A Ket. hatása az iparjogvédelmi eljárásokra

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Szerkesztők és a törvény A források védelme és a hatóság eljárása.
Advertisements

26. Jogorvoslat és döntés-felülvizsgálat
Kamarai prezentáció sablon
Felkészülés a évi országgyűlési képviselő-választásra
Közbeszerzéssel, közbeszerzési eljárás megsértésével kapcsolatos jogorvoslatok (közigazgatási jogorvoslatok) I. Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság.
JOGORVOSLATI IRÁNYELVEK • A kormányzati árubeszerzésre és építési beruházásra irányuló közbeszerzési eljárásokhoz kapcsolódó jogorvoslatokkal foglalkozó.
Felsőfokú egészségügyi oklevelek elismerése
AZ ÚJ SZABÁLYSÉRTÉSI TÖRVÉNY
Fogyasztói igényérvényesítés – bírósági eljárás
Tájékoztató Fórum Észak Kelet-Pest Megyei Leader Egyesület 2170 Aszód Pesti út
375/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet a kisebbségi önkormányzatoknak a központi költségvetésből nyújtott feladatarányos támogatások feltételrendszeréről.
Elektronikus kérelem benyújtás
Az egyes termékek kiegészítő oltalmára vonatkozó európai közösségi szabályozás (SPC) és annak hazai végrehajtása dr. Kiss Marietta Magyar Szabadalmi Hivatal.
Dobogókő, január Az előzetes vizsgálati eljárás (Kvt. 67. §, R §) Dancsokné Fóris Edina.
A tételek eljuttatása az iskolákba
6. téma: A hatóság döntései
HÁZASSÁGI PEREK február 18. Jogász szak, nappali
Szabálysértési méltányossági kérelem
Gazdasági kihívások az egészségiparban; Budapest, január Csatlakozás az Európai Unióhoz: iparjogvédelmi hatások az egészségiparban Ficsor Mihály.
A Ket. módosításaival kapcsolatos jogalkalmazási tapasztalatok
Ügykezelői alapvizsga A közigazgatási hatósági eljárás szabályai
A Ket. tervezett módosítása
JEGYZŐI ÉRTEKEZLET Törvényességi Felügyeleti Főosztály Dr. Takács Zsófia október 17.
MINŐSÉGELLENŐRZÉS A GYAKORLATBAN
A jogerős ítélet kikényszeríthetősége
szakmérnök hallgatók számára
Környezeti hatásvizsgálati eljárás Kvt §, R §
Dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet
Vasútszabályozási Osztály
A JOGI SZEMÉLY ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI
A választási eljárásról szóló évi XXXVI. törvény EP választásra vonatkozó különös részi szabályai Előadó: Dr. Molnár Krisztián főjegyző, TVI vezető.
A közigazgatási hatósági eljárásról és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény A kérelemtől a bírósági felülvizsgálatig Új jogintézmények a KET-ben.
Új Magyarország Vidékfejlesztési Program III. tengelyes nem horizontális intézkedéseinek és a IV. tengelyes intézkedéseinek végrehajtási folyamata.
 Módosítás jogszabályi háttere: › évi XVII. Törvény › 23/2007. (IV.17.) FVM rendelet › Letölthető:  Benyújtás helye: támogatási.
Csurik Magda Országos Tisztifőorvosi Hivatal
Védjegybejelentés elektronikus úton László Áron Márk.
Elektronikus fizetési meghagyás
Polgári Légiközlekedési Hatóság
1 A személyi jövedelemadó 1 %-ának kiutalása, felhasználás elszámolása.
Időközi adatszolgáltatások teljesítése
KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁS
Csókásiné dr. Király Anikó Hatósági engedélyezési irodavezető
A bíróság határozatai Dr. Nyilas Anna.
Jogorvoslatok a Ket-ben
A perújítás előadás Polgári eljárásjog Dr. Pribula László
A fizetési meghagyásos eljárás DE-ÁJK Polgári Eljárásjogi Tanszék
KÉPVISELET A POLGÁRI PEREKBEN
Hulladékgazdálkodás önkormányzati feladatai december 6. Szeged Csongrád Megyei Kormányhivatal Törvényességi Felügyeleti Főosztály Dr. Balogh Zoltánné.
Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény tervezete
A közigazgatási hatósági eljárás. A közigazgatás fogalma  A közigazgatás a közérdek érvényesítése céljából, a közhatalom birtokában végzett tevékenység.
A közbeszerzések helyzete Magyarországon január 6. Berényi Lajos Elnök Közbeszerzések Tanácsa.
1. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (Ket.)
Az ideiglenes biztosítási intézkedés elrendelésének általános és különös szabályai Villányi- Kollár Károly Dusán okleveles nemzetközi adószakértő.
A közigazgatási eljárás II.
Közigazgatási eljárás III.
A közigazgatási eljárás III. – Jogorvoslati rendszer
Döntés-felülvizsgálati eljárások
A civil és egyéb cégnek nem minősülő szervezeteket érintő anyagi és eljárási szabályok évi változásainak áttekintése.
Polgári nemperes eljárások Polgári perrendtartásban szabályozott nemperes eljárások Szeptember 21. Dr. Molnár Judit.
Újratervezés a hazai közigazgatási eljárásjogban
Elektronikus aláírás és iratkezelés
26. Jogorvoslat és döntés-felülvizsgálat
A közigazgatási perek április 3..
Határozatok Fajtái Ítélet per érdemében ítélet teljességének elve
2016. február-március Dr. Máté Zsolt főosztályvezető
Polgári perjog előadás
Kompetenciák 1. Joghatóság
Időközi adatszolgáltatások teljesítése
HASZNÁLATIMINTA OLTALMI JOG
Közbeszerzési Döntőbizottság
Előadás másolata:

