Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatásának Európai Uniós kérdései Sziklai István 1

2 Jelenlegi helyzet Az Európai Unióban minden hatodik ember fogyatékossággal él (a fogyatékosság az enyhétől a súlyosig terjedhet),mintegy 80 millió embert érint, akik (gyakran) nem tudnak teljes mértékben részt venni a társadalom és a gazdaság életében a környezet és viselkedésbeli akadályok miatt. A fogyatékos személyek esetében a szegénységi ráta 70 %-kal magasabb az átlagnál, ami részben a foglalkoztatáshoz való korlátozott hozzáférésnek tulajdonítható. A fogyatékos személyek foglalkoztatási rátája azonban mindössze 50 % körül van a saját csoportjukon belül, s mindössze 12,3 % a teljes népességen belül. A 75 év felettiek több mint egyharmadát sújtja olyan fogyatékosság, amely valamilyen mértékben korlátozza őket, 20 %-uk életvitelét pedig jelentős mértékben korlátozza a fogyatékosság. A fogyatékosok aránya az EU lakosságának idősödésével nőni fog. Az EU átvette az ENSZ-egyezmény definícióját: eszerint fogyatékossággal élő minden olyan személy, aki hosszan tartó fizikai, értelmi, szellemi vagy érzékszervi károsodással él, amely számos egyéb akadállyal együtt korlátozhatja az adott személy teljes, hatékony és másokkal egyenlő társadalmi szerepvállalását.

Foglalkoztatási és oktatási, képzettségi helyzet 3 Foglalkoztatási és oktatási, képzettségi helyzet A fogyatékosság miatt korábban és az átlagtól lényegesen nagyobb arányban maradnak ki az iskolából a jelentősen vagy bizonyos mértékig korlátozottak. (Az EU- ban a 16-19 évesek körében 37%, illetve 25% marad ki, míg az átlag 17%.) Magyarországon az alapfokú végzettséget nem sikerül megszereznie mintegy 29%- uknak, a legfeljebb alapfokú végzettséggel rendelkezők aránya mintegy 40%.

Legfontosabb Uniós jogszabályok 4 Legfontosabb Uniós jogszabályok Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (1997. évi módosítása) értelmében az Unió politikái és tevékenységei meghatározása és végrehajtása során küzd mindenfajta fogyatékosságon alapuló megkülönböztetés ellen (10. cikk), és a Szerződés felhatalmazza arra, hogy jogszabályt fogadjon el az ilyen megkülönböztetés leküzdésére (19. cikk). 2000/78/EK irányelv a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról Az Európai Unió Alapjogi Chartája (2000) 1. cikk: „Az emberi méltóság sérthetetlen. Tiszteletben kell tartani, és védelmezni kell.” 26. cikk: „Az Unió elismeri és tiszteletben tartja a fogyatékos személyek jogát az önállóságuk, társadalmi és foglalkozási beilleszkedésük, valamint a közösség életében való részvételük biztosítását célzó intézkedésekre.” 21. cikk tiltja a fogyatékosság alapján történő bármely megkülönböztetést. A fogyatékossággal élők jogairól szóló ENSZ-egyezményt (2007) az EU és tagállamai is ratifikálták (Magyarország az elsők közt: 2010-ben). Ez arra kötelezi a részes államokat, hogy védelmezzenek minden emberi jogot és a fogyatékos személyek alapvető szabadságait.

Európai fogyatékosságügyi stratégia 2010–2020 5 Európai fogyatékosságügyi stratégia 2010–2020 Azonos időtáv az EU 2020 stratégiával, ahhoz való kapcsolódás Intézkedési területek: (Komplex) akadálymentesítés Egyenlő mértékű társadalmi részvétel a jogaik gyakorlásában Egyenlőség (egyenlő bánásmód, diszkrimináció-mentesség) Foglalkoztatás Oktatás és képzés Szociális védelem (támogató rendszerek minősége és fenntarthatósága) Egészség (egyenlő hozzáférés) Külső fellépés (EU bővítés, humanitárius programok során tudatosítás)

