Előzetes információk a szociális ágazat pályázati lehetőségeiről az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében Szombathely 2006. október 24.

Tervezési dokumentumok Az alap: 2020-ig terjedő időtávban: Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció Országos Területfejlesztési Koncepció Mindkettőt elfogadta az országgyűlés 2007-2013-as nemzeti stratégiai referenciakeret: Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) Operatív programok Egyéb dokumentumok Nemzeti Akcióprogram (magyar lisszaboni akcióterv) Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv Fenntartható Fejlődés Stratégiája

Az ÚMFT átfogó céljai Foglalkoztatás bővítése Tartós növekedés foglalkoztathatóság és aktivitás javítása – társadalmi stabilitás munkaerő-kereslet bővítése – munkahelyteremtés munkaerő-piaci környezet fejlesztése – állásközvetítő rendszer Tartós növekedés versenyképesség a gazdaság bázisának szélesítése – az egész ország részesedjen belőle üzleti környezet fejlesztése

Horizontális célok Fenntarthatóság Kohézió környezeti makrogazdasági (egyensúly) társadalmi (demográfiai, biztonsági) Kohézió területi (különbségek csökkentése) társadalmi (esélyegyenlőség, igazságosság)

Prioritások és OP-k Foglalkoztatás és növekedés Gazdaság- fejlesztés Társadalmi megújulás Környezeti és energetikai fejlesztés Terület- fejlesztés Államreform Közle- kedés Gazdaságfejlesztési OP Környezeti és Energetikai OP Közlekedésfejlesztési OP Konvergencia Regionális OP-k Közép Magyarországi ROP Technikai Segítség- nyújtás OP Emberi Erőforrások Fejlesztése OP Közigazgatás Megújítása OP Humán Infrastruktúra OP Közszolgáltatások Korsz OP

Az operatív programok forrásai (Mrd Ft)

A tervezés további menete Új Magyarország Fejlesztési Terv (2007-2013) Elfogadás, hivatalos benyújtás: október Parlamenti vitanap: október Operatív programok 7 évre, 8 ágazati, 7 regionális Kormány 1. olvasatban: 2006. október 11. Partnerségi egyeztetés: 2006.október 11. – november 20. Elfogadás, hivatalos benyújtás: 2006.november 30. Akciótervek Elfogadás: 2006. december 20. 2 évre, prioritásonként, konkrét pályázati- és projektcélok, pénzügyi keretek, évente felülvizsgálva

Humánerőforrás-fejlesztési operatív programok Társadalmi Megújulás Operatív Program (TAMOP) Európai Szociális Alapból finanszírozandó humán-jellegű fejlesztések Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP) Európai Regionális Fejlesztési Alapból finanszírozandó – a TAMOP-hoz kapcsolódó - infrastrukturális fejlesztések Csak egy strukturális alapból finanszírozhatóak a programok, ezért különválik az emberi erőforrásokhoz kapcsolódó humán infrastruktúra-fejlesztési operatív program Minden ERFA OP-ban lehetséges a támogatások 10 %-nak erejéig Európai Szociális Alap-típusú tevékenységeket , és ugyanilyen arányban minden ESZA OP-ban lehetséges ERFA-típusú beruházásokat végrehajtani Társfinanszírozás aránya 15%

A Társadalmi Megújulás OP struktúrája Specifikus célok Az aktivitás növelése a humánerőforrások minőségének javításával A munkaerő-piaci kereslet és kínálat összehangolásának javítása Az aktivitás területi különbségeinek csökkentése A változásokhoz való alkalmazkodás segítése Az egész életen át tartó tanulás támogatása Az egészségi állapot és a munkavégző képesség javítása A társ. összetartozás erősítése, esélyegyenlőség támogatása Stratégiai prioritások A foglalkoztathatóság fejlesztése, a munkaerőpiacra való belépés ösztönzése Az alkalmazkodó- képesség javítása Minőségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek A kutatás-fejlesztéshez és az innovációhoz szükséges humán erőforrások fejlesztése Egészségmegőrzés és a társadalmi befogadás, részvétel erősítése Közép-Magyarországi Régió Átfogó cél

