Hálózatkezelés, Internet 7. óra Előadó: Jánosik Tamás

Letöltések A böngész használatának elsajátítása és a keresők megismerése után már egyszerűbb az információk megtalálása a Web-en. A weboldalak megtalálása után azonban szükségünk lehet az ott tárolt információkra, képekre stb. Legegyszerűbb esetben kinyomtathatjuk őket, ám elfordulhat, hogy a későbbiekben fel is akarjuk használni az ott talált adatokat. Mindenképpen szem előtt kell tartanunk azonban a (web-es környezetben nem is túl egyértelmű) szerzőjogi szabályokat, törvényeket. Erről nem árt tájékozódnunk. Bővebben: http://www.c3.hu/scripta/replika/28/alap.htm

Képek letöltése, másolása Az interneten megtalált képek nagy százalékban jpg, gif vagy bmp kiterjesztések lesznek. Letöltésükhöz elég az egér jobb gombjával rájuk kattintani és kiválasztani a kép mentése más néven... pontot, majd megadni egy útvonalat. A Firefoxban megadhatunk egy előre definiált letöltési útvonalat, mappát, ezek után mindig ide fogja menteni a kívánt állományokat. Ez beállítható az Eszközök  Beállítások párbeszédablak Általános fülén. Ha csak felhasználni szeretnénk a képet, akkor nem kell mentenünk, elég a másolás menüpont kiválasztanunk, ezáltal a vágólapra másoljuk, amit akár a Word-be is beilleszthetünk.

A leggyakrabban használt fájltípusok rövid magyarázata: GIF - Graphics Interchange Format : Raszteres képek veszteségmentes tömörítésére. Mivel legfeljebb 8 bites színmélységű (256 színű) képeket tud kezelni, ezért elsősorban rajzok tárolására, grafikonok és egyéb hirtelen színátmenetű ábrák tárolására való. Az állóképek (GIF87) tárolása mellett a GIF alkalmas képek animálására (GIF89a) is. Weblapokon sokszor találkozhatunk ilyennel. Lényege, hogy megadott időpontokban váltakoznak a különböző képek, így egy animációt hozva létre. Hátránya, hogy nincs hangja.

JPEG - Joint Photoghrapic Experts Group: Tulajdonképpen annak a csoportnak a neve, aki kidolgozta ezt a fajta veszteséges tömörítési eljárást. Bár a tömörítés információveszteséggel jár, akár 10-100× kisebb fájlméret mellett is élvezhető a tömörített kép. Elsősorban fényképek, rajzok tárolására való. A JPEG napjainkban az egyik leginkább elterjedt képformátum. MP3 - Hangfájlok tömörítésére használják: Különböző beállítások mellett Kb. 1:10 arány érhet el vele. Ekkor még majdnem CD minőség az eredmény! Az emberi fül tehetetlenségét használja ki úgy, hogy egy szoftver segítségével kihagyják a rögzítéskor azokat a „fölöslegesen” helyet foglaló hangokat (biteket), amiket az emberi fül amúgy sem hallana meg.

MPEG - Motion Picture Experts Group MPEG - Motion Picture Experts Group. Szintén egy szervezet neve: Az egyes képek tartalmának tömörítése mellett felismeri az egymást követ képek (mozgó képek, filmek esetén) közös pontjait és ezt is felhasználja a tömörítésnél. Kb. 1:200 arány érhet el. AVI - Audio - Video Interleaved. A windows alatti digitalizált videó alapja az AVI formátum. Ebben az állományban a videó és audiójel váltakozva követi egymást.

Keressük meg az alábbi képeket a Google segítségével, mentsük el a számítógépünkre, majd illesszük be egy Word dokumentumba!

E-mail használat Az e-mail, vagy email, az angol electronic mail kifejezésből származik, ami „elektronikus levél”-ként fordítható le. A neve utal az írás, illetve továbbítás módjára, amely teljes egészében elektronikus úton megy végbe. A mai e-mail rendszerek szinte kivétel nélkül az internetet használják közvetítőnek, és ezáltal az e-mail az internet használatának egyik legkedveltebb formája lett.

Az e-mail előbb keletkezett, mint az internet maga Az e-mail előbb keletkezett, mint az internet maga. Valójában a már létező e-mail rendszerek adták az internet megteremtéséhez szükséges eszközöket. Az e-mail története 1965-ben kezdődött, amikor egy időosztásos nagyszámítógép (mainframe) több felhasználója közötti kommunikációt biztosította. Az e-mail nagyon hamar hálózati e-maillé fejlődött, lehetővé téve a felhasználóknak, hogy több gépen keresztül küldhessenek üzeneteket.

