Tűzvédelem Debreceni Egyetem Gazdasági Főigazgatóság Munkabiztonsági Önálló Osztály Henye István tűzvédelmi főelőadó (DE tel: 55255) Legfontosabb tűzvédelmi jogszabályok: 1996. évi XXXI. Törvény (tűz elleni védekezésről a műszaki mentésről és a tűzoltóságról, 30/1996. (XII.6) BM rendelet, a Tűzvédelmi szabályzatról és a Tűzriadó Tervről, 35/1996. (XII.29.) BM rendelet (OTSZ) 2/2002. BM. rendelet (tűzvédelmi szabványok)

TŰZVÉDELEM TÖRTÉNETE Első tűzvédelmi feljegyzések: Biblia: 2 Móz. 22.6 Ha tűz támad, és tövisbe kap, és megég az asztag, vagy a lábon álló gabona, vagy a mező: fizesse meg a kárt, a ki a tüzet gyújtotta. Egyiptom: szurkos vedrek tűz oltására Kína: első szervezett tűzoltóság - egész napos ügyelet - éjszaka tűzoltók feje egy gerendán, amire tűz esetén egy kalapáccsal rávágtak! - kivonulás előtt beöltözés, majd vonulás a pap után kultikus tánclépésben

Római hadsereg centúriói Megszervezték a hadseregből és szakmák mestereiből a tűzoltó egységeket. Tűztornyokat állítottak fel (Pl. Sopron), ahonnan figyelemmel kísérték a település életét. Az ügyeletes figyelőnek elalvás ellen egész éjjel hárfás nő zenélt! Tűz esetén azonnal ki tudtak vonulni, a katonák oltották a tüzet, az ácsok a közeli tetőket bontották, a textil művesek vizes vásznakkal védték az értékeket, oltották a lángra kapott ruhájú személyeket. Jellemzője: magas szervezettség, viszonylagosan nagy hatásfok.

TŰZOLTÁS FEJLŐDÉSE KÉPEKBEN

Az első csoda: gőzmeghajtású tűzoltó autó Angliából

Korszerű egyenruha és londoni parancsnoki sisak a XIX. sz Korszerű egyenruha és londoni parancsnoki sisak a XIX. sz. végéből (Anglia)

Ezredfordúló tűzoltói

Korszerű tűzoltó autó és hiradó ügyelet (London)

Magyarország Első szervezett tűzoltóság: Debreceni Református Kollégium diáktűzoltósága (gerundium, város polgáraira vonatkozó kötelező és szigorú tűzvédelmi szabályok)

Beavatkozás baleseteknél Tűzoltóság feladatai Ipari balesetek Beavatkozás baleseteknél + állatmentés + vízszivatás + magasból mentés + útakadályok megszüntetése + vízi mentés + felvilágosítás + stb., stb., stb.,… TŰZOLTÁS

Tűzoltó felszerelések Tűzcsapok Föld feletti tűzcsapok Fali tűzcsapok Kézi tűzoltó készülékek Gázzal oltó Porral oltó Habbal oltó Egyéb eszközök Csáklya Vizes ponyva, takaró Lapát, ásó, balta, stb.

Tűzoltó készülék típusok, használatuk - Gázzal oltó (CO2) - Porral oltó (A-B-C) - Habbal oltó Debreceni Egyetem területén a porral oltó és a gázzal oltó készülékek találhatóak zömmel Film következik!

Tűzoltó készülék taktika ROSSZ JÓ A tüzet szélirányból kell oltani!Felületi tüzeket „tőlünk elhajtva kell oltani!

Rossz Jó Felületi tüzeket „tőlünk elhajtva kell oltani! Csepegő, vagy folyó anyag tüzét felülről lefelé kell oltani!

Rossz Jó A tűzoltáshoz szükséges készülékeket egyidejűleg kell bevetni. (nem egymás után) Ügyelni kell a visszagyulladásra! Ügyelni kell a visszagyulladásra! Ügyelni kell a visszagyulladásra! Ügyelni kell a visszagyulladásra!

Rossz Jó A használt tűzoltó- készülékeket nem szabad visszaakasztani! Gondoskodni kell az újratöltésről!

Tűzvédelmi szabályzat és Tűzriadó terv (szervezeti egységek: Tűzvédelmi Utasítás) 30/1996. (XII. 6.) Bm. rendelet A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Ttv.) 47. §-a (2) bekezdésének o) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el: 1. § (1) A Ttv. 19. §-ának (1) bekezdésében felsoroltaknak a Tűzvédelmi Szabályzatot (a továbbiakban: Szabályzat) az állandó, illetőleg az ideiglenes jelleggel működő létesítményekre a rendeltetésszerű tevékenység megkezdése előtt egyaránt el kell készíteni. (2) Tartós próbaüzem esetén - legfeljebb hat hónapos időtartamra - ideiglenes Szabályzat készíthető. A próbaüzem befejezése után 30 napon belül kell a Szabályzatot végleges formában kiadni. 2. § (1) A Szabályzatot a tűzvédelmi helyzetre kiható változás esetén úgy kell átdolgozni, hogy az naprakész legyen. (2) A Szabályzatban foglaltakat a munkáltató a munkavállalókkal köteles ismertetni. Az oktatás megtörténtét oktatási naplóban kell rögzíteni, és azt az érintettek aláírásával igazolni. (3) A munkáltatónak gondoskodnia kell arról, hogy a gazdálkodó szervezettel kapcsolatba kerülők (külső munkavállalók, szállóvendégek stb.) - a rájuk vonatkozó mértékben - a Szabályzat tartalmát megismerjék.