A Ket. hatása az iparjogvédelmi eljárásokra Ficsor Mihály (MSZH) MIE-továbbképzés, Siófok, 2005. május 12.

Ket.?

Ket. = „új Áe.”

Ket.: a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény elfogadás: 2004. december 20. kihirdetés: a Magyar Közlöny 2004/203. számában, 2004. dec. 28-án Ket. hatálybalépésével kapcsolatos feladatok ütemezése: 1145/2004. (XII. 22.) Korm. határozat; 3. pont: a különös eljárási szabályok módosításának tervezete: 2005. IV. 1.; 5. pont: egységes eljárási garanciák a kamarák fegyelmi és etikai ügyeiben hatálybalépés: 2005. november 1.

iparjogvédelmi törvényeink Ket. -hez kapcsolódó módosításai: T/15886 iparjogvédelmi törvényeink Ket.-hez kapcsolódó módosításai: T/15886. számú törvényjavaslat a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény hatálybalépésével összefüggő (sic!) egyes törvények módosításáról www.mkogy.hu

Ket.: 189 §-ból áll T/15886. számú törvényjavaslat: 120. §, 163-262. §, 340. § (1)-(3) bek., 345. § (1) és (4)-(5) bek., 346. § (1) bek., 4., 8. és 10. pont, 347. § (1) bek. 9., 10., 16. és 26. pont, 348. § (1) bek. 19., 23. és 25. pont – az iparjogvédelmi törvények módosításai

változások  törvénymódosítások

- változások az eljárásban: -- törvénymódosítás nélkül, mert „belép” a Ket.; -- a Ket. miatt szükséges törvénymódosítás folytán; -- a Ket.-től független módosítás eredményeként - változatlan eljárás: -- mert Ket. = Áe.; -- fenntartható speciális szabály az iparjogvédelmi törvényben; -- törvénymódosítás útján

- az iparjogvédelmi eljárások: ún - az iparjogvédelmi eljárások: ún. „kivett”, privilegizált eljárások: a Ket. rendelkezéseit az iparjogvédelmi eljárásokban csak akkor kell alkalmazni, ha az ügyfajtára vonatkozó törvény eltérő szabályokat nem állapít meg [Ket. 13. § (1) bek.] - a Ket. szubszidiárius jelleggel történő alkalmazására utaló rendelkezés az iparjogvédelmi törvényekben [pl. Szt. 45. § (1) bek.] - eltérés: pozitívan és negatívan; - Ket. 13. § (4) bek.: a Ket. nem alkalmazható az EU közvetlenül alkalmazandó jogi aktusával vagy nemzetközi szerződéssel szabályozott kérdésben  a közösségi és nemzetközi iparjogvédelmi eljárások „kétszeresen kivettek”

- A Ket. és az iparjogvédelmi eljárások viszonya: „mozaik-elv” vagy tematikus kizárás?

