A rablás nyomozása
A közbiztonság kiemelkedően durva megsértése, egyike a legsúlyosabb bűncselekményeknek. Társadalomra veszélyességét kiemeli, hogy az elkövető a dolog megszerzése érdekében nem riad vissza a személy élete és testi épsége elleni támadástól, amely igen gyakran súlyos testi sértést és sok esetben az élet kioltását eredményezi!
Btk. 321.§ 321. § (1) Aki idegen dolgot jogtalan eltulajdonítás végett úgy vesz el mástól, hogy evégből valaki ellen erőszakot avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, illetőleg valakit öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyez, bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Rablás az is, ha a tetten ért tolvaj a dolog megtartása végett erőszakot avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz. (3) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a rablást a) felfegyverkezve, b) jelentős értékre, c) bűnszövetségben vagy csoportosan, d)hivatalos személy, külföldi hivatalos személy ellen, hivatalos eljárása alatt, vagy közfeladatot ellátó személy ellen, e feladatának teljesítése során követik el. (4)A büntetés öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a rablást a) fegyveresen, b) különösen nagy vagy ezt meghaladó értékre, c) jelentős értékre hivatalos személy, külföldi hivatalos személy ellen, hivatalos eljárása alatt vagy közfeladatot ellátó személy ellen, e feladatának teljesítése során, illetőleg jelentős értékre felfegyverkezve, bűnszövetségben vagy csoportosan, d) felfegyverkezve vagy csoportosan hivatalos személy, külföldi hivatalos személy ellen, hivatalos eljárása alatt vagy közfeladatot ellátó személy ellen, e feladata teljesítése során (5)A büntetés tíz évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a rablást a) jelentős értékre fegyveresen, b) fegyveresen hivatalos személy, külföldi hivatalos személy ellen, hivatalos eljárása alatt vagy közfeladatot ellátó személy ellen, e feladata teljesítése során (6)Aki rablásra irányuló előkészületet követ el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A rablás fogalma és a bizonyítás tárgya I. A rablás fogalmilag összetett bűncselekmény, megvalósulásához szükséges, hogy a dologelvétel egyesüljön a személy elleni erőszakkal. A cél mindig az idegen dolog eltulajdonítása. Az eszköz: a személy elleni erőszak, testi épség elleni közvetlen fenyegetés, öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezés.
A rablás fogalma és a bizonyítás tárgya II. A rablást a lopástól az elvétel módja határolja el. Erőszak: Leütés Bántalmazás Kínzás Megkötözés Földre teperés Csak személy ellen alkalmazott erőszak szolgálhat alapul a rablás megállapításához!
A rablás fogalma és a bizonyítás tárgya III. Öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezés: az elkövető az elvételt megelőzően azt az idegen dolog eltulajdonításának céljából követi el. (elkábítottság, teljes részegség, alvás – női elkövetők szerepe) Tetten ért tolvaj által a dolog megtartása érdekében bárki ellen alkalmazott erőszak, élet testi épség elleni közvetlen fenyegetés is rablás.
A rablás leggyakoribb elkövetési módszerei I. Nyílt területen elkövetett rablás: A sértett kiszemelése kocsmában, étteremben Útonállásszerű elkövetés Taxisok elleni támadás Szerelmespárok elleni támadás Pénzszállítók elleni támadás
A rablás leggyakoribb elkövetési módszerei II. Zárt helyen elkövetett rablás: A lakásba valamilyen ürüggyel bemenve Lakásba nyílt erőszakkal bemenve (home invasion) Pénzintézet elleni nyílt támadások
Az elkövetés során használt eszközök és az elkövetők köre Magyarországon a rablások nagy részét alkalomszerűen követik el, ilyenkor a nyers fizikai erőt felhasználva követik el a bűncselekményt. A lőfegyver még mindig ritkának nevezhető, használata azonban profi, illetve elszánt, hivatásszerű, a hatóság előtt általában korábban már ismert bűnözőre utal. A rablások döntő részét férfiak követik el, sok köztük a büntetett előéletű, visszaeső bűnöző, egyre több a fiatalkorú, egyébként zömében a 18-30 közötti életkor a jellemző. Jellemző az alacsony intellektus, az ittas elkövetés, ugyanakkor a „komolyabb” rablásokat elkövetők között ez ma már nem feltétlenül igaz!
