Civil szervezeti élet az új civil törvény tükrében TÁMOP-5.1.3-09/2-2010-0018 „KÖZ-TÉR-HÁLÓ a családokért” „A jövő útjai” Civil szervezeti élet az új civil törvény tükrében

A három szektor Kormányzati Üzleti Civil A társadalmakat három erő mozgatja: a profit, az állam (közfeladat) és az öntevékenység (az adott eredmény iránti kielégítetlen közösségi szükséglet). Kormányzati Üzleti Civil

Elnevezések Civil szektor / civil társadalom civil szervezetek, Harmadik szektor, Nonprofit szektor, Nem kormányzati szektor (NGO), Öntevékeny szektor / önkéntes szervezetek / önszerveződések, Közhasznú / jótékony szervezetek.

Szektorhatárok kijelölése A profitszétosztás tilalma Működési autonómia és szervezeti elkülönülés (jogilag és intézményesen) a kormányzati szektortól (közfeladatot átvállalhatnak!) Intézményesültség, önálló jogi személyiség

Történeti előzmények I. Jótékonyság a török hódoltság előtt - ispotályok, szegénygondozás, lovagrendek, kolostorok, szakmákhoz kötődő társaságok, céhek, segélypénztárak, magánadományok, alapítványok. A XVI. sz. töréspont: más fejlődési út Nyugat- és Kelet-Európában. Török megszállás állandósította a második jobbágyságot, társadalmi viszonyok megmerevedtek, városfejlődés elakadt: fejlett polgárság és önszerveződés hiánya. A következő 200 év a magyar társadalomfejlődés zsákutcája (Bibó).

Felvilágosodás és reformkor - a XVIII. sz Felvilágosodás és reformkor - a XVIII. sz. közepétől 1848-ig: modernizáció és a felvilágosult abszolutizmus kontrollja egyszerre. Pl. a központi hatalom (Habsburgok) kísérlete a magánalapítványok feletti kontrollra + uralkodók mint alapítók. Diáktársaságok, olvasókörök, egyesületek, kaszinók, irodalmi társaságok. 1945 és 1989 között: egyesületek, alapítványok felszámolása. Alapítvány létrehozásához miniszteri jóváhagyás kellett, majd 1959 után nem lehetett létrehozni. Rendszerváltás előtt - állampolgári „engedetlenség”: civil taktikák, kiskapuzások. Politika és közélet „összegabalyodása”. 1989 után: rendszerváltás, egyesülési törvény (1987-től Ptk. változtatása.)

Törvényi előzmények 1987. évi 11. törvény az alapítványokról 1989. évi 2. törvény az egyesülési jogról 1996. évi 126. törvény az 1 %-ról 1997. évi 156. törvény a közhasznú szervezetekről 2003. évi 50. Nemzeti Civil Alapprogramról Stb. A jelen: 2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról 2011. évi CLXXXI. A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról

Civil szervezetek formái Alapítvány – itt nem történt változás Az alapítvány valamilyen tartós közérdekű cél eléréséhez rendelt vagyon. Ebben az esetben nem több tag közös és együttes nyilatkozatára (jogi kifejezéssel: akaratnyilatkozatára) van szükség, hanem egy (vagy több) alapító vagyonának letétbe helyezésére, illetve biztosítására bármilyen igazolható módon (amiből a célt megvalósítja az alapítvány, a szervezetén keresztül). Az alapítvány tehát egészen más logika alapján jön létre, mint az egyesület és annak különös formái, viszont ugyanazok a jogszabályok szabályozzák státuszát, szervezetének kialakítását és nyilvántartásba vételét.

Egyesület Az egyesület egy önkéntesen létrehozott, önkormányzattal rendelkező olyan szervezet, amely nyilvántartja a tagjait (természetes személyek, jogi személyek, valamint ezek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetei), és a tagjait közös célra szervezi. Az egyesületet, annak státuszát és létrehozását a civil tv., a nyilvántartási tv. és a Ptk. szabályozza. Az egyesület létrehozásához 10 tag közös nyilatkozata szükséges, és az egyesület különös formái a párt, a szövetség, a szakszervezet.

Civil társaság A civil társaság a tagok olyan együttműködése, amely során nem jön létre jogi személyiségű szervezet, és a civil társaság semmilyen esetben nem gazdálkodik. A civil társaságot csak a Ptk. és a civil tv. I. fejezete szabályozza, az egyesülettel és az alapítvánnyal ellentétben nem igényel nyilvántartásba vételt, hanem egyszerűen egy, a tagok által elfogadott társasági szerződéssel jön létre (amit írásba sem kell foglalni).

