Készítette: Reményi Nóra és Tomojzer Dóra A boldogságtényező Készítette: Reményi Nóra és Tomojzer Dóra

tartalom Mi a boldogság? A boldog élet titka A „hedonista mókuskerék” Kik lehetnek boldogok? Boldogít-e az intelligencia? Életkor és boldogság A házasság és a család hatása Következtetések

A boldogság Az élet egyik célja: a boldogság keresése A boldogság: Hosszan tartó elégedettség vagy derű Kiugró érzelmi állapot, korlátozott ideig tartó eufória Az élettel való elégedettség és az intenzív, kellemes, ám múlékony érzelmi állapotok sajátos kombinációja.

A boldog élet titka Mit gondolunk a boldog élet titkáról? Pénz Család Barátok Egészség Érdekes, jól megfizetett munka Ha mindez rendelkezésünkre áll, akkor remélhetőleg boldogabbak leszünk, mint azok, akik ezekkel nem rendelkeznek.

A boldog élet titka A boldog élet titka a kutatások szerint: Életkor Életút adott szakaszában játszott szerep Társadalmi-gazdasági hovatartozás Foglalkozás Családi jövedelem Nem játszanak szerepet: Nemi- vagy faji hovatartozás Iskolázottság Vallás

A hedonista mókuskerék A „jó dolgoknak” kevesebb köze van a tartós boldogsághoz, mint ahogy azt gondolnánk Több kellemes élmény – kevesebb öröm Az életünk minőségét javító dolgok, az élmény intenzitása megfakul Boldogságunk alakulása: múltbeli eseményekhez kötött Újonnan átélt eseményeket mindig múltbeli élményeinkhez hasonlítjuk – Harry Helson „Adaptációs szint”

A HEDONISTA MÓKUSKERÉK A boldogságra áhítozó ember előbb-utóbb csapdába kerül: A boldogság elérésével elvárásaink szintje is emelkedik Megnövekedett elvárások mellet nehezebb boldogságot elérni A jelen boldogságában már megjelenik a jövő boldogtalansága Pl.: évről – évre jobb anyagi körülmények között élők, nem érzik úgy, hogy tehetősebbek lennének

A HEDONISTA MÓKUSKERÉK Csökkentett elvárási szint mellett boldogabbak lehetünk pl.: súlyosan testi fogyatékossá vált emberek Philip Brickman: Adaptációs szint elméletének vizsgálata Nyaktól és deréktól lefelé bénult betegeken A súlyos korlátok ellenére, ők is legalább annyi örömet találtak az élet egyszerű dolgaiban, mint egészséges társaik Richard Schulz, Susan Decker

A HEDONISTA MÓKUSKERÉK Van-e kifelé vezető út? Paradox módon: a jövőbeli boldogsághoz a jelenlegi adaptációs szint csökkentése, kellemes eseményekről való lemondás szükséges pl.: 40 napos Nagyböjt, Ramadan

Kik lehetnek boldogok? Az emberek boldogsága nagyban függ a személyiségüktől és a külső eseményekhez való beállítottságuktól. A személyiség Eysenck -féle modellje:

Kik lehetnek boldogok? Az extraverzió és az introverzió a pozitív élmények átélésében mutat különbséget. Az extrovertált személyeknek magasabb a pozitív élmények iránti fogékonysága, ami a társas élet kedveléséből következik. Az introvertáltak érzékenyebbek, befelé fordulók.

Kik lehetnek boldogok? A neurotikus egyének sokkal több negatív élményt élnek át, mint az érzelmileg kiegyensúlyozott emberek, viszont a pozitív hatások terén hasonló a két csoport. Ezekből következik, hogy a stabil-extrovertált emberek mondhatják magukat a legszerencsésebbnek, mivel nyitottak a pozitív élmények iránt, és a negatívakat szinte észre sem veszik. A neurotikus intorvertáltak nehezen élvezik a kellemes élményeket és könnyen a negatív hatások alá kerülnek.

Kik lehetnek boldogok? A stabil introvertáltak kerülik az érzelmi szélsőségeket. Sem az ujjongás, sem pedig a reménytelen keserűség nem jellemző rájuk. A neurotikus extrovertáltak pedig állandóan érzelmi hullámvasúton robognak a pozitív élményekből a negatívakba. Mindkét csoport valahol középen helyezkedik el a boldogságszint tekintetében.

Boldogít-e az intelligencia? Intelligencia: kulcskérdés a Nyugati társadalmakban Hiedelem: magasabb intelligenciájú emberek élete boldogabban alakul Tapasztalat: boldogság és az intelligencia függetlenek egymástól Magas intelligenciájú emberek elvárásai magasabbak a többiekénél Csak akkor lehetünk igazán boldogok, ha távol tudjuk tartani magunkat a világ problémáitól

Életkor és boldogság Az élet élvezésének képessége függ az életkorunktól és személyes életútunk szakaszától Fiatalok: nekik nem tetsző dolgokat változtathatják Idősebbek: úgy érzik életük beállt egy bizonyos kerékvágásba Tények: A kor előrehaladtával az elégedettség és derű emelkedni látszik A korral módosul: érzelmi változékonyság

A házasság és a család hatása A házasságnak sok hátránya van, de egyértelmű tények bizonyítják, hogy jót tesz az embernek. A házasságban élőknek ritkábbak a negatív élményeik, mint az egyedülállóknak. A férfiak valamennyivel több hasznot húznak a házaséletből, mint a nők.

A házasság és a család hatása A gyerekek jelenléte határozottan kedvezőtlen hatást gyakorol a házasfelek boldogságára. A gyereknevelés az élet egyik értelme és igazi érzelmi csúcsokat nyújthat a szülőnek. Növeli a házastársak boldogsági szintjét ha a gyerekek kirepülnek a családi fészekből.

Következtetés A boldogság átélt élményeinktől és a társadalomban elfoglalt helyzetünktől függ Az átélt kellemes élmények csak kis mértékben járulnak hozzá a boldogság szintjének magasan tartásához A boldogság igazi titka a személyiségben rejlik Nem a velünk történt események fogják meghatározni, hogy boldogok leszünk-e, hanem az a mód, ahogy az élet eseményeit magunkba fogadjuk

Köszönjük a figyelmet!