Fogyasztóvédelem: legfrissebb jogszabályváltozások Dr. Ábrahám Edit Nemzetgazdasági Minisztérium Országos Kereskedelmi Szövetség Budapest, 2014. április 25.
Az előadás vázlata – a közelmúlt legfontosabb változásai röviden I. Új szavatossági-jótállási szabályok Az új Polgári Törvénykönyv újításai A kötelező jótállás szabályainak változása II. A fogyasztóvédelmi törvény 2013 őszén elfogadott módosítása Módosítások a fogyasztói kiszolgáltatottság felszámolása érdekében A fogyasztóvédelmi referens foglalkoztatásának előírása
I. Új szavatossági-jótállási szabályok 1. Az új Polgári Törvénykönyv újításai 2014. március 15-én hatályba lépett az új Polgári Törvénykönyv, amely részben új alapokra helyezte a hibás teljesítésre vonatkozó szabályokat. A változások címszavakban: a kellékszavatossági jogok 2. lépcsőjében megjelent a „hibát a kötelezett költségére maga kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja” jog; egyéves általános elévülési szavatossági határidő (fogyasztó-vállalkozás közötti szerződés esetében továbbra is két év); a jótállás szabályai a hibás teljesítés szabályai közé kerültek;
Új szavatossági-jótállási szabályok Az új Polgári Törvénykönyv újításai termékszavatosság: a fogyasztó a termék hibája miatt közvetlenül a gyártóval szemben érvényesítheti igényét, amely elsősorban kijavításra, másodsorban – ha a kijavítás nem lehetséges – kicserélésre irányulhat (gyártónak minősül a termék előállítója és a forgalmazója is). Összességében az új Ptk. a szavatosság-jótállás területén megerősítette a fogyasztói jogokat.
Új szavatossági-jótállási szabályok Elismerhetjük, hogy a jótállás, kellékszavatosság, illetve termékszavatosság közötti különbség a laikusok számára nehezen értelmezhető. Ezért 2014. június 13-ától Korm. rendelet fogja előírni, hogy a vállalkozás köteles a szerződéskötés előtt a fogyasztót tájékoztatni az őt megillető kellékszavatossági, termékszavatossági, illetve jótállási jogokról olyan módon, hogy a fogyasztó számára világos legyen az ezek közötti különbség (45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól). A vállalkozásokat segítendő a Korm. rendelet melléklete tartalmaz egy „mintatájékoztatót”.
Új szavatossági-jótállási szabályok 2. A kötelező jótállás szabályainak változása Az új Ptk. hatálybalépéséhez kapcsolódóan a Kormány felhatalmazást kapott arra, hogy felülvizsgálja a kötelező jótállásra vonatkozó szabályozást. Jelenleg három kormányrendelet ír elő jótállási kötelezettséget a vállalkozások számára: - a tartós fogyasztási cikkekre, - a javító-karbantartó szolgáltatásokra, valamint - a lakásépítésre vonatkozóan.
A kötelező jótállás szabályainak változása A kormányrendeletek módosítása egyfelől – a gyakorlati igényeknek eleget téve – rugalmasabbá tette a szabályozást. A módosítás alapján ugyanis a vállalkozások – a lakásépítéssel kapcsolatos jótállás kivételével – nemcsak papír alapon, hanem egyéb formában is eljuttathatják a fogyasztóhoz a jótállásból eredő jogok gyakorlásához szükséges jótállási jegyet. Elvárás viszont, hogy a választott forma biztosítsa a jótállási jegy tartalmának olvashatóságát legalább a jótállási határidő végéig. A jótállási jegy tehát például CD-melléklet formájában is átadható.
