1 „A hozzátartozók közötti erőszakkal kapcsolatos veszprémi együttműködés bemutatása „ Előadó: dr. Staub Borbála Gyámügyi ügyintéző Veszprém Városi Gyámhivatal

2 •Az alkalmazás kezdetén már úgy foglalt állást a gyámhivatal, hogy az eljárást nem tekinti a Ket. hatálya alá tartozónak. Ezt a meglátásunkat erősítette a későbbiekben az IRM is. Az egységes joggyakorlat érdekében a Közép – dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala is kibocsátott egy szakmai állásfoglalást. •Megfelelő irattári jel sem állt rendelkezésre, ezért a hatályba lépést követően a perindítás tárgykörbe kerültek ezek az ügyek besorolásra.

3 A jelzőrendszer problematikája A gyámhivatalnál a hatályba lépést követően október 01. napjától ez idáig összesen 30 ügyben érkezett hozzátartozók közötti erőszak, vagy annak veszélye miatt jelzés. 2 Igazságügyi Hivatal 2 Veszprém Városi Ügyészség 1 Gyámhivatal hivatalból 1 Más személy bejelentése 2 Bántalmazott bejelentésére 22 A Veszprém Városi Családsegítő és Gyermekjóléti Központból

4 •A Családsegítő Központ aktivitása kiemelkedő •Nem mondható ez el az oktatási intézményekről, továbbá az egészségügyi intézményekről •A bíróság, mint a jelzőrendszer tagja?

5 1 személy vonatkozásában hivatalból kezdeményeztük az eljárást és tettük meg jelzésünket a rendőrség felé. Az érintett úgy került a gyámhivatal látókörébe, hogy vele szemben gondnokság alá helyezés iránt indítottunk eljárást, amelynek keretében környezettanulmány elkészítésére került sor. Az ügyintéző bejutott az érintetthez a lakótársak segítségével. Az ügyfél félve nyitott ajtót az ügyintézőnek, holott korábban már sor nyugodt hangvitelű találkozásra, amely alatt bizalmi viszony alakult ki az ügyintéző és az ügyfél között. Az érintettnek nem volt megfelelő élelmiszere, el nem hagyhatta az ingatlanát, a lányától való félelmében. Az eljárás során további nyilatkozatok támasztották alá az érintett elmondásán túl, hogy leánya több alkalommal bántalmazta. A hivatal kapcsolatba lépett a Családsegítő Szolgálattal, az ügyfél megsegítése, ellátásának megszervezése végett, és kezdeményezte a hozzátartozók közötti erőszak miatt elrendelhető távoltartást, amely kezdeményezés azonban eredménytelenül zárult.

6 23 gyermeket érintettek a bejelentések. A gyámhivatal minden esetben eljárást indított. 12 esetben csak az ideiglenes megelőző távoltartással kapcsolatosan adott jelzést a rendőrségnek, 16 esetben a gyermek sérelmére elkövetett bűncselekmény alapos gyanúja miatt is feljelentést tett. Minden esetben értesítettük továbbá a rendőrséget az általunk feltárt tényekről az iratok megküldésével. Jelzéseink nyomán ez idáig egyetlen esetben sem került sor ideiglenes megelőző távoltartás elrendelésére a rendőrség által.

7 Az alkalmazás kezdeti időszakában megküldésre került a Családsegítő Szolgálat részéről olyan jelzés is, amelyben egy korlátozottan cselekvőképes fiatal megerőszakolásának gyanújáról számoltak be. A családsegítő egyidejűleg jelezte továbbá azt is, hogy a családban veszélyeztető tényező nem áll fenn, anyagi és egészségügyi problémák miatt vették a családot gondozásba. Megállapítható volt tehát már a jelzésben foglaltak alapján is, hogy a távoltartás elrendelésének nincs helye és szükségessége, mivel az erőszak elkövetésével egy másik helyi fiatalt vádoltak meg.

8 A gyámhivatal, mint családvédelmi koordinációért felelős szerv eleget tesz tájékoztatási kötelezettségének, az általunk tett intézkedésekről tájékoztatást nyújtunk a jelzéssel élőknek. A jelzés megtételének elmulasztása miatt fegyelmi felelősségre vonásra ez idáig nem került sor.

