A FELNŐTTKÉPZÉS ÉS A SZAKKÉPZÉSI PROGRAMOK SZEREPE AZ ALKALMAZKODÓKÉPESSÉG ÉS A FOGLALKOZTATÁS FEJLESZTÉSÉBEN központi program – zárókonferencia dr. Szivi József, főosztályvezető-helyettes Szociális és Munkaügyi Minisztérium

A FELNŐTTKÉPZÉS FOGLALKOZTATÁSI FUNKCIÓJA •Alapvető kérdés: a felnőttképzés a foglalkoztatás szolgálatában áll-e, elsődlegesen abban kell-e álljon? •Önmagáért való tanulás öröme foglalkoztatási-jövedelmi szempontok •Alacsony képzettség – alacsony tanulási hajlandóság

1. ábra KÉPZETTSÉG SZERINTI MUNKANÉLKÜLISÉGI RÁTÁK MAGYARORSZÁGON, 2006

VÉGZETTSÉG, JÖVEDELEM - KÉPZÉS •Minél magasabb valakinek a végzettsége, annál kevésbé válhat munkanélkülivé •Tanul az, akinek - alacsony a jövedelme, illetve magasabb a jövedelme és magasabb a végzettsége •Nem tanul az, akinek alacsony a végzettsége és magas az életkora

AZ EU BIZOTTSÁG FELNŐTTOKTATÁSI CSELEKVÉSI TERVE •A cselekvési terv (2007. szeptember) is a felnőttképzés foglalkoztatási funkcióját hangsúlyozza •Kiemeli a következőket: - A munkaerőhiány csökkentése az alulképzettek kompetenciáinak fejlesztése révén - Az iskolai lemorzsolódás negatív hatásainak csökkentése a felnőttkori második esély megadásával - A felnőttképzésben való részvétel növelése, különösen 34 éves kor után Összefoglalva: a felnőttképzésnek és a szakképzésnek elsődlegesen a foglalkoztatást, a foglalkoztathatóságot kell szolgálnia

AZ UNIÓS ÉS HAZAI FELNŐTTKÉPZÉSI RÉSZVÉTEL ARÁNYAI

AZ UNIÓS ÉS HAZAI FELNŐTTKÉPZÉSI RÉSZVÉTEL •A Bizottság cselekvési terve megállapította: 2006-ban 9,6 %-ra csökkent a éves korosztály részvételi aránya. Ez veszélyezteti a lisszaboni célkitűzések teljesítését (2010 – 12,5 %) •A magyar részvételi arányok hullámzóak, de az idősebb rétegek részvételi arányai igen kedvezőtlenek

A FOGLALKOZTATÁS SZOLGÁLATÁBAN ÁLL-E A FELNŐTTKÉPZÉS? Állítható, hogy igen, mert a gazdasági növekedés ütemének csökkenése ellenére •a munkanélküliségi adat viszonylag kedvező (még akkor is, ha az utóbbi fél évben növekedett; 2007-ben csekély mértékben /0,2 %-kal/, - de csökkent), •a foglalkoztatottság nem romlott Mindebben benne van a felnőttképzés hatása is – különösen a munkahelyi képzések növekedése révén, - az összképet azonban árnyalni kell

A MUNKAHELYI KÉPZÉSEK JELENTŐSÉGE A felnőttképzés gazdasággal való kapcsolata legszorosabban a munkahelyi, illetve a munkahely által támogatott képzésekben nyilvánul meg, mert •ez a képzési forma tud leginkább hozzájárulni a munkahely megtartásához, •itt jelennek meg legközvetlenebbül a munkáltató igényei a munkavállalók elvárt kompetenciáival kapcsolatban

A MUNKAHELYI KÉPZÉSEK VÁLTOZÁSA I. Hat év alatt •a képzéseket támogató vállalkozások aránya 12 %-kal 49 %-ra nőtt, •4-szeresére nőtt a képzésben résztvevők száma, •több mint 7-szeresére az e célra a szakképzési hozzájárulási kötelezettség terhére felhasznált összeg (e lehetőség a „kisadók” összevonása után is meg fog maradni), •majdnem 8-szorosára a támogatott képzések száma

3. ábra

4. ábra

5. ábra

6. ábra

A MUNKAHELYI KÉPZÉSEK VÁLTOZÁSA II. A vállalkozások előnyben részesítik a nem tanfolyami (nem OKJ-s) formákat •2006-ra a szakképzési hozzájárulás terhére támogatott OKJ-s képzések száma visszaesett, •a nem hagyományos képzéseket támogató vállalkozások aránya valamelyest gyorsabban nőtt, mint a tanfolyami képzéseket támogatóké. A képzést támogató vállalkozások száma minden kategóriában nőtt, de •a kisvállalkozások esetében csak 43 %-os, •a nagyvállalatoknál 92 %-os az arány.

