Fuvarozási határidő Kezelési idő: kocsirakományoknál 12 óra, darabáruknál 24 óra Fuvarozási határidő: 24 óra a kocsirakományú küldeményeknél minden megkezdett 400 km-enként, darabáru küldeményeknél minden megkezdett 200 km-enként Szünetel: Vám- és más hatósági kezelés tartama alatt Különleges kezelések tartama alatt Forgalom akadályoztatása idején Vasárnap és hivatalos ünnepnapokon A fuvarozási szerződés megváltoztatásából eredő várakozások idején

Fuvardíj egységek Súlyegység (10 kg az expresszárura, 50 kg a darabárura, 100 kg vagy 1 tonna a teherárura) Területegység (m2) Térfogat (m3) Darabegység Útegység (km) Időegység (óra, nap)

Vasúti díjtétel képzése Változatlan alapon: az egységdíjtétel a fuvarozási távolság minden egyes km-ére azonos, tehát a fizetendő fuvardíj a fuvarteljesítménnyel párhuzamosan növekszik (lineáris) Változó alapon: az egységdíjtétel meghatározott fuvarozási távolság után nő vagy csökken (progresszív vagy degresszív) Különleges alapon Kedvezmények: Nyílt Titkos Kedvezmények elszámolása: Rovátolás útján Visszatérítéssel

Kárigény érvényesítése A vasút felelőssége azokra a károkra terjed ki, amelyek az áru: Teljes vagy részleges elvesztésével Megsérülésével Fuvarozási határidő túllépésével kapcsolatosak Mentesül a vasút a felelősség alól, ha a kárt: Olyan körülmény okozta, amit nem tudott elhárítani Az áru sajátos természete (pl. romlandó, gyúlékony) A fuvaroztató vagy az árukísérő vétkessége A csomagolás vagy a rakodás hiányossága Nyitott kocsiban (fedett helyett) történő fuvarozás Fuvarozásból kizárt tárgyak pontatlan, hiányos vagy hamis bevállalással történt feladása A feltételesen fuvarozható áruknál a feltételek be nem tartása okozta

Tengeri árufuvarozás

Legfontosabb előnyei Nagy tömegű áruk Lényegében korlátlan mennyiségben Viszonylag gyorsan és biztonságosan Az áru jellegének leginkább megfelelő hajón Viszonylag alacsony fuvardíj mellett Bármely világkikötők között elfuvarozhatók Az árutulajdonos számára az árujáról a hajótársaság értékpapírt állít ki

Tengerek szabadsága 1609-től van érvényben Az akadálytalan hajózás megteremtését hivatott szolgálni Egyesült Nemzetek Szövetségének tengerjogi konferenciája 1958-ban megerősítette és rögzítette a hajózás szabadságát Akadálytalan közlekedés a tengereken Tengeri kikötőkbe való szabad bejárás Kikötőkben a hazai hajókkal azonos elbánás Szabad árurakodás A tengereket 3 területre oszthatjuk: Felségvizek / Parti tengerek (3 tengeri mérföld – ENSZ 12) Nyílt tenger Gazdasági zóna (200 tengeri mérföld)

Szárazárut fuvarozó hajók főbb típusai Ömlesztett árukat fuvarozó hajók Darabárut fuvarozó vonalhajók Élőállatot fuvarozó hajók Hűtőhajók romlandó áruk fuvarozására Nagyberendezéseket fuvarozó hajók Konténeres hajók Semi-konténeres hajók RO-RO (Roll on, Roll off) hajók Bárkaszállító hajók (LASH-hajók) Komp hajók (Ferry boat)

Tankhajók főbb típusai Nyersolajat fuvarozó tankerek Vegyi termékeket fuvarozó tankerek Folyékony gázok fuvarozására alkalmas tankerek Egyéb folyékony termékeket fuvarozó tankerek Kombinált hajók

Jahre Viking A világ eddigi legnagyobb hajója 1999-ben építették 458 méter hosszú 69 méter széles Bruttó hordképessége 565.000 tonna

Tengeri hajók fontos jellemzői Befogadóképesség: térfogati kapacitás, melyet regiszter tonnában fejeznek ki. Egy regiszter tonna 2,83 m3. Hordképesség: a hajóknak a berakható súly szerinti kihasználhatósága. A berakható rakomány súlya és térfogata közti arány: a hajók hordképessége általában a regiszter tonnában megadott térfogat 1,5-1,6 szorosa

