Autoritás és politikai kötelezettség Államelmélet előadás

Áttekintés Autoritás = jog arra, hogy valaki másoknak kötelező utasításokat adjon A korrelativitás tézise: A-nak joga van arra, hogy kötelező utasítást adjon B-nek B-t kötelezettség terheli, hogy végrehajtsa A utasítását Az állam autoritása maga után vonja az állampolgár engedelmességi kötelezettségét

Áttekintés Az autoritás fogalmának elemzése (mit jelent autoritatív utasításokat adni?) Az autoritás igazolása? (miért adhat valaki másoknak autoritatív utasításokat?) Az anarchizmus problémája A polgári engedetlenség elmélete (mikor igazolható a politikai kötelezettségek megszegése?

Autoritás és hatalom Az állam mint főhatalom v. az állam mint legmagasabb szintű autoritás ✔ Autoritás v. kényszerhatalom ✔ Autoritás v. igazolt hatalom

Autoritatív indokok Gyakorlati indokok Elsődleges indokok Másodlagos indokok Pozitív indokokNegatív indokok

Az autoritatív indokok jellemzése Tartalomfüggetlen indokok ✔ Természetes kötelesség v. politikai kötelezettség Preemptív indokok ✔ Tanács v. autoritatív indok (parancs, törvény, stb.)

A preemptivitás Az autoritatív indokok helyettesítő jellege Törvényhozás Jogalkalmazás Morális indokok Autoritatív indok Mérlegelési fázis Végrehatási fázis

Autoritásigény Autoritásigény: az állam szükséges fogalmi eleme Autoritás: az állam esetleges tulajdonsága, mellyel vagy rendelkezik, vagy nem

A legitimitás fogalmának jelentésárnyalatai Legitimitás, mint jogszerűség (legalitás) Legitimitás, mint nemzetközi elismertség Legitimitás, mint elismerésre méltóság Legitimitás, mint a kötelező utasítások meghozásának a joga

Legitimitás Az állam legitim: az állam autoritásigénye igazolt Legitimáció: az a folyamat, mely során az állam autoritás-igényét igazolni próbálja

De facto és de jure legitimitás De facto legitimitás: az államot polgárai legitimnek hiszik De jure legitimitás: az állam legitimitása megfelelő indokokon alapul Politikai szociológiai v. politikai filozófiai vizsgálódás A de jure legitimitás-fogalom elsőbbsége

Az állam igazolásának kérdései 1. Az állam igazolása: miért ésszerű elfogadnunk az államot (komparatív és nem komparatív igazolás) 2. Az állam autoritásának igazolása: mi igazolja az állam azon jogát, hogy kötelezettségeket támasszon? Kantiánus elméletek (1. és 2. egy lépésben megválaszolható) v. Locke-iánus elméletek (1. és 2. külön érvelést kíván)

Ésszerűség és kötelezettség Az ésszerűség se nem szükséges, se nem elégséges alapja a kötelezettségnek. ✔ Az ésszerűség, mint a kötelezettség vállalásának motívuma ✔ Az ésszerűség hiánya, mint a kötelezettséget érvénytelenítő indok

Autoritás és kötelezettség A korrelativitás tézisének feloldása: kötelezettség létezik autoritás nélkül, megfordítva azonban ez nem lehetséges Kétpólusú elméletek: ✔ Állampolgár – Állam Hárompólusú elméletek: ✔ Állampolgár – Politikai közösség – Állam ✔ Pactum subjectionis v. pactum unionis

Az igazolás szintjei Narratív igazolás Ontológiai igazolás Diszkurzív igazolás

Az autoritás ésszerűsége Függőségi tézis: „Az autoritatív döntéseknek olyan indokokon kell alapulniuk, amelyek a döntések címzettjeire, illetve a döntés által felölelt körülményekre vonatkoznak.” Normál igazolási tézis: „Az autoritatív előírások kötelezőként való elfogadásával a címzettek valószínűleg inkább eleget tesznek a saját magukra vonatkozó indokaiknak, mintha közvetlenül azok szerint cselekednének.”

Egalitarizmus Morális egalitarizmus: „a másokat is érintő kérdésekben mindazoknak a szempontjait egyenlő mértékben kell figyelembe venni, akiket a döntés érint”

Autoritás és egyenlőség Autoritásnak lenni vm.-ben (to be an authority) Autoritással rendelkezni valamilyen kérdésben (to be in authority)

Autoritás és egyenlőség A. Einstein autoritás a fizikában. Kovács István nem. A fizikával kapcsolatos kérdésekben a közöttük lévő viszony asszimetrikus tudásuk különbözősége miatt.