Főbb változások A Ket.-tel összefüggésben II. Egyéb okból

I. Főbb változások – a Ket.-tel összefüggésben - A Ket. fejezetei szerint (és az Szt. példáján): -- alapelvek és alapvető rendelkezések; -- joghatóság, hatáskör, illetékesség; -- az elsőfokú eljárás; -- a hatóság döntései; -- jogorvoslatok; -- végrehajtás és eljárási költség; -- elektronikus ügyintézés és hatósági szolgáltatás

I. a) Alapelvek és alapvető rendelkezések - Ket.: főszabály – hivatalból való eljárás (3. §) - iparjogvédelmi ügyek: főszabály – kérelemre történő eljárás [Szt. 45. § (2) bek.]; kivételek: SPC és egyes kontradiktórius ügyek esetében - az ügyfél jóhiszeműségét az eljárásban vélelmezni kell, a rosszhiszeműség bizonyítása a hatóságot terheli [Ket. 6. § (2) bek.]; - rosszhiszeműség szankciója: eljárási bírság, többletköltségek megfizetése [Ket. 6. § (3) bek.]; - v.ö.: Vt. 3. § (1) bek. c) pont, rosszhiszeműség mint feltétlen kizáró ok

I. a) Alapelvek és alapvető rendelkezések - nyelvhasználat: a hatósági eljárás hivatalos nyelve a magyar [Ket. 9. § (1) bek.]; - nem akadálya más nyelv használatának külföldi vagy nemzetközi szervekkel való érintkezés során; - kisebbségi nyelvhasználati jogok [9. § (2)-(3) bek.]; - az EU jogszabályában vagy nemzetközi szerződésben szabályozott ügyekben más nyelvhasználati rend érvényesülhet [Ket. 10. § (3) bek.]; - Szt. 52. § (2) bek.: csupán kiegészült – felülhitelesítés nélküli idegen nyelvű beadványnak is lehet bizonyító ereje

I. a) Alapelvek és alapvető rendelkezések - bővülő ügyfélfogalom (Ket. 15. §): akinek jogát, jogos érdekét vagy jogi helyzetét az ügy érinti, illetve akire nézve a hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz; - megváltoztatási kérelemhez: ügyféli jogállás + MSZH előtti eljárásban való részvétel [Szt. 85. § (4) a) pont]

I. a) Alapelvek és alapvető rendelkezések - jogutódlás a hatósági eljárásban (Ket. 16. §); - speciális iparjogvédelmi szabály: félbeszakadás helyett felfüggesztés [pl.: Szt. 50. § (2) bek]; - felfüggesztés: amíg a jogutód személyét bejelentik és igazolják; - ésszerű időn belül nem jelentik be: az MSZH az eljárást megszünteti, vagy a rendelkezésre álló adatok alapján dönt

I. a) Alapelvek és alapvető rendelkezések - adatvédelem [Ket. 17. §]: védett adat és hivatásbeli titok megőrzése, személyes adat védelme - szabályozási konzekvenciák az iratokba való betekintésnél - iparjogvédelmi eljárásokban előforduló védett adat, illetve „törvény által védett titok”: magán- és üzleti titok [v.ö.: Ket. 172. § n) pont és 68. §]

I. b) Joghatóság, hatáskör, illetékesség - Ket.: újdonság a joghatóság szubszidiárius jellegű szabályozása [Ket. 18. §]; iparjogvédelmi törvénymódosítást nem igényelt - joghatóság és alkalmazandó jog hivatalból történő vizsgálata és ideiglenes intézkedési kötelezettség [Ket. 22. §] - eljárási kötelezettség: az MSZH nemperes eljárásban kötelezhető az eljárás lefolytatására [Ket. 20. § (6) bek.] = Áe. 4. § (5) bek.