Alakulás- egyesület Bejegyzési kérelem Alapszabály (2 példány) Székhely nyilatkozat Meghívó Jegyzőkönyv Jelenléti ív (név, lakcím, aláírás) Tisztségviselők elfogadó nyilatkozata

Szükség szerint csatolandók még az alábbi hozzájárulások, illetve igazolások: Ha a szervezet alapításában jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság vesz részt, a kérelemhez csatolni kell a jogi személy alapító jogi személyiségét igazoló okiratot vagy a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságként való működést igazoló okiratot és a szervezet nevében eljáró képviselő képviseleti jogát igazoló okiratot is. Ha a szervezet neve jogi személy, más szervezet vagy természetes személy nevét tartalmazza, a kérelemhez csatolni kell a jogosultnak, illetve örökösének vagy jogutódjának a névhasználathoz hozzájáruló nyilatkozatát. Ha a szervezet neve olyan elnevezést tartalmaz, amelyhez másnak jogi érdeke fűződik, a kérelemhez csatolni kell a jogosult hozzájárulását tartalmazó nyilatkozatot. Ha a szervezet neve a történelem kiemelkedő személyiségének nevét tartalmazza, a kérelemhez csatolni kell a Magyar Tudományos Akadémia névviseléshez adott engedélyét. Ha a szervezet neve vagy nevének valamely része olyan elemet tartalmaz, amelynek névként való szerepeltetése külön jogszabályban meghatározottak szerint engedélyhez kötött, a kérelemhez csatolni kell az engedély megadását igazoló okiratot. Ha a kérelmező a szervezet magyar nyelvű elnevezésének megfelelő idegen nyelvű elnevezését is kéri nyilvántartásba venni, a magyar elnevezés idegen nyelvű fordításával kell igazolnia, hogy az az eredeti magyar nyelvű elnevezésének megfelel. Ha a bíróságnak a fordítás megfelelőségével szemben kétsége merül fel, a kérelmezőtől a magyar nyelvű elnevezés idegen nyelvű hiteles fordítást kérheti (ezt az Országos Fordításhitelesítő Intézettől kell kérni).

Alakuló jegyzőkönyv Levezető elnök megválasztása Jegyzőkönyv vezető megválasztása Jegyzőkönyv hitelesítők megválasztása A napirendi pontok elfogadása A szervezet alakulásának kimondása Alapszabály elfogadása Tisztségviselők megválasztása- Alapszabály szerint Tagdíj mértékének megállapítása Elnök megbízása a további intézkedések megtételére

Alapítás- alapítvány A szervezet bejegyzési kérelme a szervezet létesítő okirata a székhelyhasználat jogcímét igazoló okirat az alapítvány kezelő szerve (szervezete) tagjainak a tagság elfogadására és a jogszabályban meghatározott követelményekre vonatkozó, az összeférhetetlenségre is kiterjedő nyilatkozata; igazolás az alapítvány céljára rendelt vagyon rendelkezésre bocsátásáról: pénzvagyon esetén a pénzforgalmi szolgáltató (bank) igazolása a fizetési vagy pénzforgalmi számlán elhelyezett összegről, az ügyvéd vagy a bíróság igazolása az ügyvédi vagy bírósági letétről vagy a közjegyző igazolása az alapítvány céljára rendelt vagyon bizalmi őrzésbe adásáról; a legalább a működés megkezdéséhez szükséges pénzvagyon rendelkezésre bocsátásán túl, egyéb vagyonrendelés esetén az alapítói nyilatkozat; felügyelő szerv esetén a felügyelő szerv tagjainak a tagság elfogadására és a jogszabályban meghatározott követelményekre vonatkozó nyilatkozata és az alapítói jogok gyakorlására kijelölt személynek a kijelölés elfogadására vonatkozó nyilatkozata.

Alapítás- alapítvány nyilatkozatok az alapítvány vagyonának kezelésére kijelölt (egytagú) kezelő szerv neve, illetve megnevezése, valamint lakóhelye (székhelye), vagy az említett célból létrehozott (több tagból álló) kezelő szervezet tagjainak neve, lakóhelye; az alapítvány típusáról (alapítvány, a pártok működését segítő tudományos, ismeretterjesztő, kutatási, oktatási tevékenységet végző alapítvány, azaz pártalapítvány); az alapítvány vagyonfelhasználási módjáról, a felhasználható vagyon mértékéről (tehát hogy a teljes vagyon vagy annak valamekkora része, valamilyen hányada vagy esetleg annak hasznai használhatók fel a cél érdekében); arról, hogy az alapítványhoz lehet-e csatlakozni (nyílt vagy zárt alapítvány).

Alapítás - mindkét esetben A nyilvántartási kérelmet a képviselő vagy annak meghatalmazottja nyújthatja be papír alapon, illetve a képviselő nyújtja be elektronikus úton. Abban az esetben, ha a szervezet vagy a képviselő meghatalmazottat jelöl ki, a perrendtartás szerinti formaságokat (írásba kell foglalni a meghatalmazást stb.) be kell tartani az eljárásban. Fontos formaság, hogy semmilyen beadvány nem érkezhet a bírósághoz úgy, hogy nem minősül teljes bizonyító erejűnek. Ez azt jelenti, hogy valamennyi beadványon (a székhelyhasználati hozzájárulástól a kérelmen át az esetleges alapítói nyilatkozatig) két tanú aláírása vagy közjegyző általi hitelesítés szükséges. Lehetőség van egyszerűsített eljárásra is, amikor az elektronikus rendszerbe az egyszerűsített eljárásra rendszeresített űrlap kitöltését és kinyomtatását, majd aláírását és szkennelését követően lehet azt benyújtani.

Civil szervezetek nyilvántartása székhely szerint érintett megyei bíróság, közhiteles nyilvántartás, az adatok nyilvánosak, az el nem bírált kérelmek is! ÚJ: elektronikus benyújtási lehetőség /okirat minta alapján→15 nap/.

Civil szervezetek gazdálkodása Elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységre nem alapítható Az alapcél szerint (közhasznú) tevékenységet és a gazdasági-vállalkozási tevékenységet elkülönítve kell könyvelni ÚJ: közhasznú kizárólag kettős könyvvitelt vezethet (2012. január 1.)

Könyvvezetés, beszámolás Üzleti év azonos a naptári évvel Beszámoló tartalma: Mérleg Eredmény kimutatás Kiegészítő melléklet, illetve közhasznú melléklet ÚJ: május 31-ig letétbe helyezni (OBH) és közzétenni – elektronikus   Országos Bírósági Hivatal Budapest 1363 Pf. 24/1. A borítékon tüntessék fel:  Beszámoló Közzétételi kötelezettség saját honlapon (két üzleti évig)

Működés A civil szervezetek életét nem csupán a törvények, de belső szabályzataik is meghatározzák: SZMSZ (Szervezeti és Működési Szabályzat) Házirend Szolgáltatási és ár jegyzék Pénzkezelési szabályzat Számviteli Szabályzat Selejtezési Szabályzat Irattári Terv Iratkezelési Szabályzat

+ 1% A feltételek az 1%-os felajánlásokról szóló törvény (a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény, a továbbiakban 1%-os törvény) módosításával a következőképpen változtak: a felajánlások évének első napjához képest legalább két évvel korábbi nyilvántartásba vétel a feltétel (ez voltaképpen könnyítés a korábbi három évhez képest), továbbra is egyesület vagy alapítvány, illetőleg közalapítvány lehet alanya a felajánlásnak (természetesen az egyházi szervezeteken és az egyéb, a törvényben felsorolt intézményeken kívül); a közhasznú alapítvány, egyesület vagy közalapítvány esetében egy évvel korábbi nyilvántartásba vétel a feltétel (vagy egyébként a fenti feltételnek való megfelelés); és továbbra is (a rendelkező nyilatkozat évét megelőző év első napja óta megszakítás nélkül) közhasznú tevékenységgel kell ténylegesen foglalkozni; a közhasznú tevékenységet mindig az adott törvény alapján lehet megítélni (tehát „a jogszabályon alapuló állami vagy önkormányzati közfeladat teljesítését közvetve vagy közvetlenül segíti” kitételt csak 2014 után lehet alkalmazni, hiszen addig nem várható ez el a szervezetektől), illetve a közhasznú szervezeteknek kötelező bemutatniuk az állami szervvel vagy önkormányzattal kötött szerződést, amit a felajánlások évének első napját megelőző év első napjával kötöttek (2014 után; előtte a 2011-ben hatályos közhasznú törvénynek kell megfelelnie a szervezeteknek).

+ 1% Azok a szervezetek, amelyek 1%-os felajánlásokat gyűjtenek, a felajánlások fogadásáról kötelesek beszámolót készíteni az új szabályok alapján: a kedvezményezett a működési és cél szerinti költségeket összegszerűen is tartalmazó adatokat megküldi az adóhatóságnak elektronikus úton, méghozzá a kiutalást követő második év május 31. napjáig. (Korábban az átutalást követő naptári év október 31-éig kellett kedvezményezettnek a felhasználás adatait az adóhatóságnak megküldenie.)

Közhasznúság Közfeladat teljesítésére irányuló, társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítésére, társadalmi jelentősége kimutatható. A közhasznú tevékenység új szabályainak megfelelően a közhasznúság olyan tevékenység, amellyel a szervezet közvetlenül vagy közvetve jogszabállyal meghatározott állami vagy önkormányzati közfeladat elvégzését segíti. Így a szervezetnek meg kell jelölnie a jogszabályt, ami a közfeladatot rögzíti, és azt is, hogy annak megvalósítását közvetlenül vagy közvetve segíti. http://civil.kormany.hu/download/6/7f/30000/K%C3%B6zfeladatok_Kszt-szerint.pdf

Közhasznúság- létesítő okirat A létesítő okirat a civil tv. szerint tartalmazza a formai, működésre vonatkozó kérdések: a döntéshozó és képviseleti szervek ülésezésének gyakoriságára, az ülések összehívásának rendjére, a napirend közlésének módjára, az ülések nyilvánosságára, a határozatképességre, határozathozatal módjára; a felügyelő szerv létrehozására, működésére, hatáskörére; a vezető tisztségviselők összeférhetetlenségére; az éves beszámoló jóváhagyására vonatkozó szabályokat. A létesítő okirat (vagy más belső szabályzat, pl. SZMSZ) rendelkezik (szintén működési kérdésekről): olyan nyilvántartás vezetéséről, amelyből a döntések tartalma, időpontja, hatálya, a döntést támogatók és ellenzők számaránya (és ha lehetséges a személye is) megállapítható (ez lehet pl. a határozatok tára); a döntéseknek az érintettekkel való közlési, és egyébként a döntések nyilvánosságra hozatali módjáról; a közhasznú szervezet működése során keletkezett iratokba való betekintés rendjéről; a közhasznú szervezet működésének, szolgáltatása igénybevételének módjáról, beszámolói közlésének nyilvánosságáról.

Közhasznúság- létesítő okirat A létesítő okiratot tartalmi szempontból is módosítani kell, ha nem tartalmazza az alábbiakat: a folytatott közhasznú tevékenységek felsorolását, illetve annak megjelölését, hogy ezeket a közhasznú tevékenységeket mely közfeladat(ok)hoz kapcsolódóan végzi, továbbá hogy e közfeladat(ok) teljesítését mely jogszabályhely(ek) írja (írják) elő; annak leírását, hogy ha tagsággal rendelkezik, nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból; annak leírását, hogy gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú vagy a létesítő okiratban meghatározott egyéb céljainak megvalósítása érdekében, a közhasznú célok megvalósítását nem veszélyeztetve végez; annak leírását, hogy gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja; és annak leírását, hogy közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

Közhasznúság- szükséges erőforrások: Átlagos éves bevétele meghaladja az 1 millió forintot VAGY Két év egybeszámított adózás utáni eredménye nem negatív VAGY Személyi jellegű kiadásai eléri az összes ráfordítás egytizedét

Közhasznúság - Társadalmi jelentőség 1%+adományok, támogatások+tagdíj eléri az összes bevétel 1 tizedét Közhasznú tevékenység költségei elérik az összes ráfordítás felét Két év átlagában legalább 10 közérdekű önkéntest foglalkoztat

Közérdekű önkéntesség Közérdekű önkéntes tevékenység (2005. évi LXXXVIII. törvény alapján) Fogadó szervezet lehet minden közhasznú szervezet (közhasznú alapítvány, közhasznú egyesület, közhasznú társaság) A szervezetek csak az alaptevékenységük, közszolgáltatásuk és közhasznú tevékenységük körében fogadhatnak közérdekű önkénteseket. Nyilvántartásba vétel a Nemzeti Erőforrás Minisztériumnál: Bejelentő lap Hatályos létesítő okirat 30 napnál nem régebbi kivonat, cégkivonat Önkéntes szerződés: az önkéntes tevékenység tartalma (adminisztráció, ügyfélszolgálat, rendezvényszervezés stb. a tevékenység ellátásának helyét a tevékenységre fordítandó időt a pihenőidőt azokat a juttatásokat, amelyeket az önkéntes részére biztosítanak (utiköltség térítés, étkezési juttatás stb.)

