Közbeszerzési, Pályázati és Beruházási ismeretek

Az előadások a következő témára: "Közbeszerzési, Pályázati és Beruházási ismeretek"— Előadás másolata:

1 Közbeszerzési, Pályázati és Beruházási ismeretek
SZIE GTK Bsc. képzés 2009

2 Beruházások fogalma – számviteli megközelítés
Bruttó beruházás: a befektetett eszközök állományának gyarapítására fordított pénzösszeg egy adott évben. Nettó beruházás: a befektetett eszközök állományának növekménye a selejtezések és az értékcsökkenési leírás (mint csökkentő tényezők) figyelembe vételével (bruttó beruházás – selejtezés – értékcsökkenés). Befektetett eszközök: immateriális javak, tárgyi eszközök (ingatlanok, gépek, berendezések, tenyészállatok, befejezetlen beruházások, befejezetlen felújítások)‏

3 Alapfogalmak I. Bruttó termelési érték: a gazdaság termelő, szolgáltató tevékenységei, valamint az ezekhez kapcsolódó kiegészítő jellegű tevékenységek által előállított teljesítmények (értékesítési árbevétel, aktivált saját teljesítmények, egyéb bevételek) értéke. Állandó költségek: egy adott tevékenység (ágazat) méretétől független költségtényezők. (Pl. egy 100 férőhelyes tehénistálló éves amortizációja nem változik attól függően, hogy 50 vagy 100 tehenet tartanak-e benne.) Az állandó költségek általában a gazdaság meglevő tartós erőforrásaihoz (föld, épületek, gépek, állandó dolgozók) kapcsolódnak. Számos döntéshez nem szükséges, hogy az állandó költségeket felosszuk az ágazatokra (ez a felosztás a több ágazat által közösen használt, vagy az ágazatokhoz közvetlenül nem kapcsolódó erőforrásoknál nem problémamentes), hanem a gazdaság egészének szintjén egy összegben vehetjük őket számításba.

4 Alapfogalmak II. Változó költségek: egy adott ágazat méretével összefüggésben módosuló költségek (pl. vetőmag, műtrágya, a gépek üzem- és kenőanyag költsége stb.). Ezek– ellentétben az állandó költségekkel – teljesen elmaradnak, ha az ágazati termelést rövidebb, hosszabb időre szüneteltetjük. Fedezeti hozzájárulás (FH): az üzemi termelő, szolgáltató tevékenységek (ágazatok) termelési értéke és a változó költségek közötti különbözet. Tartalmazza tehát az ágazat nyereségét és – a gazdaság egészét tekintve – fedezetet nyújt (az ágazatokra fel nem osztott) állandó költségekre. Az FH kiszámítható az ágazat egységnyi méretére – pl. 1 hektár búza vetésterület, 1 db tehén (éves átlaglétszám) –, illetve az ágazat egészére is (fajlagos FH szorozva az ágazat méretével). Valamennyi ágazat FH-ját összeadva a gazdaság összes fedezeti hozzájárulását kapjuk.

5 Alapfogalmak III. Standard fedezeti hozzájárulás (SFH): elsődlegesen a mezőgazdasági termelőtevékenységek egységnyi méretére (1 hektár, 1 állat) vonatkozóan meghatározott normatív (átlagos időjárási és üzemi feltételekre vonatkoztatott) fedezeti hozzájárulás. A termelőtevékenységek fajlagos SFH-értékét a tevékenységek adott üzemben található méretével megszorozva, majd a szorzatokat összegezve, a gazdaság összes SFH értékét kapjuk. Ez az érték a gazdaságok tartós jövedelemtermelő kapacitását fejezi ki a termelőeszköz-ellátottság, a termelési szerkezet és a termőhelyi adottságok függvényében. Ennélfogva a gazdaság ökonómiai méretének meghatározására is felhasználható. Egy gazdaság bizonyos tevékenységei, tevékenység-csoportjai által előállított SFH-értékeknek az üzemi SFH-ból való részesedési arányával az adott gazdaság termelési iránya (tevékenységének profilja) is jellemezhető. (100/2007. (IX. 21.) FVM rendelet)‏

