Számvitel alapjai:lényege, fogalma, feladata Számvitel=kommunikációs nyelv; A tájékoztatásnak, a publicitásnak egyfajta sajátos eszköze.

Számvitel lényege, fogalma, feladata A számvitel értelmezési lehetőségei: Az a gyakorlati tevékenység, amelynek eredményeként a gazdálkodó szervezetek vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről valósághű objektív képet kapunk. Azoknak az okmányoknak, dokumentumoknak, adatoknak az összessége, amelyek a gyakorlati tevékenység során létrejönnek. Egy módszertan, mely egyrészt elméleti kérdésekkel foglalkozik, másrészt a számvitel működtetése során alkalmazott módszerekkel. A gazdálkodó szervezetek működését bemutató információs rendszer.

Számvitel lényege, fogalma, feladata A vállalkozásokról információt igényelnek A tulajdonosok A potenciális befektetők A hitelezők A meglévő és leendő partnerek A környezet A különböző szervezetek A vállalkozás vezetői A dolgozók és alkalmazottak

Számvitel lényege, fogalma, feladat Számvitel fogalma: a gazdálkodó szervezetek működését, tevékenységét bemutató információs rendszer. Számvitel jellemzői: Gazdasági folyamatokat megfigyeli, méri, feljegyzi. A múltbeli, megtörtént eseményeket figyeli, méri és jegyzi fel. A megfigyelés zártrendszerű. A tájékoztatás, az informálás eszköze, melyet nemzetközi szabályok is befolyásolnak (EGK 4., 7. és 8. irányelvek). Sajátos eszköz rendszerével dolgozza fel a vagyon változásokat. A beszámolóba foglalt információknak mindenki számára hozzáférhetőnek kell lennie. Bizonylat, könyvvezetés, leltárkészítés, beszámoló, könyvvizgálat

Számvitel lényege, fogalma, feladata, A számvitel célja: a gazdasági rendszerrel kapcsolatban kerülők INFORMÁCIÓKKAL való ellátása, döntéseik jövőbeni meghozatalának megalapozásához. A számvitel tárgya: maga a gazdasági rendszer, annak alrendszerei és elemei, a gazdasági folyamatok, események A számvitel feladata: a rendszermozgások részletes, teljekörű MEGFIGYELÉSE Bizonylatok készítése Azok feldolgozása Információk képzése Információk szolgáltatása A dokumentumok megőrzése A számvitel rendeltetése: A tájékoztatás: külső és belső A kommunikáció: közös nyelv, jogszabályok értelmezése Vagyonvédelem: a társas és magántulajdon védelme

Számvitel lényege, fogalma, feladata A számvitel területei: I. Pénzügyi számvitel: a gazdasági élet szereplőinek ad információkat, azaz a kimenő információkat állítja elő. II. Vezetői számvitel: a belső információkat állítja elő, melyek szükségesek a vállalkozás működéséhez a gazdálkodó szerv vezetőinek informálásához.

Számvitel lényege, fogalma, feladata I. Pénzügyi számvitel információszolgáltatatási kötelezettségére egységes, általános normákat ír elő a számviteli törvény. Összetevői: - a beszámoló és annak valódiságát alátámasztó leltár, főkönyvi kivonat, - a könyvvezetés és annak valódiságát alátámasztó bizonylati rend, - könyvvizsgálat, - nyilvánosságra hozatal. a./ Beszámoló: a vállalkozás éves működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről készített jelentés. Részei: - Mérleg (M) - Eredménykimutatás (EK) - Kiegészítő melléklet (KM) Az üzleti jelentést is el kell készíteni, de ez nem része a beszámolónak.

Számvitel lényege, fogalma, feladata b./ Könyvvezetés: az a tevékenység, amely során a vállalkozás a vagyoni, a pénzügyi és a jövedelmi helyzetét alakító gazdasági eseményekről folyamatos nyilvántartást vezet, és az üzleti év végén lezárja. Gazdasági esemény vagy gazdasági művelet: olyan beavatkozás amelynek hatására megváltozik a vállalkozás vagyoni és jövedelmi helyzete. Fajtái: - Kettős könyvvitel: olyan zárt rendszer, amely a vállalkozás vagyonában bekövetkezett változásokat, kettős vetületben – eszköz-forrás – folyamatosan és valóság hűen mutatja ki. Jellemzői: ~ teljes körű, minden gazdasági eseményt regisztrál, ~ főkönyvi számlákat alkalmaz. - Egyszeres könyvvitel: olyan zárt rendszer, amely a vállalkozás pénzeszközeiről, pénzeszközeiben bekövetkezett változásokat mutatja ki folyamatosan, valóság hűen. Jellemzői: ~ csak a pénzmozgásokat rögzíti – pénzforgalmi szemléletű, ~ naplófőkönyvet használ. A könyvek vezetését bizonylattal kell alátámasztani.

