Háziorvosi feladatok ellátása során felmerült kérdések Dr. Kismarton Judit 2008

Magánjog fogalma A magánjog a privát autonómia joga, a magántevékenységet szabályozza. A magánjog az emberek magánéletét és egymás közötti kapcsolatait rendezi. Magánjog a személyeket megillető alanyi jogokat biztosítja.

Közjog fogalma Legszűkebben véve a közjog = alkotmányjog. Szélesebb értelemben a közjog = alkotmányjog, közigazgatási jog, pénzügyi jog, adójog. Legszélesebb értelemben a közjog: pl. büntetőjog, polgári- és büntető eljárásjog, nemzetközi közjog.

Magánjog Közjog Mellérendeltség Egyenjogú felek kötelezettségek többnyire a felek akaratából állnak be Érdekellentét Kizárólag a bírói út igénybevételének a lehetősége Eshetőlegesség Alá,-és fölérendeltség (A felettes szervet többletjogok illetik meg) A kötelezettségek általában a kötelezettek akaratára tekintet nélkül beállnak Érdekazonosság Közvetlen kényszer alkalmazható. Szervezettség Elsődlegesen parancsoló, kötelező vagy tiltó normák

A KÖZJOGI SZERZŐDÉSEK JOGI TERMÉSZETE A közjogi szerződés atipikus közigazgatási aktus, de tipikus eszköz a közigazgatás által ellátott közfeladatok és közszolgáltatások szervezésében és menedzselésében.

Kik köthetnek közjogi szerződést? Közjogi szerződést a törvényben meghatározott személyek és szervezetek köthetnek egymással, így rögzíteni szükséges, hogy mely szervezetek állhatnak a közszerződésekben az ellátásért felelős szerv és a közszolgáltató oldalán.

A közszerződés megkötésére jogosult személyi hatály meghatározása Főszabály szerint közszerződést egymástól „független” felek köthetnek, akik egymással felügyeleti viszonyban egyébként nem állnak. Mi ennek az oka?

Az államháztartás rendszerében érvényesülő irányítási-felügyeleti jogviszonyok lehetővé teszik a költségvetési szerveket, intézményeket fenntartó szerv számára, hogy külön megállapodás nélkül, egyoldalú aktusával bízza meg az alárendelt szervet a közszolgáltatás nyújtásával, vagy tulajdonosi jogait gyakorolva irányíthatja annak tevékenységét.

A személyi hatály kialakításának másik alapja pedig a közfeladat ellátásáért jogszabály alapján viselt felelősség.

A közszerződés egyik oldalán mindenképpen állami vagy önkormányzati Összefoglalva: A közszerződés egyik oldalán mindenképpen állami vagy önkormányzati szervnek kell elhelyezkednie, a másik oldalon a magánszféra intézményeinek széles köre kaphat felhatalmazást közszerződés megkötésére. Magánszféra intézményei lehetnek: gazdálkodó és társadalmi szervezetek, köztestületek, a területfejlesztési intézményrendszer szereplői, de akár az egyházak

Háziorvosok főbb szerződései: Háziorvos finanszírozási szerződése a társadalombiztosítóval. Az Önkormányzatnak a háziorvossal vagy gazdasági társaságával kötött átvállalási szerződése

Az Önkormányzat bármit megtehet! Az Önkormányzatnak a háziorvossal vagy gazdasági társaságával kötött szerződés feladat-átvállalási szerződés Az Önkormányzat bármit megtehet! 2000. évi II. tv. 2. § (1) A háziorvos önálló orvosi tevékenységet csak személyesen folytathat az önkormányzat által meghatározott háziorvosi körzetben, a működtetési jogot engedélyező határozat jogerőre emelkedésétől.

A praxis jog vagyoni értékű jog! A praxisjog vagyoni értéke általában a forgalmi érték, amit az egy évi TB juttatás arányában szokás meghatározni . A praxisjognak a területi ellátási kötelezettség és az ennek nyomán folyósított OEP ellátás nélkül nincs vagyoni értéke, pontosabban az önkormányzat jognyilatkozata folytán annak értéke több millió forint értékről nullára csökkenhet .

Jogszabály meghatározhatja a szerződés egyes tartalmi elemeit, és kimondhatja, hogy ezek a szerződésnek akkor is részei, ha a felek eltérően rendelkeznek. Amennyiben jogszabályi változás van, a szerződéseket módosítani kell. Jogszabályi módosítás alapján a módosított rész hatályon kívül helyezésre kerül, és a módosult rész lesz hatályos. Ez automatikusan része a szerződésnek akkor is, ha a változásról csak írásbeli értesítés történt.

Vigyázat! Írásbeli értesítés ≠ bizonyítható módon történt írásbeli értesítés (Jogvita esetén a Bíróság elfogadja, ha egy postakönyv igazolja, hogy a levelet elpostázták, amennyiben a szerződés vagy jogszabály nem rendelkezik a bizonyíthatóságról.)

