Munka és Család Szilas Roland Ferenc, Ph.D – Leányfalu, 2013

Munka a Szentírásban és az Egyház Társadalmi Tanításában I. •Isten munkásként jelenik meg a teremtésben (Ter 2, 1-3) •Az embert kézművesként formálja meg (Ter 2, 7) •Az embert a teremtésben való munkálkodásra, annak őrzésére hívja meg (Ter 1, 26-28) •A munkára való meghívás természete a bűnbeeséssel változik meg (Ter 3, 6-19)

Munka a Szentírásban és az Egyház Társadalmi Tanításában II. •A munka az ember számára kötelesség, kötelezettség, szükséges emberségünk, önazonosságunk megőrzéséhez és fejlesztéséhez (ETTK, 151. o.) •A munka szubjektív dimenziója elsőbbséget élvez minden esetben a munka objektív dimenziójával (ETTK, 149. o.) •A munka a személyre irányul és belső lényegéből fakadó társadalmi vetülettel rendelkezik. A munka van az emberért, s nem az ember a munkáért. (ETTK, o.)

Munkanélküliség •Az Egyház Társadalmi Tanítása következetesen a teljes foglalkoztatás mellett foglal állást •A cél olyan társadalom és gazdaság kialakítása amely inkluzív és nem exkluzív (Zamagni) •A munkavégzés lehetőségének megteremtésére van szükség. (Ne halat adj, hanem tanítsd meg halászni! Még többre van szükség: legyen olyan tó ahol ha tud és akar halászhat!)

Még egyszer az erényekről •„ Az erények …. megháborodtak… mert elszigetelték őket egymástól, és mindegyik a maga kósza útjára kelt. Ezért aztán vannak tudósok, akik az igazsággal törődnek, és igazságuk könyörtelen. Vannak emberbarátok, akiknek legfőbb gondja a könyörületesség; és könyörületességük (sajnálom, hogy ezt kell mondanom) gyakran igazságtalan.” •Gilbert Keith Chesterton

Munka a Szentírásban és az Egyház Társadalmi Tanításában II. •A munka az ember számára kötelesség, kötelezettség, szükséges emberségünk, önazonosságunk megőrzéséhez és fejlesztéséhez (ETTK, 151. o.) •A munka szubjektív dimenziója elsőbbséget élvez minden esetben a munka objektív dimenziójával (ETTK, 149. o.) •A munka a személyre irányul és belső lényegéből fakadó társadalmi vetülettel rendelkezik. A munka van az emberért, s nem az ember a munkáért. (ETTK, o.)

Az emberi munka antropológiája Extrinzik Intrinzik Transzcendens (Perez Lopez és V. E. Frankl alapján)

A teljes emberi fejlődés dimenziói Alford – Naughton, 2004

A flexibilis kapitalizmus világa Az „aranykor” avagy az úriemberek kapitalizmusa (XX. század közepe) • erős érdekképviseletek • jóléti állam garanciái • piac erős szabályozottsága • relatív stabilitás • magánélet és munkavégzés egyaránt a jellemfejlődés szolgálatában A flexibilis (változékony, turbulens, türelmetlen) kapitalizmus (XX. század végétől) • erőtlen érdekképviseletek • jóléti állam felbomlóban • piac szabadságának változása • állandó változás és kockázatvállalás és alkalmazkodás igénye •a sikeres munkavégzéshez szükséges cselekvés teljesen elválik attól ami a családokban, közösségekben szükséges Sennett, 1998

A munka világának átalakulása – legfontosabb trendek •A munkával töltött idő megnövekedése •A munka intenzitásának és ritmusának felgyorsulása •A munkavégzés napi rutinjának átalakulása •A munkával kapcsolatos bizonytalanság / változások gyakoriságának megnövekedése •Gyakori pályaváltás szükségessége •A munkát meghatározó etikai normák relativizálódása vagy eltűnése •A munkavégzést támogató, ugyanakkor elszemélytelenedéshez vezető technológiák szerepének növekedése •A munka és család életterületének elmosódása

Helytállás a munka világában Hol segíthet az Egyház a családoknak? • Az önazonosság kimunkálásában, amely elengedhetetlen kiindulópont a helyes lelkiséggel végzett munkavégzéshez. (Helyes életdöntésekre alapozott családalapítás és pályaválasztás.) • Megbízható tájékozódási pontot nyújtani bonyolult személyes és munkahelyi problémák megítéléshez. • Támogató, lelkileg erősítő szerepet betölteni munkával kapcsolatos krízishelyzetek, bizonytalanságok idején • A liturgikus év / hét / nap ritmusával példát mutatni és segíteni a felgyorsult világhoz illeszkedő keresztény családi és személyes napirend kialakítását. • Egyházi közösségek tagjai személyes példájukkal mutathatnak utat a fiatalabb generációknak a helytálláshoz. (A szülők gyakran már nem értik az új problémákat)

A munka lelkiségéből fakadó szellemi hozzáállás kérdései •Honnan jövök? - Önképünk meghatározza az általunk létrehozható műveket •Hová tartok? - Tisztáznunk kell életünk céljait, személyes rendeltetésünket. Mit tennénk másképp ha újrakezdhetnénk életünket. •Ki vagyok? - Mivel azonosítom önmagam, mi része önazonosságomnak a munkán kívül. Önazonosságunka nem az határozza meg mit birtoklunk, hanem hogy kivé válunk.

Keresztény értelemben vett munkavégzés feltételei •A célok kijelölése és ismerete •A célok elérési módjával és a munkavégzéssel kapcsolatos döntésekben való részvétel •A célok megvalósításában való részvétel Alessandro Gamba, 2002

Eszközök és célok viszonya Hatástalan eszközök Hatékony eszközök Helyes célJó szándékErény Helytelen célBűn Alford – Naughton, 2004

Spirituális vezetés •„A vezető olyan ember, akinek hatalmában van árnyékot vagy világosságot sugározni a világ egy részére és azoknak az embereknek az életébe, akik ott élnek.” Parker Palmer, 2000 • Identitás • Reflektív gyakorlatok • Integritás • Transzcendens Nem csak arról szól tehát, amit vezetőként teszünk. Ennél talán még fontosabb, hogy mivé válunk

A vezetés belső útja •Önmagunk vezetésének és fegyelmezésének útja •Jellemépítés „ Spiritualitásunk nem más, mint az, hogy mit kezdünk a velünk született vágyakkal és szenvedéllyel.” Ronald Rolheiser

Reflektív vezetés A reflektív vezetés komponensei (Reeves, 2002) •Önreflexió: Ki vagyok én vezetőként? •Követőkre irányuló reflexió: Kik követnek és miért? •Vízióra irányuló reflexió: Mire van szükség és hogy fogja a szervezet ezt elérni? •Rendszerre irányuló reflexió: Támogatja a rendszerek működése a célokat? •Környezetre irányuló reflexió: Mi történik a szervezet környezetében és milyen kölcsönös hatások vannak?

Az ember lelki természete, az értelemkeresés, transzcendencia iránti vágy •A munkát a teljes – testtel és lélekkel rendelkező – ember végzi •Munkánk értelmének megtalálásához önismeretünk mélyebb dimenzióival kell egyeztetnünk azt •Munkánk fejlődésünk forrása, önmagunk fejlesztéséhez szorosabbá kell tennünk a meggyőződésünk és cselekedeteink közötti kapcsolatot. •A vágy, hogy egész valónkat belevigyük a munkába a munka lelkisége.

Dimenzionális ontológia I.