3. § A Szabályzatnak tartalmaznia kell: a) a tűzvédelmi feladatokat is ellátó személyek feladatait és kötelezettsé-geit; b) a tűzvédelmi szervezet feladatára, felépítésére, működési és irányítási rendjére, valamint a finanszírozására vonatkozó szabályokat; c) a létesítmény (létesítmények), építmények, tűzszakaszok, illetőleg a helyiségek, szabadterek, veszélyességi övezetek tűzveszélyességi osztályba sorolását és az azokra vonatkozó eseti tűzvédelmi használati szabályokat, előírásokat; d) a tevékenységre vonatkozó tűzvédelmi használati szabályokat, előírá-sokat; e) az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység végzéséhez szükséges írásbeli feltételek meghatározására, illetve előzetes egyeztetésére jogosult szemé-lyek felsorolását; f) a tűzvédelmi oktatással kapcsolatos feladatokat és a munkavállalókra vonatkozó tűzvédelmi képesítési követelményeket; g) a munkavállalóknak a tűzjelzéssel, tűzoltással, műszaki mentéssel kap-csolatos feladatait; h) a létesítményi tűzoltóság működésének, szolgálatellátásának, tagjai díjazásának szabályait.

a) az "A"-"C" tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítményekre; 4. § (1) A Szabályzat mellékleteként Tűzriadó Tervet kell készíteni: a) az "A"-"C" tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítményekre; b) a művelődési, oktatási, egészségügyi és szociális létesítményekre; c) azokra a létesítményekre, amelyekben egy tűzszakaszon belül több, mint 300 fő tartózkodhat; d) kereskedelmi szálláshelyre; e) az olyan időszakos vagy állandó jelleggel üzemelő zenés szórakozóhelyekre, ahol egy időben 50 főnél több személy tartózkodhat. (2) A Tűzriadó Tervnek tartalmaznia kell: a) a tűzjelzés módját; b) a tűzoltóság, valamint a létesítményben tartózkodók riasztási rendjét, a létesítmény elhagyásának módját; (betegelhelyezés!) c) a tűz esetén a munkavállalók szükséges tennivalóit (tűzvédelmi berendezés kezelése, tűzoltás és mentés, rendfenntartás, technológiai folyamat leállítása, áramtalanítás stb.);

d) a főbb veszélyforrások megnevezését (utalással a védekezési szabályokra); e) a létesítmény helyszínrajzát, szükség szerint szintenkénti alaprajzait a tűzvédelmi szempontból fontos berendezések (eszközök), központi elzárók (kapcsolók) és a vízszerzési helyek megjelölésével. (3) A Tűzriadó Tervben foglaltak végrehajtását szükség szerint, de legalább évente az érintettekkel gyakoroltatni és annak eredményét írásban rögzíteni kell. (4) A Tűzriadó Tervet állandóan hozzáférhető helyen kell elhelyezni. (5) Az (1) bekezdés b)-e) pontjaiban foglalt létesítmények épületei közösségi terein, továbbá szálláshelyeken a szobákban is el kell helyezni az épület elhagyásának lehetőségét (menekülési útvonal) tartalmazó alaprajzot és annak szöveges leírását vagy olyan kivonatát, amely az adott helyiség, épület biztonságos elhagyásának irányáról, módjáról tájékoztatást ad. A fentieket a külföldiek elhelyezésére is szolgáló kereskedelmi szálláshelyeken angol és német nyelven is kötelező elhelyezni. Fontos! Portai szolgálattal nem rendelkező szervezeti egységek pótkulcsait a Pallagi portára kell leadni

5. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba 5. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. A Szabályzatokat a hatálybalépést követő hat hónapon belül kell elkészíteni. Bombariadó Különbség a tűzriadó és a bombariadó között Vezetői felelősség kérdése

