Értékpapír piaci műveletk RÉSZVÉNY
Részesedési jogot megtestesítő értékpapír A részvény, részvénytársaságok (vállalatok) alapításakor, vagy alaptőkéjük felemelésekor kibocsátott értékpapír, amely a vállalat részvénytársasági tőkéjének meghatározott ( a névértéknek megfelelő) hányadát testesít meg.
A részvény kibocsátott részvények névértékének együttes összege alkotja, a mérlegben ez a jegyzett tőke részvényes osztalékra és likvidációs hányadra jogosult részvényesnek a részvény tagság igazolásául is szolgál, jogait és kötelezettségeit megtestesíti részvényutalványt a részvénytársaság cégjegyzékbe történő bejegyzése előtt állítják ki
A részvénynek hármas jelentése van: Megtestesíti Az alaptőke részét ( a tag hozzájárulását) A részvényes jogait és kötelezettségeit (tagságjogot) és Forgalomra szánt értékpapír
A részvénynek Részvényt részvénytársaság bocsátja ki. névértéke adja meg a részvénytársaság alaptőkéjét, előre meghatározott számú és névértékű részvényekből álló alaptőkével alakul meg. elsősorban a hitelezők követeléseinek biztosítékául szolgál Ennek összege nem lehet kisebb, mint 20 millió forint. Egyes esetekben a törvény más összeget is megállapíthat (pl bank 200 millió).
A nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás az apport. Nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást csak az alapítók szolgáltathatnak. Ilyenkor a pénzbeli hozzájárulás értéke a társaság alaptőkéjének legalább 30%-a kell legyen, legalább 10 millió forint.
A részvénynek A részvénytulajdonos, aki az értékpapírt megvásárolta a pénzét vélegessen a vállalkozás rendelkezésére bocsátotta. Részvényeket nem lehet visszaváltani, csak el lehet adni. A részvényes a részvény névértéke erejéig az alaptőke tulajdonosa
Az alapítás történhet nyilvánosan vagy zártkörűen. · Zártkörű: az alapítók adják össze az alaptőkét, annak módját az alapító okiratban írják le. A nyilvános alapításkor alapítási tervezetet készítenek és azt az alapításról szóló tájékoztató részeként közzéteszik. A részvényjegyzés jegyzési ív aláírásával történik, részvényt jegyző jegyzéskor az általa jegyzett részvény pénzbeli hozzájárulásának 10%-át befizeti, a többit pedig egy éven belül. Az rt-nek korlátlan a felelőssége, mint jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaságnak, A részvényes felelőssége – a kivételektől eltekintve – csak a vagyoni hozzájárulása erejéig terjed.
A részvény kibocsátásakor a tőke megkettőződik Létre jön a reáltőke A részvényes kézében megjelenik az úgy nevezetet fiktív tőke. (részvénye névértékének illetve árfolyamának megfelelő tőke) A reál és a fiktív tőke értéke, mozgása, értékelése elszakad Az értékpapír piaci értéke messze meghaladhatja a reáltőke értékét, alá csökkenhet
A részvény kibocsátásai értéke: A részvény kibocsátási értéke az az árfolyam, amelyen azt forgalomba hozzák. Ez megegyezhet a névértékével, de nagyobb is lehet annál, kisebb azonban nem. A részvény névértéke képezi a részvénytársaság jegyzett tőkéjét, az azon felüli vagyon pedig tőketartalékként kerül nyilvántartásba.
Részvény: értékpapírja révén különböző jogok illetik meg: Vagyoni jog: A részvénytársaság nyereségéből való részesedési jog Likvidációs árbevételre való jog Ún. elővételi jogot testesít meg
Részvény Tagsági jogok: közgyűlésein részt venni, Ellenőrzési joggal élhet a társaság tevékenységét illetően Óvási, megtámadási joggal élhet a közgyűlés határozataira vonatkozóan
Részvény Kisebbségi jogok: érdekvédelmi funkciót töltenek be A megvizsgáló jog az igazgató tanács bizonyos döntéseit illetően A közgyűlés összehívásának kezdeményezésére való jog A közgyűlés napirendjének meghatározására való jog
A részvény típusai és fajtái: Forgalomképesség alapján: Névre szóló Tagsági jogok alapján törzsrészvény: elsőbbségi részvény: Részvényosztályai Osztalékelsőbbségi részvény Likvidációs hányadhoz fűződő elsőbbségre jogosító részvény Szavazati joggal összefüggő elsőbbségi jogot biztosító részvény Zártkörűen működő részvénytársaság részvényeire elővásárlási jogot biztosító részvény.
Sajátos részvényfajták Amortizálódó (szocializálódó részvény) Dolgozói részvény
alakszerűségére vonatkozó jogszabályok A részvénytársaság cégnevét és székhelyét a részvény sorozatszámát, névértékét bemutatóra vagy névre szóló-e névre szóló részvénynél a tulajdonos nevét részvény fajtáját és ahhoz fűződő alapszabályokban meghatározott jogokat kibocsátás időpontját, kibocsátáskori alaptőke nagyságát, részvényesek számát
jogszabályok igazgatóság tagjainak cégjegyzés szabályi szerinti aláírását részvényutalványnál is ideiglenes részvénynél a már befizetett összegetről Részvényutalvány (hazánkban jegyzet összegnek legalább 10%) ideiglenesen részvény A bejegyzés után a részben befizetett alaptőkéről (hazánkban a jegyzetnévértéknek legalább 30%) Mindkét részvényfajta névre szóló, tartalmazza a részvényes által befizetett összeget. 1989 határozat: kibocsátási ár nem lehet kisebb a névértéknél
VÉGE