A munkaügyi ellenőrzés tapasztalatai és a 2012 A munkaügyi ellenőrzés tapasztalatai és a 2012. évi jogszabályváltozások Katonáné Papp Ágnes munkaügyi igazgatóhelyettes Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szerve

1996. évi LXXV. törvény a munkaügyi ellenőrzésről § 1996. évi LXXV. törvény a munkaügyi ellenőrzésről A felügyelő a foglalkoztató valamennyi munkahelyén külön engedély és bejelentési kötelezettség nélkül ellenőrzést tarthat. Az ellenőrzés során a felügyelő jogosult a munkahelyen tartózkodó személyek személyi azonosságának igazolással történő megállapítására. (igazmondás, eljárás akadályozása).

Bírságolás: 2012. január 01. napját induló ügyekben nem alkalmazható az abszolút mentesítő szabály a kis- és középvállalkozások esetében. A meghatározott esetekben ismét életbe lépett a kötelező bírságolás, a kis- és középvállalkozások sem kivételek. Összege 30.000 Ft-tól 10.000.000 Ft-ig terjedhet. (20 fő alatt) Kötelező bírságolási esetek:

a munkavállalói jogalanyisággal kapcsolatos életkori feltételekre (ideértve a gyermekmunka tilalmát is) vonatkozó rendelkezéseket megsértette, a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésével összefüggésben nem tett eleget az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 16. § (4) bekezdés a) pontjában, illetve az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény 11. §-ában foglalt bejelentési kötelezettségének,

jogszabályban vagy kollektív szerződésben megállapított munkabér összegére és a kifizetés határidejére vonatkozó rendelkezéseket megsértette, ide nem értve a felszámolás alatt álló foglalkoztatót, (eljárás során kifizeti, nincs bírság, már 1 fő esetében is) hatósági nyilvántartásba vétel hiányában folytat munkaerő-kölcsönzésre irányuló tevékenységet.

A munkaügyi bírság kiszabásánál figyelembe kell venni: A jogszabály megsértésével okozott jogellenes állapot időtartamát, az okozott hátrány nagyságát, a megsértett jogszabályi előírások számát és hatását, az érintett munkavállalók számát.

Statisztikai adatok Jász-Nagykun-Szolnok megye Időszak: 2012. 01

Az ellenőrzött munkáltatók száma: 547 db Az ellenőrzött munkavállalók száma: 6546 fő A szabálytalansággal érintett munkáltatók száma: 333 db „Feketemunkások” száma: 290 fő Az ellenőrzött munkáltatók 60,8%-a foglalkoztatott szabálytalanul.

Bejelentések Felügyelőségünkre érkező közérdekű- illetve panaszbejelentések száma 2012. november 20. napig 225 db volt, 150 db közérdekű bejelentés és 75 db panaszbejelentés. Egyre elterjedtebb az elektronikus úton érkező bejelentés, de még mindig a klasszikus papíralapú beadvány a legszámottevőbb.

2012. évi jogszabályváltozások

Mt. Módosítása: 2012. július 01-től életbe lépett a 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről. Nagyon sok mindenben változott a jogszabály, röviden összefoglalva.

A munkaviszony létesítése A munkaviszony munkaszerződéssel jön létre, ami alapján a munkavállaló köteles a munkáltató irányítása szerint munkát végezni, a munkáltató köteles a munkavállalót foglalkoztatni és részére munkabért fizetni. A munkaszerződést írásba kell foglalni! Elmulasztása miatt érvénytelenségére, csak a munkavállaló hivatkozhat a munkába lépést követő 30 napon belül.

A munkaszerződés tartalma A munkaszerződésben a feleknek meg kell állapodniuk: a munkavállaló alapbérében és munkakörében. meg kell meghatározni a munkaviszony tartamát ennek hiányában határozatlan időre és teljes napi munkaidőben történő foglalkoztatásra jön létre, a munkavállaló munkahelyét, ennek hiányában munkahelynek azt a helyet kell tekinteni, ahol a munkáját szokás szerint végzi.

A próbaidő felek a munkaszerződésben, a munkaviszony kezdetétől számítottan legfeljebb 3 hónapig terjedő próbaidőt köthetnek ki. Ennél rövidebb kikötése esetén lehetőségük van a próbaidő - legfeljebb egy alkalommal – történő meghosszabbítására. Garanciális szabály, a próbaidő meghosszabbítás esetén sem haladhatja meg a 3 hónapot. A Ksz. továbbra is megállapíthat 6 havi próbaidőt.

A munkáltató írásbeli tájékoztatási kötelezettsége A munkáltató a munkaviszony kezdetétől számított 15 napon belül írásban tájékoztatja a munkavállalót: a) a napi munkaidőről, b) az alapbéren túli munkabérről és juttatásokról, c) a munkabérről való elszámolás módjáról, a munkabérfizetés gyakoriságáról, a kifizetés napjáról, d) a munkakörbe tartozó feladatokról, e) a szabadság mértékéről, számítási módjáról és kiadásának szabályairól.

f) a felekre irányadó felmondási idő megállapításának szabályairól, g) a munkáltató kollektív szerződés hatálya alá tartozik-e, h) a munkáltatói jogkör gyakorlójáról. A munkáltató megnevezésének, lényeges adatainak, továbbá a már meghatározottak változásáról a változást követő 15 napon belül írásban tájékoztatni kell. Nem kötelező a tájékoztatás: ha munkaszerződés alapján: a) a munkaviszony tartama az egy hónapot, vagy b) a munkaidő a heti nyolc órát nem haladja meg. (kivéve: munkáltatói jogkör gyak.)

