A hatályos és a 2012. január 1-jén hatályba lépő közbeszerzési szabályozás Az előadásanyagot készítette: Dr. Tátrai Tünde Kárpátiné Dr. Krausz Zsuzsanna

A szabályozás rendszere

A szabályozás rendszere hazánkban Változó végrehajtási rendeletek, új felhatalmazó rendelkezése 2003. évi CXXIX. tv a közbeszerzésekről

Új közbeszerzési törvény 2011.

Eljárásszám 1996-2011

Szerződött érték 1996-2011

Cél és szempontrendszer Szociális szempontok átláthatóság Foglalkoztatás növelése EU-értékhatár alatti szabadabb joggyakorlás Adminisztráció csökkentése KKV-k támogatása kiszámíthatóság Körbetartozás elleni küzdelem Verseny tisztasága alkalmazhatóság egyszerűség Környezetvédelem Korrupció elleni küzdelem Teljesítési szakasz Rugalmasság

Tagállami jogösszehasonlítás Európai Bírósági esetjog Módosítás alapja Módosítás dimenziói Tagállami jogösszehasonlítás Európai Bírósági esetjog Hazai gyakorlati tapasztalatok Új törvény Új felhatalmazó rendelkezések Intézményrendszer

A törvény szerkezete Rész Tartalom I. Általános szabályok II. EU eljárásrend szabályozása III. Nemzeti eljárásrend szabályozása IV. Szerződésekkel kapcsolatos szabályok V. Jogorvoslat VI. Közbeszerzések Tanácsa

A szabályozás új rendszere Értékhatár/ Ajánlatkérő Közbeszerzés általános szabályai Közösségi II. rész Nemzeti III. rész Közszolgáltatók eltérő szabályai XIV. fej.

Az új törvény felépítése I. rész Általános rendelkezések I. fej Célok, alapelvek II. fej Értelmező rendelk. III. fej Személyi és tárgyi hatály IV. fej Ajánlatkérők és gazdasági szereplők V. Közzététel és kommunikáció II. rész EU értékhatárt elérő értékű beszerzések szabályai VI. A felhívás VII. Közbeszerzés tárgya, műszaki leírás VIII. A dokumentáció XI. Ajánlattevők, részvételre jelentkezők X. Benyújtás, felbontás XI. Bírálat XII. Eljárások fajtái XIII. Építési koncesszió XIV. Közszolgáltatók III. rész Nemzeti eljárásrend IV. rész Közbeszerzési szerződések XV. Szerződés V. rész Jogorvoslat

Egyes ajánlatkérői csoportokra vonatkozó szabályok logikája II. rész III. rész Eljárási szabályok Eljárásfajtás Építési koncesszió XIV. fejezet: közszolgáltatói szerződésekre vonatkozó sajátos szabályok Egységes szabályozás ajánlatkérők számára Építési beruházás esetében közösségi szabályok alkalmazandók

Általános rendelkezések Rész A leírás alapvetően az új szabályozásra épül, a lényeges eltérésekre külön felhívjuk a figyelmet az előző szabályozáshoz képest

1. Célok, alapelvek I. fejezet A verseny tisztasága, átláthatóság, nyilvánosság Közpénzek ésszerű felhasználása- hatékony és felelős gazdálkodás elve KKV, fenntarható fejlődés, szociális célkitűzések, jogszerű foglalkoztatás Esélyegyenlőség , egyenlő bánásmód Jóhiszeműség, tisztesség, rendeltetésszerű joggyakorlás Egyenlő elbánás Nemzeti elbánás az EU-ban letelepedett ajánlattevők és a közösségi áruk számára Az EU –n kívüli ajánlattevők és nem közösségi áruk számára a MK és az EK nemzetközi kötelezettségeivel összhangban kell nyújtani Főszabály az eljárás nyelve magyar A törvény kogens, eltérés csak annyiban lehetséges, ahogyan azt a törvény megengedi Tiszta , befolyásolás mentes piaci verseny – az nyerjen, aki a a legjobb Mindent meg kell hirdetni, minden ellenőrizhető - de üzleti titok védelem van Azonos elvárások alkalmazása minden ajánlattevővel szemben Ugyanazt az elbánást kell nyújtani az EU-ban letelepedett ajánlattevőknek áruknak – mint az itthoni ajánlattevőnek, vagy a hazai terméknek

