Szabó Miklós Az oktatás szerepe a társadalomban
Az oktatás filozófiai alapja „A helyes cselekvéshez és megértéshez szükség van a jó tudására.” (Platón)
A tudás ma Demokrácia-kritérium Gazdasági tényező Mobilitási csatorna Társadalomszervező erő
A tudás: demokrácia-kritérium „Az oktatási és képzési rendszereknek tulajdonított általános célok nem csupán arra korlátozódnak, hogy felkészítsék az európai polgárokat szakmai pályafutásukra, hanem ezen túlmenően különös tekintettel vannak az állampolgárok jobb élet eléréséhez szükséges személyes fejlődésére, és a demokratikus, a kulturális és nyelvi sokszínűséget tiszteletben tartó társadalmakban az aktív állampolgári szerepvállalásra.”
A tudás: gazdasági tényező – „tudásalapú gazdaság” „A tőke növelésének legfontosabb eszköze már nem pusztán a termelés fokozásában, új piacok fellelésében és az eladások növelésében rejlik, hanem az emberi erőforrás fejlesztésre, vagyis az oktatásra, képzésre, továbbképzésre nagymértékben támaszkodó innovációs folyamatokban.” (Faragó Péter)
A tudás: mobilitási csatorna Pisa: alapkészségek Iskolázottság – munkaerőpiaci pozíció Iskolázottság – jövedelem
A tudás: társadalomszervező erő „tudásalapú társadalom” „tudásalapú kormányzás” „tudásmenedzsment”
Az EU oktatási és képzési rendszerek stratégiai célkitűzései Az oktatási és képzési rendszerek hatékonyságának javítása Az oktatási és képzési rendszerekhez hozzáférés növelése Az oktatási és képzési rendszerek megnyitása a külvilágnak (Az Európai Tanács által február 14-én elfogadott munkaprogram)
A tudástársadalom – tanuló társadalom „Az élethosszig tartó tanulás elkerülhetetlen eszköz a munkavállalók versenyképessé tételében a mai globalizált gazdaságban.” (Világbank)
A tanítás: professzió A tudás monopolizálása A tudás intézményesítése „Tudásipar”
„Ajánlott olvasmány”: Állami Számvevőszék Fejlesztési és Módszertani Intézet A TUDÁSALAPÚ GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM ( o.) Budapest, november Szerkesztette : Dr. habil Báger Gusztáv
Köszönöm a figyelmet!