Az állampolgársági kérelmek B e v e z e t é s 2011. szeptember 27.

Az állampolgárság fogalma Az állampolgárság egy személy és egy állam közötti sajátos jogi kapcsolat, mely nem tükrözi az egyén etnikai eredetét. Európai Állampolgársági Egyezmény (kihirdette a 2002. évi III. törvény) A jogi kötelék egyik oldalán egy természetes személy, a másik oldalán pedig egy szuverén állam áll. Személyes jog

A magyar állampolgársághoz kötött legfontosabb jogok A hazatérés joga és a kiutasítás tilalma. A diplomáciai és a konzuli védelemhez való jog. A külföldre utazáshoz való jog. Ápt.: nem lehet különbséget tenni a magyar állampolgárok között az állampolgárság-szerzés jogcíme szerint. Ágazati jogszabályok

A magyar állampolgárság szabályozása 1879. évi L. törvény hatályos (módosításokkal): 1880. január 8-tól 1949. február 1. 1948. évi LX. törvény hatályos: 1949. február 1-jétől 1957. október 1-jéig 1957. évi V. törvény hatályos: 1957. október 1-jétől 1993. október 1-jéig 1993. évi LV. törvény – (Ápt.) hatályos: 1993. október 1-jétől (Módosította a 2001. évi XXXII. törvény, a 2003. évi LXVI. törvény, a 2005. évi XLVI. törvény, a 2006. évi XXI. törvény, a 2006. évi CIX. törvény, a 2007. évi I. törvény, a 2008. évi LXXXII. Törvény, a 2010. évi XLIII. Törvény, a 2010. évi XLIV. törvény, a 2010. évi CXXVI. törvény 2010. évi CLXXI. Törvény és a 2011. évi XIV. törvény.) 125/1993. (IX. 22.) Korm. r. – (Vhr.) (Módosította 103/2001. (VI. 21.) Korm. r., a 128/2003. (VIII. 19.) Korm. r., a 119/2005. (VI. 28.) Korm. r., a 276/2006. (XII. 23.), a 303/2006. (XII. 23.) Korm. r. , a 116/2007. (V. 24.) Korm. r., a 318/2008. (XII. 23.) Korm. r., a 224/2010. (VIII. 4.) Korm. r., a 234/2010 (VIII.31.) Korm. r., a 340/2010 (XII. 28.) Korm. r. és a 26/2011. (III.10.) korm.r.)

A magyar állampolgárok körét érintő főbb nemzetközi egyezmények békeszerződések, fegyverszüneti egyezmény német nemzetiségűek kitelepítése, magyar-csehszlovák lakosságcsere kétoldalú egyezmények

Állampolgársági ügytípusok A magyar állampolgárság megszerzése - honosítás, visszahonosítás - nyilatkozatok Visszaszerzés (megfosztott, elbocsátott, német kitelepített) Magyarország területén született hontalan 1957. okt. 1. előtt magyar áp. anyától és külföldi apától született A magyar állampolgárság megszűnése - lemondás - visszavonás – nem kérelemre! A magyar állampolgárság igazolása - állampolgársági bizonyítvány - igazolás hivatalos megkeresésre (Ápt. 12. §) – nem kérelemre!

A kérelem benyújtása – átvétele Bármely állampolgársági kérelmet bárhol be lehet nyújtani. honosítás, visszahonosítás nyilatkozat lemondás állampolgársági bizonyítvány települési polgármesteri hivatal anyakönyvvezetője, a körzetközponti jegyző székhelyén működő anyakönyvvezető, a magyar konzuli tisztviselő, a BÁH regionális igazgatóságának kirendeltségei, integrált ügyfélszolgálati iroda.

