„Természettől fogva inkább fegyelmezetlenek vagyunk, mint rendszeretők.” (Arisztotelész) „Mindenki bölcsebb, ha mások baját kell megítélni, mintha a saját ügyét.” (Euripidész) „A törvényt megszegik, de törvény nélkül nincs élet!” (Thomas Mann) Filozófiai gondolatok a szabálytudatról

93/2009. (IV. 24.) Korm. rendelet a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet módosításáról szeptemberCsillag Ferenc szeptember Csillag Ferenc

Néhány magyarázat: Jelöli a rendelet hivatkozási helyét vagy egy címet. (piros szín) Jelöli a pontos jogszöveg megfogalmazását. (Nem mindenütt alkalmaztam az idézőjelet!) (kék szín) Jelöli a saját véleményt, magyarázatot, amire figyelni szükséges, továbbgondolásra érdemes. (zöld szín) A most elemzett kormányrendelet együtt használandó a A most elemzett kormányrendelet együtt használandó a 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelettel, sok helyen nincs változás.

Kritikai megjegyzés: Nem készült el a végrehajtási utasítás, (nem is szándékozik a jogalkotó ezt megtenni). Ezért folyamatosan várhatók értelmezési dilemmák, kételyek.

Alapja és felhatalmazási helye: a évi LXXIX. törvény 94. (közoktatási tv.) 1. § „(2) A nevelési-oktatási intézmény vezetője az (1) bekezdésben meghatározott feladatok végrehajtására, a nevelési program, a pedagógiai program, az intézményi minőségirányítási program és - amennyiben a fenntartó működteti - a munkaerő-gazdálkodási rendszer részeként elkészített munkaerő-gazdálkodási tervben foglaltak figyelembevételével középtávú, öt évre szóló (a továbbiakban: továbbképzési időszakra) továbbképzési programot készít. (…)”

Hogyan értelmezendő? Az intézmény vezetőjének jelent feladatot, új továbbképzési programot kell alkosson. (Megalkotása: március 15-ig, életbe léptetése: szeptember 1.), elfogadja a nevelőtestület. A korábbi elemek átvehetők, de a dokumentum új!) Új fogalom: munkaerő-gazdálkodási terv. Fenntartó függő. (Korábban volt, az idők során elkopott. Ez is a vezető tervező tevékenységét erősíti.)

Fenntartóra vonatkozó szabály: •„(8) A fenntartó a közoktatásról szóló törvény 102. §-a (2) bekezdés d) pontja alapján ellenőrzi •a) a továbbképzési program és a beiskolázási terv, valamint a nevelési program, a pedagógiai program, illetve az intézményi minőségirányítási program összhangját,” ↓

↓ Ebből következően újra kell alkotni a felsorolt intézményi dokumentumokat. → (Intézmény kezdeményezi, majd a fenntartó jóváhagyja. Várható hatás: feladatnövekedés!) „b) a továbbképzési program és a beiskolázási terv törvényességét, beleértve a költségvetés terhére vonatkozó kötelezettségvállalás szabályainak megtartását.” A költségvetési szabályok tervezhetősége. (Felmerül a tanulmányi szerződés kérdése. Előny – hátrány.)

Fenntartóra vonatkozó szabály: (2.) •„(10) A nevelési-oktatási intézmény nevelőtestülete az új továbbképzési program elkészítése előtt értékeli az előző továbbképzési időszakot, a továbbképzési programjának időarányos végrehajtását. Az értékelést megküldi a fenntartónak.” •→ Rendszeres – éves – feladat. (márc. 15-ig) az intézménynél, ám feladatot jelent a fenntartónak is.

„(3) Ha a pedagógus a nevelő és oktató munkáját több, mint hét éve ugyanazzal az iskolai végzettséggel és szakképzettséggel látja el, az e rendelet 16. §-ának (4) bekezdésében és 17. §-ában meghatározott kedvezményekre, juttatásokra akkor tarthat igényt, ha olyan továbbképzésben vesz részt, amely hozzájárul az adott pedagógus szakképzettséghez kapcsolódó alapképzésben megszerzett ismeretek és jártasság megújításához, kiegészítéséhez (a továbbiakban: szakmai megújító képzés). ↓

E rendelkezést alkalmazni kell akkor is, ha a szakmai megújító képzésben való részvétel óta legalább tíz év eltelt. A kedvezmények, támogatások igénybe vehetők a szakmai megújító képzés teljesítése utáni továbbképzésben való részvétel esetén. E bekezdésben foglaltakat alkalmazni kell akkor is, ha a pedagógus teljesítményértékelése alapján a munkáltató szükségesnek tartja, hogy az érintett pedagógus szakmai megújító képzésben vegyen részt.” Szűkítő jellegű, tehát nem minden támo- gatható! (virágkötő tanfolyam)

Többlet feladatként kezelendő: •A meghirdetendő továbbképzési forma. Ki jogosult a képzésre? Milyen formában valósul meg. (Ma nagyobb a kínálat, mint az igény.) •Figyelem: „pedagógus teljesítményérté- kelése” – itt csatolja vissza az intézményi minőségirányítási rendszerben megfogalma- zottakat.

