása az oktatási intézmény feladata) Szakvélemény el nem fogadása… Ha az intézmény nem teljesít szabálysértési rendelet …

Sajátos nevelési igényű tanulók 1993. évi LXXIX. a közoktatásról szóló törvény 121. § (1) 29. pontja szerint az a gyermek, tanuló, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján: a) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd b) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd

Tanulói jogviszony Minden gyermek tanköteles: Legkorábban abban a tanévben, amelyben hatodik, legkésőbb amelyben nyolcadik életévét betölti (szülő kérelmére, NT, SZB javaslatára.) Teljesíthető: iskolába járással, vagy magántanulói jogviszonyban (szülő kérése, orvosi ill. NT, SZB javaslat) SNI tanuló: integrált szegregált intézményi szervezésben

Osztályba sorolás Osztálylétszám számításkor az sni tanulókat két illetve három főként kell figyelembe venni (megengedett osztálylétszám) Összevont osztályok: jogszabályban megfogalmazottak szerinti-e az összevonás

Szakértői vélemény tartalma SZB adatai A gyermek/tanuló ill. a szülők adatai Vizsgálat rövid leírása Fogyatékosságra vonatkozó megállapítás, az azt alátámasztó tények Tankötelezettség teljesítésének módja Magántanuló esetében a heti foglalkoztatás ideje, a felkészüléshez szükséges szakemberek

Kijelölt nevelési/oktatási intézmény Osztályra, tagozatra vonatkozó javaslat A tanuló nevelésével/oktatásával kapcsolatos javaslat: Sajátos követelmények Egyes tantárgyakból, tananyagrészekből az értékelés, minősítés alóli mentesítés Habilitációs, rehabilitációs foglalkozásra vonatkozó javaslat

Diagnózis Első felülvizsgálat 12 éves korig 12 éves kor után Enyhe értelmi fogyatékos első vizsgálatot követő egy év eltelte után első felülvizsgálat után 2 évenként 3 évenként Középsúlyos értelmi fogyatékos Mozgássérült Vak Gyengénlátó Siket Nagyothalló Beszédfogyatékos Autista Diszlexiás/diszgráfiás/diszkalkuliás Viselkedés fejl. súlyos rendellenessége Megjegyzés: a többi tanulótól külön, a fogyatékosság típusának megfelelően létrehozott gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményben tanuló (szegregáltan) testi vagy érzékszervi fogyatékos tanuló esetében a felülvizsgálatra vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni.

Az sni tanulókat ellátó intézmény Alapító okirata a feladatot konkrétan jelöli; Pedagógiai programja tartalmazza a sajátos nevelési igényhez kapcsolódó elemeket; Óratervében a pedagógiai és egészségügyi célú rehabilitációra fordítandó órák megjelennek; A fogyatékosság típusának megfelelő képesítésű gyógypedagógiai tanár/terapeuta segíti a munkát; Az osztályok a törvényi előírásoknak megfelelő létszámmal működnek. Bár mindenki előtt ismert, de gyorsan tekintsük át az integráló intézménnyel kapcsolatos elvárásokat. Az alapító okiratokban egyre inkább szerepel a sni gyermekek ellátása, így ezzel a megfogalmazással. Vigyázni kell azonban, mert ez azt jelenti, hogy az összes fogyatékossági típusra rendelkezik az intézmény a személyi és tárgyi feltételekkel – tehát pl. ide küldhet a SZB egy siketvak gyermeket is. Célszerű tehát megjelölni az alapító okiratban, hogy mely fogyatékossági típus ellátását vállalja az adott intézmény. (pl. hallássérült sni tanulók integrált oktatása stb.) A pedagógiai programban csupán általános elemeket célszerű beépíteni, a konkrét tennivalókat mellékletként lehet csatolni, hiszen lehet, hogy egyik alkalommal siket gyermek, majd néhány év múlva nagyothalló gyermek kerül az iskolába, és ettől függően más-más konkrét feladatot kell megfogalmazni. A pedagógiai és egészségügyi célú rehabilitáció az iskolai nevelés/oktatás része, tehát nem szakszolgálatot biztosít, hiszen az iskola óratervén belül történik a rehabilitáció. Az más kérdés, hogy az intézmény saját szakemberrel ill. utazó tanárral látja-e el ezt a feladatot. Ugyanakkor ha egyéb csatlakozó fogyatékossága, problémája van a tanulónak, annak kezelésére már a szakszolgálatot veszi/veheti igénybe (pl. gyógytestnevelés a hallássérült gyermek esetében). Létszám: az egyes fogyatékossági típusba tartozó tanulók a a csoportalkotás szempontjából közoktatási törvényben megfogalmazottak alapján 2 illetve 3 főnek számítanak (3. sz. melléklet II. 3. pont) Ez persze nem jelenti, hogy a normatíva is 2 ill. 3x-os.

Irányelvek 2/2005. (III.1.) OM számú rendelet Az Irányelvnek az értelmi fogyatékos tanulók oktatására vonatkozó fejezetei: javaslatot tartalmaznak az egyes műveltségi területek százalékos arányaira; meghatározzák az egyes műveltségi területek keretében feldolgozásra kerülő nagyobb témaköröket és fejlesztési feladatokat; meghatározzák az egyes műveltségi területek kiemelt habilitációs/ rehabilitációs feladatait.