Még az alapvető rendelkezések közül: Ápt. 1. § (4) A törvénynek nincs visszaható hatálya. A magyar állampolgárságra azok a jogszabályok az irányadók, amelyek az állampolgárságra ható tények vagy események bekövetkezésekor hatályban voltak. Ápt. 2. § (1) Magyar állampolgár az, aki e törvény hatálybalépésekor magyar állampolgár, továbbá az, aki e törvény erejénél fogva magyar állampolgárrá válik, vagy e törvény alapján magyar állampolgárságot szerez, amíg állampolgársága nem szűnik meg.

Csatolandó okiratok Ápt. 14. § (3) bekezdés Ápt. 14. § (5) bekezdés Az állampolgársági kérelemhez a kérelmezőnek mellékelnie kell születési anyakönyvi kivonatát és a családi állapotát igazoló okiratokat, továbbá a kérelem elbírálásához e törvény 4-5., 8. és 11. §-ában meghatározott feltételek fennállását igazoló, külön jogszabályban meghatározott okiratokat. Ápt. 14. § (5) bekezdés Nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése vagy viszonossági gyakorlat hiányában az idegen nyelvű okiratot a) hiteles magyar nyelvű fordítással, és b) ha ennek elháríthatatlan akadálya nincs, diplomáciai felülhitelesítéssel ellátva kell az állampolgársági kérelemhez csatolni.

A magyar állampolgárság megszerzésének és megszűnésének történeti jogcímei

A magyar állampolgárság megszerzése Ex lege: Születés: leszármazás, (vérségi elv, ius sangiunis) területen születés (ius soli) – kisegítő elv Családi jogállás rendezése Házasságkötés Lakosságcsere Kérelemre: Honosítás, visszahonosítás Nyilatkozat

Legfontosabb rendező elv a magyar jogban a: leszármazás = egyik ember a másiktól származik és a leszármazási kapcsolat a magyar jog szerint elismerhető. Több ügytípus esetén is vizsgálni kell. A kérelmező vagy felmenői egykori magyar állampolgárságának vizsgálati módszere hasonló.

Mit vizsgálunk? A születéskor melyik állampolgársági törvény volt hatályban? A születéskor melyik állampolgársági törvény volt hatályban? Melyik szülő állampolgárságát szerzi meg a gyermek? (családi jogállás, annak változása) Van-e iratelőzmény? Mit tartalmaz a születési anyakönyv? (külföldi anyakönyvi okirat) Szerepel-e valamelyik személyi nyilvántartásban?

Az érintett személy Magyar állampolgár volt a születésekor? ─ Megszűnt-e a magyar állampolgársága valamilyen jogcímen? A szóba jöhető elvesztési (megszűnési) jogcímek áttekintése, kizárása Leszármazás Területi elv A születés után megszerezte-e a magyar állampolgárságot?

Szülők állampolgársága 1957. okt. 1-je előtt az apa állampolgársága a meghatározó. 1957. okt. 1-je után mindkét szülő állampolgársága megszerezhető De „vegyes házasság” Kétoldalú egyezmények

Leszármazás Apa Anya Érintett személy (Kérelmező) ? házasság ? ? Anyai nagyapa Anyai nagyanya Apai nagyapa Apai nagyanya A külföldre távozástól függően korábbi generációk (felmenők) vizsgálata is szükséges lehet, ekkor folytatni kell a családfát.

Családi jogállás rendezése 1947-ig: törvényesítés. 1947-től: teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat, bírói megállapítás, utólagos házasságkötés. 1957. okt. 1-je előtt állampolgárság elvesztési jogcím lehetett. 1957 óta a családi jogállás rendezése magyar állampolgárságot keletkeztet. A szülői minőség (apaság) vélelmével együtt az állampolgárság vélelme is megdől.

Házasságkötés 1957. okt. 1-je előtt magyar állampolgár férfi külföldi felesége a törvény erejénél fogva magyar állampolgár lett. A magyar állampolgár nő külföldi állampolgár férfival kötött házasságával elveszthette a magyar állampolgárságát. 1957. okt. 1-je óta a házasságkötés nem érinti a nők állampolgárságát.