Tengerhajózási ügyletek szabályozása Hágai Szabályzat 1924-ben a Brüsszeli Egyezményben fogadták el A hajóselismervényekkel (Bill of Lading) összefüggő szabályokat tartalmazza Szabályozza: Hajóstársaságok és az elhajóztatók közti kapcsolatokat Hajóraklevelek feltételeit Hajózással összefüggő jogokat, kötelezettségeket Felelősség kérdését Hamburgi szabályzat 1978-ban Hamburgban fogadták el 1992-ben lépett hatályba A csatlakozó országok kereskedelmi flottája a világ kereskedelmi flottájának alig több, mint 1%-át képviseli

Vonalhajózás A tengeri fuvarozásnak az a fajtája, amikor a hajók: Meghatározott kikötők között Előre meghirdetett menetrend szerint Előre meghatározott díjszabások és feltételek alapján fuvaroznak A rakományokat darabárunak nevezik A szerződés megkötése a hajótérfoglalással vagy hajótérkönyveléssel jön létre

Hajóraklevél Az árunak a hajóstársaság részére történő átadása után kerül sor a kiállítására Fő funkciói: Átvételi elismervény a fuvarozó részéről a rajta feltüntetett árukról A fuvarozó és fuvaroztató közötti jogviszony létrejöttét, a fuvarozási feltételeket tanúsító okmány Mint értékpapír, a rajta feltüntetett árukat megtestesítő okmány, igazolt birtokosát úgy kell tekinteni, hogy az egyben a B/L-en szereplő áru tulajdonosa is Átruházható

Hajóraklevél kiállítási módjai Névre szóló: megjelölik azt a személyt, aki az áru tulajdonosa. Átruházható engedményező (cessziós) nyilatkozattal Rendeletre szóló: valamely cég vagy személy rendeletére állítják ki, akit megillet a benne szereplő árura való követelés. Átruházása forgatás útján történik, ami lehet üres vagy teljes forgatás

Hajóraklevél fajtái Tiszta (clean) B/L Ténylegesen berakott és elhajózott áruról kiállított (On board vagy shipped) B/L Elhajózásra átvett áruról kiállított (Received for shipment) B/L Átrakásos (through) B/L Kombinált (Combined Transport, Multimodal transport) B/L Gyűjtő vagy speditőr (consolidation) B/L Házi (house) B/L

Egyéb okmányok Kiszolgáltatási jegy (Delivery Order) Kikötői átvételi elismervény (Dock Receipt) Hajóstiszti átvételi elismervény (Mate’s Receipt) Tengeri fuvarlevél (Sea-Waybill)

Felelősség, kármegállapítás A hajós felelőssége: A hajó tengerállósága, tengerképessége A hajó rakományképessége Az áruk szakszerű kezelése Az árukárok és áruelvesztés az átvétel és kiszolgáltatás közti időben Mentesül a hajótársaság a felelősség alól az alábbi esetekben: Tengeri veszély és baleset következményei Háborús események, zavargások, hatósági rendelkezések Sztrájk, munka akadályozása Az átadó vagy az árutulajdonos intézkedéseinek következménye Élet- és vagyonmentés a tengeren Az áru sajátos tulajdonságai miatt bekövetkezett károk Az átadó vagy fuvarozó felelős azokért a károkért, melyek a következők miatt keletkeznek: Hajózásra átadott áruk hiányos csomagolása Veszélyes áruk előzetes bejelentés nélküli berakása Hajóraklevél árura vonatkozó adatainak helytelen közlése Olyan áruk berakása, amelyekre beviteli, tranzit vagy kiviteli tilalom áll fenn

Közös kár Közös veszély esetén az összes kár, mely a hajóban és a rakományban a közös veszély elhárítása érdekében a kapitány intézkedése folytán keletkezik, az összes költséggel együtt, közös kárnak számít. Előfeltétele az, hogy a kár szándékosan okozott, rendkívüli kár legyen, amely a hajóhoz és/vagy a rakományhoz kapcsolódik és annak érdekében keletkezett, hogy mind a hajót, mind a rakományt egy közös veszélytől megmentse. Közös kár lehet: Ha az árut, hajóalkatrészt tengerbe dobnak Ha a hajó könnyítése érdekében az áru egy részét könnyítő hajóba átrakják Ha a hajót zátonyra futtatják Ha a hajót veszély elkerülése érdekében szükség-kikötőbe viszik