A @ jel A @ jel (kukac) használatát a felhasználó nevének, illetve számítógépének azonosítójának elválasztására, Ray Tomlinson 1972-ben vetette fel. Korai e-mail programjai, az SNDMSG és a READMAIL, nagyon fontos lépések voltak a mai e-mail forma kialakulásában. A @ jel (kiolvasva: kukac, kukacjel, at-jel) az angol at szócskát jelképező írásjel.

Magyar nyelvterületen a @ jel általában csak az e-mail címekben fordul el. Például: nev@cegnev.hu. E használata miatt az internet egyik jelképévé vált. Magyarország európai uniós tagságának kezdetétől a KRESZ-táblákon ez jelzi a közösségi internet-elérési pontokat az országban.

Az internetes e-mail üzenetek tipikusan két fő részből állnak: A modern internetes e-mail cím egy karaktersorozat a következő formában: nev@cegneve.com. Az első rész, a személy felhasználóneve, a második annak a szolgáltatónak a neve, ahol az adott személynek e-mail postafiókja van. Az internetes e-mail üzenetek tipikusan két fő részből állnak: Fejléc (header) – az üzenet rövid tartalma, a küld címe, a fogadó címe, egyéb információk az e-mailről; Törzs (body) – maga az üzenet, általában a végén egy aláírással.

A fejlécek általában tartalmazzák az alábbi négy mezőt: Feladó (from) – a feladó e-mail címe; Címzett (to) – a fogadó e-mail címe; Tárgy, téma (subject) – a levél rövid leírása; Dátum (date) – a helyi idő és dátum, amikor az üzenetet elküldték. A fejléc ezenkívül az alábbi mezőket tartalmazhatja még: Másolat (Cc) – angolul carbon copy. A név az írógépek korszakából származik, amikor is indigóval készítették a másolatokat; Rejtett másolat (Bcc) – angolul blind carbon copy – a Bcc-ben szereplő címzettek nem látszanak, tehát ha a rejtett másolatot küldünk A-nak és B-nek, akkor A nem fogja tudni, hogy B is megkapta ugyanazt a levelet;

Üzenetek és postafiókok Az üzenetek, számítógépek között, az SMTP (angolul: Simple Mail Transfer Protocol) típusú kapcsolat és a Sendmailhez hasonló programok segítségével kerülnek továbbításra. A felhasználók üzeneteiket POP, illetve IMAP típusú kapcsolatok segítségével töltik le a kiszolgálókról. Az üzenetek vagy a kiszolgálón, vagy az ügyfél oldalán (általában a felhasználói oldalt értjük ez alatt) tárolódnak.

Címzett megnézi a leveleit… Felhasználó levelet küld valaki@valahol.hu Levelező szerver (mail server) Éjjel-nappal üzemel Pl. www.gmail.com, www.freemail.hu Címzett megnézi a leveleit… 1. Levelező programot használva: Pl. Outlook Express, Mozilla Thunderbird A levelező program letölti a leveleket a felhasználói gépre (pop3) A levelező program csak megjeleníti a szerveren lévő leveleket (imap) 2. Webes felületen megnézve: Szintén a szerveren maradnak a levelek, nem töltődnek le a gépünkre.

A levélszemét Az e-mail használhatóságát jelentősen csökkentik a nagyszámban érkező kéretlen, rosszindulatú, ill. téves levelek. A több száz aktív „szemetelő” miatt az átlagfelhasználó napi tíz, vagy akár száz ilyen levelet is kaphat az elektronikus postaládájába. Mivel az e-mail küldés költségei igen alacsonyak, a „szemetelők” napi több száz millió e-mailt küldenek szét naponta, amely jelentősen csökkenti e kommunikációs forma hatékonyságát.

A levélszemét tipikus tartalmakkal rendelkezik, melyek gyakran keveredve jelennek meg: Legnagyobb számú a kéretlen kereskedelmi hirdetés, a szoros értelemben vett spam Az e-mail férgek (worm) e-maileket használnak saját maguk sokszorosítására és bejuttatására sérülékeny rendszerekbe. Bár a legelső e-mail-féreg, a Morris-féreg, UNIX rendszereket támadott meg, ez a probléma ma szinte csak a Microsoft Windows rendszerek velejárója. Az e-mailek csatolmányában álcázott számítógépes vírusok lapulhatnak.