I. c) Az elsőfokú eljárás - értesítési kötelezettség [Ket. 29. § (3) bek. b) pont, 29. § (9) bek]; - e szabályok iparjogvédelmi ügyekben nem alkalmazhatók [Szt. 45. § (3) bek.] - a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítása [Ket. 30. §]: -- joghatóság, illetve hatáskör hiányában; -- nyilvánvalóan lehetetlen célra irányuló kérelem; -- elkésett kérelem (ha jogszabály határidőt jelöl meg az igény érvényesítésére) -- res iudicata; -- nem hatósági ügy

I. c) Az elsőfokú eljárás (folytatás) - nincs iparjogvédelmi speciális vagy kizáró szabály: „belép” és alkalmazandó a Ket. 30. §-a - az eljárás megszüntetése [Ket. 31. §] : elvileg nem kizárt, de a speciális iparjogvédelmi szabályozás teljes körű - felfüggesztés: előkérdés más szerv hatáskörében vagy MSZH előtti másik ügyben [Ket. 32. § (1) bek. és Szt. 50. § (1) és (3) bek.]; jogutódlás – a jogutód személyének bejelentéséig és igazolásáig [Szt. 50. § (2) bek.]; a megadásra (lajstromozásra) irányuló eljárás a bejelentő kérelmére nem függeszthető fel előkérdés hiányában [Szt. 50. § (4) bek.];

I. c) Az elsőfokú eljárás 5. - ügyintézési határidő [Ket. 33. §] és egyéb intézkedési határidők a Ket.-ben - e határidők az iparjogvédelmi eljárásokban nem érvényesülnek [Szt. 48. (3) bek.] - kérelem: elektronikus űrlap előírható [Ket. 34. (3) bek.] és ezzel él is az iparjogvédelmi szabályozás [Szt. 57/A. § (1) bek.] - nem alkalmazhatók a Ket.-nek azok a rendelkezései [36. § (3)-(4) bek.], amelyek valamely adat igazolásának más hatóságtól való beszerzésére vonatkoznak [Szt. 45. § (4) bek.]

I. c) Az elsőfokú eljárás 7. – képviselet: a legtöbb változás a Ket.-től független; - Ket. 78. § (4) bek.: a döntés kézbesítése az ügyfélnek (kérésére) akkor is, ha az ügyben képviselője van – ezt kizárja az Szt. a kötelező képviselet körében [Szt. 46. § (6) bek.]: valamennyi döntést a képviselő részére kell kézbesíteni 8. – kérelemhez kötöttség, officialitás a tényállás tisztázásában – kiindulási pontok: Ket. 50. §, a hatályos Szt. 47. § (1) bek., ESZE 114. cikk, a magyar Alkotmány, Pp. 3. és 164. § - Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2001. augusztus

I. c) Az elsőfokú eljárás meglepő bírósági álláspont – idézetek Abszurdisztánból: „a bárki által indítható megsemmisítési eljárásban az eljárás kezdeményezője – a Pp. 3. §-ának (1) bekezdésében meghatározott kivételként – nem minősül a jogvitában érdekelt félnek és ebből következően a jogvita elbírálásához szükséges bizonyítékok rendelkezésre bocsátása a Pp. 164. §-ának (1) bekezdése alapján őt nem terheli” (a Fővárosi Bíróság észrevételeiből)

I. c) Az elsőfokú eljárás meglepő bírósági álláspont – idézetek Abszurdisztánból: „ Az adott megsemmisítési kérelem ügyében az MSZH a tényeket – beleértve az újdonság kérdését is – hivatalból nem vizsgálta. Ezért az eljárásban olyan lényeges eljárási szabálysértés történt, amely a bírósági eljárásban nem orvosolható. Az új eljárás csak akkor felel meg a törvényes követelményeknek, ha az MSZH a megsemmisítési feltételek fennállását hivatalból vizsgálja. A vizsgálat során figyelembe kell venni a technika állásához tartozó következő iratokat:” a végzés e ponton 14 tételből álló felsorolással folytatódott (a Fővárosi Bíróság 3.Pk.28642/2004/8. számú végzéséből)