Belvízi (folyami) árufuvarozás

Dunai hajózás 1856. Párizsi Egyezmény 1948. Belgrádi Egyezmény Partmenti országok, Anglia, Franciaország 1948. Belgrádi Egyezmény Kimondta a dunai szabad hajózás elvét Duna Bizottság (székhely: Budapest) 1955. Pozsonyi Megállapodás Nem nemzetközi egyezmény A dunai hajózási vállalatok kötötték A Duna nemzetközi áruforgalmát szabályozza Dunai árufuvarozás általános feltételei Egységes díjszabási megállapodás Kölcsönös vontatás, segélynyújtás, ügynökölés Konténerszállítás Kölcsönös hajójavítások Megállapodás a személyzetnélküli bárkák kezeléséről Igazgatói Konferenciák szervezése, lebonyolítása

Dunai Árufuvarozási Feltételek A fuvarlevelet a feladó ország nyelvén és oroszul, franciául vagy németül kell kiállítani. A fuvarköltséget mind a feladó, mind a címzett fizetheti. A berakás költségeit a feladó, a kirakásét a címzett viseli. A be- és kirakást árunként és kikötőnként meghatározott normák szerint kell végezni. Gyúlékony-, robbanó-, tűzveszélyes-, maró árut csak külön megegyezés alapján vállalnak el fuvarozásra. A feladónak kétféle utólagos rendelkezési joga van: útközben feltartóztathatja vagy más rendeltetési kikötőbe irányíthatja az árut. A fuvarozó felelős az árunak a rendeltetési helyre való eredeti, átvétel szerinti, mennyiségi és minőségi állapotának megfelelő eljuttatásáért.

Egységes díjszabási egyezmény Áruosztályonként, kikötőnként külön völgymeneti és hegymeneti díjtételek 1.000 kg-ra vetítve A díjtételek tartalmazzák: Zuhatagi (zsilip) illeték Egészségügyi költség Vámköltség Kikötői illeték Völgymenetben 5-30%-os kedvezmény Bizonyos áruknál 15-30%-os nehézségi és terjedelmességi pótlék A díjtételek degresszív jellegűek: a távolság növekedésével a díjtételek csökkennek (50 km után)

Kölcsönös vontatási és ügynökölési szolgálat ellátása A Pozsonyi Megállapodás részletezi: A vonóerők igénylésének módját A vontatással kapcsolatos felelősség kérdését A vontatási teljesítményekért járó díjak elszámolásának rendjét A veszélyhelyzeteknél és káreseteknél történő segélynyújtási kötelezettséget A kölcsönös ügynököléssel járó teendőket Az ügynököléssel kapcsolatos szolgáltatásokért járó díjakat

A Duna fontosabb adatai Hossza: 2857 km Hajózható: 2588 km Magyar szakasz: 523 km Szakaszai: Felső szakasz: Regensburg – Gönyü Középső szakasz: Gönyü – Ómoldova Zuhatagi szakasz: Ómoldova – Turnu Severin (Szörényvár) Alsó szakasz: Turnu Severin - Sulina

Nemzetközi közúti árufuvarozás

Közúti fuvarozás előnyei Megoldható a „háztól-házig” fuvarozás Csak egy fuvarozási szerződésre van szükség Nincs átrakás, a sérülés kockázata csökken Viszonylag gyors Az áru mindvégig a gépkocsivezető közvetlen felügyeletet alatt van Speciális igények is kielégíthetők

Közúti fuvarozás hátrányai Viszonylag drága, különösen akkor, ha visszfuvar nem szerezhető Környezetszennyező Balesetveszély nagyobb, mint a vasútnál A nemzetközi forgalomban engedélyezési rendszer nehezíti a forgalmat

Többoldalú (multilaterális) nemzetközi egyezmények 1949. Genfi Közlekedési Egyezmény (közúti közlekedés rendje, közúti jelzések, ország jelzések) 1968. Bécsi Közlekedési Egyezmény Nemzetközi Közúti Árufuvarozási Szerződésről Szóló Egyezmény (CMR) Veszélyes áruk nemzetközi közúti szállításáról szóló európai megállapodás (ADR) Nemzetközi közúti fuvarozást végző járművek személyeinek munkafeltételeit szabályozó egyezmény (AETR) 1948. Nemzetközi Közúti Fuvarozási Egylet (IRU) Vámegyezmények: TIR (Transports Internationaux Routiers) Egyezmény (Genf, 1959., 1975.) 1972. Szállítótartályokra vonatkozó vámegyezmény (CCC – Customs Convention on Containers) Áruk előjegyzési eljárásban való behozatalához szükséges ATA igazolványról szóló vámegyezmény Egységes Árutovábbítási (Tranzit) Egyezmény