Viktimológiai jellemzők A sértett sokszor ittas vagy kifejezetten részeg A sértett óvatosságának hiánya is gyakran nagy szerepet játszik a bűncselekmény elkövetésében (pl. mutogatja értéktárgyait, telefonját, dicsekszik a pénzével)
Nyomozási cselekmények I. Tudomásra jutott rablás nyomozása során azonnal szükséges: Sértett (bejelentő személy) részletes kihallgatása Szemle megtartása Nyomonüldözés (ha lehetséges) Orvosszakértői vizsgálat (ha a sértett sérült vagy ittas állapotban van)
Nyomozási cselekmények II. Tettenérés esetén foganatosítani kell: Elfogás, Személymotozás, Támadást közvetlenül észlelő tanúk kihallgatása, Tettes(ek)nél házkutatás, Tettes orvosi vizsgálata (esetleges sérülés, ittasság)
A sértett kihallgatása I. Rendkívül fontos a kiinduló adatok beszerzése, a nyomozás tervezése miatt Más vagyon elleni bűncselekményektől eltérően nagyobb jelentősége van, mert a sértett közvetlen kapcsolatba került az elkövetővel A jó személyleírás alapul szolgálhat a tettes elfogásához!
A sértett kihallgatása II. Körültekintően kell elvégezni, mert a sértett az őt ért támadás miatt gyakran ijedt, félelemérzete van ill. nincs kihallgatható állapotban (sérült, ittas), amit a kihallgatónak észlelnie kell Gondot kell fordítani a kihallgatás nyugodt körülményeinek biztosítására ill. a sértett megnyugtatására
A sértett kihallgatása III. A sértett kihallgatása során tisztázni kell: Mikor történt a rablás (napszak, óra) Hol követték el a támadást? A sértett miért és hogyan került oda? Ki tudhatott arról, hogy milyen értékek vannak nála? Milyen állapotban volt a támadás pillanatában? A támadók hányan voltak, hogyan kényszerítették értékei átadására? Mi volt a különböző támadók szerepe? Alkalmaztak-e valamilyen eszközt a támadás során?
A sértett kihallgatása IV. A tettes(ek) pontos személyleírása, ruházata, különös ismertetőjegyei? Hogyan viselkedett a sértett a támadás pillanatában, Milyen ellenállást fejtett ki? Keletkeztek, keletkezhettek-e ennek következtében a támadón sérülések és hol? A tettes milyen tárgyakat tulajdonított el? Ezek pontos leírása, kárértéke? Van-e róluk beazonosítható adat (pl. gyűrűn bevésett felirat, fénykép stb.)? Tárgykörözés, legális és illegális értékesítőhelyek ellenőrzése
A sértett kihallgatása V. Ha a sértett sérült vagy ittas, az előbbieket két szakaszra bontva kell végrehajtani, elsődlegesen csak a legfontosabb adatokra amelyek a nyomonüldözéshez, a szemléhez, a tettes felkutatásához szükségesek hallgatjuk ki! (Ha a sértett megsérült igazságügyi orvosszakértő kirendelése elengedhetetlen) A sértett alapos, mindenre kiterjedő, részletes kihallgatása azért is fontos, mert gyakori a rablás koholása!
Koholt rablás gyanúja A sértettet különböző időpontokban ugyanarra a tényre részletesen kihallgatni Ellenőrízni, hogy a sértett egyáltalán a rablás helyszínén tartózkodhatott-e Alaposan ellenőrízni a sértett magatartását, életmódját a rablást megelőző és az azt követő időben A helyszíni szemle adatainak a sértett elmondásával történő összevetése (negatív tényezők megléte pl. vérnyom, dulakodás nyoma stb.)
A rablás helyszíni szemléje Tipikusan „helyszínes” bűncselekmény, ezért a szemle megtartása minden esetben kötelező! A szemle kiterjesztése indokolt a helyszín környezetére is, a távozás útvonalán a tettesek gyakran eldobják a számukra értéktelen dolgokat. Vidéki környezetben célszerű bűnügyi szolgálati kutya igénybevétele.
KÁNTOR
A tanúk felkutatása és kihallgatása Fontos mindazon személyek felkutatása, akik az elkövetés időpontjában a helyszín közelében jártak ill. tartózkodtak. Italboltok, szórakozóhelyek felszolgálói, törzsvendégei A sértett ismerősei, barátai (koholt rablás, értékek) Gyanúsított baráti, munkahelyi, lakókörnyezete (alibi, életmód, elrabolt tárgy, elkövetési eszköz, sérülés)
Házkutatás Ismertté vált elkövető esetén mindig kötelező! Amit keresünk: Az eltulajdonított tárgyak Az elkövetési eszköz A tettes ill. sértett sérülése esetén vérrel szennyezett ruhadarabok Személymotozás!