A TAMOP forrásai Támogatás % Prioritás Támogatás Mrd HUF A foglalkoztathatóság fejlesztése, a munkaerőpiacra való belépés ösztönzése, segítése 15,23% 134 Az alkalmazkodóképesség javítása 21,04% 185 Minőségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek A kutatás-fejlesztéshez és az innovációhoz szükséges humán erőforrások fejlesztése 12% 106 Egészségmegőrzés és a társadalmi befogadás és részvétel erősítése 18,81% 166 Közép-Magyarország Régió 11,80% 104 Összesen 100% 880

A TAMOP főbb programjai a foglalkoztathatóság területén A munkavállaláshoz szükséges szakmai és személyes kompetenciák megszerzését segítő munkaerő-piaci képzés, személyre szabott munkaerő-piaci szolgáltatások Átfogó (azaz a különféle munkaerő-piaci támogatásokat és szolgáltatásokat „csomagba” rendező) foglalkoztatási programok Foglalkoztatást ösztönző támogatások (például: START program kiterjesztése) Integrált munkaügyi és szociális szolgáltató-rendszer szervezeti és humán-erőforrás feltételeinek megteremtése Fogyatékkal élők emberek integrált foglalkoztatásának támogatása Mobilitási támogatás Szociális gazdaság, innovatív és helyi foglalkoztatási kezdeményezések és megállapodások

A TAMOP főbb programjai a alkalmazkodóképesség területén Munkahelyi képzések támogatása Alacsony iskolai végzettségű felnőttek képzésének támogatása Átfogó, kompetenciafejlesztő felnőttoktatási és -képzési programok A szakképzés, felsőoktatás és a felnőttképzés rendszerének összehangolt fejlesztése, a gazdaság igényeihez illeszkedésük ösztönzése A pályaválasztási és pályamódosítási döntéseket megalapozó pálya-tanácsadási, pályaorientációs információs rendszer és a pályakövetés rendszerének fejlesztése Formális, nem-formális és informális tanulási rendszerek összekapcsolása Tanulási lehetőségek bővítése, új tanulási formák elterjedésének ösztönzése A gazdasági szerkezetváltás előrejelzése és kezelése Munkaerő-piaci rugalmasság: a nem hagyományos foglalkoztatási formák elterjesztése A partnerség erősítése Civil szervezetek felkészítése bizonyos állami feladatok átvállalására Munkaerő-piaci rugalmasság és biztonság erősítése

A TAMOP főbb programjai az oktatás területén A kompetencia alapú oktatás fejlesztése, valamint korszerű pedagógiai tartalmak, tananyagok és módszerek fejlesztése és elterjesztése Tanulási lehetőségek bővítése, új tanulási formák elterjedésének ösztönzése az iskolarendszerű képzésben Átfogó mérési, értékelési és minőségirányítási rendszerek fejlesztése az iskolarendszerű képzésben A pedagógusképzés megújítása, az oktatásban dolgozók tovább- és átképzése A közoktatás hatékonyságát segítő intézményi, területi együttműködések támogatása A hátrányos helyzetű és roma tanulók esélyeinek javítása, a szegregációja elleni küzdelem, integrált oktatás támogatása A sajátos nevelési igényű tanulók esélyeinek javítása, integrációjának támogatása A gyermek- és ifjúkori, valamint a felnőttkori művelődés támogatása a képesség és kreativitás fejlesztésére A közoktatási intézmények művelődési, szabadidős és szolgáltató szerepének erősítése Az interkulturális nevelés fejlesztése