Számvitel lényege, fogalma, feladata c/ Könyvvizsgálat: a beszámoló valódiságát támasztja alá. Kötelező: - a részvénytársasági formában működő vállalkozásoknak, - az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó éves (éves szintre átszámított) nettó árbevétele meghaladta a 100 millió forintot, és az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó által átlagosan foglalkoztatottak száma meghaladta az 50 főt. (Két év átlagában kell vizsgálni, és mindkét feltételnek eleget kell tenni a két év átlagában.) A vállalkozások csak független könyvvizsgálót alkalmazhatnak. Feladata a beszámoló valódiságának, szabályszerűségének felülvizsgálata, amelyről jelentést kell készíteni és záradékkal kell ellátni. A záradék lehet: - hitelesítő, - korlátozott, - elutasító. Meg kell indokolni az elutasítás okát.

Számvitel lényege, fogalma, feladata d. Nyilvánosságra hozatal: az üzleti élet tisztaságához kíván hozzájárulni. Kétféle módon kell biztosítani: - letétbe helyezéssel a cégbíróságon: a vállalkozásoknak az elkészült beszámolót, az adózott eredmény felhasználásra vonatkozó határozatot az üzleti év mérlegfordulónapjától számított 150 napon belül kell letétbe helyezni a cégbíróságon, amely bárki számára hozzáférhető. - közzététel: a beszámoló egy eredeti vagy hiteles másolati példányát az Igazságügyi Minisztérium Cégnyilvántartás és Céginformáció Szolgálatának kell megküldeni a letétbe helyezés időpontjával megegyezően. 50 m feletti árbevételnél könyvvizsgálói jelentés szükséges, ez alattinál lehet mérlegképes könyvelő is.

Számvitel lényege, fogalma, feladata II. Vezetői számvitel: a vállalkozás vezetőinek a belső folyamatokról nyújt tájékoztatást, amelynek nincs kötött formája. A vezetői információs rendszernek fontos, nélkülözhetetlen része, de nem egyedüli eleme. Feladata: a vállalkozási tevékenység teljes körű megfigyelése, rögzítése. Kialakításánál a pénzügyi számviteli információs rendszert kell alapul venni. III. Ágazati számvitel: sajátos ágazatokra vonatkozó számvitel - államháztartási, - pénzintézeti, - mezőgazdasági, - ipari, stb. Költségek, árbevételek, ráfordítások alakulása. A vállalkozás mérete, profilja hatással van a kialításra

Számvitel lényege, fogalma, feladata Számviteli mérésmódok: a./ természetes mértékegységben: az alapnyilvántartások és kiegészítő mellékletben alkalmazza (leltár). Reálisan és időtállóan fejezi ki a változásokat. b./ értékben: a számviteli mérés középpontjában áll. A mérlegben és az eredménykimutatásban így jelennek meg az adatok. A dinamikus változásoknál figyelni kell a torzító hatására is. c./ gazdaságtechnikai mérőszámban: az egyes szakmák absztrak mérőszámai. Pl.: tonnakilométer, normaóra, gépóra, stb.

Számvitel lényege, fogalma, feladata A beszámoló fogalma: a vállalkozás éves működéséről, annak vagyoni, pénzügyi és jövedelmi viszonyairól készített írásos jelentés. Tartalma: a gazdálkodók vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről nyújt tájokoztatást. A beszámoló készítésére kötelezett minden hazánkban működő vállalkozó. Kivétel az aki nem tartozik a számvitel hatálya alá. Beszámoló készítésével kapcsolatos időpontok: mérlegfordulónap: az üzleti év utolsó napja, döntő többségben a naptári nap utolsó napja, vagyis december 31-e. letétbehelyezés napja: az üzleti év mérlegfordulónapjától számított 150 nap. (Az a nap amikor a cég beszámolóját elküldi a cégbíróságnak.) mérlegkészítés napja: az a nap amikor a tulajdonosok elfogadják a beszámolót. (A vállalkozóknak mozgásterük van a mérlegfordulónapja és a mérlegkészítés napja között.)