A CMR Egyezmény Polgári jogviszonyokat szabályoz A kormányok kötelezettséget vállalnak arra, hogy nem saját államuk belső jogszabályait, hanem a CMR szabályait alkalmazzák Rendelkezéseit minden olyan határon átmenő forgalomra alkalmazni kell, amikor a feladási és kiszolgáltatási hely országai közül legalább az egyik a CMR tagja Csak díj ellenében, hivatásos fuvarozó által végzett fuvarozásra érvényes Csak határátlépő közúton végzett áruszállításra érvényes Szabályait az áru átvételének pillanatától kell alkalmazni Nem tartoznak CMR hatálya alá: Nemzetközi postaegyezmények rendelkezései alapján végzett fuvarozás Hullafuvarozás Átköltözési ingóságok fuvarozása

CMR fuvarlevél IRU dolgozta ki, egységesítve a tartalmát és formáját Nem értékpapír A fuvarozási szerződés létrejöttét igazolja Három eredeti példány: Az első az áru átvételét igazolja (rózsaszínű, a feladó példánya) A másodikat az áru kiszolgáltatásakor az átvevőnek adják át (kék, az átvevő példánya) A harmadik végigkíséri az árut az egész fuvarozás során (zöld, a fuvarozó vállalt példánya)

Utólagos rendelkezés A feladó kérheti: A fuvarozó az árut ne fuvarozza tovább A fuvarozó változtassa meg a kiszolgáltatási helyet A fuvarozó az árut más címzettnek szolgáltassa ki A feladó ezen joga megszűnik, ha: A fuvarlevél második példánya a címzett kezébe kerül Ha a fuvarlevélben a címzett rendelkezési joga került rögzítésre Utólagos rendelkezési jog gyakorlásának feltételei: A fuvarlevél első példánya még a feladó birtokában van A rendelkezés még végrehajtható A rendelkezés a küldemény megosztását nem eredményezi

A fuvarozó felelőssége A közúti fuvarozó felelős: Az áru teljes vagy részleges elvesztéséért Az áru megsemmisüléséért A késedelmes kiszolgáltatásér A fuvarozó mentesül a felelősség alól, ha: A kár oka az áru sajátos természete Olyan körülmény, amelynek következményeit a fuvarozó elhárítani nem tudta Kár esetén a fuvarozó kötelezettsége: A kár enyhítése, a kárt okozó körülmény megszüntetése vagy csökkentése A kár megállapítása

Légifuvarozás

Légifuvarozás előnyei Gyors Biztonságos Csökkennek az áruvédelmet szolgáló közvetlen (pl. csomagolás) és közvetett (pl. biztosítási díj) költségek Gyorsabban jut az eladó az áru értékéhez Másként áthidalhatatlan földrajzi akadályokat hárít el

Légifuvarozás hátrányai Magas fuvarköltség Küldeményekre vonatkozó méret- és súlykorlátozás A repülőterekre el kell juttatni az árut és a repülőterekről még tovább kell fuvarozni, ami növeli a árutovábbítási időt és költséget

Légifuvar-járatok Menetrendszerű Nem menetrendszerű járatok Attól függetlenül közlekedik, hogy az adott kapacitás milyen mértékben van kihasználva, a gazdaságosságra való tekintet nélkül Nem menetrendszerű járatok Csak szükség szerint közlekednek Olyan igényeket elégítenek ki, amelyek a meghirdetett menetrendszerinti járatokkal nem elégíthető ki Különjáratok (ún. kiegészítő járatok): a menetrendszerű járatok kiegészítéseként, a meghirdetett díjszabások és feltételek mellett közlekednek Bérelt (charter) járatok: személy- vagy árufuvarozásra bérel valaki a légitársaságtól előre kialkudott fix bérleti díjért és a bérlő gondja a forgalomszervezés, illetve a gép kapacitásának kihasználása (de a légitársaság üzemelteti saját személyzetével, üzemanyagával stb.)

Multilaterális egyezmények 1919. Párizsi Nemzetközi Egyezmény (célja a nemzetközi légiforgalom intézményes rendezése volt) 1929. Varsói Egyezmény, szabályozta: Fuvarozási feltételeket Fuvarokmányokat Fuvarozási felelősség egységesítését 1944. Chicagói Egyezmény, szabályozta: Repülés biztonságát A levegő szabadságát A légtér, mint felségterület kérdéseit Az idegen államok fölé való berepülés feltételeit Az e jogokkal járó kötelezettségeket