7. ábra

A NORMATÍV TÁMOGATÁS MEGSZŰNÉSE •A támogatással a felnőttképzés extenzív növekedését akartuk ösztönözni •Háttérbe szorultak a munkaerő-piaci és hatékonysági szempontok •2006-ban már csak fogyatékossággal élők számára, 2007-ben lényegében megszűnt •Megszüntetésének oka: nem ösztönzött a megszerzett képzettség hasznosítására •Helyette: - közmunka végzésének támogatása, ahhoz kapcsolódó képzés, - komplex program a fogyatékossággal élők képzettségi szintjének emelésére, foglalkoztatási rehabilitációjára és foglalkoztatására (pályázat 1 milliárd forint keretösszeggel)

A KÉPZÉSBEN RÉSZTVEVŐK ÖSSZETÉTELÉNEK VÁLTOZÁSAI •Az alacsony iskolai végzettségűek képzésbe vonásának arányát 3 év alatt alig sikerült növelni •A felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya a nem OKJ-s képzések vonatkozásában 20 %-ról 30 %-ra (!) emelkedett •Az OKJ-s képzésben résztvevők több mint 50 %-a 2006-ban is a szakközépiskolai végzettséggel rendelkezők közül került ki •Új módszerekre és eszközökre van szükség az alacsony végzettségű és idősebb rétegek képzésbe vonásához

10. ábra

A KÉPZÉSEK SZAKMAI ÖSSZETÉTELE ÉS A FOGLALKOZTATÁS I. •A kérdésnek nemcsak strukturális, hanem területi, időbeli és tartalmi dimenziói is vannak •A szakképzettséggel rendelkező pályakezdők munkanélkülisége bizonyítja, hogy az iskolarendszerű szakképzés szerkezete nem felel meg a gazdaság igényeinek •Tud-e ezen a helyzeten változtatni a felnőttképzés, tudja-e oldani a feszültségeket?

13. ábra

14. ábra

A KÉPZÉSEK SZAKMAI ÖSSZETÉTELE ÉS A FOGLALKOZTATÁS II. •A 10 legnépszerűbb szakképesítés közül 6 mindhárom évben rajta volt a listán •A változatlanság elgondolkodtató a gazdasági struktúraváltás szempontjából •A hiányszakmákban alacsony a képzett létszám (a hegesztő esetében még ez is jelentősen csökkent) •Levonható következtetés: a felnőttképzés a szükségesnél kisebb mértékben tudja korrigálni az iskolarendszerű szakképzés strukturális hiányosságait

A KÉPZÉSEK TARTALMÁRÓL •Kritika a gyakorlati képzés hiányosságai miatt •Kritika a tananyagok tanulhatóságával kapcsolatban •Az új OKJ szakmai és vizsgakövetelményei a megszerzett tudás használhatóságára helyezik a hangsúlyt •Az akkreditált intézményektől és különösen a regionális képző központoktól elvárható, hogy a visszajelzések alapján fejlesszék képzési programjaik tartalmát

MIBEN VÁLTOZTAT A 3.5.1? •Megvalósította a szinergiát az új, a tudás használhatóságát előtérbe helyező OKJ-s szakmai és vizsgakövetelményekkel •Sajátos programokat dolgozott ki a hátrányos helyzetűek számára, kiemelten kezelte a felzárkóztató képzési programok és tananyagok készítését •A kidolgozott programok és tananyagok korszerűsége leginkább komplexitásukban ragadható meg •A programok kísérleti kipróbálásával, a tanártovábbképzés megvalósításával a folyamatos fejlesztéshez is mintát adott •Mindezek következtében növekszik-e a képzésben résztvevők száma, az alkalmazkodóképesség, a foglalkoztatottság (foglalkoztathatóság)?

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!