I. c) Az elsőfokú eljárás Szt. 47. § (1) bek.: főszabály – az MSZH a tényeket hivatalból vizsgálja, vizsgálata nem korlátozódhat az ügyfelek állításaira Szt. 47. § (2) bek.: megsemmisítési eljárásban és nemleges megállapítási eljárásban csak a kérelem keretei között, az ügyfelek nyilatkozatai és állításai alapján Szt. 47. § (3) bek.: figyelmen kívül hagyható a nem kellő időben előterjesztett nyilatkozat, bizonyíték Szt. 81. § (3) bek.: a megsemmisítési eljárás csak a kérelem keretei között, a felek korábbi nyilatkozatai és állításai alapján folytatható Szt. 81. § (1) bek.: a megsemmisítés alapjául szolgáló okok köre bizonyos határidőn túl nem bővíthető

I. c) Az elsőfokú eljárás Szt. 100. § (3) és (4) bek.: a bíróság is figyelmen kívül hagyja a késedelmesen előterjesztett új megsemmisítési okot, illetve az ilyen nyilatkozatot, állítást, bizonyítékot 9. – az eljárás irataiba való betekintés [Ket. 68. §]: kérhető az ellenérdekű ügyfél iratbetekintési jogának korlátozása (szervezetek csak üzleti érdek védelmében); önálló jogorvoslat az iratbetekintési jog kizárása vagy korlátozása miatt, ha az alapeljárás jogerősen lezárult vagy a hatóság szerint nem ügyfél kérte a betekintést

I. c) Az elsőfokú eljárás 10. – kontradiktórius ügyekben való eljárás szabályainak tisztázása: -- tanácsban a tárgyaláson és a határozat meghozatalakor [Szt. 46. (2) bek.], az eljárást befejező végzés tárgyaláson kívül is meghozható [Szt. 81. § (1) bek.]; -- a tárgyaláson hozott döntések kihirdetésének, írásba foglalásának és kézbesítésének részletes szabályai (a Pp. analógiájára) [Szt. 81. § (4)-(6) bek.]

I. d) A hatóság döntései – Ket. 71. §: döntés = határozat + végzés Szt. 46. § (1) bek.: az MSZH a szabadalmi ügy érdemében határozatot hoz, az eljárás során eldöntendő egyéb kérdésekben végzést bocsát ki (együtt: „döntés”); ez számos módosítást igényelt 2. – a döntés közlése: kézbesítési vélelem és annak megdöntése [Ket 79. § = Áe. 47-47/A. §], hirdetményi kézbesítés [Ket. 80. § és Szt. 46. § (4)-(5) bek.] – eltérés a Ket.-től: nyilvántartó hatóság megkeresése nélkül, hirdetőtábla helyett hivatalos lapban (+honlapon, ugyanazon a napon), kifüggesztés helyett közzététel

I. e) Jogorvoslatok – Ket. 95. § (1) bek.: a közigazgatási döntésekkel összefüggő jogorvoslatok két fajtája: a kérelem alapján lefolytatandó jogorvoslati eljárás és a hivatalból lefolytatható döntés-felülvizsgálati eljárás - fellebbezés szabályainál, de általános éllel: önálló fellebbezés (jogorvoslat) bármely határozat ellen, a végzés viszont csak a határozat elleni fellebbezésben (jogorvoslatban) támadható meg, kivéve, ha az önálló fellebbezést (jogorvoslatot) törvény megengedi - Szt. 53/A. (1) bek.: az MSZH döntései ellen nincs helye fellebbezésnek, újrafelvételi, méltányossági és felügyeleti eljárásnak, valamint ügyészi óvásnak; „belép” viszont a határozat felülvizsgálata az AB határozata alapján [Ket. 117. §]

I. e) Jogorvoslatok 4. - Szt. 53/A. (2) bek.: az MSZH csak megváltoztatási kérelem alapján és csak annak a bírósághoz történő továbbításáig módosíthatja és vonhatja vissza a következő kérdésekben hozott – az eljárást befejező – döntését:

I. e) Jogorvoslatok a) a szabadalom megadása; b) a szabadalmi oltalom megszűnésének megállapítása és újra érvénybe helyezése; c) a szabadalom megsemmisítése; d)  a nemleges megállapítás; e) a közzétett európai szabadalmi bejelentésben foglalt igénypontok fordításának közzététele, az európai szabadalom szövegéről készített magyar nyelvű fordítás benyújtása és a fordítás kijavítása.