6 Alapfogalmak IV. Európai méretegység (EUME): a gazdaság összes SFH értékéhez (l. standard fedezeti hozzájárulás) hasonlóan, az ökonómiai üzemméret kifejezésére használatos jellemző az Európai Unióban. Kiszámítása úgy történik, hogy az euróban kifejezett SFH-értéket zal elosztják. (Az osztószámot központilag határozzák meg; értéke az infláció hatására hosszabb időszak alatt változhat.) 1 EUME tehát egyenlő az üzem összes SFH-jának 1200 eurójával. Nagy >80 000 Közepes > Kicsi <=25 000 társas >7 000 > <=2 500 egyéni Méretkategória Üzemméret (1000 Ft SFH)‏ Gazdasági forma

7 Standard Fedezeti Hozzájárulás (SFH) Standard Termelési Érték (STÉ)
Alapfogalmak V. Standard Fedezeti Hozzájárulás (SFH) Standard Termelési Érték (STÉ) Ágazatok jövedelemtermelő képességét fejezi ki; Egységnyi területre vagy egy állatra vonatkozik; Bruttó termelési érték és a közvetlen változó költségek különbsége; Tartalmazza a támogatásokat is; 3 év átlagadatai; Jelenlegi tipológia: SFH2004; Méret: Európai Méretegység. Ágazatok kibocsátását fejezi ki; Egységnyi területre vagy egy állatra vonatkozik; Bruttó termelési érték és a támogatások különbsége; Egyéb jövedelemtermelő tevékenységeket is figyelembe veszi; 5 év átlagadatai; EU FADN: 2011-ben vezetik be: SO2008; Méret: euróban.

8 Alapfogalmak VI. Termelési irány: egy adott üzem vagy üzemcsoport jellemző tevékenységi köre a tevékenység-csoportok SFH-jának részaránya alapján. Jelen kiadványban a termelési irányok az alábbiak szerint különülnek el: árunövény-termelés (gabonafélék, repce, napraforgó, cukorrépa, burgonya stb.): árunövények SFH-ja ≥ ⅔; állattenyésztés I. (tömegtakarmány-fogyasztó állatok: tehén, hízómarha, juh, ló stb. tartása): tömegtakarmány-fogyasztó állatok SFH-ja ≥ ⅔; állattenyésztés II. (abrakfogyasztó állatok: sertés, baromfi stb. tartása): abrakfogyasztó állatok SFH-ja ≥ ⅔; ültetvényes termelés (szőlő, gyümölcs, komló): ültetvények SFH-ja ≥ ⅔; zöldségtermesztés: a zöldség- és dísznövénytermesztés, valamint a faiskola SFH-ja ≥ ⅔; vegyes mezőgazdasági termelés: az előző kategóriákba be nem sorolható esetek.

9 Alapfogalmak VII. Bruttó hozzáadott érték: A gazdaságok által létrehozott kibocsátás (termelési érték) és a termelés során felhasznált termékek, szolgáltatások értékének (folyó termelő felhasználás) különbsége. Folyó termelő felhasználás: Anyagköltségek (pl. vetőmag, műtrágya, takarmány, üzemanyag) + igénybe vett szolgáltatások költségei (pl. gépi bérmunka) + egyéb szolgáltatások költségei (pl. biztosítási díjak) + egyéb ráfordítások (pl. családi gazdaság esetén a család saját fogyasztása, értékvesztés, céltartalék képzése) Nettó hozzáadott érték: Bruttó hozzáadott érték összege az amortizációval csökkentve. Saját tőke: a vállalkozás vagyonának saját forrása, amelyet a vállalkozás alapítói, tulajdonosai bocsátottak – végleges jelleggel – rendelkezésre. (A vagyon fennmaradó részét idegen források finanszírozzák, ezért azt kötelezettségek – törlesztés, kamatfizetés stb. – terhelik.) A saját tőke részét képezi a vállalkozás működése során elért mérleg szerinti eredmény is.