Számvitel lényege, fogalma, feladata Üzleti év vagy tárgyév: általában 12 hónap. Magyarországon megegyezik a naptári évvel, tehát január 1-től december 31-ig tart. Az országban működő külföldi cégek ettől eltérhetnek. Az üzleti év az évközben alakulóknál vagy megszűnőknél lehet 1 évnél rövidebb. A beszámolót alátámasztja: - a leltár: valódiságot és megbízhatóságot garantálja - könyvvezetés: szabályszerűséget és folytonosságot biztosítja. A beszámoló mérésmódja: - ezer forint, - száz milliárd mérlegfőösszegnél millió forint, - devizakülföldi esetén: magyar nyelven és konvertibilis devizában

Számvitel lényege, fogalma, feladata A beszámoló formája: a.) éves beszámoló b.) egyszerűsített éves beszámoló c.) egyszerűsített beszámoló d.) összevont (konszolidált) éves beszámoló A vállalkozások méreteiktől és formáiktól függően készítik el a beszámolót. Méretnagyságok, határértékek: Értékesítés éves nettó árbevétele: 1 000 M Ft Mérlegfőösszege: 500 M Ft Foglalkoztatottak átlagos létszáma: 50 fő

Számvitel lényege, fogalma, feladata A.) Éves beszámoló Részei: - mérleg (M) - eredménykimutatás (EK) - kiegészítő melléklet (KM) Nem része, de kötelező elkészíteni az üzleti jelentést. Ki készíti: - minden kettős könyvvitel vezető vállalkozás - a tárgyévet megelőző két egymást követő évben a mérleg fordulónapján legalább két mutató meghaladja a határértéket.(bármely két kombináció elfogadott) - RT - konszolidálás alá vont vállalkozás

Számvitel lényege, fogalma, feladata B.) Egyszerűsített éves beszámoló Részei: - M - EK - KM Ki készíti: azok a kettős könyvvitel vezető vállalkozások, akik nem választhatják az éves beszámolót. C.) Egyszerűsített beszámoló Részei: - egyszerűsített mérleg - eredménylevezetés Ki készíti: az értékesítés két egymást követő évben nem haladja meg az 50 M forintot és meghatározott gazdasági formához tartoznak. Pl.: alapítvány, közalapítvány, társadalmi szervezetek, lakásszövetkezet, társasház, iskolai szövetkezetek, stb.

Számvitel lényege, fogalma, feladata D.) Összevont (konszolidált) éves beszámoló Részei: - összevont (konszolidált) mérleg - összevont (konszolidált) eredménykimutatás - összevont (konszolidált) kiegészítő melléklet Ki készíti: a saját éves beszámolója mellett az a vállalkozás, amely más vállalkozásnál többségi részesedéssel rendelkezik és ezáltal meghatározó befolyást gyakorol más vállalkozás felett. Meghatározó befolyást gyakorló az anyavállalat és az elszenvedő a leányvállalat. Az anyavállalat két beszámolót készít: egy egyedi éves beszámolót és egy összevont beszámolót.

Számvitel lényege, fogalma, feladata Beszámoló formájának megváltoztatása: Alacsonyabb fokozatra a visszalépés nem kötelező. Visszalépésre a feltételek fennállását követő második üzleti év kezdetén van lehetőség. Magasabb fokozatra a kötelező előrelépés a feltételek fennállását követő második üzleti év kezdetén van lehetőség. Saját elhatározás alapján magasabb fokozatba, bármelyik üzleti év első napján van lehetőség. A változásokat az adóhatóságnak be kell jelenteni.

Példa 1. Készíthet-e a vállalkozás a 2009. évi üzleti évről egyszerűsített éves beszámolót? Mutató 2007. év 2008. év Mérleg főösszeg (mFt) 501 Éves nettó árbevétel (mFt) 999 Átlagos létszám (fő) 49 55

Példa 2. Milyen beszámoló készülhet az első időszakról? Milyen beszámolót kell készíteni a második üzleti évről? 3. Készíthet-e a vállalkozás a 2X09. évi üzleti évről egyszerűsített éves beszámolót? Mutató 2007. év 2008. év Mérleg főösszeg (mFt) 501 499 Éves nettó árbevétel (mFt) 120 160 Átlagos létszám (fő) 49 51

Példa 3. Készíthet-e a kettős könyvvitelt vezető vállalkozás egyszerűsített éves beszámolót, ha egymást követő két évben az értékesítés nettó árbevétele 1 000 M Ft alatt maradt és a foglalkoztatottak átlagos létszáma sem érte el évenként az 50 főt? a) igen b) nem c) a mérleg főösszeg előző két évi értékét is figyelembe kell venni d) társasági formától függ

Példa 4. Készíthet-e a kettős könyvvitelt vezető vállalkozás éves beszámolót, ha egymást követő két évben az értékesítés nettó árbevétele 1 200 M Ft alatt maradt és a foglalkoztatottak átlagos létszáma sem érte el évenként az 50 főt? a) nem lehet eldönteni b) igen c) nem d) a mérleg főösszeg előző két évi értékét is figyelembe kell venni