9 A gyámhivatal előtti eljárás jelzést követően, avagy a bántalmazott közvetlen kérelmére indul meg. A bántalmazott segítségkérése esetén a gyámhivatal a bántalmazottat kérelmére személyesen meghallgatja. Ebben az esetben a bántalmazó meghallgatására is sor kerül azzal, hogy a bántalmazott kérelmére a bántalmazót és a bántalmazottat külön-külön kell meghallgatni. A bántalmazott kérelmére arról is megfelelően gondoskodni kell, hogy a bántalmazó a személyes meghallgatást közvetlenül megelőző és azt közvetlenül követő időben se léphessen kapcsolatba bántalmazottal. Mindezt azzal biztosítjuk, hogy külön napra hívjuk be az érintetteket a gyámhivatalba. Azt azonban szinte kizárt kiküszöbölni, hogy a jellemzően közös háztartásban élő felek számára ne derüljön ki, hogy meghallgatásuk céljából szükséges a gyámhivatalnál megjelenniük.

10 •A családvédelmi koordinációért felelős szerv a hozzátartozók közötti erőszak, vagy annak veszélye miatt tett jelzés fogadását követően - figyelemmel a hozzátartozók közötti erőszak kiemelkedő súlyára - a bántalmazottat és a bántalmazót személyes meghallgatás érdekében történő megjelenésre hívhatja fel. A bántalmazó és a bántalmazott köteles a családvédelmi koordinációért felelős szerv felhívásában megjelölt helyen és időpontban megjelenni. A személyes meghallgatásra ebben az esetben is külön napon kerül sor. •A felhívást mindkét esetben a meghallgatást megelőzően 5 nappal, tértivevénnyel küldjük ki a feleknek, hogy értesüljünk arról, átvették –e a küldeményeket. A felhívás alapján a megjelenés kötelező, de nyilvánvalóan ennek elmulasztását szankcionálni ebben az esetben nem tudjuk. A felek értesülnek a meghallgatás okáról, azonban a vizsgált esetek közül 2 esetben fordult csak elő, hogy a bántalmazó ismételt felhívás ellenére sem jelent meg a gyámhivatalnál. Egyetlen esetben sem tagadta le a bántalmazott a hozzátartozók közötti erőszak megtörténtét, ahogyan a bántalmazók is elismerik ennek tényét.

11 A meghallgatásról készült jegyzőkönyvben tájékoztatást adunk a bántalmazottnak: •a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható intézkedésekről: ideiglenes megelőző távoltartás és megelőző távoltartás elrendelésének jogkövetkezményei •a bántalmazottat megillető jogosultságokról •a család és a gyermekek védelmét szolgáló szociális intézményrendszerről és szolgáltatásokról, •arról, hogy a hozzátartozók közötti erőszak miatt helye van-e büntető- vagy szabálysértési eljárás megindításának -»

12 A távoltartás kezdeményezése mellett az alábbi esetekben van lehetősége büntető eljárás megindítására, ezeket kigyűjtöttük a Btk. törvényi tényállásai közül: –Testi sértés –Könnyű testi sértés –Személyes szabadság korlátozása –Kiskorú veszélyeztetése –Kiskorú elhelyezésének megváltoztatása –Szemérem elleni erőszak –Megrontás –Vérfertőzés –Erőszakos közösülés –Becsületsértés –Rágalmazás –Ha más törvényi tényállás látszik megvalósultnak, annak megnevezése

13 továbbá a hamis vád következményeiről: Aki más ellen szabálysértésre vagy fegyelmi vétségre vonatkozó koholt bizonyítékot hoz a hatóság tudomására, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. (Btk. 235.§) Aki valótlan tények állításával külön törvényben meghatározott - szabálysértésnek vagy bűncselekménynek nem minősülő - hozzátartozók közötti erőszak miatt a külön törvényben meghatározott megelőző távoltartás elrendelését kezdeményezi, ha azt a valótlan tények alapján elrendelik, százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható

14 •A bántalmazott kérelmére a családvédelmi koordinációért felelős szerv gondoskodik arról, hogy a bántalmazott jogi, egészségügyi, pszichológiai és mentálhigiénés segítséget kapjon. •A megyében az ellátórendszer, a terápiás és konfliktus kezeléssel foglalkozó szervezetek, az áldozatvédelem és a szükséges egészségügyi ellátások igénybe vételének lehetőségéről szóló írásbeli tájékoztatást a jegyzőkönyv melléklete tartalmazza, amelyet a bántalmazott a jegyzőkönyv aláírásával egyidejűleg átvesz. •Ha más szerv vagy személy bejelentésére indult az eljárás, akkor ügyintéző tájékoztatja a megjelentet ennek tartalmáról.

15 Nyilatkoztatjuk továbbá az alábbiakról: •igényel-e jogi, egészségügyi, pszichológiai és mentálhigiénés valamint egyéb segítséget - ez idáig az érintettek ezt a segítséget nem igényelték •tegyen-e azonnali intézkedéseket a hozzátartozók közötti erőszak megelőzése vagy megszakítása érdekében a gyámhivatal - ez idáig az érintettek ezt a segítséget nem igényelték •a gyermeket érintő bántalmazás esetén a nyilatkozatát nem vonhatja vissza, és a gyámhivatal hivatalból megteszi a szükséges gyermekvédelmi intézkedéseket. •Tájékoztatjuk továbbá arról, hogy a családvédelmi koordinációért felelős szerv az eljárásáról és a feltárt tényekről haladéktalanul tájékoztatja a rendőrséget.