10 Beruházások értékelése során használható mutatók
Saját tőke arányos jövedelmezőség Adózás előtti eredmény/ saját tőke Eszköz-arányos jövedelmezőség Adózás előtti eredmény/ eszközök Egy főre jutó bruttó hozzáadott érték Bruttó hozzáadott érték/átlagos statisztikai állományi létszám Eladósodottsági mutató Kötelezettségek/eszközök Likviditási mutató Forgóeszközök/rövidlejáratú kötelezettségek A befektetések fedezettsége (Mérleg szerinti eredmény + értékcsökkenési leírás)/bruttó beruházás Saját tőke aránya Saját tőke/források

11 Az élelmiszergazdaság helye a nemzetgazdaságban
Év A mezőgazdasága) részaránya Élelmiszer, ital, dohányáru Fogyasztóiár-index, előző év = 100,0 a fog-lalkoz-tatás-banb) % a bruttó hazai termék (GDP) a bruttó hozzá-adott érték a beru-házás-ban részaránya külkeres-kedelmi forgalmá-nak egyen-lege), milliárd Ft a fo-gyasz-tás-band) az ex-port-banc) termelésében élelmi-szer összesen folyó áron, % 2003 5,5 3,7 4,3 6,1 26,6 6,5 303,2 102,7 104,7 2004 5,3 4,1 4,8 26,1 6,0 223,1 106,5 106,8 2005 5,0 3,6 4,2 4,5 25,1 5,8 181,1 102,5 103,6 2006 4,9 3,5 25,8 214,8 107,7 103,9 2007 4,7 3,4 4,0 26,8 6,3 360,5 111,5 108,0 2008 26,5 6,7 376,0 110,2 106,1 Forrás: Statisztika (KSH)

12 A forgalmazó szervezetek termelőeszköz értékesítése
(millió Ft) Megnevezés 2007 2008 2008/2007 % Mezőgazdasági gép (használt nélkül) 112,6 Alkatrész 22 453 27 815 123,9 Műszaki áru 948 1 214 128,1 Műtrágya 76 514 140,0 Növényvédő szer (alapanyag nélkül) 71 111 81 919 115,2 Összes termék 121,3 Forrás: Statisztika (AKI)

13 A beruházások teljesítményértéke a mezőgazdaságban folyó áron
Forrás: Statisztika (KSH)

14 Beruházások, jövedelem, támogatások
Mrd Ft 2008-as árakon A beruházások a tavalyi évhez hasonlóan tovább növekedtek (21%-kal), aminek eredményeképpen a nettó állóeszköz-felhalmozás (nettó beruházás) hektáronként a 13 ezer forintot is meghaladta. A beruházások nagymértékű növekedése a gépek, technológiai berendezések fejlesztésével van összefüggésben, az ingatlan beruházások stagnáltak. Forrás: Tesztüzemi Rendszer (AKI)

15 Nettó beruházás (2001-2008) Forrás: Tesztüzemi Rendszer (AKI)
Az EU csatlakozás után a nettó beruházás az egyéni gazdaságoknál az összes évben negatív volt, technikai-, technológia lemaradás jellemzi őket. Ezzel szemben a társas vállalkozásoknál jelentős fejlesztések történtek, a nettó állóeszköz felhalmozásuk pozitív volt. A két szektor technikai fejlettségben egyre inkább szétválik. A beruházások 2007 és 2008 között 21%-kal növekedtek, aminek eredményeképpen a nettó állóeszköz-felhalmozás (nettó beruházás) hektáronként a 13 ezer forintot is meghaladta. A beruházások nagymértékű növekedése a gépek, technológiai berendezések fejlesztésével van összefüggésben, az ingatlan beruházások stagnáltak. A beruházások növekedését árnyalja, hogy az árutermelő üzemek 77%-a, összesen mintegy 67 ezer üzem az elhasználódott eszközöket sem tudta pótolni, azaz negatív volt a nettó beruházása. Ezek az üzemek művelik a földterület 54%-át és náluk van az állatállomány 44%-a. Forrás: Tesztüzemi Rendszer (AKI)

16 Beruházási támogatások (2001-2008)
2002-ig az egyéni gazdaságok hektáronként nagyobb összegű beruházási támogatáshoz jutottak, 2004-től pedig a társas gazdaságok beruházási támogatásai egyre nagyobb összeggel haladták meg az egyéni gazdaságokét. Forrás: Tesztüzemi Rendszer (AKI)

