A (menedzsment)innováció akadályai – avagy 7 főbűn a menedzsmentben XXV. Vezérigazgató Találkozó Innováció és verseny 2013. április 11-12. Sárvár A (menedzsment)innováció akadályai – avagy 7 főbűn a menedzsmentben Oktató: A Manager Magazin 2013. áprilisi számának megörültem Címlapsztori – Ablonczy Balázs, SAP vezérigazgató (interjú): A „csakazértis” innováció káros – meglehetősen sok etikai dilemmát vet fel Vahl Tamás, IBM regionális kereskedelmi igazgatója (interjú): Miért hosszú a zsiráf nyaka? Könyv címe: „A zsiráf nyaka”; természetben fontos Vállalatnál: sok kis vezetői szint elférjen rajta; sokszor öncélúan jönnek létre, a személyes ambíciók nyújtják egyre hosszabbra De a KKV-kat is bírálja segítő szándékkal A multivilágban dolgozók reakciója: Van benne valami, érdemes elgondolkodni rajta Ösztönös védekezés, tiltakozás, „vagy azt mondja, botrány, amit összehordtam” Dr. Tomka János ügyvezető igazgató, KPMG Akadémia főiskolai tanár, Károli Gáspár Református Egyetem

Egy újságíró kérdése: … mi az üzleti élet 7 főbűne? A hét halálos bűn Peter Kreeft értelmezése Gandhi verziója Önzés Mások boldogságát bántani Mások bántására, tönkretételére törekedni Közömbösnek lenni Isten, a jó, az eszményi iránt A világi javak megszerzésére való görcsös törekvés A világi javak mértéktelen fogyasztására való törekvés Mértéktelen, szétszórt vágyakozás minden vonzó test után Politika elvek nélkül Jómód munka nélkül Kereskedés erkölcs nélkül Élvezet lelkiismeret nélkül Iskolázás jellem nélkül Tudomány emberség nélkül Istentisztelet áldozat nélkül Arisztotelész (I. e. 384 – I. e. 322) Kevélység Irigység Harag Restség Kapzsiság Torkosság Bujaság Köszönöm Filius Ágnes lényegre törő kérdéseit, az inspiráló beszélgetést és a cikket, mely a HR portálban 2011. szeptember 9-én jelent meg „Erkölcs az üzletben: bűnök és kiutak” címmel. Görög és római filozófusok / Arisztotelész Erény: Kiválóság, amely lehetővé teszi, hogy valami vagy valaki betölthesse rendeltetését: Szem: tisztánlátás; ló: jó futás; ember: okosság, igazságosság, mértékletesség, bátorság KRE végzős kommunikációs hallgatói: Mit szeretnének, hogyan bánjanak Önökkel mások?: igazságosan (kiugróan), tisztelettel, türelmesen… Mahatma Gandhi (1869 – 1948)

Mi köze a 7 főbűnnek a (menedzsment)innovációhoz? Why Organisations Are So Afraid to Simplify Ron Ashkenas Elfoglaltnak lenni: státusszimbólum Alacsony értékű / fölösleges munka elismerése: mit csinálok, ha leállítom? Megszabadulni valamitől: megölni a saját csemetémet Alcím: amikor jobb bocsánatot kérni, mint jóváhagyásra várni (az 1. cikké)

Új érdeklődés az etika iránt? „Egészen a tizenkilencedik század végéig az egyetemi hallgatók tanulmányainak legfontosabb tárgya volt az erkölcsfilozófia, mai szóval etika, melyet az utolsó évben, az egyetemi tanulmányok megkoronázásaként vettek föl, és a kurzust általában maga a rektor tartotta.” Mi rejtőzik az érdeklődés mögött? A figyelem divatos és múlékony A megújult érdeklődés sokkal inkább a megelőzés erkölcse, mintsem az elveké A tanítás súlypontjában nem a személyes, hanem a társadalmi szempontok állnak Az etika tanítása az emberi természet és az emberi társadalom sekélyes felfogásán alapszik Az értelmiségi elitnek az erkölcsről való gondolkodása meglehetősen visszás Os Guinness (1941 - )