I. e) Jogorvoslatok - Szt. 53/A. (4) bek.: a megsemmisítés és a nemleges megállapítás kérdésében hozott – az eljárást befejező – döntését az MSZH megváltoztatási kérelem alapján is csak akkor módosíthatja vagy vonhatja vissza, -- ha megállapítja, hogy döntése jogszabályt sért, -- vagy ha a felek a döntés módosítását vagy visszavonását egybehangzóan kérik - minden egyéb esetben a döntés a Ket. 114. § szerint módosítható vagy vonható vissza

I. e) Jogorvoslatok 5. - semmisség, valamint a döntés kijavítása, kicserélése és kiegészítése: a Ket. szerint (121- 123. §) 6. - Szt. 53/A. (2) bek.: az MSZH-nak a szabadalmi ügyekben hozott döntéseit a bíróság a XI. fejezetben szabályozott nemperes eljárásban vizsgálja felül

I. e) Jogorvoslatok 7. – változások az MSZH határozatainak bírósági felülvizsgálatában -- MSZH-döntések [Szt. 85. § (1) bek.]: Szt. 53/A. § (3) bek.-ben felsoroltak (=korábbi érdemi határozatok; a Ket. rendjében határozatok és eljárást befejező végzések); nem új: eljárást felfüggesztő, ill. nyilvántartásba, lajstromba való bejegyzés tárgyában hozott döntés; újdonság viszont: az iratokba való betekintést kizáró vagy korlátozó, a Ket. szerint önálló jogorvoslattal támadható végzés, valamint az eljárási költség viseléséről hozott döntés [nincs halasztó hatálya a döntés többi, nem támadott rendelkezésére – jogerőre emelkedhetnek – az Szt. 85. § (2) bek. szerint]

I. e) Jogorvoslatok 7. (folyt.) -- ki kérheti a döntés megváltoztatását? aki a Magyar Szabadalmi Hivatal előtti eljárásban ügyfélként vett részt; akit az iratbetekintésből kizártak vagy abban korlátoztak [Szt. 85. (4) bek.];  a szabadalom megadása és megsemmisítése kérdésében hozott határozat megváltoztatását az ügyész a 6. § (2) bekezdése alapján kérheti; az MSZH előtti eljárás egyéb résztvevője saját jogán önálló megváltoztatási kérelemmel élhet a döntés rá vonatkozó rendelkezése, illetve a rá vonatkozó döntés ellen [Szt. 85. (5) bek.]

I. e) Jogorvoslatok 7. – (folyt.) -- a megváltoztatási kérelem előterjesztésének határideje: 30 nap főszabályként a döntésnek a féllel (eljárás egyéb résztvevőjével) való közlésétől [Szt. 85. § (6) bek.] kivétel: igazolási kérelmet elutasító végzés közlésétől, illetve az AB határozat kihirdetésétől [Szt. 85. § (7) és (8) bek.] -- a megváltoztatási kérelem továbbítása: 15 napon belül, ellenérdekű fél értesítésével, elvi nyilatkozat esetén 30 napon belül [Szt. 85. § (9) és (10) bek.]

