A munkajogi jogforrások rendszere és sajátosságai Munkajogi előadás 2007. Szeptember 18. Dr. Czuglerné dr. Ivány Judit

Bevezetés Munkajogi jogforrás =honnan ismerhetőek meg a munkaviszony tartalmát jelentő jogok és kötelezettségek =kik és milyen szinten szabályozhatják a munkaviszonyokat =kikre alkalmazhatóak a munkajog szabályai? =a szabályozás módja, formája. A munkajogi jogforrásokat meghatározza a munkaviszonyok nagy társadalmi jelentősége,s az, hogy a munkajogi szabályok sok esetben az állampolgárok nagy számára érvényes alkotmányos alapjogot foglalnak magukban (pl. egyenlő munkáért egyenlő bér elve, a szervezkedés szabadságának joga, sztrájkhoz való jog, férfiak és nők egyenjogúsága, pihenéshez való jog, testi és lelki egészséghez való jog, emberi méltósághoz való jog, munkához való jog, stb.)

A munkajogi szabályozás jellemző vonásai A jogforrások osztályozása (belső-külső, általános-különös,”kemény” jog-”puha”jog) A szabályozás szintje. A szabályozás egysége – megosztottsága. Közjogi jogforrások. A munkajogi jogalkotási folyamat sajátosságai – a szociális partnerek szerepe a szabályozásban.

A jogforrások osztályozása I. Külső és belső jogforrások 1.) Külső jogforrások = nemzetközi, európai munkajog, valamint az EU munkajoga Az alapvető munkavállalói jogok emberi jogok. a) Nemzetközi jogforrások: Egyesült Nemzetek Szervezete: Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezménye, Gazdasági és Szociális Jogok Nemzetközi Egyezménye, egyéb nemzetközi egyezmények (nők, gyermekek jogai) Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO):egyezmények (és ajánlások) – nemzetközi minimumstandardok (alapvető jogok, prioritások és szakmai szabályok)

Külső jogforrások II. b) Európai jogforrások (Európa Tanács) Emberi Jogok Európai Egyezménye (11.§) Európai Szociális Karta Európai Társadalombiztosítási Kódex A nemzetközi és az európai munkajog jogforrásai ratifikálás és a hazai jogba való átültetés után válnak a magyar munkajog részévé.

Külső jogforrások III. Az Európai Unió Munkajoga Római Egyezmény Rendeletek (pl. egészség és biztonságra vonatkozó) Irányelvek Bírósági döntések ajánlások „puha jog” Főbb területei: - munkavállalók szabad mozgása hátrányos megkülönböztetés tilalma Vállalatok krízishelyzete (csoportos létszámleépítés, vállalatok átruházása) Részmunkaidő, határozott idejű munkaviszony, távmunka Szülői szabadság Munkavállalók egészsége és testi épsége (munkaidő, stressz, fiatal munkavállalók védelme) Munkahelyi erőszak Munkavállalók tájékoztatáshoz való joga és a munkavállalók képviselőinek információs és konzultációs joga Kiküldött munkavállalók

Külső és belső jogforrások IV. 2.) Belső jogforrások (hazai) - Alkotmány: a munkajog alapelvei Munkaviszonyra vonatkozó szabályok (jogszabályok és kollektív szerződés) Közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabályok

Általános és különös jogforrások (belső) A munkaviszonyra vonatkozó szabályok lehetnek általános (más jogviszonyokra is jellemző) jogforrások = jogszabályok, valamint csak a munkaviszonyra jellemző különös jogforrások, ún. kollektív szerződések (a munkaviszonyban és a közalkalmazotti jogviszonyban). A közszolgálati jogviszonyban nem lehet kollektív szerződést kötni. Jogszabály: magas szintű, minden munkaviszonyra kiterjedő szabályozás Kollektív szerződés: az általánostól eltérő, egy-egy munkahelyre, szakmára, munkavállalói rétegre, ágazatra, alágazatra vonatkozó speciális szabályozás.