1. Az üzleti etika létjogosultságának tagadása „Mert aki mindenkihez jó akar lenni, gonoszok okozzák a vesztét. Ezért szükséges, hogy a fejedelem hatalmának megóvása érdekében megtanuljon rossz lenni, és ezt a szükségnek megfelelően gyakorolja.” „… a vétkek elválaszthatatlanok a nagy és erőteljes társadalmaktól.” (1)Nicolló Machiavelli (1469-1527) Minden idők egyik leghíresebb, legtöbbet idézett és leggyakrabban követett politikai gondolkodója Legismertebb műve: A fejedelem (keletkezés: 1513, megjelenés 1532) – a modern politikai tudomány alapműve Központosított kormányzatra helyezi a hangsúlyt A jellemre cinizmussal tekint – a jellem a siker akadálya A kormányzás legfőbb célja a siker és a hatékonyság Realista volt, opportunista szatíraíró vagy a felfutóban lévő új reálpolitika prófétája? Firenzében született: Itália művészeti elevensége; politikai nyugtalansága: spanyolok vs. franciák, pápák vs. császárok, Firenze vs. Velence vs. Milánó vs. Nápoly vs. Róma „A bölcs uralkodó tehát ne legyen szavatartó, ha ez a magatartás kárára válik és ha megszűntek az okok, amelyek miatt ígéretet tett.” (2) Idézet: A méhek meséje, avagy Magánvétkek – Közhaszon című művéből Mandeville véleményével szembehelyezkedik a héberekkel, Adam Smith-szel és sok más gondolkodóval Következmények: Felmentést ad a munkahelyi döntések etikai aspektusának figyelembe vételi követelménye alól Lemond a munkaszervezetek erkölcsi javításának igényéről Lehetetlen helyreállítani az intézményekbe vetett bizalmat Kielégítetlenül marad „az erkölcsi orientáció szükséglete” (Németh Dávid pasztorálantropológia-professzor: további 3 szükséglet: elrejtettség-, identitás-, értelmesség-szükséglet) Nicolló Machiavelli (1469-1527) Bernard Mandeville (1670-1733)

2. Azért lenni etikusnak, mert megéri „A jó és a rossz közgazdaságtana: Kifizetődő-e a jóság? Ez valószínűleg a létező legnagyobb erkölcsi dilemma.” „A jó erkölcs jó üzlet” érvelés hibái Nem igaz az állítás Ha a jóhiszemű emberek rádöbbennek, hogy az etikus magatartás nem feltétlenül vezet profitmaximalizáláshoz: cinikussá válnak és megváltoztatják értékeiket Képmutatás: hitelesség elvesztése és a társadalmi felelősségvállalás eszméjének lerombolása (Helen J. Alford, Michael J. Naughton) Saját véleményem: még súlyosabb az első főbűnnél Sedlaček: Az egyik legnagyobb cseh bank fő stratégája A prágai Károly Egyetemen (és számos más egyetemen) tanít közgazdaságtant és filozófiát „… ma a világ öt legtehetségesebb és legforróbb fejű közgazdászának egyike” (Yale Economic Review) Sedlaček Havel gazdasági tanácsadója volt. (2001-2003) Úgy tűnik napjainkban verbális szinten háttérbe húzódott a tagadók tábora és egyre erősebb „A jó erkölcs a jó üzlet” bölcsességét megéneklők kórusa: jó üzlet = minél több profit, ennek eléréséhez méltányosan kell viselkedjen a munkatársakkal, ügyfelekkel és tágabb közösségel szemben = jó erkölcs Rengeteg etikai kódex fogalmaz meg hasonló gondolatokat Tomáš Sedláček (1977 - )

3. Lemondás az erkölcsi ítéletalkotásról „Láttam, hogy minden hiábavaló. Az egész országban húsz állítólag értelmes felnőtt között egy sem akadt, aki vállalta volna, hogy nyíltan szembehelyezkedik az emberáldozattal.” A modern menedzsment-technikák demoralizáló hatásai Kvantifikáció és távolságtartás: az emberek mennyiségi fogalomként jelennek meg Kategorizálás: az emberekre objektumként tekint (pl. humánerőforrás) Kirekesztés: bizonyos csoportok kizárásával az erkölcsi megfontolásokból (Handbook of Management, Financial Times) (1) Negyed századon keresztül tanított szépírói alkotómunkát egy dél-kaliforniai egyetemen, amelyen minden évfolyamban tanulmányozták Shirley Jackson A sorshúzás című novelláját A cikk először 1997-ben jelent meg a „The Chronicle of Higher Education” című lapban Címe: Az erkölcsi ítéletalkotás felfüggesztése Alcíme: A túl sok tolerancia következménye (2) Az FT tanulmánya párhuzamot von a Holokauszt és a mai gyakorlat menedzsment-viselkedése között Pedig a XXI. Századi vezetői kompetenciák középpontjában (9 ilyent említ a Problem-based Approach for Management Education: „Preparing Managers for Action című könyv) az erkölcsi ítéletalkotás és döntésképesség áll. Kay Haugaard (1930 - )

4. Megelégedés a vallott értékekkel „Függetlenül attól, milyen mélyen hiszünk egy probléma helyes megközelítésében a fenyegetés első jelére a legtöbb ember visszatér viselkedésének mélyen gyökerező alapprogramjához” „A kutatási eredmény: A hatalom érzése védelmet nyújt az embereknek a hazugság miatti stressz ellen, és növeli azt a képességüket, hogy becsapjanak másokat.” Alig függ a kultúrától erőteljesen védekező hozzáállás mások hibáztatása a tekintély megtartására való törekvés hatalomhoz való görcsös ragaszkodás Dana Carney (Kb. 1972 - ) Chris Argyris (1923 - )

5. Az etikátlan folyamatok kiszervezése Melyik a kedvezőbb főcím? „A Merck ezer százalékkal növelte a rákos megbetegedések kezelésére alkalmazott gyógyszerek árát.” „A Merck két terméket adott el az Ovationnek.” A kiszervezés egyéb formái Nem pénzbeli fizetőeszközök alkalmazása Közvetlen lefizetés helyett alvállalkozók alkalmazása vagy tulajdonrész szerzése A kínos döntések delegálása „A menedzserek rutinszerűen és nem minden esetben tudatosan hárítják át az etikátlan viselkedést másokra.” Ann E. Tenbrunsel Max H. Bazerman

6. A félelem kultúrájának fenntartása „A szervezeti kultúra… „olyan közös alapvető feltételezések mintázata, amelyeket a csoport külső alkalmazkodási és belső integrációs problémáinak megoldása során tanult meg, és amelyek eléggé működőképesnek bizonyultak ahhoz, hogy helyesnek tartsák, ...” A félelem kultúrájának kialakulása Tapasztalat: a külső környezetből, a kollégák és a főnökök részéről állandóan különböző veszélyek leselkednek rájuk Újak értetlenkedése (nem vettek részt a közös tanulásban) Feltételezés: túlélés érdekében le kell mondaniuk a nyíltságról, őszinteségről, becsületességről, tisztességről, emberségről… Ha a vezető nem változtat Az állandóan szorongó emberek jelleme és személyisége torzul A félelem demotiválttá és rosszra- motiválttá tesz Félelem: valamely közelgő veszély okozta szorongó érzés (Magyar Értelmező Kéziszótár) A kultúra pozitív elemeit sokkal nehezebben és lassabban sajátítjuk el, mint a gyakran nem látható, de romboló hatású negatív komponenseit A vezető mentegetőzése: Legnemesebb értékrendet képviseljük a cégnél Bárki bejöhet hozzánk félelem nélkül Drága kultúraváltási projektet most fejeztünk be A kultúra alulról, „magától” formálódik Edgar Schein (1928 - )

7. A közösségépítés elmulasztása A közösségépítés jellemzői Összetett Konfliktusokkal terhelt Sok befektetést igénylő Nem látványos Nem kiszervezhető Hiányában Munkatársak: versengőek és frusztráltak Szervezet: kaotikus és alulteljesítő „A közösség olyan társadalmi ragasztó, amely egy nagyobb haszon érdekében összeköt bennünket” „… a vezetői munka értékelésének az utolsó és valószínűleg a legfontosabb kérdése ez: Mennyire gazdagította a vezető azt a közösséget, amelyet szolgált?!” (Pulay Gyula) Henry Mintzberg (1939 - )