16 •A meghallgatásról készült jegyzőkönyvben tájékoztatást adunk a bántalmazónak a hozzátartozók közötti erőszak folytatásának következményeiről. •A személyes meghallgatáson elhangzottakat jegyzőkönyvbe foglaljuk és - a bántalmazott akaratának figyelembevételével - megtesszük a szükséges intézkedéseket a hozzátartozók közötti erőszak megelőzése vagy megszakítása érdekében.

17 Egyik esetben, amelyben a bántalmazott közvetlenül fordult a gyámhivatalhoz elmondta, hogy járt a rendőrségen is ezt megelőzően, ahol azt a tájékoztatást kapta, hogy nem gyorsítja meg az eljárást, ha feljelentést tesz. Meghallgatták ugyan, de jegyzőkönyv felvételére nem került sor. Ebben az esetben az anyát bántalmazta élettársa, azonban a háztartásban élő kiskorú gyermekek szeme láttára. Ha kiskorút érint a távoltartás, megvizsgáljuk, hogy szükséges – e feljelentés megtétele, magánindítvány előterjesztése, illetve jegyző megkeresése. Gyermekvédelmi intézkedés megtételére az alkalmazás időszakában nem volt szükség. A korábbi esethez visszatérve a gyámhivatal hivatalból feljelentést tett kiskorú veszélyeztetése miatt a bántalmazóval szemben, továbbá megküldte az iratokat az ideiglenes megelőző távoltartás elrendelésének szükségessége végett, amelyre nem került sor. Fontos megemlíteni, hogy az anya kifejezetten kérte a jegyzőkönyvben az intézkedés meghozatalát.

március 1-én egyeztetést tartottunk a megyei és a városi rendőrkapitányság, és a családsegítő szolgálat illetékes képviselőivel -» a gyakorlati alkalmazás nehézségei: •a gyámhivatali jelzések nyomán nem került sor ideiglenes megelőző távoltartás elrendelésére •„kettős feljelentés” problematikája

19 •A rendőrséggel történő egyeztetés alkalmával elhangzott, hogy szükséges lett volna az iratok megküldésével egyidejűleg nem csupán azt a szakaszt /3§ (7) bek./ meghivatkozni, amely a feltárt tények haladéktalan továbbítását írja elő, hanem ezen felül a jogszabály 6§ (2) bek. d) pontjának meghivatkozására is, amely gyakorlatilag lehetőséget ad a rendőrségnek az ideiglenes megelőző távoltartás elrendelésére a jogszabályban meghatározott szervek bejelentése alapján. •A gyámhivatal ezzel szemben úgy ítéli meg, hogy a feltárt tényeket a megküldést követően köteles a rendőrség vizsgálat alá vonni az ideiglenes megelőző távoltartás, valamint egyéb bűncselekmények esetleges megvalósulása miatt függetlenül attól, hogy a gyámhivatal felhívja – e erre a figyelmet. Különös tekintettel arra, hogy az iratokat kötelesek vagyunk megküldeni, és az abban foglaltak alkotják a mi jelzésünket, ami a rendőrségi intézkedés alapja lehet. Gyakorlatilag arra sincs szükség – illetve lehetőség sem – hogy javaslatot tegyünk az intézkedés megtételére.

20 •A gyámhivatalnál nem fordult elő az, hogy a korábban eljárásban érintett felek ismételten visszatértek volna a hozzátartozók közötti erőszak problémája miatt. • Remélhető, hogy a bántalmazók meghallgatása, a figyelem rájuk irányulása a gyámhivatal előtt visszatartó, kedvező hatást gyakorolt az erőszakos hozzátartozóra. •Jellemző az, hogy a bántalmazó és a bántalmazott az erőszakos cselekmények ellenére a továbbiakban is közös háztartásban élnek tovább. A gyámhivatal abban a stádiumban találkozik a családdal, amikor többségében már csak az erőszak ismétlődését akadályozhatjuk meg. •A hatályba lépést követően tapasztalható jelzések száma egyébként az utóbbi időben csökkenő tendenciát mutat. Bízunk abban, hogy köszönhető mindez a területen dolgozók aktivitásának és annak, hogy a jogszabály által is nagyobb figyelmet kap a hozzátartozók közötti erőszak kérdése.

21 Köszönöm a figyelmet