Jogszabály a hatályba lépése előtt megkötött szerződések tartalmát csak kivételesen változtathatja meg. Ha a szerződés megváltozott tartalma bármelyik fél lényeges jogos érdekeit sérti, a fél kérheti a bíróságtól a szerződés módosítását, vagy - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a szerződéstől elállhat. Ptk. kommentár: Nem kell azonban a feleknek megállapodniuk olyan kérdésekben, amelyeket a jogszabály rendez.

Tévedés azonban azt hinni, hogy a határozott idejű szerződés nem mondható fel! A felmondás jogának korlátozása vagy kizárása semmis; folyamatos megbízási jogviszonynál azonban a felek a felmondás jogának korlátozásában megállapodhatnak. EBH2006. 1510 Folyamatos megbízási jogviszony esetén a felmondási jog korlátozása nem terjedhet odáig, hogy a felek a szerződés teljes időtartamára kizárják a felmondás gyakorlásának lehetőségét

1959. évi IV. törvény 483. § Polgári törvénykönyv A (4) bekezdésben megfogalmazott főszabály szerint megbízási szerződés esetén a felmondás jogának kizárása vagy korlátozása semmis. A Ptk. e szabály alól kivételt enged folyamatos megbízás esetében. A gyakorlat szóhasználata szerinti tartós megbízás lényege, hogy a megbízott a szerződésben meghatározott típusú ügy (vagy ügyek) ellátását vállalja a megbízó kívánsága szerint. Ilyen jogviszonyok esetében indokolt lehet, hogy a felek a felmondást korlátozzák, a felmondás kizárása azonban ezekben az esetekben is semmis.

Esetismertetés 1. Önkormányzat és a háziorvos között 5 éves, határozott időre létrejött vállalkozási szerződést a szerződésben foglaltakban rögzítetteknek megfelelően, 3 hónapos felmondási idővel az ÖK felmondta. Felmondás indoka: Önkormányzati rendelettel átszervezték a „körzeteket”, lélekszámcsökkenésre hivatkozva 5-nél több körzetet megszüntettek, erről írásban értesítették a praxis-jog tulajdonosait.

Jogszabályi hivatkozások: 43/1999. (III. 3. ) Korm Jogszabályi hivatkozások: 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól Az egészségügyi szolgáltató nem jogosult a díjra a finanszírozott kapacitás belső átszervezése esetén. Az ÖK és a háziorvos között a megbízási szerződés annak felmondása nélkül is megszűnik, amennyiben az ÖK rendelettel módosítja a körzethatárokat, a rendeletéről és a felbontandó szerződésekről értesíti a MEP-et.( Ptk. 481.§ (b) )

Ptk. 481. § A szerződés a megbízás teljesítése nélkül is megszűnik, ha a) valamelyik fél a szerződést felmondja; d) a megbízás tárgytalanná válik. 1990. évi LXV tv. a helyi önkormányzatokról A települési önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások körében különösen (1)az egészségügyi, a szociális ellátásról való gondoskodás (4) A települési önkormányzat köteles gondoskodni az egészségügyi és a szociális alapellátásról

1997. évi CLIV. tv. az egészségügyről A helyi önkormányzatok feladatai 152. § (2) A települési önkormányzat képviselő-testülete megállapítja és kialakítja az egészségügyi alapellátások körzeteit, több településre is kiterjedő ellátás esetén a körzet székhelyét. (3) A helyi önkormányzat biztosítja a tulajdonában vagy használatában levő járóbeteg-szakellátást, illetőleg fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi intézmények működését.

Esetismertetés 2. Háziorvos a beteget keresőképtelen állományban tartotta 2003…. hó … napjától myoma diagnózissal. Az Orvos-szakmai ellenőrzési főosztály vizsgálata során megállapította, hogy háziorvos indokolatlanul igazolta azt, mivel elfogadta a beteg saját gyógyulását hátráltató magatartását. (a beteg ugyanis nem járult hozzá a műtéthez)

Tanúvallomás: Eredmény: Ítélet: Szakfelügyelő főorvos nem vitatta, hogy a betegnél psychiatriai betegség állt fenn, azonban e tényről a háziorvosi dokumentáció beírást nem tartalmazott. A háziorvos nem vitatta a dokumentációs hiányosságot! Eredmény: Megállapításra került, hogy a beteg részére jogalap nélkül került kiutalásra, így az orvos köteles a kiutalt összeg és kamatai visszafizetésére. OEP Fizetési meghagyást bocsátott ki, amely ellen a ho. Keresettel élt a Fővárosi Munkaügyi Bíróságon Ítélet: Az alperes – azaz a biztosító -jogszerűen kötelezte a háziorvost a kifizetett ellátás visszafizetésére, függetlenül attól, hogy a beteg egy másik megbetegedés miatt jogosult volt a keresőképtelen állományra.

