Dr. Horváth István ügyvéd, c. egyetemi docens PhD, ELTE ÁJTK Kormányhivatalok Dr. Horváth István ügyvéd, c. egyetemi docens PhD, ELTE ÁJTK

Mit (köz)vetítek? Az indokolás nélküli felmentés – bírósági esélyeink… Illetmény-liberalizálás (?) Ki dolgozhat gyes mellett? Sztrájkjog – a jogszerűség és az elégséges szolgáltatás A kormányhivatal – munkajogi vonatkozások

Ktv–módosítás – Ha indokolás nélkül felmentenek…esélyek a bíróság előtt Az egyenlő bánásmód sérelme Valószínűsítés - A jogsérelmet szenvedett félnek kell valószínűsítenie, hogy hátrány érte, és a jogsértéskor - ténylegesen vagy a jogsértő feltételezése szerint - rendelkezett a közvetlen negatív diszkriminációval kapcsolatos valamely tulajdonsággal. A bizonyítás terhe - A munkáltatót terheli annak bizonyítása, hogy a jogsérelmet szenvedett fél által valószínűsített körülmények nem álltak fenn, vagy az egyenlő bánásmód követelményét megtartotta, illetve az adott jogviszony tekintetében nem volt köteles megtartani [Ebtv. 19. § (1) bekezdés]. Ki mit tud? A kormánytisztviselőnek a hátrány tényét kell bizonyítania (felmentették és rendelkezett valamely, az Ebtv. szerinti hátrányos tulajdonsággal), a munkáltató az egyenlő bánásmód megtartása bizonyításával mentheti ki magát [BH2004. 255.].

Ha rendeltetésellenes a joggyakorlás, felmentési tilalom, korlátozás A felmentés jogellenességét eredményezheti, ha a munkáltatói joggyakorlás a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményébe ütközik. Ha például a munkaviszony (kormánytisztviselői jogviszony) a munkáltatói felmondással/felmentéssel történő megszüntetése a munkavállaló jogos érdekének csorbítására, érdekérvényesítési lehetőségének korlátozására, zaklatására, véleménynyilvánításának elfojtására irányult vagy erre vezetett [MK 95. szám; Mt. 4. § (2) bekezdése]. Az Mt. 90-91. §-a szerinti felmentési tilalmak, korlátozások

A tilalom fennállása Az időpont A védelem fennállása szempontjából a felmondás közlésének időpontja az irányadó - kivéve: a csoportos létszámcsökkentést. Kinek terhes? A munkáltatói rendes felmondás közlésekor fennálló terhesség a munkavállaló és a munkáltató tudomása nélkül is felmondási tilalmat valósít még [EBH2005. 1242.]. Képzelt beteg - Ha a munkavállaló a rendes felmondás időpontjáig ténylegesen munkát végez, a keresőképtelenségére vonatkozó orvosi megállapítást felülbírálva a betegállományba vételről a munkáltatóját nem tájékoztatja, felmondási tilalom fennállására nem hivatkozhat [EBH2002. 785.]. Visszamenőleges betegség - Ha a munkavállaló a perben nem tudja bizonyítani, hogy a rendes felmondás közlésekor nem volt munkára képes állapotban, a keresőképtelensége - annak visszamenőleges megállapítása ellenére - nem vehető figyelembe [BH2000. 418. ].

Előzetes szakszervezeti egyetértés Mt. 28. § A közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv előzetes egyetértése szükséges a választott szakszervezeti tisztséget betöltő munkavállaló munkaviszonyának a munkáltató által rendes felmondással történő megszüntetéséhez. Esetünkben a felmentéshez. Miért nem ért egyet? A szakszervezet álláspontját nyolc munkanapon belül írásban közli. Ha nem ért egyet, a tájékoztatásnak az egyet nem értés indokait tartalmaznia kell. Az indokolás akkor alapos, ha a tervezett intézkedés elnehezítené a szakszervezet működését, feltéve, hogy az intézkedés elmaradása a munkáltatóra nézve aránytalan, súlyos hátránnyal nem jár, vagy a szakszervezet tevékenységében történő közreműködés miatti hátrányos megkülönböztetést eredményezne. Ha a szakszervezet véleményét nem közli a munkáltatóval, úgy kell tekinteni, hogy a tervezett intézkedéssel egyetért.

