FRIEDRICH KLÁRA HAJNALKÖVEK

Friedrich Klára Hajnalkövek Szkíta tavasz Fény kürtöt fújnak Nap katonák fák nevelgetnek lombkoronát Madár dalolgat zöld lugason lepkék hintáznak fűszálakon A régi mező is a hegyek között tarka virágba felöltözött Zsenge vetésem termést ígér sólymaim szárnya felhőkig ér Lovam sörénye szélben lobog táncos patája vígan dobog Juhaim gyapja, mint a selyem mosolyog rám az én Istenem

Friedrich Klára Hajnalkövek Régi ozorai mese Ha különös felhők vonulnak az égen ők azok, a hunok, Roga vezeti őket Ha dörög az ég Ő suttog lova fülébe ha villámlik Ő emeli szablyáját ha süt a Nap a Kálvária domb alatt alszik

Friedrich Klára Hajnalkövek Roga hun király A pusztulásban tétovázva álltam Repedezett, foszlott az életem Gyűrtek, szaggattak otromba árulások És angyalkáim sem voltak már velem Ő akkor eljött hozzám és segített rajtam Vállamra tette erős , meleg kezét S mindazt ,amit addig véglegesnek hittem Levélrajzásos szélbe szórta szét Egy írást adott át, amelyből a múltnak Kimondhatatlan varázsa szállt felém És fényesebb lett minden lehetőség Mint „York napsütése rosszkedvünk telén” Aztán ő elment , viharfelhő vitte, Köd országok köd hegyeire Nem maradt utána más, csak egy folyópart S a parti homokba kaviccsal írt neve

Friedrich Klára Hajnalkövek Holdvendégek Anyám és apám a Holdban várnak almát, diót, virágot áldozom nekik hogy lássák, nem felejtettem el őket Az angyalok is a Holdban laknak és átvisznek az ezüst bárkán az utolsó Zöld Szigetre A Holdon hatalmas sziklatermek vannak és gyönyörűen faragott kőpadok és visszakapjuk a szárnyainkat

Friedrich Klára Hajnalkövek Régi mondóka, új kérés Új Hold, Új Király vidd el a magyarok sok gondját és baját vidd el innen azokat is akik bántják e szép hazát

Friedrich Klára Hajnalkövek Egy régi várban És majd feljön a szeretők szeretője az ezüst madár , a Hold és látja , hogyan sietünk egymás felé az éj fekete bársonyköpenyében Felettünk suhan símogat szárnyaival és ezüstport hint lovaink patái elé hogy utat mutasson az erdei házhoz Varázsszavakat suttog bíztat a szerelemre párnákat tölt meg illatos füvekkel és suhogó fehér lepedőt terít Te pedig ott vársz az ablakmélyedésben kiveszed a csatot hajamból és megkérdezed rekedten: ma éjjel itt maradsz?

Friedrich Klára Hajnalkövek A táltosokról Nem voltak sámándobjaik Nem volt hat ujjuk És felesleges csontjuk Nem volt meglékelve a koponyájuk Nem lógott zsíros csimbókban a hajuk Nem fetrengtek bolondgombától És nem rikácsoltak habzó szájjal A táltosok húros hangszereken zenéltek És gyógyfüveket hordtak a tarsolyukban Lovuk tiszta hófehér volt Ruhájuk tiszta hófehér volt Hangjuk mélyen zengő volt Mert Istenek szóltak hozzánk Rajtuk keresztül

Friedrich Klára Hajnalkövek Egy királyhoz Bíztak benned az Istenek De te nem voltál méltó A szent földet szétszórtad idegeneknek Néped, rokonaid gyilkosa lettél Koronázásod maga volt a szégyen Tapsoltak hozzá jöttment püspökök Baljós csillagokat viseltél palástodon És nem a szent Korona került fejedre Számító hazugság növelte híred Csúszómászók mosták a vért kezedről A régi írásokat tűzbe hordattad Hagytad tőrbe csalni ártatlan fiadat Rád néznek a megvakított szemek Téged hallgatnak a beólmozott fülek Átokra emelkednek a levágott kezek És a négy részből lesz újra egész A négy részből lesz az igazi kereszt És minden várkapura Ki lesz szögezve a bűnöd

Friedrich Klára Hajnalkövek Magyarország Egyedül vagy, mint a szarvas a puskacső előtt piros véredben kotorásznak rongylelkű hitszegők

Friedrich Klára Hajnalkövek Hajléktalanok, 1995   Reklámszatyorban mindened, reklámszatyorban az életed nézz a mélyére, mi maradt neked üres a szíved és üres a zsebed Maradt az elmúlt ötven év azt hazudták, te vagy szép te vagy a fontos, mert te vagy nép dolgozz, csak dolgozz, ez legyen elég eltartottad az oroszokat, eltartottad a párttitkárokat eltartottad a bankárokat, gondold csak végig, neked mi maradt Maradt egy ország, felosztható, „testvéri” tankkal eltaposható Csernobiltól kétfejű gyerek, szuper mozikkal beültetett terek (Megzenésítve megjelent Szakács Gábor Esküszünk című lemezén, 2001-ben)

Friedrich Klára Hajnalkövek Nyári nap Sashalmon, mielőtt a „berkek kivágói” erre terelték a légiforgalmat Hajnalban hajladoznak a fűszálak reggel ragyognak a napsugarak délelőtt táncolnak a pillangók délben zümmögnek a méhecskék délután illatoznak a gyümölcsök este suhognak a madarak éjszaka zenélnek a tücskök („ berkek kivágói”: Mózes 5.7.5 A zsidók istenének parancsa a kánaániták kiirtására, berkeik kivágására, bálványaik –szobraik- ledöntésére)

Friedrich Klára Hajnalkövek Magyarország ezer éve Ezer éved kínban élted ezer éve fogy a néped ezer éve patkány, féreg rágja lelked, issza véred Korcsok csaholnak, körbeállnak habzó szájjal ordibálnak éles fogakkal harapdálnak sarazzák hófehér ruhádat (A politikai, tudományos és kulturális élet döntéshelyzetben lévő képviselői nagy ünnepségsorozatot rendeztek a magyar állam „ezer éves” fennállása alkalmából Bizonyára volt okuk rá… Magyarországnak azonban nem volt oka ünnepelni…)

Friedrich Klára Hajnalkövek Helyzetjelentés Magyarországról 2004. december 6-án hajnalban, miután elvesztettük a népszavazást a kettős Állampolgárságról Röhög a céda, folyik a nyála gennyes lepedék alól csahol szórja a pénzét, fröcsköli mérgét fertőző, bolhás patkányon lovagol Bankárok, bugrisok járják a táncot tombol a féktelen bűzös bazár Kis fehér angyalom remegve szálldos fák között bujkál, csodára vár Hajnali négykor félve reméli talán valaki megszereti de hiszékeny lelkét a szép, színes lepkét még az Isten is kineveti Egy sólyom felébred a Holdbéli kertben szivárvány hídon a Földre lejár hársfavirágból hűs fészket épít kis fehér angyalom ott békét talál

Zene : Friedrich Klára - Szakács Gábor : Előhang ( Attila ifjúsága ) Friedrich Klára - Szakács Gábor : Utóhang ( Attila ifjúsága ) Grafika: Barta József Számítógépes rovásírás: ifj.Forrai Márton Összeállította: Onody Gyula http://free.x3.hu/rovasirokor-forrai/ onodygyula@t-online.hu http://onodygyula.5mp.eu/web.php?a=onodygyula&o=Ee1JETQKNM