Levélszemétnek minősülnek azok a levelek, amelyek levelező listáról származnak, és tartalmukra nem számít a feliratkozott felhasználó. Előfordul, hogy valaki címe hasonlít egy népszerű címre, vagy csak nagyon egyszerű, így tévedésből neki küldenek leveleket.

Spam A spam a fogadó által nem kért, elektronikusan, pl. e-mailen keresztül tömegesen küldött hirdetés, felhívás. Az így kapott információk a fogadók túlnyomó része szempontjából érdektelenek, így fölösleges sávszélességet, tárhelyet, szellemi ráfordítást igényelnek a fogadótól. Mivel a spameket a feladóik milliós nagyságrendben képesek rövid idő alatt kiküldeni, ez jelentős terhelést jelent az internet használói számára. A spamek egy része tudatosan megtévesztő, a fogadó kihasználására törekszik.

A fentiek miatt sokféle védekezési mód alakult ki a spammel szemben: olvasás nélküli törölgetés (fennáll a fontos levél véletlen törlésének esélye) a web oldalakon feltüntetett e-mail címek álcázása a begyűjtés ellen a nyitott mail-továbbító szerverek korlátozása spam azonosító program telepítése a felhasználó gépére szűrő alkalmazása a levélkezelő felületen a valós küldő címének blokkolása a küldő cégek jogi perlése hamis hibaüzent visszaküldése spam érkezésekor a spam-ben feltüntetett hirdetési felület, csatorna leterhelése.

A spam, szpem, junk mail vagy kéretlen reklámlevél olyan hirdetést tartalmazó e-mail, amelyet a felhasználó úgy kap meg elektronikus levélcímére, hogy előzőleg nem kérte, illetve nem adott engedélyt annak küldésére. A phishing az adathalászat neve, amely segítéségével összegyűjtik azokat a címeket, amelyekre később spameket küldenek majd. Ennek kifinomultabb változata a pharming, ilyenkor az eredeti oldalra kísértetiesen hasonló oldallal verik át a látogatókat, így azok például egy bankoldal másolatánál kiadják személyes adataikat, bankszámlájuk számát és kódját stb.

Védekezési lehetőségek Az e-mail címünk interneten történő megadását lehetőleg ne a szokásos név@valami.hu alakban tegyük meg, hanem ha csak lehetséges, adjuk meg névkukacvalamiponthu formában. Ez utóbbi formával az e-mailcímgyűjtő programok nem tudnak mit kezdeni, így nem gyűjtik be a SPAM-merek részére.   A SPAM-ek jó része felkínálja a lejelentkezés lehetőségét. Kérdés, éljünk-e vele? Egyes vélemények szerint, még megpróbálni sem szabad, mert azzal visszajelzünk a feladónak, hogy élő e-mail címet talált és csak még nagyobb áradatot szabadít a postafiókunkra.

Más vélekedések szerint érdemes a lejelentkezésekkel próbálkozni, mert ha konzekvensen minden fölöslegesen kapott „hírlevélről” leiratkozunk, akkor egy idő után alább hagy a levéláradat, sőt meg is szűnhet. A világméretű elégedetlenség hatására megindult a SPAM szűrő programok fejlesztése. Ezen programok egy része úgy van megírva, hogy képesek tanulni az újabb és újabb "SPAM trükkökből" és egyre jobb arányban szűrik ki a beérkező e-mailjeinkből a szemetet. Sajnos ma még a SPAM küldők tetemes előnnyel rendelkeznek.

Rendelkezésünkre állnak a levelező programokban a saját szűrők adta lehetőségek is. Igaz, ezekkel nem mentesülünk a fölösleges e-mailek letöltésétől, de legalább válogatásuk nem rabolja a mi időnket, hanem automatikusan oda kerülnek, ahova valók: a szemetesbe. A spammelést az USA-ban és az EU-ban is büntetik és nálunk is van spamtörvény. A magyar esetekről eddig nem hallhattunk sok biztatót, de a tengerentúlon már milliárdos nagyságrendű büntetések is születtek.

Csatolt fájlok Az e-mail üzenetekhez hozzákapcsolhatunk fájlokat, amik a levéllel együtt továbbítódnak a címzetthez. Technikailag bármilyen típusú fájl csatolható, viszont a víruskeresők, tűzfalak és egyéb biztonsági programok kiszűrhetnek (és letörölhetnek) egyes fájltípusokat. Emiatt érdemes a küldendő állományainkat tömörítve csatolni. A vírusok egy része e-mail csatolmányként terjed, ezért bizonytalan eredetű csatolmányt soha ne nyissunk meg!

Köszönöm a figyelmet!