NCA→NEA A jelenlegi szervezetek közül az egyesület és az alapítvány lehet kedvezményezettje a NEA (Nemzeti Együttműködési Alap) forrásoknak, mert az egyesület és az alapítvány, valamint a sajátos egyesületi formák közül a szövetség alanya lehet támogatásnak és pályázaton is indulhat, míg a szakszervezet és a párt nem részesülhet a NEA forrásaiból. Az a szervezet, amely a pályázat kiírásának évében a költségvetési törvényben nevesítve részesül működési célú támogatásban, nem jogosult a NEA forrásai közül működési támogatásra. Jelentős változás a korábbiakhoz képest, hogy azok a szervezetek, amelyeknek a bevétele az utolsó lezárt üzleti évben elérte vagy meghaladta az 50 millió forintot, csak visszatérítendő működési támogatást kaphatnak (de projekttámogatásban ezek is részesülhetnek). Továbbá egy szervezet (és jogelődje), bármekkora is, csak két egymást követő évben részesülhet támogatásban a NEA terhére – függetlenül attól, hogy ez működési vagy projekttámogatás volt –, utána egy év „szünetet” kell tartani, s csak aztán nyújthat be új pályázatot. 

NCA→NEA Működés – csak meghatározott ráfordítás alatt Évfordulók, fesztiválok, rendezvények Nemzetközi kapcsolatok Kutatások Szolgáltató, tanácsadó, oktató, fejlesztő tevékenység Kiadványok, sajtó Adományosztó szervezeteknek – az elvek később Érdekképviselet

NCA→NEA II 60 % működésre 30 % programra egységes elvek alapján 10 % miniszter által jóváhagyott egyedi támogatási kérelmek alapján legalább 10 % visszatérítendő támogatás/köztartozásnak minősül/ 70% vissza nem téritendő támogatás

NEA szervezete 9 tagú Tanács 9 tagú kollégiumok 3 tagot az elektorok közvetlenül 3 tagot az Ogy. szakbizottsága 3 tagot a miniszter saját hatáskörében kéri föl 9 tagú kollégiumok 3 tagot az Ogy. Szakbizottsága

NEA- kollégiumok Közösségi környezet kollégium: A kulturális tevékenység, közművelődés, tudomány és kutatás, hagyományápolás, audio- és telekommunikáció, informatika, elektronikus hírközlés, szak- és felnőttképzés, ismeretterjesztés, társadalmi párbeszéd, fogyasztóvédelem, a település és közösségfejlesztés területén működő civil szervezetek. Mobilitás és alkalmazkodás kollégium: Az élet és vagyonbiztonság, a közbiztonság, polgári védelem, önkéntes tűzoltás, mentés és katasztrófa elhárítás, közrend és közlekedésbiztonság védelme, szabadidő, hobbi és sport, a nők és férfiak esélyegyenlőségének védelme területén működő civil szervezetek. Nemzeti összetartozás kollégium: Az európai integráció és a Kárpát medencei együttműködés, mint a határon túli magyarsággal kapcsolatos nemzetközi tevékenység elősegítése, továbbá a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek, valamint az emberi és állampolgári jogok védelme területén működő civil szervezetek.

NEA- kollégiumok Társadalmi felelősségvállalás kollégium: Nonprofit szervezeteknek, ernyőszervezeteknek nyújtott szolgáltatások, szakmai és érdekképviselet, adományosztás, szociális tevékenység, családsegítés, időskorúak gondozása, rehabilitációs foglalkoztatás, hátrányos helyzetű rétegek segítése, egyéb nonprofit tevékenységek területén működő civil szervezetek. Új nemzedékek jövőjéért kollégium: A nevelés és oktatás, képességfejlesztés, gyermek- és ifjúsági érdekképviselet, gyermek- és ifjúságvédelem, egészségmegőrzés, betegségmegelőzés, gyógyító, egészségügyi rehabilitációs tevékenység, kábítószer-megelőzés, természet- és környezetvédelem területén működő civil szervezetek.

Dátumok - határidők Hatálybalépés: Kihirdetést követő 8. nap, illetve 2012. január 1. Megszerzett közhasznúsági besorolás 2013. december 31-ig NEA pályázatok kiírása minden év február 15.

Egyéb törvények A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény A közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény A számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet A közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény A személyi jövedelemadó meghatározott részében az adózó rendelkezése szerint részesített kedvezményezetteknek átutalt összeg felhasználásáról szóló közlemény formai és tartalmi követelményeiről szóló 9/2008. (IV. 10.) PM-SZMM együttes rendelet A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.)

Hasznos oldalak http://www.civil.info.hu/ http://civil.kormany.hu/ http://nonprofit.hu/ http://palyazatok.palyazatmenedzser.hu/

Köszönöm a figyelmet! Balogh Anikó teleházvezető 7345 Alsómocsolád, Rákóczi u. 21 Tel: 72/451-749 Mobil: 30/411-5394 E-mail: balogh.aniko@alsomocsolad.hu WEB: www.alsomocsolad.hu