Autoritás és egyenlőség (1)Koordinációs problémák autoritatív megoldása A 1 B 2 A 4 B 4 A 3 B 3 A 2 B 1 A Bal Jobb Bal B Jobb

Autoritás és egyenlőség Ha A pusztán autoritással rendelkezik t tárgyban B fölött, úgy kezdeti helyzetük egyenlő, a közöttük lévő egyenlőtlenséget az autoritatív viszony teremti. Ha A autoritás t tárgyban, B pedig nem, úgy nem az autoritatív viszony teremti az egyenlőtlenséget, az már előzetesen létezik.

A politikai kötelezettség A kötelezettségre vonatkozó elméletekkel szemben megfogalmazott követelmények: ✔ Partikularitás ✔ Általánosság ✔ Tartalom-függetlenség

Az elméletek típusai A kötelezettségre vonatkozó elméletek Voluntarisztikus Nem voluntarisztikus BeleegyezésFair-play Kommunitárius Természetes igazságosság

Beleegyezés-elméletek Az elmélet vonzereje: ✔ Tartalomfüggetlenség ✔ Partikularitás Gyengesége: ✔ Általánosság

Beleegyezés-elméletek A hallgatólagos beleegyezés problémája ✔ HB általános feltételei ✔ Mi minősül HB-nek? (1)Az ország területén való maradás, mint HB (2)A demokratikus eljárásban való részvétel, mint HB (3)A hipotetikus beleegyezés, mint HB ✔ Főszabály: a HB az akaratnyilvánítás speciális formájában, nem annak hiányában áll

Beleegyezés-elméletek A HB általános feltételei: ✔ Helye legyen a B-nek ✔ Megfelelő idő ✔ Világos legyen, hogy meddig van helye B-nek ✔ Az egyet nem értés kifejezése könnyen gyakorolható legyen

Beleegyezés-elméletek Az ország területén való maradás, mint HB Ellenérvek: ✔ Nem világos, hogy helye van beleegyezésnek ✔ Az önkéntesség feltétele (az emigrálás pusztán terhes, vagy nem önkéntes) ✔ Az állam már korábban igényt tart autoritásra, mintsem képesek lennénk beleegyezésünket adni

Beleegyezés-elméletek „ Lehet-e komolyan állítani, hogy egy szegény paraszt vagy kézműves szabadon dönthet arról, vajon elhagyja-e a hazáját, amikor nem ismer idegen nyelveket és más szokásokat, s szerény béréből egyik napról a másikra tengeti életét? Ezzel az erővel akár azt is mondhatnánk, hogy valaki, aki rajta marad egy hajón, szabadon egyezett bele a kapitány parancsnokságába, noha álmában vitték a fedélzetre, és csak úgy hagyhatná el a hajót, ha az óceánba vetné magát, és rögtön ott pusztulna.” /David Hume/

Beleegyezés-elméletek A demokratikus érv: (1) a szavazásban való részvétel, vagy (2) maga a szavazati jog tekinthető HB-nek. Ellenérvek: ✔ Nem világos, hogy mi a szavazás tétje ✔ Nincs a lehetőségek között a politikai kötelezettség elutasítása ✔ (1) Nem elég általános ✔ (2) Nincsen semmilyen akarati aktus

Beleegyezés-elméletek Hipotetikus beleegyezés ✔ Csupán a beleegyezés ésszerűségét képes bizonyítani, nem keletkeztet kötelezettséget

Fair-play elmélet Intuitív magja: valamennyien kapunk valamit az államtól, még azok is, akik nem adják beleegyezésüket Az állam egy kölcsönös előnyökkel járó vállalkozás

Fair-play elmélet Léteznek olyan javak, ✔ melyeket egyáltalán nem kérünk, vagy nem kérnénk azon az áron, amin az állam kínálja ✔ melyeket elfogadunk ✔ melyeket túl nagy áldozat nélkül nem tudnánk visszautasítani, de nem is fogadjuk el őket

Kommunitárius elméletek A voluntarisztikus elméletek elutasítása ✔ Az atyai hatalom ✔ A szerephez kötődő kötelezettségek ✔ A közösséghez tartozás, mint a kötelezettségek elégséges forrása

Kommunitárius elméletek Atyai hatalom ✔ Tulajdon és impérium ✔ Közszféra és magánszféra

Kommunitárius elméletek Szerepek és politikai kötelezettségek ✔ A szerep és az önként vállalt kötelezettségek ✔ A szerep és a természetes kötelességek ✔ A szereppel való azonosulás, mint a kötelezettségek forrása

Kommunitárius elméletek „Felfoghatjuk-e magunkat független énként, függetlenként abban az értelemben, hogy identitásunk sosem kapcsolódik össze céljainkkal és kötődéseinkkel? Nem hiszem, legalábbis anélkül nem, hogy fel kellene áldoznunk olyan lojalitásainkat és meggyőződéseinket, amelyek erkölcsi ereje részben abból a tényből fakad, hogy tiszteletben tartásuk elválaszthatatlan attól, hogy éppen annak a sajátos személynek gondoljuk magunkat, akik vagyunk — ilyen vagy olyan család, közösség, nemzet vagy nép tagjának, ilyen és ilyen történelem örököseinek, ilyen vagy olyan köztársaság polgárának. Az ilyen típusú elkötelezettségek nem pusztán esetleges értékek, amelyeket bizonyos távolságból szemlélek. Többek önként vállalt kötelezettségnél vagy azon ’természetes kötelességeknél’, amelyekkel minden emberi lénynek tartozom. Azt állítják, hogy egyeseknek többel tartozom, mint amit az igazságosság követel vagy akár megenged, nem bizonyos megállapodásoknál fogva, hanem azon többé-kevésbé tartós kötődések és elkötelezettségek folytán, amelyek összességükben meghatározzák azt, ami vagyok.” /Michael Sandel/

Kommunitárius elméletek A közösséghez tartozás, mint kötelezettségek forrása ✔ Ellenérvek: (1)A kötelezettségek és az igazságosság tisztázatlan viszonya (2)Az analógia kiindulópontja hibás: a családi kapcsolatok sem önigazolók (3)Az analógiában rejlő kiterjesztés hibás: személyes családi v. személytelen politikai kapcsolatok (4)A többnemzetiségű államok problémája (5)Politikai v. engedelmességi kötelezettség

Kommunitárius elméletek A jog iránti tisztelet ✔ A közösséghez tartozás érték, aminek fontosságát kifejezésre juttathatjuk a törvények iránti tisztelet révén ✔ Bizonyos értelemben önkéntes, nem teremt általános engedelmességi kötelezettséget

A természetes igazságosság elmélete Mi partikularizálja a kötelezettséget? ✔ Ésszerűségi konvenciók ✔ Előzetes megállapodások

Anarchizmus Az állam ésszerűségének v. az állam autoritásának elutasítása A priori v. a posteriori anarchizmus Filozófiai v. politikai anarchizmus

Anarchizmus Az a priori anarchizmus: az állam természeténél fogva nem tarthat igényt autoritásra. ✔ Wolff érvelése: (1)Nem lehet igazolt az az állam, amely nem tartja tiszteletben állampolgárai autonómiáját. (2)Minden állam autoritás-igénnyel lép fel (3)Az autoritás és az autonómia egymást kizáró fogalmak (4)Egyetlen állam autoritása sem lehet igazolt

Anarchizmus A problémás lépés (3) ✔ Az autonómia azt követeli, hogy a rendelkezésünkre álló indokokat mi magunk mérlegeljük. ✔ Az autoritás azt követeli, hogy bizonyos indokokat tartalom-független indokoknak tekintsünk

Anarchizmus Ellenérvek: ✔ A gyakorlati érvelés többszintű, időnként ésszerű, ha nem magunk mérlegeljük a rendelkezésre álló indokokat ✔ Wolff érve nemcsak az autoritatív indokokat, hanem minden tartalomfüggetlen indokot kizár, az anarchizmus sem mondhat azonban le ezekről

Polgári engedetlenség Jogellenes A pol. rendszer legitimitását nem kérdőjelezi meg Nyilvános A szankció vállalásával jár Békés

Polgári engedetlenség Jogellenes Ius resistendi próbaper

Polgári engedetlenség Nyilvános (public): ✔ Az érvek egy meghatározott tartományát használja ✔ Demonstratív jellegű

Polgári engedetlenség (1) „A-nak kötelezettsége megtenni x-et” (2) „A-nak meg kellene tennie x-et” Különbsége ✔ (1) Egy erős érvet szolgáltat, (2) azt mondja, hogy mindent mérlegre téve A-nak mit kellene tennie