17 Nettó hozzáadott érték (2001-2008)
A szántóföldi növények értékesítési árainak 2008-as csökkenése az egyéni gazdaságokat súlyosabban érintette, mint a társas gazdaságokat. A nagyobb árcsökkenés az egyik legfontosabb oka annak, hogy az egyéni gazdaságok jövedelme csak kis mértékben növekedett. A társas üzemek 2008-ban azért tudtak elérni ennyivel magasabb értékesítési árakat, mert az egyéni gazdaságoknál nagyobb tárolókapacitással rendelkeztek, ill. könnyebben jutottak banki vagy integrátori hitelhez, így nem kellett a betakarítás után alacsony áron értékesíteni a gabonát és az olajos növényeket. A társas gazdaságok 2001-től minden évben több gabonát tároltak, mint az egyéniek, ami csökkentette az értékesítés kockázatát és növelte az értékesítési árakat. A 2008-as adatok arra mutatnak, hogy az egyéni és a társas szektor jövedelmezőség és technológiai fejlettség területén egyre inkább szétválik. Forrás: Tesztüzemi Rendszer (AKI)

18 Az egyéni és a társas vállalkozások egy hektárra jutó nettó hozzáadott értékének és bruttó beruházásának változása 2008-ban az egyéni gazdaságoknál a nettó beruházás -5,7 ezer Ft/ha volt, így a befektetések 2008-ban a korábbi évekhez hasonlóan elsősorban csak az értékcsökkenést, valamint a selejtezett/értékesített eszközök pótlását szolgálták, nettó állóeszköz-állomány növekedést nem idéztek elő. Az egyéni gazdaságok beruházási színvonala ebben az évben is jelentősen elmaradt a társas vállalkozásokétól. Az utóbbi években beindult folyamat tovább erősödik, az egyéni gazdaságok extenzívebben gazdálkodnak, ezzel szemben a társas vállalkozások növelik a műszaki-technológiai színvonalat. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy az egyéni gazdaságok egy hektárra jutó műtrágya felhasználása 27%-kal alacsonyabb. A bruttó beruházás az összes eszközcsoportban csökkent, kivéve a gépeket, járműveket, ahol 11%-os növekedés ment végbe. Ez egyértelműen az ÚMVP gépek, technológiai berendezések beszerzésére vonatkozó intézkedéseivel hozható összefüggésbe. Az egyéni gazdaságokkal ellentétben a társas vállalkozásoknál beruházási csúcs volt 2008-ban. A bruttó beruházás 34%-kal bővült, így a társas vállalkozások hektáronkénti beruházása 117,4 ezer forint volt, amely összességében 30 ezer forinttal növelte az eszközök könyv szerinti értékét. Azaz az előző évhez hasonlóan, 2008-ban is jelentős technikai-, technológiai fejlesztések történtek. A befejezetlen beruházások értéke is kétszeresére növekedett, amiből arra lehet következtetni, hogy a beruházás-bővülés üteme 2009-ben sem fog nagymértékben visszaesni. A társas gazdaságok beruházási rekordja egyrészt azzal magyarázható, hogy a pályázati rendszerből származó előnyöket sokkal jobban ki tudták használni. Az egy hektárra vetített beruházási támogatások értéke több mint kétszeresen meghaladja az egyéni gazdaságok mutatóját (5,8 illetve 2,5 eFt/ha). Másrészt a beruházás megvalósításához szükséges hosszú lejáratú hitelekhez is könnyebben hozzájutottak. Ez utóbbi érték az egyéni gazdaságoknál csupán 2,3 ezer forinttal növekedett, míg a társas vállalkozásoknál 16 ezer forinttal lett magasabb hektáronként. A különböző típusú gazdaságok beruházási mutatószámai jelentősen különböznek. A növénytermesztők és az ültetvényes gazdálkodók beruházásai 10 illetve 3 %-kal csökkentek. Az egy hektárra eső beruházások összege a legnagyobb mértékben a kertészeteknél növekedtek, 51 ezer Ft-ról 412 ezer Ft-ra. A tömeg- és abraktakarmány-fogyasztó állatokat tartó gazdaságokban 2,1-szeres, 2,6-szeres növekedés ment végbe. A beruházások üzemtípusonkénti megoszlása összefüggésben van az Új Magyarországi Vidékfejlesztési Program egyes intézkedéseinek meghirdetésével. Forrás: Tesztüzemi Rendszer (AKI)