6 EU-i fogyatékosságügyi stratégia foglalkoztatási és képzési intézkedésének területei a fogyatékos személyek munkaerő-piaci helyzetének elemzése; fellépés azon ellátási gyakorlatok és csapdák ellen, amelyek eltérítik a fogyatékos személyeket a munkaerő-piaci belépéstől; az Európai Szociális Alap (ESZA) igénybe vételével a fogyatékos személyek munkaerő-piaci integrációjának elősegítése; aktív munkaerő-piaci politikák kidolgozása; a munkahelyek jobb akadálymentesítése; a munkaközvetítés, a támogatási struktúrák és a munkahelyi képzés számára szolgáltatások kidolgozása a fogyatékos személyeknek az általános oktatási és az egész életen át tartó tanulási rendszerekhez való hozzáférését nehezítő jogi és adminisztratív akadályok lebontása; az inkluzív oktatás és a személyre szabott tanulás kellő időben nyújtott támogatása, valamint a speciális szükségletek korai felismerése; megfelelő képzés és támogatás biztosítása az oktatás bármely szintjén dolgozóknak, valamint jelentéstétel a részvételi arányokról és eredményekről

Uniós ajánlások Magyarországnak 7 Uniós ajánlások Magyarországnak „Szorítsa vissza az ifjúsági munkanélküliséget például ifjúsági garancia segítségével. Erősítse meg az aktív munkaerő-piaci intézkedéseket és javítsa a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat ügyfél-kategorizálási rendszerét. Csökkentse a közmunkaprogram dominanciáját a foglalkoztatási intézkedéseken belül és erősítse meg az aktiválási elemeket. Erősítse meg a képzési programokat az egész életen át tartó tanulásban való részvétel növelése érdekében. A nők részvételének ösztönzése érdekében folytassa a gyermekgondozási létesítmények bővítését. A szegénység csökkentése érdekében – különösen a gyerekek és a romák körében – biztosítsa, hogy a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia célkitűzése minden szakpolitikai területen megjelenjen.” (Az Európai Tanács országspecifikus ajánlása Magyarországnak, 2013) Az elemzések, ajánlások nem térnek ki nevesítetten a fogyatékossággal élőkre, megváltozott munkaképességűekre (nőkre, romákra, gyerekekre, fiatalokra igen).

A nem is oly távoli jövő… 8 A nem is oly távoli jövő… Európa radikálisan meg fog változni 2020-ra Több mint 23 millió munka nélküli, s nem csökken Az aktív korú munkavállalók száma évi 1 millió fővel csökken A közösen kitűzött 75%-os foglalkoztatási ráta eléréséhez a foglalkoztatást minden évben legalább 1 %-kal emelni kellene 2010 és 2020 között 12 millió, alacsonyan képzetteket foglalkoztató munkahely el fog tűnni (miközben 16 millió új, magasan képzetteket igénylő munkahely jön létre) Kiemelt figyelem a fiatalokra – „elveszett generáció” (?)

9 Összességében A válság nagyon jelentős hatással van Európára – súlyos vitákat generál(t) (szociális Európa kérdése mintha a foglalkoztatás kérdésére szűkült) A fogyatékossággal élők foglalkoztatásának, rehabilitációjának témája alulexponált Partnerség kulcsfontosságú, ami nem csak formalitás, vállalatok (munkaadók egyre fontosabbak) és helyi közösség (szomszédok) bevonása intenzívebb mint korábban. Az állam szerepe változóban van (kérdéses, hogy ez feladatmegosztás és hatékonyságnövekedés-e, vagy kivonulás) Kulcsfontosságú a 2014-2020-as időszakban az EU források (kiemelten az ESZA) szerepe (több jelentős civil szervezet kampányol, hogy a pénzek 20% pl. szegénységcsökkentésre fordítódjon (EAPN, EDF), az előző és jelenlegi periódusban ugyanis kevés jutott a fogyatékkal élők személyek számára Problémaorientált, tényalapú szakmapolitizálás (evidence-based policy) Eredményorientáltság a bemenet- a folyamatszabályozás helyett Különféle szolgáltatók, érintettek összehangolása – kiszámíthatóság növelése Nem költség a szociálpolitika, a rehabilitáció, hanem befektetés Ami a rehabilitációban sikeres, azt nagyon sok más probléma esetében jól használható példát, megoldást tudna mutatni

1010 Köszönöm a figyelmet!