A Magyar Államkincstár megyei igazgatóságai által, a támogató szolgáltatásoknál végzett helyszíni ellenőrzések tapasztalatai Előadó: Imre Ildikó humánszolgáltatási referens, közigazgatási tanácsadó Magyar Államkincstár Önkormányzati Főosztály Humánszolgáltatások Osztálya Tel: (36-1)327-3449 E-mail: imre.ildiko@allamkincstar.gov.hu 2012. 12. 07.

Jogszabályi felhatalmazás A támogató szolgáltatás és a közösségi ellátások finanszírozásának rendjéről szóló 191/2008. (VII. 30.) Korm. rendelet (Tkr.) 18. § (1) bekezdése szerint: „Az elszámolás szabályszerűségét a szolgáltató székhelye, telephelye szerint illetékes igazgatóság évente legalább egy alkalommal a szolgáltató székhelyén, telephelyén illetve szükség szerint a fenntartó székhelye szerint illetékes igazgatóság a fenntartó székhelyén ellenőrzi. … Az ellenőrzés kiterjed az elszámolás alapját képező tényleges feladatmutatók megállapításának szabályszerűségére, továbbá a felhasználás jogszerűségének vizsgálatára.”

Az Igazgatóságok az ellenőrzést a Kincstár belső eljárásrendje, útmutatója (Hálózatirányítási elnökhelyettesi utasítás) alapján végzik: Jogok és kötelezettségek a helyszíni ellenőrzés során; Az ellenőrzések tervezése Felkészülés az ellenőrzésre Ellenőrzési program Megbízólevél Értesítés A helyszíni ellenőrzés végrehajtása Helyszíni ellenőrzés szempontja Az ellenőrzés megállapításának bizonyítása A z ellenőrzés megállapításai alapján teendő intézkedések Teljességi nyilatkozat Jegyzőkönyv, részjegyzőkönyv tanúsítvány Ellenőrzések nyilvántartása Beszámoló a helyszíni ellenőrzésekről Helyszíni ellenőrzés szempontrendszere Valamennyi szolgáltatás esetében Szolgáltatásonként

Általános ellenőrzési dokumentumok: a működési engedély kiadásáról szóló, jogerősítő záradékkal ellátott határozat(ok); a működést engedélyező szerv helyszíni ellenőrzéséről készült jegyzőkönyv; finanszírozási szerződés, módosító finanszírozási szerződés; a folyósító és az ellenőrző Igazgatóság belső nyilvántartásai, dokumentumai (az elszámolás adatlapjai, egyéb nyilvántartások); a feladatmutatókhoz kapcsolódó fenntartói dokumentumok, nyilvántartások; főkönyvi kivonatok, számlák, kiadási pénztárbizonylatok és bankszámlakivonatok;

Általános ellenőrzési feladatok: Az ellenőrzés alá vont időszakban rendelkezett-e jogerős működési engedéllyel? Nem teljes évben működő, illetve finanszírozási szerződéssel nem teljes évre rendelkező szolgáltató esetén az elszámoláskor a fenntartó helyesen számolta-e ki az őt időarányosan megillető támogatás összegét? A teljes évben működő, illetve finanszírozási szerződéssel teljes évben rendelkező szolgáltató esetén az elszámoláskor a fenntartó helyesen számolta-e ki az őt megillető támogatás összegét? Csak a Szoc.tv., Tkr. hatálya alá tartozó személyek tekintetében vették-e igénybe a támogatást?

A szolgáltató csak a finanszírozási szerződésben szereplő ellátási területen élőket vette-e figyelembe az elszámolás alapjául szolgáló feladatmutató meghatározásánál (a 9/1999. (XI. 24.) SzCsM rendelet 3/A. § (1) bekezdésben foglaltakat figyelembe kell venni)? 9/1999. (XI. 24.) SzCsM rendelet3/A. § (1) Hajléktalan személyek ellátását biztosító szolgáltatások, a közösségi ellátások, a támogató szolgáltatás és a nappali ellátás esetén az a személy is ellátható, aki a szolgáltató vagy intézmény külön jogszabályban meghatározott ellátási területén tartózkodik, de ott nem rendelkezik bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel.