19 Halmozott beruházás és beruházási támogatás ( évek összege) hektárra és számosállatra vetítve A gyümölcstermesztőket kivéve Magyarországon az összes üzemtípusnál alacsonyabb a bruttó beruházások összege, mint az EU-15 átlaga, sőt a hazai üzemek a négy éves időszakban kevesebbet fejlesztettek, mint a hozzájuk hasonló lengyel gazdaságok. Mindezt annak ellenére, hogy a beruházási támogatások a legtöbb magyarországi üzemtípusnál magasabbak voltak, mint Lengyelországban és az EU-15-ben. Az alacsony beruházások különösen az állattenyésztőknél és a kertészeteknél szembetűnőek, a növénytermesztőknél – elsősorban a gépbeszerzéseiknek köszönhetően – kisebb a lemaradásunk. A gyenge beruházási kedv okai nem a támogatási rendszerben, hanem a kedvezőtlen gazdasági környezetben keresendők. Magas a kamatszint, magasak a közterhek, rossz a termékpályák szereplői közötti együttműködés. Számos üzemnél negatív spirál figyelhető meg: a beruházások elmaradása alacsony technológiai színvonalat eredményez, ami romló jövedelmezőséghez vezet. Az alacsony jövedelmezőség miatt pedig nem vagy csak magas kamatok és biztosítékok mellett kapnak hitelt. Forrás: FADN (DG AGRI)

20 Az egyéni gazdaságok adózás előtti eredményének változása a feltételezett magasabb éves átlagos forint/euró árfolyam hatására 2008-ban a vállalkozások makrogazdasági környezetében számos, korábban nem tapasztalt változás történt, részben a hazai gazdaságpolitika, részben a világgazdasági folyamatok eredményeként. Ezek a változások a mezőgazdasági üzemek jövedelmeire is hatást gyakoroltak. Ebben a fejezetben az ingadozó forint/euró árfolyam és a magas kamatszint hatását vizsgáljuk részletesen. A forint/euró árfolyama 2008 közepén hónapokig 240 Ft alatt volt, 2009 első hónapjaiban pedig tartósan meghaladta a 300 Ft-ot. Ez fél év alatt 20-25%-os elmozdulást jelent, ami az euró bevezetéséig tartósan meg is maradhat, nem zárható ki a 250 Ft alatti és a 300 Ft körüli éves átlagos árfolyam sem. A mezőgazdasági termékek hazai áraira döntő befolyással vannak az európai piacok árai, ami elsősorban annak köszönhető, hogy a mezőgazdaság szorosan integrálódott az európai piacba. Ugyanez vonatkozik az input felhasználására is. Az inputanyagok több mint egyharmada külföldről érkezik, az ágazat finanszírozásának jelentős része devizában történik. 2008 októberétől a jegybanki alapkamat néhány hónapig 10% fölött volt, ami magas banki kamatokat eredményezett. A hazai vállalkozások, így a mezőgazdasági üzemek is 14-15%-os kamat mellett jutottak forint alapú beruházási hitelhez, és 16%-os kamat mellett jutottak forgóeszközhitelhez. Az euróövezetben ezek az értékek 4,5%-ot, ill. 6%-ot tettek ki. Természetesen az euró alapú hitelek kamatai Magyarországon is alacsonyabbak voltak, ám itt jelentős volt az árfolyamkockázat, így a kereskedelmi bankok kevés devizaalapú hitelt helyeztek ki. A magas kamatszintnek a pénzügyi műveletek eredményén keresztül közvetlen negatív hatása is van a jövedelemre, ezenkívül a magas kamatok miatt megdráguló vagy elmaradó beruházások hosszabb távon rontják az eredményt. Az árfolyam és a kamatszint vizsgálatát a 2008-as tesztüzemi adatokon utólagosan végeztük el, vagyis azt modelleztük, hogy hogyan alakult volna a gazdálkodók jövedelme magasabb átlagos euró árfolyam, ill. alacsonyabb kamatszint mellett. A két esetet külön-külön vizsgáltuk. Az első esetben a forint/euró árfolyam 2008-ban 251,25 helyett 275, ill. 300 lett volna, a második esetben a beruházási hitelek kamatai 4,5%-ra, a forgóeszközhitelek kamatai pedig 6%-ra csökkentek volna (6-7. és 8-9. táblázat), ami megfelel az eurózóna kamatainak. A vizsgálat módszere az euró árfolyam esetén az volt, hogy az eredmény-kimutatás tételei közül kiválasztottuk azokat, amelyek kapcsolatban vannak az árfolyammal, ezeket a tételeket az árfolyamnak megfelelően adott paraméterek[1] segítségével üzemenként megváltoztattuk, így 2008-ra minden üzemre egy új, 300 forint/euró árfolyam melletti adózás előtti eredményt kaptunk. Az árfolyam függvényében változó tételek a főbb állati és növényi termékek árai, a támogatási összegek, az inputok közül pedig az energia-, műtrágya-, növényvédőszer-, vetőmag- és takarmányárak. Forrás: AKI, Vállalkozáselemzési Osztály