Területi elv „Kisegítő elv” a hontalanság elkerülésére. A négy állampolgársági törvényünkben eltérő szabályok vannak.

A magyar állampolgárság megszűnése Ex lege: Családi jogállás rendezése Házasságkötés Távollét Német nemzetiségűek kitelepítése Lakosságcsere Kétoldalú egyezmények Békeszerződések, fegyverszüneti egyezmény Kérelemre: Elbocsátás, lemondás Állami kezdeményezésre: Hatósági határozat, megfosztás, visszavonás

Területváltozások és az állampolgárság

Trianon

Területváltozások 1938 és 1941 között Az érintett terület A visszacsatolás időpontja Az utódállam 1945 után I. Csehszlovákia déli része (1939. évi 2.200 M.E. rendelet) 1938. november 2. Csehszlovákia II. Kárpátalja (Csehszlovákia) (1939: VI. tv.) 1939. március 15. 1945. június 29-től (de iure 1946. január 30-tól) Szovjetunió III. Észak-Erdély (Románia) (1940: XXVI. tv.) 1940. augusztus 30. Románia IV. Délvidék, Muraköz (Jugoszlávia) (1941: XX. tv.) 1941. április 11. Jugoszlávia

amelyekkel egyezményt kötött Magyarország. „vegyes házasság” kétoldalú egyezmények a kettős állampolgárság kiküszöbölésére A magyar jog eltűrte a többes állampolgárságot, csak azon államok viszonylatában korlátozott, amelyekkel egyezményt kötött Magyarország. (1882: XXX. tv. a kivándorló egyének állampolgárságának szabályozásáról – USA)

Kétoldalú egyezmények Szerződő fél (szerződéskötés éve) Kihirdető jogszabály Hatályon kívül helyezte Az egyezmény hatálya Szovjetunió 1957. 1958: 2. tvr. 2003:VIII. tv. 1958. január 15. 1963. 1963: 21. tvr. 1999: LXI. tv 1963.aug.19.-1991.dec.21. Bulgária, 1958. 1959: 27. tvr. 1992:VIII. tv. 1959.júl.2.-1991.aug.31. Csehszlovákia, 1960. 1961: 6. tvr. 1999:LXI. tv. 1961.márc.19.-1992.dec.31. Lengyelország, 1961. 1962: 4. tvr. 1995: IX. tv. 1962.febr.3.-1994.jan.12. NDK, 1969. 1970: 17. tvr. 1970.júl.8.-1990.okt.3. Mongólia, 1977. 1978: 5. tvr. 1995: X. tv. 1978.febr.25.-1994.febr.26. Románia, 1979. 1980: 2. tvr. 1992:VII. tv. 1980.febr.10.-1990.febr.10.

Az egyezmények szabályai Az egyezmény hatályba lépésekor fennálló kettős állampolgárságot megszüntette a szerződő felek viszonylatában. A jövőre vonatkozóan korlátozta a kettős állampolgárság keletkezését: - a vegyes házasságból született gyermek állampolgárságára nyilatkozat – vagy az egyezmény rendelkezése, - a szerződő felek egymás állampolgárait nem honosították az eredeti állampolgárság megszüntetése nélkül.

Honosítás

„Hagyományos” honosítási jogcím feltételei „ 4. § (1) bek. „alapeset” 4. § (2) bek. m. áp. házastársa m. áp. kk. gyermek menekült öf. (nagykorú) 4. § (4) bek. Mo-on született kiskorúként letelepedett hontalan Feltétel: Magyarországon élő külföldi [Ápt. 23. § (1) bek.] Az ittlakás időtartama 8 – 5 – 3 év. Büntetlen előélet. Lakás (lakhatás) és megélhetés biztosított. Alkotmányos alapismeretek vizsga, ha nem mentesül alóla. A honosítás a közbiztonságot és nemzetbiztonságot nem sérti.

