AZ ÁLLAMPOLGÁRSÁG NEMZETKÖZI JOGI JELENTŐSÉGE – ELŐADÁS – 2008. NOVEMBER. BCE T-KAR NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK INTÉZET.

Az előadások a következő témára: "AZ ÁLLAMPOLGÁRSÁG NEMZETKÖZI JOGI JELENTŐSÉGE – ELŐADÁS – 2008. NOVEMBER. BCE T-KAR NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK INTÉZET."— Előadás másolata:

1 AZ ÁLLAMPOLGÁRSÁG NEMZETKÖZI JOGI JELENTŐSÉGE – ELŐADÁS – 2008. NOVEMBER. BCE T-KAR NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK INTÉZET

2 Nemzetközi Tanulmányok Intézet Előadó neve 2 I. AZ ÁLLAMPOLGÁRSÁG FOGALMA, FELBUKKANÁSA NJ-BAN –DEF: az állampolgárság egy természetes személy (  ) + az állam közötti közjogi jogviszony. –Tartalma = jogok + kötelezettségek  ezeket a bels ő jog határozza meg. –Minden állam maga határozza meg, kik az állampolgárai [ÁNB (1923); 1930. évi Hágai Egyezmény] – NJ-i jelentősége : békeszerz ő déseknél, diplomáciai védelem során /  legfontosabb/, ill. több egyezmény emberi jogként fogalmazza meg (pl. EJENY, PPJNE, Gyermekjogi Egyezmény stb.)

3 Nemzetközi Tanulmányok Intézet Előadó neve 3 II. KETTŐS ÁLLAMPOLGÁRSÁG & HONTALANSÁG Kettős áp. = egyszerre több államnak állampolgára. Hontalan = egy állam sem tekinti saját joga alapján állampolgárának. Fenti elvek kombinációjával fordulhat el ő (pozitív v. negatív összeütközéssel). Létrejöhet: a) születéskor; b) utólag, pl., házasságkötéskor, örökbefogadással, bevándorlással & honosítással; c) áp. megszüntetésével/ egyéni vagy csoportos megfosztással

4 Nemzetközi Tanulmányok Intézet Előadó neve 4 II. KETTŐS ÁLLAMPOLGÁRSÁG & HONTALANSÁG – folyt. Á-ok igyekeznek kiküszöbölni:  1) Egyik elvet kisegítőként alkalmazzák (pl. MO. ha  születéssel nem szerez áp.-ot (vérségi elv), a ius soli alapján magyar áp. lesz.) 2) Nemzetközi szerz ő désekkel NJ-i opció (pl. Trianoni Békeszerződés) 1930: Hágai egyezmény (szokásjogot kodifikál) 1957: Férjezett nők állampolgárságáról szóló egyezmény 1997: ET Európai Állampolgársági Egyezménye 1954: New York-i Egyezmény ( hontalan státuszról) 1961: ENSZ Egyezmény a hontalanság eseteinek csökkentéséről

5 Nemzetközi Tanulmányok Intézet Előadó neve 5 III. DIPLOMÁCIAI VÉDELEM  DEF.: ha egy Á-ban megsértik egy másik Á polgárnak jogait, úgy érdekében az áp. szerinti Á a jogsértő Á-mal szemben saját nevében felléphet  a jogsértést az Á- ot ért sérelemnek tudja be.  ! Az áp-nak ez nem alanyi joga! Előfeltételei : 1. állampolgárság [ha honosított: a viszonynak effektívnek kell lennie ( Nottebohm-ügy )]; 2. megszakítás nélkül [jogsérelem + dipl. védelem megadása között]; 3. többes áp. esetén a többi „anyaországgal” szemben nem 4. belső jogi jogorvoslati lehetőségek kimerítése.

6 Nemzetközi Tanulmányok Intézet Előadó neve 6 III. DIPLOMÁCIAI VÉDELEM – folyt. Elhatárolása a konzuli érdekvédelemt ő l: Diplomáciai védelemKonzuli védelem Állam átveszi áp. igényét, diplomata az állam nevében jár el Konzul nem az állam, hanem áp. nevében jár el. Ügy ura = sérelmet szenvedett személy. Diplomáciai képviselet látja el, fogadó állam KÜM-nél. Fogadó állam helyi hatóságai előtt. (kvázi-ügyvéd) Jogorvoslatok kimerítése után  befejezett ügyben. Kizárólag folyamatban lévő ügyben járhat el. Nem alanyi jog.Alanyi jog

7 Nemzetközi Tanulmányok Intézet Előadó neve 7 KÖSZÖNÖM FIGYELMÜKET!! dr. M o l n á r T a m á s BCE T-Kar Nemzetközi Tanulmányok Intézete Tel.: 482-5083; Fax: 482-5001 E-mail: tamas.molnar@uni-corvinus.hu