Raktározás, tárolás 16. § (1) Egy helyiségben az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó különböző halmazállapotú anyagok vagy a „C” és „D” tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagokkal együtt - amennyiben vonatkozó műszaki követelmények ettől eltérően nem rendelkezik - nem tárolhatók. (2) Az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagot, „C” tűzveszélyességi osztályba tartozó éghető folyadékot kiszerelni, csomagolni csak jogszabályban meghatározottak szerint, ennek hiányában olyan helyen szabad, ahol nincs gyújtóforrás és hatékony szellőzést biztosítottak. (3) Az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagot, valamint a „C” és „D” tűzveszélyességi osztályba tartozó éghető folyadékot csak jogszabályban, vonatkozó műszaki követelményben meghatározott zárt csomagolásban, edényben szabad tárolni, szállítani és forgalomba hozni. (4) Öngyulladásra hajlamos anyagot egyéb éghető anyaggal, továbbá olyan anyagokat, amelyek egymásra való hatása hőt fejleszthet, tüzet vagy robbanást okozhat, együtt tárolni nem szabad. Az öngyulladásra hajlamos anyag hőmérsékletét naponta, vagy - ha azt az anyag tulajdonságai szükségessé teszik - folyamatosan ellenőrizni kell és a veszélyes felmelegedést meg kell akadályozni. (5) Az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó anyag, valamint a „C” tűzveszélyességű éghető folyadék egyedi és gyűjtőcsomagolásán - amennyiben jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik - az anyag tűzveszélyességi osztályát szövegesen, illetve piktogrammal kell jelölni. A jelölést a gyártó vagy a csomagoló, kiszerelő, illetve a forgalomba hozó, valamint - a felhasználáshoz külföldről közvetlenül érkező anyag, éghető folyadék esetében - a felhasználó köteles elvégezni.

(9) Tűzgátló előtérben mindennemű tárolás tilos. (6) A kereskedelmi létesítményekben az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagok elhelyezésének módját és mennyiségét az üzemeltetőnek írásban kell meghatároznia. (7) Veszélyes áruk szállításával összefüggő átmeneti (ideiglenes) tárolás esetén a vonatkozó műszaki követelményekben előírtakat kell alkalmazni. 17. § (1) Szilárd éghető anyag szabadban tárolt egységeinek méreteit, a tárolási egység és az építmény közötti távolságot a Szabályzat 3. számú táblázata tartalmazza. (2) Az éghető anyag tárolási egysége és a kerítés között legalább 1 méter széles, éghető anyagtól mentes területet kell tartani. (3) A szabadban elhelyezett tárolási egységek között a Szabályzatban, jogszabályban meghatározott, azok hiányában legalább a magasabb tárolási egység magasságával egyenlő távolságot kell biztosítani. (4) Tetőtérben és talajszint alatti helyiségben „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagot tárolni nem szabad. (5) Az épület tetőterében, padlásán éghető anyagot csak úgy és olyan mennyiségben szabad elhelyezni, hogy azok a tetőszerkezet, valamint a kémény megközelítését ne akadályozzák, szükség esetén eltávolíthatók legyenek a tetőszerkezet éghető anyagú elemeitől és a kéménytől legalább 1 méter távolságra helyezkedjenek el. (6) A 200 m2 feletti üzemi és tárolóhelyiség födém-, tetőszerkezete, valamint a tárolt anyag között legalább 1 méter távolságot kell biztosítani. (7) A raktározás, tárolás területét éghető hulladéktól, száraz növényzettől mentesen kell tartani. (8) Az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagot és az éghető folyadékot raktározni, tárolni csak nem éghető anyagból készült állványon, polcon szabad. (9) Tűzgátló előtérben mindennemű tárolás tilos.

„B” tűzveszélyességi osztályba tartozó folyadék Raktározás, tárolás „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó folyadék

Képek a helytelen tárolásra Palack tárolás az Elméleti Tömb folyosón!

Palackokat nem szabad tárolni: nehezen megközelíthető, a személyi közlekedést és a mentést akadályozó helyeken, továbbá - talajszint alatti helyiségekben, - lépcsőkön, lépcsőházakban, folyosókon, szűk udvarokban, átjárókban, vagy azok közvetlen környezetében, - garázsokban. 2/2002.(I.23.) BM rendelet X. fejezet 3.1.1.

A régi színjelölések: acetilént (disszugázt) tartalmazó gázpalackot sárga, hidrogént, vagy más éghető gázt tartalmazó gázpalackot vörös, oxigént tartalmazó gázpalackot kék nitrogént tartalmazó gázpalackot zöld, minden egyéb nem éghető gázt tartalmazó gázpalackot szürke, sűrített levegőt tartalmazó gázpalackot lila, maró, mérgező gázt tartalmazó gázpalackot barna színjelöléssel. Az új színjelölések: mérgező és/vagy korrodáló gázt tartalmazó gázpalackot sárga, éghető (gyúlékony) gázt tartalmazó gázpalackot vörös, oxidáló (gyújtó hatású) gázt tartalmazó gázpalackot világoskék, semleges gáz (nem mérgező, nem korrodáló, nem éghető, nem oxidáló) gázt tartalmazó gázpalackot élénk zöld, acetilént (disszugázt) tartalmazó gázpalackot gesztenyebarna, oxigént tartalmazó gázpalackot fehér nitrogént tartalmazó gázpalackot fekete, szén-dioxidot tartalmazó gázpalackot szürke

Köszönöm a figyelmet !