I. f) Végrehajtás, költségek – iparjogvédelmi ügyekben végrehajtás: eljárási bírság és költségek viselése tárgyában a Ket. végrehajtásra vonatkozó rendelkezései: az MSZH eljárási bírságot kiszabó végzéseire a költségek viselése tárgyában hozott MSZH-döntés: a bírósági végrehajtás szabályai (1994. évi LIII. tv., Vht.) szerint a Vht. 120. §-a f) pontjának kiegészítése költségek: az eljárási költség fogalma [Ket. 153. §]; indokolatlanul magas egyéb eljárási költség (minden, ami nem illeték vagy díj) helyett alacsonyabb összeg állapítható meg [Ket. 158. § (2) bek.]; iparjogvédelmi ügyekben nincs költségmentesség [Ket. 159. §, Szt. 53/C. §]

I. g) Elektronikus ügyintézés és hatósági tájékoztatás 1. – Ket. X. fejezet és a 174. §-ban említett végrehajtási rendeletek 2. - elektronikus ügyintézés [Ket. 160-163. § és egyes eljárási cselekmények szabályozásában], (interaktív) elektronikus tájékoztató szolgáltatás [Ket. 164. §], időpontfoglalás elektronikus úton [Ket. 165. §], más elektronikus eszközök igénybevétele (távbeszélő, telefax stb.) [Ket. 168. §] 3. - főszabály: a hatóság a közigazgatási ügyeket elektronikus úton is intézi 4. - DE: törvény vagy kormányrendelet eltérően rendelkezhet + iparjogvédelmi eljárások: „kivett” eljárások feltételek az ügyfél oldaláról: fokozott biztonságú elektronikus aláírás (közvetlenül vagy a KESZR-en keresztül); természetes személy a központi rendszer igénybevételével, ügyfélkapun át

I. g) Elektronikus ügyintézés és hatósági tájékoztatás 5. – menetrend iparjogvédelmi ügyekben: -- (interaktív) elektronikus tájékoztató szolgáltatás, más elektronikus eszközök igénybevétele (távbeszélő, telefax stb.) – már ma is; -- időpontfoglalás elektronikus úton: a Ket. szerinti rendben 2005. nov. 1-jétől; -- elektronikus bejelentés: védjegybejelentéseknél – 2007. január 1.; szabadalmi és mintaoltalmi bejelentéseknél – 2007. július 1.; -- egyelőre nincs időpont: teljes elektronikus ügyintézésre, valamint a növényfajta-oltalmi és földrajzi árujelző-oltalmi bejelentésekre

I. g) Elektronikus ügyintézés és hatósági tájékoztatás 6. – az elektronikus bejelentés főbb szabályai (Szt. 53/D. és Szt. 57/A. §) elektronikus űrlapon nyújtható be megérkezéséről az MSZH – külön jogszabályban meghatározott módon – elektronikus érkeztető számot tartalmazó automatikus értesítést küld a bejelentőnek  megérkezését követően az MSZH haladéktalanul megvizsgálja, hogy az megfelel-e az elektronikus ügyintézésre vonatkozó jogszabályi követelményeknek

I. g) Elektronikus ügyintézés és hatósági tájékoztatás 6. – az elektronikus bejelentés főbb szabályai (Szt. 53/D. és Szt. 57/A. §), folyt. elektronikus beküldés esetén a szabadalmi bejelentés az elektronikus érkeztetésről szóló automatikus visszaigazolásnak a bejelentő részére történő elküldésével tekintendő benyújtottnak, kivéve, ha az MSZH a kapott dokumentum értelmezhetetlenségét állapítja meg, és erről az ügyfelet elektronikus levélben értesíti a bejelentő, illetve az értelmezhetetlen dokumentumot beküldő ügyfél a számára az előzőek szerint elektronikus úton elküldött értesítések visszaigazolására köteles

g) Elektronikus ügyintézés és hatósági tájékoztatás 6. – az elektronikus bejelentés főbb szabályai (Szt. 53/D. és Szt. 57/A. §), folyt. ha a bejelentő, illetve az értelmezhetetlen dokumentumot beküldő ügyfél az elektronikus úton számára elküldött dokumentum átvételét tizenöt napon belül nem igazolja vissza, a Magyar Szabadalmi Hivatal postai úton továbbítja számára az iratot

