Mezőgazdasági üzemek erőforrásai Készült években a Marcali, Barcs, Kadarkút, Nagyatád Szakképzés Szervezési Társulás részére a TÁMOP / azonosítószámú projekt keretében E-Tananyag 1 Mezőgazdasági Üzemgazdaságtan
Gazdasági tevékenység Meghatározott jellegű és mennyiségű erőforrások elosztását és kombinálását jelenti előirányzott célok érdekében. Legkedvezőbb gazdasági eredmény: maximális profit! Mezőgazdasági Üzemgazdaságtan
Az erőforrások Közös jellemzői: • korlátozottan állnak rendelkezésre; • arányainak változtatása időigényes, és korlátozott; • biológiai korlátok jellemezhetik; • természeti erőforrások jelentősége. Hatásuk kiterjed a • a termelhető termékek/szolgáltatások körére, • a termelhető termékek mennyiségére és minőségére, • az alkalmazható technológiára,a termelés költségeire, jövedelmére, és gazdaságosságára, • a pótlólagos beszerezhető erőforrások körére és nagyságára. Mezőgazdasági Üzemgazdaságtan
Az erőforrások Ha a meglévő erőforrásokat nem megfelelően hasznosítjuk,akkor •nem érhető el a lehetséges hozamok köre és nagysága, •mennyiségi és minőségi veszteségek léphetnek fel, •a kihasználatlan erőforrások állandó költségei változatlanul terhelik a vállalkozást, és így növekszik a hozamok fajlagos költsége, •általában csökken a termelés jövedelme, jövedelmezősége. Egyes erőforrások kereskedelemi forgalomban megtalálhatóak, így lehetősége van azok bővítésére: • bővíthető a termékek köre, • növelhető a hozamok mennyisége és javítható a minősége, • fejleszthető a meglévő technológia, • csökkenthető a termelés költsége. Mezőgazdasági Üzemgazdaságtan
Munkaerő Az emberi munka valamennyi tevékenység első és legfontosabb forrása! A munkaerő a szellemi és fizikai munkavégző képességek hordozója, amellyel az ember a tárgyi, anyagi és természeti erőforrások felhasználásával megvalósítja a termelés meghatározott gazdasági célú folyamatát. A munkaerő képes a tényleges teljesítményét a képességeitől, a motiváltságától, és a vele szemben támasztott követelményektől függően szabályozni. Mezőgazdasági Üzemgazdaságtan
A munkaerő költsége Munkaerőköltség: a munkáltatót terhelő minden költség vagy kötelezettség, ami a munkaerő foglalkoztatásával, alkalmazásával felmerül. Befolyásolja: • a foglalkoztatás időtartama, • és a munkavállaló képzettsége, • a bérek és járulékok mértéke. A munkaköltség körébe tartozik •a munkaerő megszerzésének költsége (toborzás, képzés, átképzés) •közvetlenül a foglalkoztatáshoz kapcsolódó költségek (bruttó munkabér, TB járulék, munkaadói és munkavállalói járulék, költségtérítések) •az alkalmazáshoz közvetve kapcsolódó költségek (érdekképviseleti szervek) Mezőgazdasági Üzemgazdaságtan
A bérköltség sajátosságai A bérmunka költségének sajátossága, hogy a munkaerő felhasználása után kerül kifizetésre (szemben más előre megvásárolható erőforrásokkal). Az egyéni vállalkozó a szellemi és fizikai munkáját a későbbi eredmény érdekében fekteti be a termelési folyamatban, amelynek eredményétől függően, az erőforrások közül utolsóként térül meg a munkájának az ellenértéke – bruttó jövedelemként. (költségkalkulációkban ez a munkabér igény) Mezőgazdasági Üzemgazdaságtan
Bruttó munkabér és járulékai Munkavállaló Munkavállalói járulék SzJA Egészségbiztosítási járulék Nyugdíjbiztosítási járulék • Munkáltató •Munkáltatói járulék •Szakképzési hozzájárulás •Nyugdíj járulék •Egészségbiztosítási járulék •Rehabilitációs járulék Mezőgazdasági Üzemgazdaságtan
A termőföld A termőföld a földfelszín mezőgazdasági hasznosítású része, tágabb értelemben a termőterület része az erdő, a halastó, általában a termőképesség megújulására képes földfelszín. •Az élelmiszertermelés alapvető eszköze (növénytermesztés – közvetlenül, állattenyésztés – közvetve) így a termőföld legfőbb hasznosítója a mezőgazdaság. •Sajátos vagyonmegőrző tulajdonsága a korlátozott kiterjedéséből fakad. FöldtulajdonFöldhasználat Mezőgazdasági Üzemgazdaságtan
A föld gazdasági – társadalmi funkciói A föld élet – és gazdasági tér. A természeti környezet alapja. A föld termelési tényező. Önmagában is emberi szükségleteket elégít ki. Gazdasági és társadalmi tevékenységek egymáshoz viszonyított helyzetének, térbeli dimenziójának, meghatározója. Lehet tulajdon tárgya. Vagyonmegőrző és kincsképző szerepet is betölthet. Mezőgazdasági Üzemgazdaságtan
A föld, mint befektetett tárgyi eszköz Tartós eszköz – több gazdasági cikluson át szolgálja a vállalkozás tevékenységét. A használat során a termőképessége és hasznos tulajdonságai csökkenhetnek. Sajátossága: •élettartama végtelen, •használhatósága nem csökken - nincs értékcsökkenése, •a föld gazdasági értéke általában növekszik (bérleti díjak is növekednek) Mezőgazdasági Üzemgazdaságtan
Földtulajdon A föld tulajdonosa elsődlegesen érdekelt a földjének ésszerű hasznosításában, állagának megőrzésében, termőképességének, javításában LV. törvény a termőföldről: •300 ha vagy 6000 AK /település összes termőföld területének negyede vagy 1000 ha •csak belföldi természetes személyek •megszerzését elővásárlási jogok szabályozzák. Mezőgazdasági Üzemgazdaságtan
Földbérlet A földtulajdonosok a tulajdonukban lévő termőföldet maguk művelhetik,vagy bérbe is adhatják. A földtulajdon és – használat szétválásának leggyakoribb okai és következményei: • a gazdálkodás szükséges eszközök és ismeretek hiánya; • a tulajdonos lakóhelye és a földterület közötti távolság; • munkaképtelen időskorúak földtulajdona; • vállalkozási készség hiánya; • földterület mérete, széttagoltsága; • földár emelkedését váró spekuláció; • földeladások átmeneti korlátozása; • földkimérés, jogviták elhúzódása; • a mezőgazdasági termelés alacsony jövedelmezősége; • mezőgazdasággal kapcsolatos bizonytalanság. Mezőgazdasági Üzemgazdaságtan
A termőföld gazdasági értékelése A föld gazdasági értékét befolyásolják •Természeti tényezők: a talaj kémiai összetétele, kötöttsége, •tápanyag – ellátottsága, vízgazdálkodása, éghajlat. •Gazdasági tényezők: munkaerő sűrűség, eszközellátottság, •szállítási távolság, úthálózat, piaci viszonyok, öntözhetőség. Aranykorona rendszer a földek összehasonlító értékelésére. Mezőgazdasági Üzemgazdaságtan