2. Értelmező rendelkezések II. fejezet Ajánlattevő – Részvételre jelentkező Alvállalkozó Erőforrást nyújtó szervezet DBR, e-árlejté, e-út Gazdasági szereplő Közbeszerzési eljárás előkészítése – közbeszerzési eljárás megkezdése Támogatás Tárgyalásos eljárás Üzleti titok

Alkalmasságban segítő szervezet Ajánlatkérő, (közös ajánlatkérő) Közös ajánlattevő AT AT >25% Alvállal-kozó <=25% Alkalmasságban segítő szervezet Nem alvállalkozó

A törvény alkalmazási köre III. fejezet 5. § Ajánlatkérőként meghatározott szervezetek Visszterhes szerződés megkötése céljából Megadott tárgyú és értékű beszerzések megvalósítása.

A Kbt. szabályozási rendszere Értékhatárok Ajánlatkérők Beszerzés tárgya Cél: az eljárásfajta meghatározása, amennyiben a tv. hatálya alá tartozik az ajánlatkérő és a beszerzés tárgya

A közbeszerzési eljárások alanyai Ajánlatkérők un. „klasszikus” ajánlatkérők – közös ajánlatkérők un. „közszolgáltatók” Ajánlattevők Természetes személyek Jogi személyek Jogi személyiség nélküli szervezetek Konzorciumok

Ajánlatkérők 6. § Minisztérium, központosított közbesz Állam, önkormányzat, költségvetési szerv, közalapítvány Közjogi szervezet In-house – szervezet 9. § (1) bek. k. pont Közszolgáltatók Kizárólagos jog (6. § (4) def) vagy Egyébként is a Kbt. Hatálya alá tartozó szervezet Amely közszolgáltatói tevékenységet végez 114. § (2) alapján Támogatott szervezet – több mint 50 % Önkéntes alkalmazó

Közjogi szervezet közérdekű de nem ipari vagy kereskedelmi jellegű tevékenység végzésére hozták létre, vagy ilyen tevékenységet lát el, ha meghatározó befolyással van rá a Kbt. 6. § (1) bek hatálya alát tartozó szervezet Nem lényeges hogy más tevékenységet is ellát

A közbeszerzés tárgyai Árubeszerzés Építési beruházás Építési koncesszió Szolgáltatás megrendelése Szolgáltatási koncesszió Ha több közbeszerzési tárgya van a szerződésnek – a meghatározó értékű tárgy szerint kell minősíteni

Beszerzés tárgyak és ajánlatkérők kapcsolata Értékhatár/ Ajánlatkérő Klasszikus Közszolgáltató Közösségi Nemzeti Áru Szolgáltatás Építési beruházás, építési koncesszió Építési beruházás Szolgáltatás, szolgáltatási koncesszió

Kivételek 9. §

Általános kivételi kör (9.§) Minősített adat, nemzetbiztonsági érdek Védelmi, katonai, rendvédelmi, rendészeti célok Nemzetközi szerződés, nemzetközi szervezet eljárásrendje Elektronikus hírközlási szolgáltatás nyújtása, rendelkezésre bocsátása vagy igénybe vétele Központosított közbeszerzés az igénybe vevők részére Építési és szolgáltatlási koncesszió – ha közszolgáltatásként a XIV. fejezet alá tartozna Szolgáltatási koncesszió – Hatóság értesítésével Autóbusszal végzett menetrend szerinti személyszállítás – külön törvény In-house megállapodások Helyi önkormányzat kötelező közoktatási feladatainak ellátása