21 A társas gazdaságok adózás előtti eredményének változása a feltételezett magasabb éves átlagos forint/euró árfolyam hatására A 300 forint/euró árfolyam mellett a jövedelmek az egyéni gazdaságoknál 47 milliárddal, míg a társas gazdaságoknál 66 milliárddal nőttek (6. és 7. táblázat). A számok nagyságrendjét szemlélteti, hogy 2008-ban az összes kifizetett területalapú támogatás összege mintegy 150 Mrd forint volt. A jövedelemnövekedés nemcsak a növénytermesztőknél következett be, ahol a terményárak a legszorosabb összefüggésben vannak az EU áraival, hanem az állattenyésztő gazdaságoknál is. Az output áraknál a hazai és a nemzetközi árak között szoros a kapcsolat, az árfolyamváltozás hatása jellemzően azonnal begyűrűzik, a közvetlen támogatások szintén emelkednek a magasabb árfolyam hatására. Ezzel szemben az inputárak csak kisebb mértékben és több hónapos csúszással reagálnak az árfolyamváltozásra, ami főként a magasabb árréseknek köszönhető. Ezenkívül a hosszú mezőgazdasági termelési ciklus miatt a megemelkedett input árak sem épülnek be azonnal a termelési költségekbe. Például a gabonatermesztés 2008-as költségei között az őszi alapműtrágyák 2007-es beszerzési áron szerepelnek. A jövedelemnövekedés tehát azzal van összefüggésben, hogy a forint gyengülése a költségeket kisebb mértékben, a mezőgazdasági termékek árait és a támogatásokat pedig nagyobb mértékben emeli. A mezőgazdaság számára a problémát nem a forint gyengülése, hanem az esetleges erősödése jelenti, tehát a tartósan alacsony, 270 forint/euró alatti árfolyam esetén jelentősen romlana a legtöbb üzem jövedelmezősége. Az alacsonyabb kamatszint hatásának vizsgálata során a mezőgazdasági üzemek mérlegeiben szereplő hosszú- és rövidlejáratú hitelek értéke[1] alapján megbecsültük, hogy hogyan csökkent volna a fizetendő kamatok összege, amennyiben a hazai kamatszint megegyezik az eurózóna kamatszintjével. A kamatcsökkenés eredményeként nőtt volna az adózás előtti eredmény, amennyiben az összes üzem kedvezőbb kamatozású hiteleket vehetett volna fel, ill. lecserélhette volna a meglévő hiteleit. Természetesen ezek csak elméleti lehetőséget jelentenek, de a módszer alkalmas annak vizsgálatára, hogy a magas magyarországi kamatszint mennyivel csökkenti a hazai termelők jövedelmét pl. a szlovákiai gazdákhoz képest. A kamatszint hatásának vizsgálata azért is fontos, mert a mezőgazdaság termelési értékének több mint 40%-át a jelentős hitelekkel gazdálkodó társas növénytermesztő és vegyes típusú üzemek állítják elő. A táblázatokból kiderül, hogy az eurózóna kamatszintjével megegyező hazai kamatszint 2008-ban 23,7 Mrd forinttal növelte volna a gazdálkodók jövedelmét. A növekedés a több hitellel gazdálkodó társas vállalkozásoknál jelentősebb, a vegyes típusú gazdaságoknál a 30%-os kamatcsökkenés 30%-os adózás előtti eredménynövekedést okoz. A hitelek között nem szerepel a pénzügyi lízing, ami szintén jelentős a mezőgazdaságban, különösen a gépberuházásoknál. Ezért a gyakorlatban a jövedelemnövekedés meghaladná a táblázatban szereplő értékeket, mivel az alacsonyabb kamatok alacsonyabb lízingdíjakat is eredményeznének. Forrás: AKI, Vállalkozáselemzési Osztály