A munkaviszony kezdete A munkaszerződésben meg kell határozni a munkaviszony kezdetének napját! Ennek hiányában a munkaviszony kezdete a munkaszerződés megkötését követő nap. A felek a munkaszerződés megkötése és a munkaviszony kezdetének napja közötti időszakban nem tanúsíthatnak olyan magatartást, amely a munkaviszony létrejöttét meghiúsítaná. De munkaszerződéstől bármelyik fél elállhat, ha annak megkötését követően körülményeiben, olyan lényeges változás következett be, amely a munkaviszony teljesítését lehetetlenné tenné vagy aránytalan sérelemmel járna.

Elszámolás, igazolások A munkaviszony felmondással történő megszüntetésekor legkésőbb az utolsó munkában töltött naptól, egyébként legkésőbb a munkaviszony megszűnésétől számított ötödik munkanapon a munkavállaló részére ki kell fizetni a munkabérét, egyéb járandóságait, valamint ki kell adni a jogszabályokban előírt igazolásokat.

Munkabér Alapbér: legalább a legkisebb kötelező munkabér időbérben kell meghatározni. Teljesítménybér: az a bér, ami előre meghatározott teljesítménykövetelmény alapján illeti meg a munkavállalót. A munkabért, csak teljesítménybér formájában meghatározni, kizárólag munkaszerződésbe foglalt megállapodás esetén lehet. A teljesítménybér-tényezőt alkalmazásuk előtt, írásban közölni kell a munkavállalóval, de az alapbér felét elérő garantált bér megállapítása ekkor is kötelező.

Bérpótlékok Rendes munkaidőre járó munkabéren felüli bérrész Számítási alapja az alapbér Fajtái: Rendkívüli munkavégzés Éjszakai pótlék Műszakpótlék Készenlét, ügyelet Vasárnap és munkaszüneti nap

Munkaszüneti napi pótlék (100%) Vasárnapi pótlék (50%) (vasárnap rendes munkaidőben történő mv.) több műszakos tevékenység keretében, a készenléti jellegű munkakörben, a kereskedelemről szóló törvény hatálya alá tartozó, kereskedelmi tevékenységet, a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató, valamint kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál foglalkoztatott munkavállaló. Munkaszüneti napi pótlék (100%) (munkaszüneti napon rendes munkaidőben történő mv.)

Műszakpótlék Jogosultság – (több műszakos tevékenység) keretében ha a beosztás szerinti napi munkaidő kezdete rendszeresen változik (a 18 és reggel 6 óra közötti munkavégzésre) nem jár: 14-18 óra között A változást rendszeresnek kell tekinteni, ha havonta a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja a munkanapok legalább egyharmada esetében eltér, valamint a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont között legalább négy óra eltérés van. Mértéke: 30%

Rendkívüli munkavégzés pótléka: Éjszakai pótlék: Jogosultság: éjszakai munkavégzés esetén, ha a munkavégzés az 1 órát meghaladja nem jár: műszakpótlékra jogosult munkavállaló Mértéke: 15% Rendkívüli munkavégzés pótléka: Jogosultság a) a munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan elrendelt rendkívüli munkaidőben, b) a munkaidőkereten vagy c) az elszámolási időszakon felül.

Pihenőnapi munkavégzés A munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapra (pihenőidőre) elrendelt rendkívüli munkavégzés Mértéke: munkabér + 100% vagy munkabér + 50% és másik heti pihenőnap (pihenőidő) Munkaszüneti napi munkavégzés Munkaszüneti napra elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés munkabér + 50% és másik heti pihenőnap (pihenőidő

A szabadidő, heti pihenőnap (heti pihenőidő) kiadása Általános szabály munkavégzést követő hónapban, egyenlőtlen munkaidő-beosztás alkalmazása esetén a munkaidőkeret vagy az elszámolási időszak végéig, munkaidőkereten felül végzett munka esetén a következő munkaidőkeret végéig. Eltérő megállapodás A felek megállapodása alapján a szabadidőt legkésőbb a tárgyévet követő év december harmincegyedik napjáig kell kiadni.

Fizetés pénzneme: forintban. Munkabér kifizetése: tárgyhót követő 10. napig készpénz vagy bankszámlára utalás munkavállaló vagy meghatalmazottja részére Késedelmi pótlék: késedelembe esés időpontjától kezdve a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamat.

Elérhetőségeink Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szerve, Munkaügyi Felügyelőség 5000 Szolnok, Kellner Gyula u. 2-4. III. em. Telefon: 56/510-840 Fax: 56/510-848

KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET!