Frey Mária Az alkalmi munkavállalás munkaerő- piaci szerepe, perspektívái Nemzetközi tapasztalatok - hazai tanulságok március 26.
Általános munkaerő-piaci probléma A magas adók és TB-járulékok miatt nem éri meg legálisan foglalkoztatni személyi és háztartási szolgáltatásokban, továbbá más, szakképzettséget nem igénylő munkakörökben Ezek nagy élőmunka-igényessége miatt a termelékenységet meghaladják a munkaerő- költségek A fogl. bővítése céljából kívánatos bevonni ezeket a tevékenységeket a szervezett m.e.piac keretei közé, mert sok az álláskereső Ennek megváltoztatására: új kezdeményezések Példa: Belgium, Németország
• Minden településen: helyi foglalkoztatási ügynökségek • Funkciója: összehozni a tartós munkanélkülieket a házkörüli szolgáltatások iránti kereslettel • Jogi forma: nonprofit szervezet, élén a helyi politikusokból és szociális partnerekből álló igazgatótanáccsal Belgium Indulás: 1994
Lényege: Magánszemélyeknek, költségvetési intézményeknek, iskoláknak és a mezőgazdasági cégeknek megengedik, hogy szolgáltatási csekket vásároljanak. 1 csekk=7,45 euro=1 munkaóra díja.
Eljárási rend • Felhasználó bejelenti munkaerő-igényét az ügynökségnek, ahol keresnek számára a nyilvántartásukban munkáskezet. • Munkavállalónak a munkáltató utalvánnyal fizet. • Díjazott az ügynökségnél váltja be a szolgáltatási csekket. • Értéke: 4.10 euro/óra (az utalvány eladási és beváltási ára közti különbözet rezsiköltség+TB- járulék.) • Időkorlát: maximum 45 óra havonta.
Részvevők köre: • 45 éven felüli munkanélküli, legalább 6 hónapja állástalanul • Minimális szociális jövedelemben részesülők Az érintettek az alkalmi munkáért járó munkadíjban a támogatás folyósítása mellett részesülnek!
Tevékenységek magánháztartásoknak: • Otthoni segítség bármilyen házimunkához. • Gyerek, vagy idős, beteg hozzátartozó felügyelete. • Kisebb kerti munkák. Helyi önkormányzatoknak, nonprofit szervezeteknek, iskoláknak: Minden munka, amire a közösségnek szüksége van, de a piaci szereplők nem elégítik ki. Mezőgazdaságban: szezonális munkák.
Eredmények: • között 37 millió eladott csekk; kétharmada magánháztartásoknak. • Az elvégzett munkák 44%-át korábban feketén végezték. • De: a munkaerő-piaci reintegrációs szempontjából nem volt sikeres. • Ezért: 2004-től a magánháztartásoknak végzett tevékenységeket átemelték a szolgáltatási utalvány rendszerbe.
Cél: Szolgáltatási utalvánnyal 2007-ig 25 ezer legális állást teremteni a magánháztartásokban Bevezetés: május Eredmény: végére a duplája teljesítve
Német példa: minijob 1999-ig: 1999-ig: - havi 630 DM-ig és heti 15 óráig TB-mentesen dolgozhatott a munkavállaló - a munkáltató fizetési kötelezettsége: 23% átalányadó - önálló biztosítotti védelmet nem jelentett - ezért: azoknak érte meg, akik biztosítottnak minősültek (tanuló, nyugdíjas,, járadékos, hozzátartozó) de kombinálni lehetett főállással is.
A 90-es évek végére: hihetetlenül elterjedt: 6,5 millióan éltek vele; az étkeztetés és takarítás területén az állások 60-70%-a minijob volt TB-kasszák és a normál állások veszélyeztetése miatt korlátozni kellett.
