Igazi tanulás, ha nem tudjuk, hogy épp tanulunk! Farkasné Holpert Judit Igazi tanulás, ha nem tudjuk, hogy épp tanulunk!

„Az új technológiák már rendelkeznek azzal a potenciállal, ami ahhoz kell, hogy alapjaiban átalakítsák mindazt, amit az emberek egész életükben megtanultak. Annak érdekében tehát, hogy ezekből az új technológiák által felkínált lehetőségekből hasznot húzzunk, nekünk is alapjaiban kell újragondolnunk a tanuláshoz és az oktatáshoz-neveléshez fűződő viszonyunkat, s arra is figyelnünk kell, hogy az új technológiák milyen módon tudják előmozdítani e változásokat.” (Resnick) Rachel Cohen: Miért kell megváltoztatni az oktatást, nevelést az internetgalaxis korában? Új Pedagógiai Szemle, 2006/09 szám http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=2006-09-vt-Cohen-Miert

Az oktatásban megváltoztak a szerepek és az elvárások Az oktatásban megváltoztak a szerepek és az elvárások. A pedagógus legfontosabb feladata ma már nem csak az ismeretátadás, hanem hogy vonzóbbá tegye az iskolában tanultakat a média, informatika közvetítette világ információhalmazainál. Felkészítse a tanulókat eligazodni ebben az adatáradatban.

Az iskolában eltöltött első négy év meghatározó egy kisgyermek életében. Itt alakítható ki a tanuláshoz való viszonya, készségei, képességei, jártassága, szokásai, ekkor tanítjuk meg tanulni, alkalmazni az elsajátított ismereteket. Ezért tartom fontosnak, hogy új módszereket alkalmazzak az óráimon, nyitott legyek a változtatásra.

A pedagógiai folyamatban „az autonóm pedagógus –a vállalt közös programon belül is- maga választja meg a célhoz vezető utat, és a diák is alternatív módon reagál a nevelő kívánságaira, követelményeire, elfogadja vagy elutasítja, teljes mértékben vagy részlegesen vállalja azt.” (Gáspár László) Gáspár László (1999): A pedagógiai folyamattervezés elméleti és gyakorlati kérdései. Püspökladány, Hektográf Nyomda

Eddigi tapasztalataim azt mutatják, hogy a tanulók örömmel fogadják az újításokat. Ők már digitális generáció, akik óvodából illetve otthonról úgy jönnek, hogy ismerik számítógépes programokat, tudnak szörfözni a neten.

Az új kompetenciaelvárások nyitott tanítókat, tanárokat és megújult tanítási, tanulási módszereket kívánnak. Az e-tanulás egy viszonylag új és tág fogalom. Olyan oktatási-tanulási formákat jelent, amelyek aktívan építenek az IKT (Információs és Kommunikációs Technológiák) adta lehetőségekre, a számítógép interaktivitására. Alkalmazását tekintve hatalmas lehetőségeket rejt az oktatási-tanulási forma színesítésére, motiválásra, szemléltetésre, stb.

Az e-tanulás szó jobb híján az e-learning fogalom magyar megfelelőjeként jelenik meg. A következőket foglalhatja magába: Iskolai oktatásban: Iskolában tantermi oktatás esetén alkalmazott "számítógéppel segített tanulást" (adattárolás, adatfeldolgozás, interaktivitás, hipertext, multimédia, szimuláció, virtuális valóság) A multimédiás oktatóprogramokat.

Alsó tagozaton főleg a multimédiás programok és az internet használata segíti az oktatást. Több lehetőséget nyújt a tanítási órámhoz, mint a hagyományos tankönyvek. Játékosabbá, érdekesebbé tudom varázsolni az óráimat. A tanulók sokszor észre sem veszik, hogy éppen tanulnak.

