Az értékkategóriák.

Az előadások a következő témára: "Az értékkategóriák."— Előadás másolata:

1 Az értékkategóriák

2 A mezőgazdaság (halmozott) bruttó termelési értéke (termékek és szolgáltatások)
2001- ben folyó áron 1350 milliárd forint Szerkezete: - növénytermelés 52% - állattenyésztés %

3 Mezőgazdasági termékek termelése Milliárd Ft, folyó áron

4 A mezőgazdasági termelés volumene 1990-2000

5 Mezőgazdasági termékek bruttó termelésének volumenindexe 1990-2001

6 Mezőgazdaság bruttó (halmozott) termelési értéke
Mg- i eredetű Termelő felhasználás 190 md Ft Halmozatlan bruttó termelés értéke 1160 md Ft

7 Mezőgazdaság bruttó (halmozott) termelési értéke
Mg- i eredetű Termelő felhasználás 190 md Ft Nem mezőgazdasági eredetű termelő felhasználás 650 md Ft Mezőgazdaság bruttó hozzáadott értéke ( GDP hozzájárulás) 510 md FT

8 Az Agrárolló alakulása 1989- 2001

9 A folyó termelőfelhasználás volumenidexei 1990-2001

10 Mire nyújt fedezetet a bruttó hozzáadott érték?
- amortizáció (kb. 70 md Ft) ( nettó hozzáadott érték 440 md Ft) - munkabérek, személyes jövedelmek - adók, járulékok, közterhek - nettó vállalkozói jövedelem ( nyereség) Az egyes kategóriák „kétarcúsága”.

11 Egyéb kategóriák: - nettó termelési érték - pótlási alap - bruttó jövedelem

12 A gazdasági szféra egészét felölelő ÁKM ( ) (100% = Ágazat bruttó termelése, ill. kibocsátás) Y X W

13 ÁKM belső mátrix (X) és értékösszetevők (W)

14 ÁKM külső mátrix (Y) (Bruttó kibocsátás = 100%)

15 Élelmiszeripar aránya a GDP-ben százalék (%)

16 Élelmiszeriparban foglalkoztatottak aránya százalék (%)

17 Élelmiszeripar aránya a beruházásban

18 Élelmiszer és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem forgalma, Milliárd Ft

19 Élelmiszer forgalom részesedése az összes kiskereskedelmi forgalomból

20 Nemzetközi üzlet-láncok piaci részesedése a magyar élelmiszerkereskedelmi forgalomból

21 Élelmiszeripar tulajdonosi szerkezete 1992

22 Élelmiszeripar tulajdonosi szerkezete 2001

23 Egy főre jutó élelmiszer fogyasztás - alapélelmiszerek

24 Egy főre jutó élelmiszer fogyasztás - zöldségfélék, élvezetei cikkek

25 A magyar élelmiszerárak alakulása az EU áraihoz képest 2002
Megnevezés Egység EU átlagár Magyar ár Magyar ár/ EU átlagár euró % Fehér búzaliszt 1 kg 0,64 0,29 45,4 Fehér kenyér 500 g 1,17 0,35 30,2 Marhahús csont nélkül 10,67 4,75 44,5 Sertéshús csont nélkül 8,17 3,69 45,1 Főtt sonka 6,65 3,77 56,7 Csirke, tiszított 1kg 3,03 1,95 64,3 Tehéntej, pasztőrözött 1 liter 0,83 77

26 A magyar élelmiszerárak alakulása az EU áraihoz képest 2002
Megnevezés Egység EU átlagár Magyar ár Magyar ár/ Eu átlagár euró % Vaj 250 g 1,45 1,31 90,9 Tojás 12 db 2,07 1,01 48,5 Margarin 0,69 0,53 76,9 Étolaj 1 liter 1,98 1,21 60,9 Alma 1kg 1,6 0,41 25,8 Burgonya 1 kg 0,67 0,25 37,9 Vöröshagyma 0,97 0,48 49,2 Kristálycukor 1,15 0,77 67 Átlag 54,7

27 Élelmiszerárszint különbségek az EU tagországaiban az ezredfordulón EU átlag = 100

28 Az egyén fogyasztását befolyásolja
J, A fogyasztó reáljövedelme Áx Az elsődleges élelmiszerek ára Áh A helyettesítő élelmiszerek ára Z Egyéb tényezők( szokások, életkörülmények, ízlések, reklám stb.) Bruttó nemzeti kereslet Fx= f( L, J, Áx, Áh, Z)

29 ÉLELMISZER KERESLET várhatóan megduplázódik 2025-re
A világ népessége 8 milliárd fő körül alakul Növekedés a fejlődő országok városaira koncentrálódik 33 megaváros (8+millió) 500 nagyváros (1+millió) GDP növekedés megfelelő vásárlóerőt biztosít

30 KÍNÁLATOT KÖZVETLENÜL MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐK
A fajlagos hozamok növekedése Mezőgazdasági művelésbe kerülő, illetve onnan kivont területek Az intenzív művelési módok (öntözés, többszörös művelés) bővülésének mértéke A mezőgazdasági termelőkapacitások környezeti károsodása

31 AZ AGRÁRPIACI HELYZETRE HATÓ TÉNYEZŐK
GDP tényleges növekedése a várt ütemben vagy annál lassabban gyarapodik a népesség hogyan fejlődik a világ agrárkereskedelmének logisztikai kapacitása mi történik Kínában? mi történik Oroszország/Ukrajna mezőgazdaságában? milyen ütemű lesz az élelmiszertermelés globalizációja?

32 A GLOBÁLIS ÉLELMISZER RENDSZER VÁRHATÓ HATÁSAI
Olcsóbb élelmiszer a világ szegényeinek megbízhatóbban és kevesebb környezeti károsítással Növekvő mezőgazdasági termelékenység a felszabaduló munkaerőt lekötő vidékfejlesztéssel Alacsonyabb élelmiszer árak és csökkenő kereskedelmi diszkrimináció A fejlődő világ növekvő városi lakossága átalakuló élelmiszerkeresletének megbízható kielégítése, hatékony és környezetbarát termelés alapján A világ gazdag fogyasztói részéről jelentkező összetett kereslet minőségi kielégítése