Az egyetértés pótlása Perben a szakszervezettel - A szakszervezeti választott tisztségviselő jogviszonyának felmentéssel történő megszüntetése esetén a szakszervezeti egyetértés meg nem adásának jogszerűsége csak a szakszervezet perben állása alapján bírálható el [BH1999. 385..]. A pótlás - A bíróság a felmondási védettséget élvező szakszervezeti tisztségviselő munkaviszonyának rendes felmondással történő megszüntetéséhez szükséges egyetértést a munkáltató kérelmére pótolhatja, de csak akkor, ha annak feltételei egyébként fennállnak [BH1997. 607. ]. Ahol nem pótolható - A szakszervezet jognyilatkozatának a bíróság ítéletével való utólagos pótlása a rendes felmondást nem teszi jogszerűvé, mert a szakszervezet választott tisztségviselője munkaviszonyának rendes felmondással történő megszüntetése esetén a közvetlen felső szerv egyetértésének előzetesnek kell lennie [EBH2001. 459. ].

Illetményváltozások – nagyobb mozgástér Illetményeltérítés - +50 –és -20 % Főosztályvezető – csak + 30 % Két év közötti alapilletmény-csökkentés – Ktv. hatálya alatt – maximum 20 %, Ktjt. hatály alatt korlát a 100%-os beállási szint Ktv. személyi illetmény - létszámkorlát nélkül – a központi közigazgatásból 2001-ben „kivezetve” Költségvetési törvény [2010. évi CLXIX. törvény] 59. § A Ktv. 43. § (1) bekezdésében foglalt illetményalap 2011. évben 38 650 forint. A költségvetési szervek által foglalkoztatottak éves cafetéria kerete 2011. maximum 200 000 forint Új kormánytisztviselői pótlék – pénz a „kormányablakban” Ktjt. 22/ A. §: integrált ügyfélszolgálati pótlékra jogosult az a kormánytisztviselő, aki a fővárosi és megyei kormányhivatalokon belül működő integrált ügyfélszolgálati irodán ügyfélszolgálati feladatok ellátásával összefüggő munkakört tölt be. A pótlék mértéke az alapilletmény 20%-a.

Ki dolgozhat gyes mellett? 2010. évi CLXXI. törvény 72. és 75. §-a megváltoztatta a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (Cst.) 20. § (1) bekezdés a) pontját és 21. §-át. a gyermek 3 éves koráig jár a gyes, de a gyesben részesülő kereső tevékenységet a gyermek egyéves koráig nem folytathat, a gyermek egyéves kora után heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés az otthonában történik (pl. távmunka, bedolgozó), a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek egyéves kora után időkorlátozás nélkül folytathat, ikrek esetében a gyermekek egyéves kora után időkorlátozás nélkül folytathat azzal a megkötéssel, hogy a gyes-ben részesülő személy ikrek esetében egy gyermek után jogosult a gyes-re Átállási kérdések 1-2 éves, illetve 2-3 éves kor között

Ha a sztrájk gátolja a még elégséges szolgáltatást Új szabályok jogellenes a sztrájk, ha az elégséges szolgáltatás teljesítését gátolja, a lakosságot alapvetően érintő tevékenységet végző munkáltatónál (pl. energia, tömegközlekedés, távközlés) Ki határoz a szolgáltatás még elégséges színvonaláról? Egyeztetés – megállapodnak, ennek hiányában: Valamelyik fél kérelmére bíróság megállapítja a mértékét, De törvény is megállapíthatja.