A TAMOP főbb programjai a felsőoktatás és K+F területén A felsőoktatási reform és a bolognai folyamat folytatása; A felsőoktatás minőségi fejlesztése (pl.:nemzeti pályatárs ösztöndíj program, doktori és posztdoktori ösztöndíjak, professzori ösztöndíjak, felsőoktatási minőségi díj, szakkollégiumi hálózat, hazai és nemzetközi oktatói, kutatói mobilitási programok) Műszaki és természettudományos végzettséggel rendelkezők számának növelése a gazdasági szereplők aktív bevonásával; A gyakorlati oktatás fejlesztése; Vállalkozások és a felsőoktatási kutatóhelyek együttműködésének ösztönzése (Regionális egyetemi- és főiskolai tudás- és közösségi központok, kiválósági központok létrehozása); A tudományos eredményének társadalmi hasznosításának, ismertségének és elismerésének erősítése

A TAMOP főbb programjai a társadalmi befogadás, a kultúra és az egészségügy területén Az aktivitás növelésének elősegítését az egészségi állapot és a munkavégző képesség javítását támogató szolgáltatások fejlesztése Egészségre nevelő, szemléletformáló- és életmódprogramok (lakossági szűrőprogramok és kampányok, szenvedélybetegségek megelőzési programjai) Az egészségügy ágazati szerkezetátalakításának támogatása Az ellátórendszer hatékony működéséhez szükséges programok Gyermek- és ifjúsági programok A leghátrányosabb helyzetű térségek komplex fejlesztéséhez kapcsolódó foglalkoztatási, szociális, egészségfejlesztési elemek Szociális szolgáltatások fejlesztése, szociális szakemberek képzése Társadalmi beilleszkedést segítő programok Hátrányos helyzetű emberek támogatása Helyi közösségek, civil szervezetek fejlesztése A diszkrimináció elleni küzdelem A fogyasztók és ellátottak védelmének megerősítése A kulturális tőke fejlesztése a társadalmi kohézió és a kreativitás erősítése érdekében A bűnmegelőzés programjai

A TIOP struktúrája Átfogó cél Az aktivitás növelése a humánerőforrások minőségének javításával Specifikus célok A humán infrastruktúra területi egyenlőtlenségeinek mérséklése, a hozzáférés javítása A humán közszolgáltatások hatékonyságának növelése, átfogó reformjuk elősegítése A társadalmi megújulást szolgáló fejlesztések hatékonyságának növelése Prioritási tengelyek Az oktatási infrastruktúra fejlesztése Az egészségügyi infrastruktúra fejlesztése A munkaerő-piaci részvételt és a társadalmi befogadást támogató infrastruktúra fejlesztése A kulturális infrastruktúra fejlesztése

A TIOP forrásai Prioritás Támogatás % Támogatás Mrd HUF Az oktatási infrastruktúra fejlesztése 22,88% 119 691,2 Az egészségügyi infrastruktúra fejlesztése 51,96% 271 816,2 A munkaerő-piaci részvételt és a társadalmi befogadást támogató infrastruktúra fejlesztése 19,16% 100 230,9 A kulturális infrastruktúra fejlesztése a közösségfejlesztés szolgálatában 6,00% 31 387,6 Technikai segítségnyújtás   523 Összesen 100,00% 523 648,90

A TIOP főbb programjai Az oktatási infrastruktúra fejlesztése Az „Intelligens” iskola infrastruktúrájának elterjesztése Modern szolgáltató és kutató egyetem, főiskola infrastruktúrájának fejlesztése Az IKT-val támogatott adminisztrációs és vezetési irányítási rendszerek fejlesztése Az egészségügyi infrastruktúra fejlesztése Az egészségügy struktúraváltását lehetővé tévő ellátási formák fejlesztése A fekvőbeteg ellátási intézményrendszer felkészítése a struktúraváltásra, hatékony ellátási struktúra kialakítása A munkaerő-piaci részvételt és a társadalmi befogadást támogató infrastruktúra fejlesztése A munkaerő-piaci részvételt támogató szolgáltatások infrastruktúrájának fejlesztése A társadalmi befogadást támogató infrastruktúra fejlesztése A kulturális infrastruktúra fejlesztése a közösségfejlesztés szolgálatában Fejlesztési pólusokhoz és társpólusokhoz kapcsolódó kulturális fejlesztések A kulturális infrastruktúra integrált fejlesztése a partnerségi együttműködésért és a hálózatosodás elősegítése érdekében