Kemény és puha jog Út tendencia a munkajogban (különösen az európai munkajogban) az ún. puha jog megjelenése és térhódítása. Kemény jog: jogszabály, kollektív szerződés – jogi úton kikényszeríthetőek. Puha jog: a jogilag nem kötelező, bíróság előtt ki nem kényszeríthető „jogforrások”, politikai dekrétumok (pl. EU Alapjogi Karta) - a „szabályozás” új formái. (Pl. a szociális partnerek által kötött, illetve elfogadott keret-megállapodások, ajánlások, viselkedési szabályok, etikai kódexek, iránymutatások,stb.)

A szabályozás szintje A munkaviszonyok nagy társadalmi jelentősége indokolja, hogy a munkaviszonnyal összefüggő kérdéseket törvény szabályozza. Más jogszabály pedig csak kivételesen rendelkezhet munkaviszonnyal összefüggő kérdésekről, törvény felhatalmazása alpján. At Alkotmány 3. § és 4. §-a törvényben rendeli szabályozni: - A munkaviszony és a munkavédelem alapvető kérdéseit a társadalmi szervezetek és az érdekképviseleti szervek jogállását, valamint az egyesülési és gyülekezési jogot.

A szabályozás egysége és megosztottsága A rendszerváltást követő jogalkotás megbontotta a munkajogi szabályozás korábbi, egy Munka Törvénykönyvén alapuló egységes szabályozást. 1992 óta: három külön törvény tartalmazza a munkajog szabályozási körébe tartozó jogviszonyokat: Versenyszféra – 1992. évi XXII. törvény („A Munka Törvénykönyve – Mt.) Közigazgatás – 1992.évi XXIII. törvény a köztisztviselők jogállásáról (Ktv.) – közszolgálati jogviszony Közalkalmazottak – 1992. évi XXXIII. Törvény a közalkalmazottak jogállásáról (Kjt). Egyéb, a munkaviszonyt érintő külön törvények: pl. munkavédelem, sztrájktörvény, szolgálati jogviszonyok, bírói, ügyészi jogviszonyok)

A három törvény egymáshoz való viszonya Munka Törvénykönyve: az általános szabály Közalkalmazotti törvény: csak a jogviszony sajátosságaira jellemző eltéréseket szabályozza, egyebekben az Mt. szabályai az irányadóak a közalkalmazotti jogviszonyokban is. A köztisztviselői törvény átfogóan szabályozza a közszolgálati jogviszonyt, az Mt. egyes szabályait csak akkor kell alkalmazni, ha ezt a törvény kifejezetten előírja. A munkavégzési viszonyok differenciált szabályozásának alapja: a munkáltatók eltérő pozíciója és nem az eltérő tevékenységük.

A differenciált szabályozás jellemzői és indokai I. Versenyszféra: a szabályozás alapvetően diszpozitív, tág teret enged az egyéni és kollektív alanyok megállapodásának. Az Mt. kógens (eltérését nem engedő) szabályokkal csak a munkaviszony garanciális tartalmi elemeit határozza meg, ún. minimális követelményeket állapít meg (pl. munkaidő maximális mértéke, szabadság minimális mértéke, legalacsonyabb munkabér, stb.) A versenyszférát az ún. munkaviszonyra vonatkozó szabályok szabályozzák.

A differenciált szabályozás jellemzői és indokai II. Közszolgálat: csak jogszabályok szabályozzák a jogviszonyt, kollektív szerződést nem lehet kötni, s az egyéni megállapodásnak is kicsi a lehetősége. Jellemzője tehát a kógens szabályozás. Önálló gazdálkodási tevékenységet egyáltalán nem folytathatnak, így saját bevételük nincs, a költségvetés finanszírozza a működésüket. Oka: - a munkáltató nem a saját vagyonával rendelkezik - a munkáltató cselekvését behatárolja a költségvetési törvény - a munkáltató államhatalmi vagy helyi igazgatási feladatokat lát el, ezért a közszolgáltatás nem lehet munkáltatónként eltérő - a legfontosabb a közérdek szolgálata Következmény: a köztisztviselőkre vonatkozó szabály szigorúbb követelményeket támaszt (pl. fegyelmi felelősség, szigorúbb képesítési előfeltételek), ezzel szemben ugyanakkor garantált előmeneteli rendszert biztosít és a jogviszony viszonylagos stabilitást nyújt. (változások)