A kötelező jótállás szabályainak módosulása A technikai fejlődés eredményeinek megjelenítése is lényeges szempont volt a módosítás előkészítésekor. Így sor került a jótállási kötelezettség alá eső tartós fogyasztási cikkek körének pontosítására, kiegészítésére – például a felsorolás bővül a Blu-ray lejátszóval vagy a tablettel. A listában továbbá olyan új termékkörök kerülnek nevesítésre, amelyek esetében a jótállási kötelezettség létjogosultsága nem kérdőjelezhető meg – ilyenek például a gyermekgondozási cikkek, gyermekmegfigyelő berendezések . A megfelelő felkészülési idő biztosítása érdekében a jótállási kötelezettség alá eső termékek körét érintő változás csak 2014. szeptember 15-én lép hatályba.
A szavatossági-jótállási igények intézése Új miniszteri rendelet a fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés keretében eladott dolgokra vonatkozó szavatossági és jótállási igények intézésének eljárási szabályairól: alapvetően megtartja a jelenlegi szabályozás fő elemeit, pl.: a fogyasztó nem kizárólag nyugtával bizonyíthatja a szerződés megkötését. hatósági tapasztalatok EVP (2014): Szavatossággal, jótállással kapcsolatos fogyasztói kifogások intézésének ellenőrzése, valamint fogyasztói igények érvényesítésére vonatkozó megtévesztő kereskedelmi gyakorlatok kiszűrése
II. A fogyasztóvédelmi törvény 2013. novemberi módosítása 1. A Kormány fogyasztóvédelmi politikájának hangsúlyos eleme a kiszolgáltatott fogyasztói rétegek helyzetének javítása. Ezzel összhangban a törvénymódosítás: évtizedes adósságot törlesztve kimondta az újabb fogyasztói csoportok létrehozásának általános tilalmát; előírta, hogy a fogyasztóvédelmi hatóság már első esetben bírságot szabjon ki, ha például idősekkel vagy fogyatékossággal élőkkel szemben tapasztal jogsértést; előírta, azt is, hogy a közszolgáltatóknak biztosítaniuk kell a telefonos ügyfélszolgálatok ügyintézőinek öt percen belüli bejelentkezését.
A fogyasztóvédelmi törvény 2013. őszi módosítása 2. A törvénymódosítás további intézményekkel egészítette ki a fogyasztóvédelem rendszerét: fogyasztóvédelmi rezsipontok, fogyasztóvédelmi referens (2014. február 1-jei hatállyal; az előírt képzettség nélkül fogyasztóvédelmi referens legkésőbb 2014. július 31-éig foglalkoztatható).
A fogyasztóvédelmi referens bevezetésével elérni kívánt célok A vállalkozások fogyasztóvédelmi szemléletének megalapozása. A fogyasztóvédelmi jogszabályok ismeretének elmélyítése által a jogkövető magatartás erősítése. A vállalkozások és fogyasztóvédelmi hatóság szorosabb együttműködése révén a preventív hatósági fellépés előtérbe helyezése.
A fogyasztóvédelmi referens által ellátandó feladatok A vállalkozás fogyasztókat érintő tevékenységének figyelemmel kísérése. A vállalkozás alkalmazottai részére fogyasztóvédelmi tárgyú oktatás, képzés szervezése. Kapcsolattartás a fogyasztóvédelmi hatósággal, békéltető testületekkel, továbbá egyéb fogyasztóvédelmi feladatokat ellátó szervekkel.
Mely vállalkozásoknak kell fogyasztóvédelmi referenst alkalmazniuk? a fogyasztóvédelmi törvény hatálya alá tartozó tevékenységet folytat, és a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény hatálya alá tartozik, azonban nem tartozik a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény hatálya alá.
Ki lehet fogyasztóvédelmi referens? A referens képesítési követelményei Az a magyar állampolgár, az EU tagállama vagy EGT-állam polgára lehet, aki államilag elismert fogyasztóvédelmi szakképesítést vagy szakképzettséget szerzett, vagy részére iskolarendszeren kívüli hatósági jellegű képzést követően képesítési bizonyítvány kiadására került sor. Az előírt képesítés nélkül fogyasztóvédelmi referens 2014. július 31-ig foglalkoztatható.