Az Irányelv tartalmazza: A habilitációs, rehabilitációs tevékenységet meghatározó tényezőket; az ellátás közös elveit, céljait és feladatait; a különböző képesítésű pedagógusok - óvodapedagógus, tanító, tanár, gyógypedagógus - feladatait és kompetenciáit. 2005. szeptember 1-jétől: az integrált nevelésben, oktatásban részesülők részére egyéni fejlesztési lap vezetése kötelező. (Külív: Tü. 356 r.sz.; belív: Tü. 357 r.sz.)

Pedagógus feladatai: A tananyag feldolgozásánál figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak módosulását Szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít Tanórai tevékenység során szükség esetén megváltoztatja eljárásait, az adott szükséglethez igazodó módszereket alkalmaz egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres alkalmazkodik az eltérő viselkedésekhez Együttműködik a különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait beépíti a pedagógiai folyamatokba Mi most a nevelési tanácsadó munkájáról feladatairól beszélünk. Mint minden pedagógiai szakszolgálatnak, elsődleges feladata a szülő és a pedagógus nevelési munkájának, az oktatási intézmény feladatainak ellátásának segítése. A nevelési tanácsadás feladata a kt. 35. § (4).szerint: a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek problémáinak feltárása, ennek alapján szakvélemény készítése, a gyermek habilitációs célú foglalkoztatása a pedagógus és a szülő bevonásával, továbbá az óvoda megkeresésére szakvélemény készítése az iskolakezdéshez, ha a gyermek egyéni adottsága, fejlettsége azt szükségessé teszi. A nevelési tanácsadásról való gondoskodás a közoktatási törvény értelmében a megyei/fővárosi önkormányzat feladata. Vannak települések, melyek önként vállalják nevelési tanácsadó működtetését, illetve van, ahol decentrumokban, illetve társulásos formában történik a feladat ellátása. Új lehetőség a kistérségi szerveződés. Minden esetben szükséges működési körzet meghatározása. (14/1994.-es MKM rendelet 4. § (6)).

Gyógypedagógus feladatai Segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését Javaslatot tesz a fogyatékosság típusához, a tanuló egyéni igényeihez szükséges környezet kialakítására Segítséget nyújt a tanuláshoz szükséges speciális segédeszközök kiválasztásában Javaslatot tesz a gyógypedagógiai specifikus módszerek, módszerkombinációk alkalmazására Figyelemmel kíséri a tanulók haladását Figyelembe veszi a tanulóval foglalkozó pedagógusok tapasztalatait, észrevételeit Terápiás fejlesztő tevékenységet végez. A nevelési tanácsadó működésére is vonatkozik.

Az EGYMI pedagógiai szakszolgálat feladatköréből elláthatja: a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás; fejlesztő felkészítés; a logopédiai ellátás; a konduktív pedagógiai ellátás a gyógytestnevelés tevékenységeit valamint az utazó gyógypedagógiai hálózat működtetését.

A pedagógiai-szakmai szolgáltatás feladatköréből elláthatja: - a szaktanácsadást, amelynek feladata az oktatási, pedagógiai módszerek megismertetése és terjesztése; - a pedagógusok képzésének, továbbképzésének és önképzésének segítését, szervezését; - a tanuló tájékoztató, tanácsadó szolgálatot, amelynek feladata a tanulók, a tanulóközösségek, a diákönkormányzatok segítése, a jogaik érvényesítéséhez szükséges ismeretek nyújtásával, tanügy-igazgatási, közgazdasági, jogi stb. információk közvetítésével.

Felülvizsgálat (kt. 126. §) A SZB 2007. december 31-ig – hivatalból indított eljárás keretében – megvizsgálja a pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartós és súlyos akadályozottság miatt sni-vé nyilvánított tanulókat.

Cél: annak megállapítása, hogy a tanuló sajátos nevelési igényű a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenessége miatt sajátos nevelési igényű a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenessége miatt nem sajátos nevelési igényű, hanem beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézséggel küzd.

A SZB azoknak a tanulóknak az iratait, akik a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdenek, 2008. március 31-ig megküldi a nevelési tanácsadó részére. Amennyiben a tanuló külön osztályban, tagozaton, iskolában vesz részt gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban, intézkedni kell arról, hogy a következő tanévben átkerüljön az általános követelmények szerinti oktatásba.

A nevelési tanácsadás feladata, hogy a szakértői és rehabilitációs bizottság által készített és a nevelési tanácsadó részére megküldött szakvélemény alapján segítse azoknak a gyermekeknek, tanulóknak az óvodai, iskolai ellátását, akik a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdenek.

A nevelési tanácsadást ellátó intézmény a szakvéleményben foglaltak ellenőrzése keretében feltárja a gyermek, tanuló fejlődését segítő, illetve hátráltató körülményeket, hiányosságokat. A hiányosságok megszüntetése érdekében tájékoztatást nyújt az intézmény érintett vezetőinek, pedagógusainak, nevelőtestületének, közreműködik a megoldási javaslatok kidolgozásában, felhívja a fenntartó figyelmét, ha az intézkedés megtétele indokolja.

Ha a gyermek, tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd, illetve a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető rendellenességével küzd, fejlesztő foglalkoztatásra jogosult. A fejlesztő foglalkoztatás a nevelési tanácsadás, az óvodai nevelés, az iskolai nevelés-oktatás, kollégiumi nevelés-oktatás keretében valósulhat meg.

Köszönöm, hogy meghallgattak. fonyodi.ilona@oh.gov.hu