A differenciált szabályozás jellemzői és indokai III. Közalkalmazottak: közfeladatot látnak el (pl. közoktatás, egészségügy, közművelődés).A munkáltatók alapvetően az állami költségvetésből gazdálkodnak, de – szűk körben – lehetnek saját bevételeik is. A rájuk vonatkozó szabályozás – a közfeladat elvégzése érdekében – alapvetően kógens, de lehetőség van kollektív szerződés kötésére is, de a kollektív szerződés nem lehet ellentétes a törvénnyel. A törvényi kötöttséget „enyhíti”: garantált illetmény-előmeneteli rendszer, s korlátozott munkáltatói felmentési lehetőség. A közalkalmazotti jogviszonyt az ún. közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabályok szabályok szabályozzák.

Munkaviszonyra vonatkozó szabályok (Mt 13.§) Két csoportja: Jogszabályok: törvény és törvény felhatalmazása alapján egyéb jogszabály (kormányrendelet, miniszteri rendelet) Kollektív szerződés. A jogszabályok és a kollektív szerződés viszonya: Kollektív szerződés a munkaviszonyra vonatkozó bármely kérdést rendezhet, de jogszabállyal ellentétes nem lehet – az alább szabályozott eseteket kivéve. Kollektív szerződés az Mt. harmadik részében (A munkaviszony) meghatározott szabályoktól – ha a törvény másként nem rendelkezik (kógens rendelkezések) – eltérhet. Ennek feltétele, hogy a munkavállalóra kedvezőbb feltételt állapít meg (egyírányú diszpozitivitás).

Közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabályok Jogszabályok: kormányrendelet Miniszteri rendelet Kollektív szerződés Közalkalmazotti szabályzat A kollektív szerződés és a közalkalmazotti szerződés nem lehet jogszabállyal ellentétes.

A kollektív szerződés jogi természete A munkáltató és a szakszervezetek kötik meg – megállapodás Normatív: hatálya a munkaviszonyt érintő kérdésekben az adott munkáltatónál dolgozó minden munkavállalóra kiterjed (nemcsak a koll. szerződést kötő szakszervezetek tagjaira) A kollektív szerződés rendelkezései bíróság előtt kikényszeríthetőek.

A munkajogi jogalkotás sajátosságai Sajátosság: a szociális partnerek (munkáltatói szervezetek és szakszervezetek) részvétele a munkaviszonyt érintő kérdések szabályozásában 1.) Jogalkotási törvény: az érdekelt társadalmi szervezetek és érdek-képviseleti szervek a Kormány elé terjesztendő jogszabálytervezetről véleményt nyilvánítanak A miniszteri rendelet tervezetét meg kell küldeni véleményezésre a szabályozsában érdekelt miniszternek, társadalmi szervezetnek és érdek-képviseleti szervnek. A társadalmi szervezet vagy érdek- képviseleti szervezet törvény kezdeményezését javasolhatja a Kormánynak, amel

A munkajogi jogalkotás sajátosságai Munka Törvénykönyve: Országos Érdekegyeztető Tanácsban a Kormány egyeztet az országos szintű szociális partnerekkel, megállapodik a minimálbérről, az OÉT-ben létrejött megállapodást – az OÉT javaslatára – a gazdasági miniszter jogszabályban kihirdetheti Ágazati Párbeszéd Bizottságok: véleményezési jog

Az Alkotmánybíróság álláspontja (közjogi érvénytelenség) Az az eljárási mulasztás, amelynek során a jogszabály-előkészítéskor a jogalkotó az érintett érdek-képviseleti szervtől nem szerzi be a jogszabály tervezetével kapcsolatos véleményt – önmagában nem teszi alkotmányellenessé a meghozott jogszabályt. A jogalkotás, mint közhatalmi tevékenység – nem tehető függővé a közhatalmi jogosítványokkal nem rendelkező szakszervezetek állásfoglalásaitól.

Közjogi jogforrások Munkaügyi ellenőrzési törvény Szabálysértési törvény Btk Egyéb jogforrások: egyesülési jogról szóló törvény