A nevelési tanácsadók diagnosztikus szakmai munkája Mutatis mutandis… dr. Szvatkó Anna Készült az Oktatási és Kulturális Minisztérium támogatásával

A közoktatásban használatos szakvéleményekkel kapcsolatos igények változásai Törvény Fenntartó önkormányzat Szülők Pedagógusok Kollégák Szakértői bizottságok Ellenőrzés

A tanácsadók feladatai a közoktatásban: Igényes, arányos diagnosztika - BTM, mint oktatási/pedagógiai kategória, - BTM/SNI differenciáldiagnosztika, - Egyéb pszichés problémák feltárása. A gyerekek állapotához igazodó terápiás és fejlesztő ellátások kiválasztása, az ellátás kivitelezése, szervezése, konzultációja a lehetőségek függvényében (nevelési tanácsadóban, oktatási intézményben, máshol) Nemcsak a kognitív folyamatok vizsgálata és fejlesztése, hanem a komplex „háttér-történés” figyelemmel kísérése!!! Kapcsolatépítés a legszélesebb értelemben

Kapcsolat a Szakértői Bizottsággal A vitatható kérdések rendszeres, együttműködésen és egyenrangúságon alapuló tisztázása, a helybeni megoldások kialakítása. Ezek közül néhány jelenlegi vitapont példaként: Hol a határ a zavar és a nehézség között? Óvodáskorú gyermekek és az SNI tanulási zavar veszélyeztetettség esetén 71<IQ >85 eseteiben mikor járhat SNI? Kinek a feladatköre az ellátás és annak szervezése? Organikus – nem organikus eredetű állapotok kezelése Mit értünk iratanyagon, ki, mit, mikor, kinek küld meg? A szakértői bizottsághoz való beutalás háttere a tanácsadókban

A gyógypedagógiai-pszichológiai szakvéleményezés háttérszempontjai A tanácsadó sajátos helyzetéből fakadóan „közel” van a gyerekekhez (lakóhelyi, intézményi stabilitás), az ebből fakadó előnyök hozzásegítik az állapotdiagnosztikai szemlélet felváltását valódi folyamatdiagnosztikaira. A tünetek felsorolása és diagnosztikus kategóriákba sorolás helyett az elemző, az erősségekre is figyelő, a változás/változtatás irányaira koncentráló megközelítés. A szakvélemény készítőjének felelősségi körébe tartozik a gyermekkel foglalkozók számára a szükséges körű információk hozzáférésének lehetőségét biztosítani – kérésükre megbeszélést folytatni, értelmezni, tájékoztatást adni.

A vizsgálat menete

Vizsgálatok a nevelési tanácsadókban A vizsgálatra kerülés módozatai, a kezdeményezők köre és felelőssége A vizsgálatra kerülés adminisztratív feltételei A vizsgálatokat végző szakemberek kiválasztásának módjai, fórumai A vizsgálatok végzésének tárgyi feltételei A vizsgálatok végzésének személyi feltételei

A vizsgálatok területei Intelligencia és a tanulékonyság vizsgálata Figyelmi-végrehajtó funkciók vizsgálata Az észlelés és mozgás vizsgálatai Beszéd- és nyelvi fejlődés vizsgálatai Az olvasás, írás és számolás nehézségeinek vizsgálatai A pszichés státusz megközelítése A társas-érzelmi sajátosságok és a tanulási motiváció vizsgálatai Személyiségvizsgálatok, irányultság, tehetség Az iskolai teljesítmények felmérése

A szakvéleménytől elvárható szakmai minimum: Orientálódjon a holisztikus elemzés fele A részvizsgálatokat legyen képes szintetizálni, értelmezni A klinikai kérdésre adja meg a választ Pedagógus, szülő, fenntartó, ellenőrzést végző hivatal, és a felnövekvő gyerek számára egyaránt tapintatosan informatív legyen! A bajban lévőket segítse hozzá az őket megillető ellátás maximumához

Kompetenciák Pszichológiai és gyógypedagógiai közös kompetencia, tehát team-munkát igényel. Orvosi, szakorvosi részvétel kérdései Az „elég jó” vizsgálat kritériumai A szülői jogok (felvilágosítás, jogorvoslati lehetőségek, felülvizsgálat, az információ további útjának kérdései)

Vannak-e „új” tennivalók a tehetséges gyerekekkel? Nagyobb tudatosság a tehetség felismerésében, különösen a hozzánk kerülő problémás gyerekek esetében. Életútkövetés, a tehetség kibontakoztatásának támogatása. A szülők konzultációja. Pedagógusokkal való kapcsolattartás. A gyermeki princípium képviselete. NINCSENEK: Tehetségmérés Tehetséges gyerekek szűrése

Vannak-e modernizációs teendők? A tanácsadó szakmai önállóságának korrekt és állandó biztosítása. A tesztkészlet felülvizsgálata. Standardizált tesztek előnybe részesítése, és az ezekhez szükséges tanfolyamokon való részvétel lehetővé tétele A pedagógusokkal való együttműködés útjainak kitartó keresése. Különböző csoport-módszerek hozzáférhetőségének növelése. A szakvizsgás továbbképzések befejezésének támogatása. NINCSENEK: Az új területek bevezetése a szakterületi tudomány napra kész befogadását jelenti. A hagyományosan jól működő területek csupán áttekintésre várnak. (pl.: iskolaérettségi vizsgálat, egyéni pszichoterápiák) Az esetlegesen igénytelenül működtetett intézmények ne „újat” kívánjanak bevezetni, hanem a színvonalas tapasztalatokat adaptálják.

véleményünket, segítségünket! A figyelmet köszönöm. További kérdésekben a Nevelési Tanácsadók Egyesületének elérhetőségéin keresztül kérjék bizalommal véleményünket, segítségünket! www.nevtanegy.hu