Hivatkozott jogszabály: 4) A költségvetés által biztosított hozzájárulás felhasználható a) a távollévő helyettesítéséhez szükséges költségek fedezéséhez, beleértve a (3) bekezdésben meghatározott kiadásokat, b) a szakvizsgára történő felkészítésben, beleértve a közoktatásról szóló törvény 128. §- ának (8) bekezdése alapján a szakvizsgával egyenértékű végzettség, tudományos fokozat, doktori cím megszerzésére történő felkészülést,

és az e rendelet 5. §-ában felsorolt továbbképzésben való részvétel díja és költsége (utazás, szállás, étkezés, könyv, könyvtári beiratkozás és használat díja stb.) kifizetésének munkáltatói támogatásához, c) a b) pont szerinti továbbképzést teljesítők anyagi elismeréséhez, d) a 4. § (3) bekezdésében meghatározott továbbképzésben való részvétel díja és költsége (utazás, szállás, étkezés, könyv, könyvtári beiratkozás és használat díja stb.) kifizetésének munkáltatói támogatásához.

A költségek vállalása: Mindezeket a tanulmányi szerződésben cél- szerű rögzíteni. Szűkülő keretek között jelenleg a c) pontban foglaltak nem biztos, hogy reálisak. c) a b) pont szerinti továbbképzést teljesítők anyagi elismeréséhez,

17.§ (1.) (A 277/1997. sz. korm. rend.) „A finanszírozási alprogram összeállításánál - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - a 16. § (4) bekezdésében az előbb lévő pontban meghatározott feladat teljesítéséhez szükséges fedezet biztosítása után lehet a sorrendben következő feladatra fedezetet biztosítani. A finanszírozási alprogramban meg kell határozni - a 16. § (4) bekezdésben, valamint az e §- ban meghatározottak figyelembevételével - a helyettesítési feladatok megoldása után fennmaradó összeg felosztásának elvét, az egy pedagógusra jutó hozzájárulás legkisebb összege meghatározásának szabályait.

Az ily módon megállapításra kerülő összegre a beiskolázási tervben szereplő és a továbbképzésben részt vevő, a meghatározott feltételeknek megfelelő pedagógus jogosulttá válik. •2) A központi költségvetés által biztosított hozzájárulás terhére - a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel - a részvételi díj kifizetéséhez való hozzájárulás nem lehet több a díj nyolcvan százalékánál.” •Majd tovább (3) – (8) pontok.

A Rendelet 2. § új eleme: (4) A közoktatási intézmény vezetője az e rendelet 16. §-ának (4) bekezdésében és 17. §- ában meghatározott kedvezményekre, juttatásokra akkor tarthat igényt, ha olyan továbbképzésben vesz részt, amely hozzájárul a vezetői ismeretek megszerzéséhez, a vezetői jártasságok elsajátításához (a továbbiakban: vezetőképzés). A kedvezmények, támogatások igénybe vehetők a vezetőképzés teljesítése utáni továbbképzésben való részvétel esetén.”

Magyarázat: A Ktv-ben megjelenő, a vezetőképzés szükségességét magában foglaló szabály, itt új elemmel egészül ki: „hozzájárul a vezetői ismeretek megszerzéséhez, a vezetői jártasságok elsajátításához …” A vezető részére is biztosítani kell a szakmai ismeretek bővítését, finanszírozási keret felhasználható. Már most prognosztizálható a kis intézmények finanszírozási gondja; „elviszi a vezető a pénzünk!” – hallani már ma is.

3. § - szövegpontosítás: „5. § (1) A hétévenkénti továbbképzés - egy vagy több továbbképzés keretében - legalább százhúsz tanórai foglalkozáson való részvétellel és az előírt tanulmányi követelmények teljesítésével valósul meg. E rendelkezések alkalmazásában a tanórai foglalkozások időtartama negyvenöt perc.” A rendeletalkotó itt rendezi a 120 óra fogalmát! Hiányok voltak! (Akkreditációs Testület nem ellenőrzött.)

A pedagógus továbbképzésre vonat- kozó további szabályozás: (1.) 2) A hétévenkénti továbbképzés - az (1) bekezdésben meghatározottakon kívül - teljesíthető a)a következő, bármelyik további szakképzettség vagy szakképesítés körébe tartozó aa)-tól -ah)-ig → igen széles skála. (Új diploma, vagy az OKJ szereplő emelt szintű vagy felsőfokú szakképesítés.)