Honosítási feltételek 2010. december 31-ig benyújtott kérelmek 2011. január 1-je után benyújtott kérelmek 4. § (3) bek. Az (1) bekezdés b)-e) pontjában meghatározott feltételek fennállása esetén - kérelmére - kedvezményesen honosítható az a magát magyar nemzetiségűnek valló, nem magyar állampolgár, aki Magyarországon lakik és felmenője magyar állampolgár volt. Az (1) bekezdés b) és d) pontjában meghatározott feltételek fennállása esetén – kérelmére – kedvezményesen honosítható az a nem magyar állampolgár, akinek felmenője magyar állampolgár volt vagy valószínűsíti magyarországi származását, és magyar nyelvtudását igazolja. 4. § (1) bekezdés b) a magyar jog szerint büntetlen előéletű és a kérelem elbírálásakor ellene magyar bíróság előtt büntetőeljárás nincs folyamatban; c) megélhetése és lakóhelye Magyarországon biztosított; d) honosítása a Magyar Köztársaság érdekeit nem sérti; és e) igazolja, hogy alkotmányos alapismeretekből magyar nyelven eredményes vizsgát tett, vagy ez alól a törvény alapján mentesül. d) honosítása a Magyar Köztársaság közbiztonságát és nemzetbiztonságát nem sérti;

Az anyakönyvi okiratok A kérelmező születési és házassági okirata Anyakönyvi kivonat – eredeti az elvárt Ápt. 14. § (5) bekezdés: „Nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése vagy viszonossági gyakorlat hiányában az idegen nyelvű okiratot a) hiteles magyar nyelvű fordítással, és b) ha ennek elháríthatatlan akadálya nincs, diplomáciai felül-hitelesítéssel ellátva kell az állampolgársági kérelemhez csatolni.„ „köztes fordítás” – kétnyelvű okirat (Szerbia) – sajátosságok államonként Belföldi anyakönyvi eseményről – másolatot tudunk kérni

Felterjesztendő iratok („hagyományos” honosítás) Kérelem – kitöltve, aláírva, záradékolva, lebélyegezve Születési anyakönyvi kivonat Családi állapot igazolása (házassági anyakönyvi kivonat, a házasság megszűnését igazoló okirat) Lakás (lakhatás) és megélhetés igazolása Igazolás alkotmányos alapismeretek vizsgáról vagy a vizsga alóli mentesülés igazolása Kedvezményes honosítási jogcímek igazolása Névmódosítási kérelem Önéletrajz, fénykép Jegyzőkönyv(ek) hazai anyakönyvezéshez Adatlap személyazonosító igazolványhoz + fénykép

Névmódosítás Utónév módosítása is kérhető a honosítással és a visszahonosítással egyidejűleg. Nem lehet kérni a családi név magyarra fordítását. Az utónév magyar megfelelője  az utónévkönyv szerint! Eredeti magyar helyesírású születési családi név A magyar névviselési szokástól idegen névelem (pl. apai név) és nemre utaló végződés (pl. -ová) elhagyása

Miről kell nyilatkoznia a kérelmezőnek? A kérelem-nyomtatvány I. 2., VI. 2. pontjában és a kiskorú gyermekei vonatkozásában arról, hogy a születési helyét csak magyarul vagy az általános szabályok szerint óhajtja. A kérelem-nyomtatvány záró részében: büntetlenségről, magyar nyelvtudásról, az eskü- vagy fogadalomtétel helyéről

Eskü I. vagy „egyszerűsített honosítás” visszahonosítás bármely magyar áp. által örökbefogadott kiskorú „államérdek” bármely polgármester előtt külképviselet vezetője vagy

Eskü II. lakóhely szerint illetékes polgármester előtt „alapeset” m. áp. házastársa m. áp. kk. gyermek menekült Mo-on született kiskorúként letelepedett hontalan kiskorú szülővel vagy a szülő már megszerezte a magyar áp-t lakóhely szerint illetékes polgármester előtt

Milyen okiratokkal igazolható vagy valószínűsíthető a magyar állampolgárság?