„Ha a tudásszerzés a cél, akkor az egyéni curriculum az igazán hatékony eszköz. Akkor fogok célt érni, ha képes vagyok arra, hogy a természetes érdeklődésemnek megfelelően alakítsam a tudásszerzésre irányuló erőfeszítésem. Ebben a hagyományos oktatási modell inkább akadályoz, mint segít.”(Kulcsár Zsolt) Kulcsár Zsolt: Hazai e-learning fejlődéstörténet. Crescendo, 2007. 06. 19. http://www.crescendo.hu/2007/06/19/hazai-e-learning-fejlodestortenet

Fontos, hogy az iskolába lépő gyermekek olyan fejlesztő foglalkozásokon vegyenek részt, ahol tudatos és tervszerű munka folyik. Ahol egyénre szabott fejlesztési terv készül, s ennek segítségével leküzdhetővé válnak azok a nehézségek, amelyek fejlesztés hiányában a tanulási folyamatban felhalmozódva, iskolai kudarcokat eredményeznek.

Kisiskolás korban felmerülő problémák lehetnek: alak-konstancia, vizuális észlelés, auditív differenciálás koncentráció/figyelem részképességének fejletlensége, testséma zavara, beszédészlelés/beszédértés részképességének fejletlensége, verbális és vizuális memória, az analizáló és szintetizáló gondolkodás, grafomotoros készség területeinek fejletlensége, diszlexia, diszgráfia veszélyeztetettség.

Nélkülözhetetlen a pedagógus kompetenciája, hogyan tud kedvező légkört kialakítani, hogyan tudja elvarázsolni a gyermekeket s megnyerve őket, érdeklődésüket fenntartva foglalkozni velük. Az osztálytanítónak együtt kell dolgoznia a fejlesztő pedagógussal, hiszen a tanórákon figyelembe kell vennie, a gyermekek különböző képességeit. Így válik hatékonnyá a tanítás-tanulás folyamata.

Napjainkban számos könyv, CD, multimédiás program nyújt segítséget fejlesztő programok kidolgozására. Gazdag gyakorló anyagokból meríthetünk, melyek játékos jellegükből adódóan, felkeltik a gyerekek érdeklődését, s tevékenységre ösztönzi őket.

Mozgásfejlesztés (nagy és finommotorika), szem-kéz koordináció: Finommotorikát fejlesztjük a szem-kéz, szem-láb koordinációjának kialakításán keresztül. Testséma-fejlesztés - Téri tájékozódás fejlesztése, vizuális észlelés: A téri tájékozódás tanulása összefügg a gyermek saját testrészeinek megismerésével, a testén való tájékozódással. A tanulók térpercepciós zavarai okozzák a betűk (b-d-p), szavak, számok fordítva olvasását, rosszul észlelik a betűk egymáshoz való viszonyát, a sorrendiséget. Ezeket a hibákat, a téri helyzet, a téri viszonyok pontos észlelésének kialakításával tudjuk korrigálni.

Percepciófejlesztés Vizuális percepció: Az azonosság, különbözőség felismerésének képessége fontos szerepet kap a betűk felismerésében. Az alak-forma állandóság, a rész-egész pontos észleltetése, alak-háttér megkülönböztetésének képessége nélkül nem lesz eredményes az olvasás –írástanulás. Az alak-háttér észlelése játszik szerepet a lényeges-lényegtelen megkülönböztetésében, melynek a tanulási folyamatban döntő szerepe van.

Auditív percepció: Az auditív fejlesztéssel a gyermekek „belső hallásának” javulását érjük el, amely a hangösszevonásoknál, betű-összeolvasásnál fontos hangsúlyt kap. A tanulók helyesírási problémáit is az auditív percepció hiányosságai okozzák. A ritmizálás segíti a szótagolást, az időtartam gyakorlatok a rövid és hosszú hangok megkülönböztetésének képességét.

A mozgás, testséma és percepció fejlesztéséhez szervesen kapcsolódik a verbális fejlesztés. E fejlesztés során gazdagítjuk a gyermekek szókincsét, javítjuk mondatalkotásukat, mondatfűzésüket, csökkentjük nyelvi hátrányaikat, s nem utolsó sorban teret adunk számukra a megnyilatkozásra, s van idő arra, hogy meghallgassuk őket.