A fenntartó átadta-e a támogatás teljes összegét a szolgáltatónak? A működési támogatás felhasználásának vizsgálata a számviteli nyilvántartások, számlák és kiadási pénztárbizonylatok alapján: A működési támogatás felhasználását elkülönítetten tartják-e nyilván? A finanszírozási szerződésben szereplő szolgáltatásra fordították-e a működési támogatást? A működési támogatás teljes összegét felhasználták-e? (Nem köteles a fenntartó a teljes összeget adott évben elkölteni, megszűnés esetén azonban a fel nem használt támogatást vissza kell fizetnie.) A működési támogatást működési és fenntartási célokra (személyi juttatások, munkaadókat terhelő járulékok, dologi kiadások, egyéb működési célú kiadások) használták-e fel? (Beruházás, felújítás nem vehető figyelembe, kivéve, ha a finanszírozási szerződés tartalmazza, hogy a működési támogatásból meghatározott összeg felhalmozási kiadásra fordítható. Kivételt képeznek továbbá a támogató szolgáltatások többlettámogatásai, melynek legalább 50 %-át köteles a fenntartó a szolgáltatás fejlesztésére fordítani (Tkr. 22. § (5) bekezdés_2009-2011). A számlák ellenőrzése (szúrópróbaszerűen is történhet) A korábbi évben, években fel nem használt összeg felhasználásának jogszerűségét a 2011. évi, illetve megszűnt szerződés esetén a megszűnést követő helyszíni ellenőrzéskor vizsgálni kell. A többlettámogatásban részesülő fenntartó a többlettámogatás legalább 50 %-át a szolgáltatás fejlesztésére fordította-e?

Az ellenőrzés dokumentumai (az általános ellenőrzési dokumentumokon túl) támogató szolgáltatás esetén: Nyilvántartás a támogató szolgáltatásban részesülő személyekről; A Szoc.tv. 94/B. §, illetve 94/D. § (2011. január 1-jétől 94/C. §) szerinti írásbeli megállapodás a szolgáltató fenntartója vagy az általa megbízott személy és az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője között; 2010. január 1-jétől alapszolgáltatást igénylő személy nyilatkozata, hogy igénybe vesz-e más szolgáltatónál, intézménynél valamilyen alapszolgáltatást (9/1999. SzCsM rendelet 18.§); Gondozási napló; A súlyos fogyatékosságot igazoló dokumentumok (határozat vagy igazolás a fogyatékossági támogatás, a vakok személyi járadéka, a magasabb összegű családi pótlék (5/2003. ESzCsM rendelet szerint) megállapításáról vagy folyósításáról, vagy az ellátás megállapításának alapjául szolgáló, a fogyatékosság fennállását igazoló szakvélemény);

Halmozott fogyatékosságot, autizmust igazoló dokumentumok; Nyilatkozat szociális rászorultság megállapításáról; Egyéni gondozási terv személyi segítésben részesülők esetében; Havi összesítő adatlap személyi segítés idejéről; Menetlevelek; Szállítási adatfelvételi lap; Szállítási elszámoló adatlap; Havi nyilvántartás a tényleges feladatmutató számításáról.

Ellenőrzési feladat (az általános ellenőrzési feladatokon túl): Megfelelő tartalommal vezetik-e a nyilvántartást a támogató szolgáltatásban részesülő személyekről? A megállapodás meglétének vizsgálata a szolgáltató fenntartója vagy az általa megbízott személy és az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője között. 2010. január 1-jétől alapszolgáltatást igénylő személy az ellátás kérelmezésekor írásban nyilatkozott-e arról, hogy igénybe vesz-e más szolgáltatónál, intézménynél valamilyen alapszolgáltatást? Az ellátottak rendelkeznek-e a szociális rászorultságot igazoló szakvéleménnyel, fogyatékossági támogatást, vakok személyi járadékát, illetve magasabb összegű családi pótlékot megállapító, illetve folyósítását igazoló határozattal vagy más okirattal? Az Szoc.tv. 65/C. § (7) bekezdése alapján, ha a szakvélemény a következő felülvizsgálat (ellenőrző vizsgálat) időpontját, illetve az állapot fennállásának várható idejét tartalmazza, a jogosultság eddig az időpontig áll fenn? Ha a szolgáltatást igénylő a kérelem benyújtásakor nem rendelkezett a szociális rászorultságot igazoló irattal, az intézményvezető döntése alapján legfeljebb 60 napig a szociálisan rászorultakra vonatkozó szabályok szerint biztosították-e a szolgáltatást?

A 9/1999. SzCsM rendelet 22. § (6) bekezdése alapján, ha az igénybe vevő a kérelem benyújtásától számított 60 napon belül nem csatolja a szociális rászorultságát igazoló iratot, rá a kérelem benyújtására visszamenő hatállyal a szociálisan nem rászorult személyekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Ez alapján vizsgálandó, hogy a támogatás szempontjából figyelembe vehető ellátotti létszám meghatározásakor figyelmen kívül hagyták-e? A tényleges feladatmutató meghatározásakor a szolgálat csak a súlyosan fogyatékos személyek részére nyújtott személyi segítést és szállítói szolgáltatást vette-e figyelembe? A feladatmutató számításánál csak a Megállapodással „lefedett” időszakban nyújtott ellátást vették-e figyelembe; A halmozott fogyatékos vagy autista ellátottak rendelkeznek-e a fogyatékosság fennállását igazoló dokumentumokkal?