Mire vágynak leginkább a fiatalok? „Az igazságosság kérdése…a világunkat meghatározó, egyik legfontosabb témává vált újra.” „Amint akartok azért, hogy az emberek ti veletek cselekedjenek, mindazt ti is úgy cselekedjetek azokkal.” (Máté evangélium 7,12) Mit szeretnének, hogyan bánjanak Önökkel mások? „Igazságosan (kiugróan), tisztelettel, türelmesen…” (KRE végzős kommunikáció szakos hallgatói 2013.03.06.) Horst Afflerbach (1953 - )

Etikus szervezetet építeni csak jellemes vezetők tudnak „ Kifelé a jellem annak a bizalomnak a csatlakozási pontja, amellyel a követők a vezetőhöz kapcsolódnak. Befelé pedig a jellem az, ami a vezető lelke legmélyén egyrészt hajtóműként, másrészt fékként szolgál. Sok esetben a jó cselekedetre való első ösztönzés és a rossz cselekedet legvégső gátja egyaránt a jellemből fakad.” (Os Guinnes) A jellemművelés eszközei Egy végső normához mérjük magunkat Mély és maradandó változásra való képesség Erkölcsi felelősségre vonhatóság „Nem” a rossz szokásokra Megbocsátás Diszkréció Példa: diszkréció: „… a szabadság attól, hogy erényességünkkel hivalkodjunk, s jó tulajdonságainkért, eredményeinkért elismerést várjunk.” Lehet, hogy túl komor képet sikerült felvázolnom korunk menedzseri etikusságának színvonaláról Szándékom semmiképpen sem az volt, hogy ítélkezzem vezetőtársaim fölött; nincs jogalapom hozzá és tudatában vagyok egy sereg mulasztásomnak és erkölcsi gyengeségemnek Az előadás célja: figyelmeztetés – a szervezeti etika területén óriási deficitjeink vannak A szokásos látszattevékenységek helyett haladéktalanul el kell indulnunk az erkölcsi megújulás útján Első feladat: belátni, hogy sok feladatunk van az etikusabbá válás útján A tananyag elméletileg könnyű – de elsajátításához komoly elszántságra, áldozatra és kitartásra van szükség

Irodalom Afflerbach, H.: Die Tugend Gerechtigkeit; in Perspektive (18-19. oldal), 2013. Akik a világot mozgatják – üzleti gondolkodók; Alinea Kiadó, 2009. Alford, Helen J.;Naughton, Michael J.: Menedzsment, ha számít a hit; Kairosz Kiadó, 2004. Ashkenas, R.: Why Organisations Are So Afraid to Simplify; blog post 1:00PM March 20, 2013. Bazerman, Max H.; Tenbrunsel, Ann E. : Etikátlan lépések; Harvard Business Review Magyar Kiadás 2011. május Carey, D.: A nagy hatalmú emberek jobban hazudnak; Harvard Business Review Magyar Kiadás, 2010. július- augusztus Crainer, S.; Derlove, D.: Handbook of Management, 10. fejezet: Ethics; Financial Times, 2004. Guinness, Os (szerk.): Amikor senki sem lát; The Trinity Forum – KEVE Társaság, 2005. Hallinger P.; Bridges E.M: A Problem-based Aprroach for Management Aducation; Springer, 2007. Haugaard, Kay : Az erkölcsi ítéletalkotás felfüggesztése (in: Eligazodni a zűrzavarban) Miller, P.; Wedell-Wedellsborg, T.: The Case for Stealth Innovation – When it’s better to ask for forgiveness than seek permission; Harvard Business Review, March 2013. Mintzberg, H.: Alakítsuk közösséggé a vállalatokat!; Harvard Business Review Magyar Kiadás, 2009. december-2010. január Pulay Gy.: Tekintély és szabadság a nevesélben és a vezetésben; Harmat Kiadó – KEVE Társaság, 2011. Sedláček, T.: A jó és a rossz közgazdaságtana – A Gilgames-eposztól a Wall streetig; HVG Könyvek, 2012. Tomka J.; Bőgel Gy.: Vezetés egykor és most – A Biblia és a menedzsment;; Nemzeti Tankönyvkiadó, 2010.

KPMG Akadémia www.kpmgakademia.hu academy@kpmg.hu Nyilvántartási szám: 01-0469-04 Akkreditációs lajstromszám: AL-1068 EDU_V/1_v15