A pedagógus továbbképzésre vonat- kozó további szabályozás: (1.) b) a következő, bármelyik továbbképzésen ba)-tól – bd)-ig → nemzetközi jellegű képzések. c) az Új Magyarország Fejlesztési Terv Társadalmi Megújulás Operatív Programban (a továbbiakban: Új Magyarország Fejlesztési Terv) részt vevő intézményekben szervezett továbbképzések során szerzett tapasztalatok.

(szakmai ankétok, fórumok, pedagógiai napok, bemutató órák keretében történő) átadásával, a pedagógiai gyakorlat tapasztalatainak elemzésével, a bevált eljárások megismertetését szolgáló komplex, gyakorlati tapasztalatcsere útján, amennyiben az Új Magyarország Fejlesztési Terv programjában részt vevő, a tapasztalatokat átadó (referencia) közoktatási intézmény és a tapasztalatokat átvevő (innovatív) közoktatási intézmény pedagógusai közösen szervezik meg a továbbképzést, és azon az innovatív közoktatási intézmény pedagógusainak legalább hetven százaléka részt vesz.

A rendelet 3. § (4.) pontja visszautal: A (2) bekezdés b) pontjában felsoroltakon való részvétellel akkor lehet teljesíteni a továbbképzés követelményeit, ha a munkáltató az elvégzést tanúsító okirat vagy a képzési program és a résztvevő írásbeli beszámolója alapján a továbbképzést elfogadja, feltéve, ha annak ideje legalább öt hét. Ha a továbbképzés ideje nem éri el az öt hetet, a részvételi időt naponként hat tanórai foglalkozásként kell beszámítani a hétévenkénti továbbképzés teljesítésébe.

Kritikai észrevétel: Nagy fegyelmet vár el a vezetőtől, ugyanis olyan képzéseket fogad(hat) el, amelyekről kevés információval rendelkezik. Felelősséget vár el a résztvevőtől is: mit profitál, hogyan teszi azt közkinccsé, hasznosíthatja-e egy oktatási intézmény stb. A beszámoló szükségessége, minősége. Bizalmat feltételez munkáltató és munkavállaló között. (?)

A pedagógus továbbképzésre vonat- kozó további szabályozás: (2.) •(3) Az (1) bekezdésben foglalt hétévenkénti továbbképzés legfeljebb huszonöt százaléka teljesíthető az e bekezdésben foglaltak útján együttesen: •a) közoktatási kutatást támogató ösztöndíjas programban való részvétellel, •b) gyakornoki felkészítésben szakmai segítőként való részvétellel, •c) nem szervezett, a szakmai felkészültség gyarapítását, képesség fejlesztését célzó tevékenységgel (a továbbiakban: önképzés), amely megvalósulhat mások tapasztalatainak megfigyelésével (óralátogatás) vagy munkaformák, eljárások, technikák, módszerek saját gyakorlatban való kipróbálásával és bemutatásával (bemutató óra),

Kritikai észrevételek: Gyakornoki felkészítésben való részvétel jelenleg nem szabályozott, a felkészítés nem megoldott. (Egy lehetőség a kínálatbővítésre.) „Nem szervezett” kategória – óralátogatások, bemutató órák → nagy felelősséget, pontos adminisztrációt vár el az intézményektől. (Éves munkatervben szerepel: az óralátogatások, majd rendre elmaradnak ezek.)

A pedagógus továbbképzésre vonat- kozó további szabályozás: (3.) d) harminc foglalkozási óránál rövidebb, nem akkreditált képzésben való részvétellel, amennyiben a képzési idő legalább az öt órát eléri, e) a közoktatási intézmény felkérésére szervezett szaktanácsadói tevékenység keretében az érintett nevelőtestület, illetve pedagógusközösség számára nyújtott szaktanácsadáson történő részvétellel, feltéve, hogy az elemző értékelő tevékenység az érintett pedagógusok részvételével történik.

Kritikai észrevétel: Ez utóbbi felelősséget jelent a szaktanácsadó számára is! A foglalkozás dokumentálandó, hiszen a továbbképzés alapját képezi. Feladat önmagunk számára is meghatározni, miként értelmezzük az „elemző, értékelő” tevékenységet. Az elszámoltathatóság kérdése!