A gondozásra fordított idő megállapítható-e a gondozási naplóból? Az ellátottak, vagy törvényes képviselőjük minden esetben igazolták-e aláírásukkal a személyi segítés igénybevételét? A feladatmutató számításánál csak a halmozottan fogyatékosok és autisták ellátása kapcsán számoltak-e 40 perccel egy feladatmutatót? A szociálisan rászorult személyek – a halmozott fogyatékossága vagy autizmusa miatt szociális rászorult személyek kivételével – segítésével töltött 1 órát számították-e egy feladategységnek az elszámolás során? Az elszámolásban csak a finanszírozási szerződésben szereplő gépjárművel teljesített szállítási szolgáltatást vették-e figyelembe? Személyi szállítás esetén az indulás vagy érkezés helyszíne a szolgálat ellátási területén található-e? A szállítási elszámoló adatlapon aláírásával minden esetben igazolták-e a szállítást az ellátottak vagy a megállapodást aláíró személy vagy a megállapodás mellékletében megnevezett személy?

Ha a szállításhoz kísérőt is igénybevett az ellátott, a szállítás időtartamát egyidejűleg személyi segítésként csak abban az esetben számolták-e el, ha az ellátott rendelkezett a 29/1993. (II. 17) Korm. rendelet 14/A. § (6) bekezdésében előírt pszichiáter vagy neurológus szakorvos igazolásával arról, hogy a szállítása csak állandó felügyelet mellett biztosítható? A szociálisan rászorult személyek szállítása közben megtett 5 kilométert számították-e egy feladategységnek az elszámolás során? Személyi szállítás esetén a menetlevelek alátámasztják-e a szállításra elszámolt kilométert? Szállításnál nem vették-e figyelembe azt a kilométert, mikor a gépkocsi üresen közlekedett? Ha egy időben egyszerre több ellátott is utazott a gépkocsiban, abban az esetben nem halmozták-e a megtett hasznos kilométert az elszámolásnál? A szolgálat 1200 feladategységet, nem egész évben történő támogatás esetén ennek időarányos részét személyi segítéssel teljesítette-e? Ha a szolgálat nem teljesítette személyi segítésből az 1200 feladategységet, nem egész évben történő támogatás esetén annak időarányos részét, akkor ahány feladategységgel kevesebbet teljesített, annyival kevesebb szállítási szolgáltatással teljesített feladatmutatót vett-e figyelembe az elszámolás során? A fenntartó teljesítette-e a kötelezően teljesítendő, illetve a vállalt feladatmutatót?

A támogatás felhasználás ellenőrzése során feltárt főbb hiányosságok könyvelési hibák nem a szolgálat gépjárművének javítási, karbantartási vagy fenntartási költsége; nem a szolgálat által üzemeltetett gépjármű típusnak megfelelő alkatrészek; nem rendelkezett gázolajat fogyasztó gépjárművel és gázolaj felhasználást számolt el; más pályázat vonatkozásában elszámolt költség

Feladatmutató számításával összefüggő hiányosságok nem rendelkezett minden ellátott megállapodással; nem volt aláírva a megállapodás az ellátott, vagy a fenntartó (megbízott) részéről; az ellátás nem a megállapodással lefedett időszakban történt; nem került bemutatásra a halmozott fogyatékosságot igazoló dokumentum nem a fogyatékosság típusának megfelelően számolták el a személyi segítésre fordított időt; az ellátott nem rendelkezett szociális rászorultságot igazoló dokumentumokkal;

szociális rászorultságot igazoló dokumentum lejárata ; egy ellátott ugyanabban az időpontban több személyi segítő gondozási naplójában is szerepelt, egy gondozó két ellátottnál ugyanazon időben szerepelt gondozóként; a menetlevelek nem támasztották alá a szállításra elszámolt kiló métert; az ellátott nem igazolta aláírásával az ellátást; számítási, összegzési hibák; nem minden ellátottal kapcsolatos gondozási, szállítási tevékenységet tüntettek fel az elszámolásban;

Feladatmutató megalapozottságával kapcsolatos tapasztalatok Általános tapasztalat: jellemzően a helyszíni ellenőrzés során megállapított feladatmutatót jelentősen meghaladja a támogatási szerződés szerinti feladatmutatót. Az ellenőrzés során megállapított eltéréseknek nincs kihatása a támogatás összegére.

Köszönöm a figyelmet