Miért van joga az OEP-nek, az ellenőrzés során tapasztalt hiányosságok miatt büntetni? Válasz: A jogszabály teszi lehetővé Az egészségügyi szolgáltatóval finanszírozási szerződés, illetve gyógyszer és gyógyászati segédeszköz támogatással történő rendelésére jogosító szerződés csak olyan szolgáltatóval köthető, amely teljesíti a gyógyszer- és gyógyászati-segédeszköz-gazdaságosság e törvényben meghatározott, valamint az egészségbiztosítási szerv által előírt feltételeit, így a hatékony és gazdaságos gyógyszerrendelést elősegítő, minősített számítógépes program használatát.

1997. évi LXXXIII. tv. a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól (Ebtv.) 36.§ (1) Az egészségbiztosító ellenőrzi az egészségügyi szolgáltatás nyújtására kötött szerződés teljesítését. (9) Az egészségbiztosító az (1)-(7) bekezdésekben foglalt ellenőrzések során a 30. § és a 31-33/A. §-ok szerinti szerződések alapján, mint szerződő fél jár el. Amennyiben az ellenőrzés során megállapítást nyer, hogy az orvos jogosulatlanul, illetve jogszabálysértően rendel gyógyszert, illetve gyógyászati segédeszközt, az egészségbiztosítási szerv soron kívül értesíti a tapasztalt hiányosságokról az orvost és az egészségügyi szolgáltatót, valamint az Ebtv. 37. §-a szerint jár el.

Az egészségügyi szolgáltatóval kötött finanszírozási szerződésben meg kell határozni többek között: a szerződés hatályát, a módosítására és felmondására vonatkozó rendelkezéseket, a szerződés megszegése esetén követendő eljárást, ideértve a szerződésszegésen alapuló igények érvényesítési rendjét is. (Ebtv. 31.§) A finanszírozási szerződés módosítását - a kapacitásokat szabályozó külön jogszabályokra figyelemmel - bármelyik fél kezdeményezheti.

Miért a háziorvos részére bocsátották ki a fizetési meghagyást? Ebtv. 66. § (1) Az, aki egészségbiztosítás ellátásai közül pénzbeli ellátást, baleseti járadékot, baleseti táppénzt, vagy utazási költséghez nyújtott támogatást (e szakasz alkalmazásában együtt: ellátás) jogalap nélkül vett fel, köteles azt visszafizetni, ha erre a felvételtől számított harminc napon belül írásban kötelezték. 30 nap elteltével a jogalap nélkül felvett ellátást attól lehet visszakövetelni, akinek az ellátás felvétele felróható. (azaz az ellátást elrendelő orvostól)

Mit vizsgál ilyen esetben a Bíróság? Azt vizsgálja, hogy a társadalombiztosító határozata jogszerű volt e, megfelelt e a jogszabályi előírásoknak.

1997. évi CLIV. tv az egészségügyről 3.§ egészségügyi dokumentáció: az egészségügyi szolgáltatás során az egészségügyi dolgozó tudomására jutó, a beteg kezelésével kapcsolatos egészségügyi és személyazonosító adatokat tartalmazó feljegyzés, nyilvántartás vagy bármilyen más módon rögzített adat, függetlenül annak hordozójától vagy formájától; 136. § (1) A beteg vizsgálatával és gyógykezelésével kapcsolatos adatokat az egészségügyi dokumentáció tartalmazza. Az egészségügyi dokumentációt úgy kell vezetni, hogy az a valóságnak megfelelően tükrözze az ellátás folyamatát.

Az egészségügyi dokumentációban feltüntetendő többek között: c) a kórelőzményt, a kórtörténetet, d) az első vizsgálat eredményét, e) a diagnózist és a gyógykezelési tervet megalapozó vizsgálati eredményeket, a vizsgálatok elvégzésének időpontját, f) az ellátást indokoló betegség megnevezését, a kialakulásának alapjául szolgáló betegséget, a kísérőbetegségeket és szövődményeket, g) egyéb, az ellátást közvetlenül nem indokoló betegség, illetve a kockázati tényezők megnevezését, n) minden olyan egyéb adatot és tényt, amely a beteg gyógyulására befolyással lehet.

Bevált gyakorlat az állásfoglalások kérése, de Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az 1987. évi XI. tv garanciális szabályainak mellőzésével hozott minisztériumi és egyéb központi állami szervektől származó, jogi iránymutatást tartalmazó leiratok, körlevelek, útmutatók, iránymutatások, állásfoglalások és egyéb informális jogértelmezések kiadása sérti az Alkotmány 2. § (1) bekezdését, így az ezekkel való irányítás gyakorlata alkotmányellenes. Ezt egyébként minden leírás végén a közigazgatási szervek jelzik is.

Köszönöm a figyelmet