A Rendelet 3.§ (8.) (8) Szakmai megújító képzésnek minősülnek - az ag) és ah) pont kivételével - a (2) bekezdésben és a (3) bekezdés a) pontjában felsoroltak. Szakmai megújító képzés lehet a munkakör ellátásához szükséges iskolai végzettséghez és szakképzettséghez kapcsolódó legalább hatvan órás felkészítést biztosító minden olyan képzés, amelyet pedagógusképzést folytató felsőoktatási intézmény szervez, vagy a pedagógusképzést folytató felsőoktatási intézménnyel kötött megállapodás alapján szervezik (8) Szakmai megújító képzésnek minősülnek - az ag) és ah) pont kivételével - a (2) bekezdésben és a (3) bekezdés a) pontjában felsoroltak. Szakmai megújító képzés lehet a munkakör ellátásához szükséges iskolai végzettséghez és szakképzettséghez kapcsolódó legalább hatvan órás felkészítést biztosító minden olyan képzés, amelyet pedagógusképzést folytató felsőoktatási intézmény szervez, vagy a pedagógusképzést folytató felsőoktatási intézménnyel kötött megállapodás alapján szervezik.

Megjegyzés: ag) a nevelő és oktató munkát segítő, az Országos Képzési Jegyzékben szereplő emelt szintű vagy felsőfokú szakképesítés, ah) információ-technológiai eszközök nyújtotta előnyök teljes körű kihasználása érdekében, az informatikai írástudást szolgáló Európai Számítógép-használói Jogosítvány. Más: együttműködés felsőoktatási intézményekkel.

A Rendelet 3.§ (9.) (9) Vezetőképzés a pedagógus-szakvizsgára történő felkészítés, pedagógus-szakvizsga megléte esetén másik olyan pedagógus-szakvizsgára történő felkészítés, amelynek során intézményvezetői szakképzettséget lehet szerezni. Vezetőképzés lehet a felsőoktatás keretében folyó, a jogi, a közgazdasági, a pénzügyi szakképzettség megszerzésére irányuló felkészítő képzés, valamint a legalább hatvan órás felkészítést biztosító minden olyan képzés, amely biztosítja a közoktatási intézmények vezetéséhez szükséges tanügy-igazgatási, korszerű pedagógiai szervezési, korszerű pedagógiai taneszköz alkalmazási ismeretek elsajátítását.”

Megjegyzés: Bővül a kínálati lista. A piacon egyre több szereplő jelenik meg a vezetőképzés területén. Ne feledjük az igazgatói megbízáshoz szükséges a intézményvezetői szakirányú képzettség. (Többször is halasztott törvényi szabály!) Szükség van erre azért is, mert az OH olyan ellenőrzéseket folytat, amely az intézmények törvényes működését vizsgálja. (Törvény- és rendeletalkalmazás!)

A Rendelet 4. és 5.§-a Az alapítási és indítási engedélyek megkérésével kapcsolatos feladatokat és az ellenőrzést az Oktatási Hivatalhoz rendeli.

A Rendelet 11. § változása 11. § (1) Az R. 20. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) január 1-jétől kezdődően közoktatási intézmény vezetésére, január 1-jétől kezdően pedig vezető tanári (gyakorlatvezető, óvónői, tanítói) feladat ellátására új megbízást az kaphat, aki rendelkezik pedagógus-szakvizsgával.”

Kritikai észrevétel: A korábban már említett helyzet – a többszöri módosítás – ezzel a rendelettel megoldódik. Ez kisebb gondot jelent a fővárosi ill. nagyvárosi intézmények esetében, a kistelepüléseknél a vezetők iskoláztatása, továbbképzése erősen fenntartó függő. (Kit is küld el szakvizsga megszerzésére?)

(2) Az R. 20. §-a következő (7) bekez- déssel egészül ki: „(7) Az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény 88. §-ának (4) bekezdésében meghatározott pénzügyi-gazdasági végzett- ségnek vagy képesítésének a közoktatási intézmények vezetői esetében a pedagógus- szakvizsga teljesítése felel meg.” A közoktatási rendszerben is várható a több dip- lomával rendelkező vezetők megjelenése. Fon- tos azonban: pedagógus(!) szakvizsga.

12. § Az R. 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: Az Oktatási Hivatal augusztus 31-éig elkészíti és a közzéteszi a 8. § (4)-(7) bekezdése szerinti hivatalos jegyzéket azzal, hogy a továbbképzési jegyzékbe a 93/2009. (IV. 24.) Korm. rendelet hatálybalépése előtti jogszabályi követelmények alapján felvetteket megkeresi a jegyzéknek az új követelmények szerinti adatokkal való kiegészítése érdekében.

Megjegyzés: Jól látható, hogy az Oktatási Hivatal a közoktatási rendszer igen fontos intézményévé vált. Az egységesítési törekvés érzékelhető. Ne feledjük, nem csak az ellenőrző funkciója nagy, de szankcionál is. Miután a költségvetési törvény bevételi összeget ír az OH részére elő, ezért biztosan él is a szankció adta lehetőségével is. A „rendelet” meg- és betartása elengedhetetlen lesz.

„Aki képes haszontalanul elherdálni egy órát, még nem jött rá, milyen értékes az élet.” Charles Darwin Köszönöm az érdeklődő figyelmet!