Humán fejlesztések más operatív programokban Regionális operatív programok, KMR OP átfogó közoktatási infrastruktúra fejlesztési program, a regionális nagyrendszerekhez kapcsolódó kiskórházak, funkcióváltó, specializált intézmények fejlesztése (könyvtár fejlesztések, különös tekintettel a könyvtári hálózatok kialakítására és funkcióváltására, akadálymentesítés, közösségi terek megújítása ("játszva megelőző" játszótér, ifjúsági szabadidős helyek, stb.), a család és munkavégzés összehangolását segítő szolgáltatások infrastruktúrájának fejlesztése (bölcsőde és alternatív ellátások) Környezeti- és energetikai OP közintézmények energetikai rendszereinek korszerűsítése, erdei iskola program Gazdaságfejlesztési OP felsőoktatási intézmények és vállalkozói szféra közötti kapcsolatok erősítése, közös kutatási, ipari projektek, K+F infrastruktúra fejlesztése Közszolgáltatások korszerűsítése OP e-szolgáltatások a humán közszolgáltatások területén, oktatási kártyacsalád, foglalkoztatási kártya, kulturális örökség hatósági nyilvántartása

Tervezési kihívások végrehajtási nézetből Hazai és EU-s források egységesebb szemléletű felhasználása, Közös finanszírozási csatorna: ahol fennmarad a hazai támogatás és az EU-s támogatás ugyanazon célt finanszírozza (aktív foglalkoztatási eszközök) Hét éves ciklus: nagyobb ívű és egymásra épülő fejlesztések is lehetségesek Bizonytalanabb a makrogazdasági környezet,

„OP light” „OP light”: nincs az intézkedési szint rögzítve az OP-ben Stratégiaibb dokumentum Nagyobb mozgásszabadság és nagyobb felelősség a végrehajtás során Végrehajtás fő dokumentuma: Akcióterv – támogatási konstrukciók és azok ütemezése két évre, éves gördülő tervezéssel Tárcák javaslatot tesznek a szakágazatot érintő akciótervekre, IH véglegesít Kormányjóváhagyás az akciótervre

Lehetséges végrehajtási konstrukciók Kiemelt projektek: központi program (humán fejlesztés)- nagyprojekt (beruházás) Pályázatok - nyílt pályázat - két lépcsős pályázat - jogosultsági ellenőrzésen alapuló, egyszerűsített pályázat Visszatérítendő támogatások, pénzügyi konstrukciók Globális támogatás

Kiemelt projektek - központi programok, nagy projekt Jellemzően állami feladatellátás fejlesztése a cél Előzetesen kijelölt végrehajtó szervezet, amely a tevékenységek zömét jogszabályi kijelölés alapján saját maga végzi Régiós vagy központi kijelölés alapján előre meghatározott nagyberuházás

Pályázati rendszer diverzifikálása Miért szükséges? A jelenlegi pályáztatási rendszerben ugyanazon eljárások terhelik az egyszerűbb, kisebb támogatásokat, mint a komplex tevékenységet felölelő nagy pályázatokat = magas pályázati holtteher.

Folyamatos, szakaszos, kétlépcsős beadás a pályáztatásban Folyamatos: keret kimerüléséig, nincs minőségi verseny, területi elvet csak területi keretek kijelölésével lehet figyelni Szakaszos: minőségi kiválasztás (összetett, nagy volumenű humán fejlesztési pályázat, standardizálható elemek, összehasonlítható Kétlépcsős pályáztatás: projektötletek előminősítése, gondozása és kidolgozása: pl. önkormányzati beruházások esetén, kevés a projektötlet vagy korlátozott számú nyertes projekt lehetséges

Tömeges pályáztatás – jogosultsági ellenőrzés Kevesebb tartalmi előírás vagy nagyon kötött tartalmi előírás (kapcsolódó pályázat, pl. tanárképzés, oktatási programok elterjesztése) Kisebb összegű támogatás Egyszerűbb szolgáltatások, tevékenységek Széleskörű részvétel