A képző intézmény megnevezése Mely oktatási intézmény államilag elismert fogyasztóvédelmi szakképesítése vagy szakképzettséget igazoló oklevele fogadható el? A képző intézmény megnevezése A képzés neve Budapesti Gazdasági Főiskola Áruismeret és fogyasztóvédelem Eszterházy Károly Főiskola Fogyasztóvédelem Élelmiszerellenőrzés és fogyasztóvédelem Kaposvári Egyetem Fogyasztóvédelmi szakterületen pedagógus szakvizsgára felkészítő Pécsi Tudományegyetem - Jogi szakokleveles fogyasztóvédelmi szakember 2013. szeptember 1-jéig szerzett fogyasztóvédelmi szakasszisztens szakképesítés
A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság szerepe a fogyasztóvédelmi referens hatósági jellegű képzéssel és vizsgáztatással kapcsolatos tevékenység szakmai felügyelete, országos nyilvántartás vezetése a szervezőkről, megfelelő működésük ellenőrzése, a képesítési bizonyítványok kiadása, jóváhagyása. A fogyasztóvédelmi referens hatósági jellegű képzés szakmai követelményeit a törvény 1. melléklete tartalmazza.
A nyilvántartásba vett, hatósági jellegű fogyasztóvédelmi referens képzést szervező cégek Cp Contact Kft. 1222 Budapest, Ibrik utca 1/c Csaba-College Kft. 5600 Békéscsaba, Luther utca 10. EUZERT Uniós Továbbképző Kft. 1068 Budapest Benczúr utca 14. Fejér Megyei Kormányhivatal 8000 Székesfehérvár, Szent István tér 9. Fogyasztóvédelmi Referens Képző és Közvetítő Központ Kft. 1125 Budapest, Nógrádi utca 20-22/4. INTREPID Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 8698 Pamuk, Petőfi u. 76. Karakter Kft. 5000 Szolnok, Szapáry u. 6. Lakatos, Köves és Társai Adó és Vezetési Tanácsadó Zrt. 1075 Budapest, Madách Imre út 14. Sansz Felnőttképző Kft. 9700 Szombathely, Kőszegi u. 1. Szám-Pont Kft. 8900 Zalaegerszeg, Rákóczi u. 4-8. Szent Imre Szakképző Iskola 6090 Kunszentmiklós
A fogyasztóvédelmi referensek száma a vállalkozásoknál Az érintett vállalkozás legalább egy fogyasztóvédelmi referenst köteles foglalkoztatni minden olyan megyében (és a fővárosban), ahol székhelyén, telephelyén vagy fióktelepén kereskedelmi tevékenységet folytat, illetve közszolgáltatási tevékenységet folytató, ill. a törvény alapján ügyfélszolgálat működtetésére kötelezett vállalkozás esetén ügyfélszolgálattal rendelkezik. A fentiek alapján például ha a vállalkozás 3 megyében folytat kiskereskedelmi tevékenységet, akkor 3 fogyasztóvédelmi referenst kell foglalkoztatnia.
A fogyasztóvédelmi referensek kapcsán felmerülő további kérdések Fogyasztóvédelmi referens kizárólag természetes személy lehet. A fogyasztóvédelmi referensi tevékenység az Mt. szerinti munkaviszonyban vagy megbízási szerződés keretében is ellátható. Az Fgytv. nem szabályozza, hogy a fogyasztóvédelmi referensnek milyen munkaidőben (teljes- vagy részmunkaidő) kell ellátnia a feladatát. Egy referens – függetlenül attól, hogy munkaviszony keretében vagy megbízási szerződés által kerül alkalmazásra – egy vállalkozás tekintetében csak egy megyében (vagy a fővárosban) láthatja el ezt a feladatot. A fogyasztóvédelmi referens egyéb, a munkáltató vagy a megbízó által rábízott feladatot is elláthat. A fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzi a fogyasztóvédelmi referens foglalkoztatásával összefüggő rendelkezések betartását, és eljár azok megsértése esetén. A fogyasztóvédelmi referensek témakörében további információk találhatók a www.nfh.hu honlapon.
Köszönöm a figyelmüket!