Korai iskolaelhagyás és társadalmi következményei

Az előadások a következő témára: "Korai iskolaelhagyás és társadalmi következményei"— Előadás másolata:

1 Korai iskolaelhagyás és társadalmi következményei
Készítette: Mayer József OFI TÁMOP 3.1.1 2011. december 6.

2 Miről szól ez az előadás?
Mit jelent az, hogy korai iskolaelhagyás? Egy probléma, ami évtizedek óta létezik… Lehet- e erre a problémára megoldásokat találni? Uniós tapasztalatok és ajánlások áttekintése

3 Mit értünk tehát korai iskolaelhagyáson?
A „korai iskolaelhagyás” kifejezés azokkal kapcsolatban használatos akik az alsó középfokú végzettséggel vagy annak megszerzése előtt kilépnek az oktatási és képzési rendszerből és a továbbiakban nem vesznek részt oktatásban vagy képzésben Mi az alapprobléma? A Tanács május 5–6-i következtetéseiben megállapította, hogy a korai iskolaelhagyók arányának 2010-re 10 % alá kellene csökkennie. E referenciaértéket nem sikerült elérni. Jelenleg a fiatalok egy hetede a felső középfokú tanulmányainak befejezését megelőzően kilép az oktatásból, illetve a képzésből.

4 A kiindulópont A válság és következményei:
„A válság megsemmisítette a közelmúlt eredményeit” „Fény derült Európa strukturális hiányosságaira” 23 millió ember munkanélküli. Az elért haladás ellenére a 20–64 évesek körében átlagban 69 %-os európai foglalkoztatási rátája alacsonynak tekinthető a világ más (USA, Japán) részeivel szemben Az 55–64 éves korosztálynak csak 46 %-a áll alkalmazásban A baby-boom generáció nyugdíjba vonulása miatt az EU aktív népessége 2013/2014-től kezdve csökkenni fog.

5 EURÓPA 2020 STRATÉGIA 3 egymást támogató prioritás:
Intelligens növekedés: tudáson és innováción alapuló gazdaság kialakítása. Fenntartható növekedés: erőforrás-hatékonyabb, környezetbarátabb és versenyképesebb gazdaság. Inkluzív növekedés: magas foglalkoztatás, valamint szociális és területi kohézió jellemezte gazdaság kialakításának ösztönzése. Alapvető célkitűzések: A 20–64 évesek legalább 75 %-ának munkahellyel kell rendelkeznie. – Az EU GDP-jének 3 %-át a K+F-re kell fordítani. – Teljesíteni kell a „20/20/20” éghajlat-változási/energiaügyi célkitűzéseket (ideértve megfelelő körülmények között a kibocsátás 30 %-kal történő csökkentését). – Az iskolából kimaradók arányát 10 % alá kell csökkenteni, és el kell érni, hogy az ifjabb generáció 40 %-a rendelkezzen felsőoktatási oklevéllel. – 20 millióval csökkenteni kell a szegénység kockázatának kitett lakosok számát.

6

7 Korai iskolaelhagyás – 1948. népiskola (%)

8

9 A legnagyobb probléma: a nem tanulók

10 A második nagy probléma: a kimaradók

11

12 A korai iskolaelhagyás csökkentése az iskolázottsági és képzettségi szintek javításával az „intelligens növekedést”, a munkanélküliség, a szegénység és a társadalmi kirekesztettség egyik legnagyobb kockázati faktorának leküzdésével pedig az „inkluzív növekedést” célozza.