Hartz-Bizottság javaslata alapján 2002-ben a minijob 3 típusát vezették be. Ezek egyike: Minijob a háztartási szektorban • Ezen a területen 1,2-2,9 millióan dolgoztak bejelentés nélkül, cél: ezeknek az állásoknak a kifehérítése • Jövedelemhatár: 500 euro/hó; időkorlát nincs
Közterhek Munkáltatónak – amennyiben magánháztartás – 12% közterhet kell fizetni (5%-ot NYB-nak, 5%- ot EüB-nak, 2% átalányadót). A befizetési kötelezettségnek egyszerűsített eljárással (csekken) lehet eleget tenni. Munkavállalónak adó- és köztehermentes, ugyanakkor a jogszerző időn túl nem biztosít TB- védettséget
Egyéb foglalkoztatónál Nem magánháztartás munkáltató esetén a kereseti határ 400 euro/hó; A munkáltatói közteher 23% (12% nyugdíj- járulék, 11% egészség-biztosítási járulék, 2% átalányadó). Időkorlát: 1 éven belül maximum 2 hó, ill. 50 munkanap
Mindkét területen érvényes szabályok Minijob-Zentrale intézi az adminisztrációt Elektronikus bejelentési kötelezettség minden munkáltatótól (2006-tól) Fekete munka esetén szigorú büntetés, a magánháztartásoknak is (TB jogszabály 5 ezer euróig, adójogszabály 25 ezer euróig határozza meg a pénzbüntetést)
Hazai kezdeményezések 1997: AM-könyv Célja: háztartások munkáltatóvá válásának adminisztrációmentes engedélyezése Lényege: AM-könyvvel a rövidített időtartamú, alkalomszerű munka is munkaviszonynak minősül. A munkavállaló egészségügyi szolgáltatásra, nyugellátásra és munkanélküli ellátásra szerez jogot Eszköze: közteherjegy
Bevezetésének indokai: Feketemunka legalizálása Háztartási és egyéb alkalmi munkák bekapcsolása a szervezett munkaerőpiac keretei közé Munkanélküliek, inaktívak legális munkavégzési lehetőséghez juttatása Munkáltatók ad-hoc igényeinek kielégítése
Rövid fejlődéstörténet Eredeti munkáltatói kör: magánháztartások, őstermelők, egyéni vállalkozók Nem terjedt: között: 11 ezer könyv Fő ok: a munkadíjjal szinte azonos köz- teherjegy (drága!) 2000: munkáltatói kör kiterjesztése a teljes verseny- és közszférára, nagyjából változatlan mértékű közteherjegy mellett
november: közteherjegy értékének megfelezése További 50% kedvezmény regisztrált munkanélküliek foglalkoztatása esetén 2005.november: a ledolgozható idő 200 napra hosszabbodott Közteherjegy 75%-a leírható az SZJA-ból magánháztatásokban végzett munkáknál Hatás: 2003-tól évente megduplázódott a kiváltott AM-könyvek száma (ma már 650 ezer körüli a számuk) AM-könyvvel kb. 300 ezren dolgoznak kisebb- nagyobb rendszerességgel (átlag 20 napot)
Következmény Sokkal olcsóbb lett,mint a munkaviszonyban történő foglalkoztatás AM-könyvvel: 3000Ft+900 Ft közteher x 20 munkanap = Ft/hó Ugyanez munkaviszonyban: Ft Ft TB= 93030/hó Különbözet: Ft havonta Emiatt: időszakos, szezonális munkaviszonyok átváltása AM-könyves foglalkoztatásra
Visszaélések Munkaviszony megszüntetése, majd AM-könyves továbbfoglalkoztatás járadék-folyósítás mellett RSZS-ben részesülőket visszatartja a munkavállalástól (a segély mellett engedélyezett AM-könyves foglalkoztatás jóval nagyobb jövedelmet biztosít, mint amennyi ennek a körnek a nettó keresete lehet) Óriási teher az ÁFSZ-en Nem hatásos a feketemunkával szemben („A több, legfeljebb 5 napra létesített munkaviszony esetén a közteherjegyet az utolsó napon kell beragasztani”)
A magyar szabályok eltérése a nemzetközi gyakorlattól Külföldön jobbára csak melléktevékenységként, nálunk főtevékenységként is Nálunk sokkal szélesebb a munkáltatói kör Mi több jogosultságot biztosítunk Külföldön külön központ intézi az adminisztrációt, nálunk az ÁFSZ Másutt már elektronikus nyilvántartás, nálunk manuális
Lesznek változások! Szűkül a munkáltatói kör (háztartások, kiemelt közhasznú szervezetek, mg. szezonmunka) Kedvezményt csak ezek vehetnek igénybe Többi munkáltató: a munkaviszonnyal azonos feltételek mellett APEH, mint adminisztrációs központ Elektronikus nyilvántartás
Miben rejlik az AM-könyves foglalkoztatás perspektívája? Lisszaboni Stratégia A munka és családi élet összehangolása A helyi közösségi és személyi szolgáltatások fejlesztése Munkalehetőség az alacsony képzettségűeknek és a tartósan munka nélkül lévő embereknek A nem regisztrált munkavégzés visszaszorítása – ésszerű árakkal
Miért kell közvetítő intézményrendszer a keresleti/kínálati oldal összehangolására? Ez a piac nincs megszervezve (ÁFSZ nem tartja nyilván ezeket a munkákat, ezeket fel sem ajánlhatja) A tevékenységből adódóan kell a bizalmi kapcsolat Ne tekintsék cselédmunkának Garancia, felelősségvállalás
Mi lehet a feladata? Az alkalmi munkavégzés lehetőségeinek és szabályainak megismertetése, terjesztése Toborzás a potenciális alkalmi munkavállalók körében Adabázis kiépítése a munkára jelentkezőkből, különös tekintettel elérhetőségük időbeli kereteire Piackutatás: az alkalmi munkavállalás iránti kereslet feltárása, regisztrálása Alkalmi munkaközvetítés lebonyolítása Információszolgáltatás, beszámolási kötelezettség a megbízó felé
Hosszabb távon Ahhoz, hogy a támogatás lejárta után is fennmaradhasson a közvetítő szervezet, díjbevétel szedése lenne kívánatos – a munkáltatótól A rendelésállomány stabilizálódása esetén az AM-könyvesek állománybavétele
Köszönöm a figyelmet!