Légi szabadságjogok A leszállás nélküli átrepülés joga A nem kereskedelmi céllal történő leszállás joga A légi közlekedési vállalat saját országából a szerződő országba utasokat, árut, poggyászt és postát fuvarozhat A légi közlekedési vállalat a szerződő országából a saját országba utasokat, árut, poggyászt és postát fuvarozhat A légi közlekedési vállalat más szerződő országából harmadik országba és viszont utasokat, árut, poggyászt és postát fuvarozhat, azaz a légi fuvarozás korlátozása nélküli lehetőséget teremti meg a szerződő országok légi forgalmi társaságai számára 1-2. Tranzit Egyezmény 3-5. Légifuvarozási Egyezmény

A legnagyobb légifuvarozási szövetségek Nemzetközi Polgári Repülésügyi Szervezet (ICAO – International Civil Aviation Organization) feladatai: A légi közlekedés fejlődésének, biztonságának elősegítése Az egyes országok jogainak megkülönböztetés nélküli biztosítása A nemzetközi polgári repülés sokoldalú fejlődése Nemzetközi Légifuvarozási Szövetség (IATA – International Air Transport Association) feladatai: A légifuvarozási vállalatok közötti verseny korlátozása A fuvarozás feltételeinek egységesítése Az együttműködés szabályozása A légifuvarozási tarifák és tarifakedvezmények kialakítása A tagvállalatok közötti rendszeres konzultáció

A légi küldemények fuvarozásra való felvétele Légi küldemény: az az egy vagy több árucikkből és/vagy küldeménydarabból álló tétel, amelyet a fuvarozó a fuvaroztatótól egy fuvarozási tételként vesz át és egy fuvarlevéllel továbbít egy címzett részére, egy rendeltetési repülőtérre Azaz: Egy fuvarlevéllel többféle áru is továbbítható az előírt feltételek betartása mellett A küldeményt egy légi kikötőben kell feladni és egy rendeltetési repülőtéren kell kiszolgáltatni Egy árufeladó egy fuvarlevéllel csak egy címzett részére adhat fel küldeményt, ami viszont többféle áruból is állhat Légi áruként fuvarozott áruk: IATA DGR (Dangerous Goods Regulations) szerint nem korlátozott IATA DGR szerint korlátozott, de fuvarozhatók személyszállító géppel IATA DGR szerint korlátozott és csak cargo géppel fuvarozhatók

A légi fuvarlevél 3 eredeti és 9 másolati példányból áll Bizonyítja a fuvarozási szerződés létrejöttét Biztosítja a feladó és a címzett rendelkezési jogait Tartalmazza a légi fuvarozó számára fontos összes szükséges adatot és utalást az árura, a fuvarozási útvonalra, a rendeltetési helyre és a címzettre vonatkozóan A fuvardíj kiszámításának alapokmánya Biztosítási igazolás, ha a feladó kifejezett óhaját tartalmazza arra nézve, hogy a fuvarozó kösse meg az árura a biztosítási szerződést Egyes országokban vámbejelentő, illetve vámnyilatkozat szerepét is betöltheti Első példánya a fuvarozót, második a címzettet, harmadik a feladót illeti Nem értékpapír, nem forgatható, nem testesíti meg az árut Biztosítja a feladónak az áru feletti rendelkezési jogát

A feladó utólagos rendelkezési joga Utólagos rendelkezési jogával addig az időpontig élhet, amíg az érkezési repülőtér a címzettet a küldemény megérkezéséről nem értesíti A küldeményt a közbeeső leszállóhelyen tartsa vissza A küldeményt a fuvarlevélen megjelölt, vagy más címzettnek, a közbeeső leszállóhelyen szolgáltassa ki A küldeményt a rendeltetési helyen más címzettnek adja ki A küldeményt az indulási repülőtérre fuvarozza vissza

A fuvarozó felelőssége A fuvarozó felelős mindazért a légifuvarozás során keletkezett kárért, amely a küldemény átvételétől a kiszolgáltatásig keletkezett. A károk lehetnek: A küldemény megsérülése, vagy megsemmisülése A légifuvarozás során bekövetkezett késedelem A fuvarozással kapcsolatos szolgáltatásból eredő kár A fuvarozó felelős a vele munkaviszonyban álló, vagy általa igénybe vett más személyeknek a fuvarozással kapcsolatos cselekményéért és mulasztásáért Mentesül a fuvarozó a felelősség alól, ha a kár: A tevékenységi körén kívül eső elháríthatatlan ok (vis maior) A küldemény belső tulajdonsága A csomagolás kívülről észre nem vehető hiányossága A feladó által végzett berakás, illetve a címzett által végzett kirakás Annak következménye, hogy a feladó vagy címzett nem az elvárható módon járt el