Kormányhivatalok 2010. évi CXXVI. törvény – a hivatal fővárosi és megyei szinten szerveződik Preambulum – célok: A jó állam kialakítása (Ktjt-ben: a hazaszeretet) Egységes és hatékony területi államigazgatás Feladatellátásának fejlődése, színvonalának növelése Ügyfél-centrikusság Jogállás Ktjt. tárgyi hatálya alatt Központi államigazgatási szervek területi szervei A Kormány általános hatáskörű területi igazgatási szerve Költségvetés – kijelölt minisztérium fejezetében

Hivatali szerkezet Egy költségvetési szerv - részei: Törzshivatal – a kormánymegbízott által vezetett szervezeti egységek (kormánymegbízott a jogkörgyakorló) Önálló szakigazgatási szervek – jogszabály alapján önálló feladat- és hatáskörrel – munkáltatói jogát önállóan gyakorolja (a szakig. szerv vezetője a kormánymegbízott kifogásolási jogával) Apropó kifogás – kifogásolják? A hivatal élén – kormánymegbízott; kinevező, felmentő: a miniszterelnök; egyéb munkáltatói jogok: KIM miniszter Kormánymegbízott Politikai státusz – a Kormány megbízatásának megszűnésével vége Összeférhetetlenség – politikai: csak országgyűlési képviselő lehet; munka: csak oktatói, kutatói, művészeti, szerkesztői, jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység

Még mindig a kormánymegbízottról, de jön a főigazgató is… Díjazás - illetmény: legfeljebb az illetményalap 28 szorosa (plusz „bejöhet” a képviselői alapdíj és pótdíjak) Jogállása – a Ktjt. helyettes-államtitkáráé (ill etménypótlék- és kiegészítés kivételével) A főigazgató – a hivatali szervezet vezetője; helyettesíti a kormánymegbízottat Munkáltatói jogkör: kinevező: KIM miniszter; egyebekben a kormánymegbízott Határozatlan időre, 5 év vezetői gyakorlattal, minisztériumi főosztályvezetői besorolással Az igazgató – a főigazgató általános helyettese, főovh.; Kinevezési jogkör a kormánymegbízottnál A szakigazgatási szerv vezetője - főosztályvezető Kinevezési jogkör a kormánymegbízottnál (a szakmai irányító szerv vezetőjének egyetértésével)

Átmenet Kormányhivatal – a székhelye szerinti közigazgatási hivatal általános jogutódja Különös szabályok az IH-nál foglalkoztatott igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyára – ha nem lehetnek kormánytisztviselők

NÁK – központi hivatal 330/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet - 2010. évi CXXVI. törvény végrehajtási rendelete A Nemzeti Államigazgatási Központ (NÁK) Önálló költségvetési szerv – a KIM irányítása alatt Vezetőjét – miniszter nevezi ki (felsőfokú végzettség, min. 5 év vezetői gyakorlat) – általános helyettesére ugyanez áll! A NÁK feladata: ellátja a kormányhivatalok egyes, kormányrendelet szerinti funkcionális feladatait Költségvetési-létszámgazdálkodási tárgyú javaslatok tétele Szervezi a kormányhivatalok szakmai alapfeladataihoz szükséges pénzügyi feltételek biztosítását Intézményműködés biztosítása (központosított beszerzések, ingatlanok, eszközpark üzemeltetés)

FolytatNÁK? A személyügyi feladatkörről részletesen közreműködik a kormányhivatalok személyügyi politikájának kialakításában, az ennek érvényesítését szolgáló kormányzati döntések előkészítésében, gondoskodik a fővárosi és megyei kormányhivatalok személyügyi nyilvántartását ellátó rendszer működésérõl, nyilvántartja és jóváhagyja a kormányhivatalok állománytábláját, közreműködik a kormányhivatalok személyügyi döntéseinek előkészítésében, közreműködhet a szakmai irányítást gyakorló miniszterekkel (vezetőkkel) történő személyügyi intézkedések szakmai egyeztetésében, oktatáshoz, képzéshez, emberi erőforráshoz kapcsolódó szolgáltatásokat végezhet, egyes személyügyi műveleteket végez.

Még néhány feladat NÁK feladatok például - Belső igazgatás (pl. szervezi a belső szabályzatok előkészítését, ellenőrzi érvényesülésüket, előmozdítja az ügyviteli rendszer fejlesztését, közreműködik a funkcionális és szakmai irányítás összhangjának biztosításában) Nemzetközi kapcsolattartás (pl. koordinálja, nyilvántartja a hivatalok kapcsolatait)

Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Innentől szép a nap dr.p.horvath.istvan@gmail.com