II. Főbb változások – egyéb okból írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentés a szabadalom megadására irányuló eljárásban „póthatáridő” az európai szabadalom fordításának benyújtására a hivatásos képviselőket érintő változtatások: -- általános meghatalmazás -- irodának, társaságnak adott meghatalmazás -- a külföldön adott meghatalmazás érvényességéhez is elegendő, ha a meghatalmazó aláírta: mind az MSZH, mind a bíróság előtt közösségi növényfajta-oltalom: illeszkedési szabályok (továbbítás, felélesztés) a 2003. évi CII. törvény 107. §-a (2) bekezdésének hatályon kívül helyezése

II. Főbb változások – egyéb okból írásos vélemény a szabadalom megadására irányuló eljárásban (Szt. 69/A. §) -- modell: EISR, EESR – „written opinion”, egyes nemzeti hivatalok gyakorlata -- indoka, célja: hazai bejelentők oltalomszerzési esélyeinek pontosabb felmérése és javítása, információ az elsőbbségi év felénél a külföldi bejelentési stratégiához -- írásos vélemény: indokolást is tartalmazó, előzetes megállapítás arról, hogy az újdonságkutatási jelentésben megjelölt iratokra és adatokra figyelemmel a találmány kielégítheti-e az újdonság, a feltalálói tevékenység és az ipari alkalmazhatóság követelményeit

II. Főbb változások – egyéb okból írásos vélemény a szabadalom megadására irányuló eljárásban (Szt. 69/A. §), folyt. -- a kérelmet az elismert bejelentési naptól számított egy hónapon belül kell benyújtani (igazolásnak nincs helye) -- díját (28 000 forint) a kérelem benyújtásának napját követő egy hónapon belül kell leróni -- az MSZH az írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentést az elismert bejelentési naptól számított harmadik hónap utolsó napján rendelkezésre álló leírás és igénypont, valamint rajz alapján készíti el, -- és azt az elismert bejelentési naptól számított hat hónapon belül küldi meg a bejelentőnek -- az MSZH a díjat az Szt. 69/A. §-ának (8) bekezdésében meghatározott esetekben visszatéríti

II. Főbb változások – egyéb okból - „póthatáridő” az európai szabadalom fordításának benyújtására (Szt. 84/H. §): -- 3+3 hónap, pótdíj mellett; -- a PCT-ügyek (Szt. 84/S. §) mintájára; -- pótdíj: 19/2005. (IV. 12.) GKM r. módosításával - a hivatásos képviselőket érintő változtatások: általános meghatalmazás: a képviseleti meghatalmazás olyan általános meghatalmazás is lehet, amelynek alapján a képviselő eljárhat az MSZH hatáskörébe tartozó valamennyi szabadalmi ügyben, amelyben a meghatalmazó félként vesz részt [Szt. 51. § (2) bek.] - a hivatásos képviselőket érintő változtatások: iroda, társaság meghatalmazását – bármely olyan személy meghatalmazásának kell tekinteni, aki igazolja, hogy az iroda vagy a társaság keretében működik [Szt. 51. § (2) bek.]

II. Főbb változások – egyéb okból a hivatásos képviselőket érintő változtatások: a szabadalmi ügyvivőnek, ügyvédnek, szabadalmi ügyvivői irodának, szabadalmi ügyvivői társaságnak vagy ügyvédi irodának – akár belföldön, akár külföldön – adott meghatalmazás érvényességéhez elegendő, ha azt a meghatalmazó aláírta [Szt. 51. § (2) bek. és 94. § (2) bek. (!)] közösségi növényfajta-oltalom: illeszkedési szabályok (továbbítás, felélesztés) -- CPVO AB: MSZH is átvevő hivatal – továbbítás szabályai (Szt. 115/A. §) -- kizárt a párhuzamos oltalom: a „nyugvó” nemzeti oltalom után nem kell fenntartási díjat fizetni, kérhető viszont a felélesztése, ha „túléli” a közösségit, három hónapon belül, de csak „előre fizetve”; ha nem kérik a felélesztést, a nemzeti oltalom is megszűnik [Szt. 114. § (2) bek., 115/B. §]

II. Főbb változások – egyéb okból a 2003. évi CII. törvény 107. §-a (2) bekezdésének hatályon kívül helyezése -- védjegyjogi átmeneti szabályok -- Gödölle István tanulmánya nyomán