Mérlegelési szempontok a támogatási konstrukciók kiválasztásához Előkészítés forrásigénye magas – nagyprojekt vagy kétlépcsős pályáztatás Kedvezményezetti kör nagysága, homogén vagy heterogén volta és felkészültsége Projekttevékenység jellege, projektméret Megvalósítói kör (államháztartáson kívül, belül) Célcsoport bevonása

Globális támogatás Jellemzően kis támogatásokat közvetít helyi civil szervezeteknek A támogatáskezelő szervezet nem egyszerűen pályáztat, hanem támogatást közvetít, azaz az elszámolás, ellenőrzés elsődleges szintje az EU és az irányító hatóság felé a támogatáskezelő szervezet, nem pedig a kedvezményezett 2004-2006-ban az Európai Bizottság nem engedélyezte Magyarország számára, 2007-13 között is EB döntés szükséges Lebonyolító szervezet hasonló volumenű források kezelésében jártas, stabil pénzügyi háttérrel rendelkező szervezet lehet

Végrehajtási szempontok az akciótervek tervezéskor Az intézkedést támogatja-e elfogadott szakmapolitikai stratégia, kapcsolódik-e más szakterület fejlesztési stratégiájához? Indikátorok – világos definíció Jelenlegi jogi szabályozás Jelenlegi hazai finanszírozási és támogatási gyakorlat – eddigi támogatások eredményei Fennmarad-e a területen hazai támogatás? Lehetséges átfedések más OP-vel, más hazai támogatás vizsgálata Létrejön-e új hálózat, intézmény, funkció?

Végrehajtási szempontok a tervezéskor A projektek megvalósulását akadályozó jogi-pénzügyi tényezők Forrásfelhasználás akadályai Fenntarthatóság Potenciális végrehajtói kör nagysága Szakmai konzultációk a végrehajtókkal, fenntartókkal Az intézkedés, megvalósítandó projektek költséghatékonysága A célcsoport és a kedvezményezetti kör viszonya A kedvezményezettek igényelnek-e kiemelt támogatást, rendelkeznek-e projektmenedzsment kapacitással

HEFOP specifikus problémák az NFT II. végrehajtása során Integrált OP összetettsége: három szaktárca nagyon szerteágazó feladatkörét érinti: nem változik az NFT II-ben A támogatások szakmapolitikai és szakjogi beágyazása a végrehajtással párhuzamosan történik – nem változik az NFT II-ben: pl. integrált munkaügyi és szociális ellátórendszer kiépítése Sok szereplős, centralizált végrehajtási rendszer, monitoring téren 2005. októberéig EMIR támogatás nélkül – változik az NFT II-ben: decentralizált végrehajtás, egy közreműködő szervezet bevonása Likviditási problémák a civil szervezeteknél – kifizetése radikális egyszerűsítése Az információnyújtáson túlmenő projekttervezési és projekttámogatás szükséges a kedvezményezetti körnek – kibővül az NFT II-ben

Intézményrendszer változásai IH: stratégiai tervezési feladatok, OP szintű monitoring, értékelés, visszacsatolás a tárcák tervezői felé Operatív végrehajtás KSZ szinten: Egy „intézkedés”- egy KSZ modell Működési finanszírozás teljesítménymérés mellett

NFT- szintű eljárási változások Egységes eljárásrendek: van tapasztalat az egységesítés megalapozására Kevesebb, magasabb szintű eljárási jogszabály Kevesebb KSZ számára azonos feladatok delegálása

Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Danajka Noémi szakmai főtanácsadó, főosztályvezető-helyettes Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program és EQUAL Program Irányító Hatóság Cím:1066 Budapest, Mozsár utca 16. (Levélcím: 1118 Budapest, Pozsonyi u. 56.) Telefon: 06 1 354 36 8 7 Fax: 06 1 354 39 11 Email: danajka.noemi@fmm.gov.hu Honlap: www.hefop.hu