Az informatika segítségével játékosan fejleszthetünk készségeket, képességeket: írási-, olvasási-, kommunikációs-, gondolkodási-, számolási-, beszéd-, mozgás-, logikai-, zenei-, rajz- és manuális készségeket a továbbfejlődéshez. Olyan kapcsolódási pontokat kell találnunk, ahol informatikai eszközökkel, módszerekkel segíthető a tanulási folyamat.

A multimédiás programok kedves animációjukkal, mozgó, hangos képeikkel, szemléletes megjelenésükkel remekül alkalmazhatók a fejlesztéshez úgy, hogy a gyerekek észre sem veszik, hogy tanulnak. A játszva tanulás remek eszközei, ha okosan élünk velük.

Az 1. osztályosok számára készült Szövegértés, szövegalkotás CD egy könyvektől és betűtanítási módszerektől független program, így bármelyik kiegészítőjeként jól alkalmazható. Segítséget kíván nyújtani a tanítóknak abban a felelősségteljes munkában, mellyel az iskolába lépő gyermekek tanulási szokásait megalapozzák. Kálmán Kata

A több mint 190 hívóképet, 300-nál több hangot és 41 animációt tartalmazó CD mozgással összekapcsolható fejlesztőfeladatai segítik – többek között a testséma, téri orientáció, auditív és vizuális differenciáló képességek fejlesztését. tartalmaz képtárat, ahonnan több száz képet lehet előhívni hangtár anyaga, szintén külön is alkalmazható: Jól használható megfigyelésre, differenciálásra, emlékezetfejlesztésre. A telepíthető változatban a képtár és a hanganyag letöltésén túl, az animációk is lementhetők.

A CD segítségével fejleszthető készségek, képességek: hang- és betűdifferenciálás erősítését szolgáló feladatok megfigyelőkészség, tájékozódás, logika, algoritmizáló, tervező készségük, problémamegoldó gondolkodásuk fejlesztése konstruálás, kreativitás fejlesztése irányok elsajátításában a tájékozódásban logikus gondolkodás, a koncentráció, figyelem fejlesztéséhez színérzék, finommotorika olvasási, megfigyelési készség fejlesztésére hanganalízis, betűfelismerés, szókirakó, nyelvi- és képi kommunikációs készség fejlesztésére

A CD anyaga:

Szövegértéshez 1-11. oldalnyi feladatsor:

Használati útmutató:

Bár olvasási feladat, mivel nem arról van szó, hogy egy könyvből folyamatosan hangosan olvasunk gyakorlásként, hanem számítógépes program segítségével játékosan fejlesztünk, a tanítványok örömmel jönnek felzárkóztatásra, vagy óra alatt is lelkesen ülnek a géphez. Ezeket a feladatokat remekül lehet alkalmazni az iskolakezdés szakaszában. A DIFER mérésen kiszűrt problémák korrigálására, fejlesztésre tökéletesen alkalmasak. Természetesen nem egyedüli módszerként, de a hagyományos tanítói palettát színesítve, gazdagabbá tehetjük velük mindennapi munkánkat.

Az oktatás kulcsa mindig a pedagógus Az oktatás kulcsa mindig a pedagógus. Az informatika különböző tantárgyakban alkalmazható, mint a fent bemutatott programból is kiderült. Különböző kompetenciák fejlesztéséhez ad lehetőséget. Fejleszti a problémamegoldó gondolkodást, motivál, kreativitásra ösztönöz, segít a differenciálásban, játékos tanulásban. Alkalmazható csoport és projekt munkában, egyéni fejlesztésben egyaránt.

Játsszunk együtt a CD feladataival! „A tanulás öröm, és ahol az öröm elveszik, ott a tanulás is megáll” Jean Piaget Játsszunk együtt a CD feladataival!