Általános kivételi kör folyt. Ingatlan vásárlás Értékpapír kibocsátás, eladás, vétel, átruházás Műsorszám vétel, fejlesztés, előállítás Választottbíróság, békéltetés, Munkaszerződés, közszolgálati jogviszony Kutatás-fejlesztési szolgáltatás , ha eredménye nem csak ajánlatkérőnél hasznosul 6. § (1) a)-c) kizárólagos jog alapján nyújtja a szolgáltatás 6. § (1) a)-c) közfeladat végzésének átadása, nyereség nélkül

In-house megállapodások 9. § (1) k) 1. típus Klasszikus ajánlatkérő tulajdonában álló gazdálkodó szervezettel Közfeladat, közszolgáltatás Teljes körű ellenőrzési jog, stratégiai célok és döntések alapvető befolyásolása Adott üzleti év nettó árbevételének 80%-a ajánlatérővel kötendő szerződések teljesítéséből származik 2. típus Klasszikus ajánlatkérő Több ajánlatkérő tulajdonos Max 5 évre köthető

A közbeszerzési értékhatárok 10. § Közösségi – Európai Bizottság állapítja meg Nemzeti (egyszerű) közbeszerzési – éves költségvetési törvény állapítja meg Közbeszerzési Hatóság év elején közzéteszi Közös jellemzők: - alanyonként eltérő - közbeszerzési tárgyanként eltérő - beszerzési tárgycsoporton belül is van eltérés

A szabályozás új rendszere Értékhatár/ Ajánlatkérő Közbeszerzés általános szabályai Közösségi II. rész Nemzeti III. rész Közszolgáltatók eltérő szabályai XIV. fej.

Értékhatárok – klasszikus ajánlatkérők Közösségi eljárásrendben Áru és szolgáltatás beszerzés esetében 125 000 euró (a korábbi 133 000 euró értékhatár helyett) 32 861 250 Ft; 193 000 euró (a korábbi 206 000 euró értékhatár helyett) 50 737 770 Ft; Építési beruházás és építési koncesszió esetében 845 000 euró (a korábbi 5 150 000 euró értékhatár helyett) 1 273 702 050 Ft. Nemzeti eljárásrendben a 2010. évi költségvetésről szóló 2009. éviCXXX. törvény 87. §-ának (1) bekezdése értelmében: árubeszerzés esetében: 8 millió Ft Építési beruházás esetében: 15 millió Ft Építési koncesszió esetében: 100 millió Ft Szolgáltatás megrendelése esetében: 8 millió Ft Szolgáltatási koncesszió esetében: 25 millió Ft

Értékhatárok - közszolgáltatók Közösségi eljárásrendben Árubeszerzés :387 000 euró (a korábbi 412 000 euró értékhatár helyett) 101 738 430 Ft Építési beruházás : 4 845 000 euró (a korábbi 5 150 000 euró értékhatár helyett)1 273 702 050 Ft Szolgáltatás megrendelése: 387 000 euró (a korábbi 412 000 euró értékhatár helyett) 101 738 430 Ft Nemzeti eljárásrendben Árubeszerzés 50 millió Ft Építési beruházás 100 millió Ft Szolgáltatás megrendelése 50 millió Ft

Becsült érték 11. §-18. § Közbeszerzés megkezdésekor Tárgyáért általában kínált vagy kért ÁFA nélkül számított 12.§-18.§ alapján megállapított Legmagasabb összeg ellenszolgáltatás kell érteni Díj, jutalék az ajánlattevők, jelentkezők részére is beleszámít

Egyes beszerzési tárgyak becsült értéke Áru, melynek tárgya dolog használatára, hasznosítására vonatkozó jog megszerzése Áru vagy szolgáltatás, mely rendszerek, időszakonként visszatérően kötött szerződésre vonatkozik Szolgáltatás, mely nem tartalmazza a teljes díjat Tervpályázat Építési beruházás Keretmegállapodás

Becsült érték – ami tilos 18. § Részekre bontás Egybe kell számítani Hasonló áruk, vagy szolgáltatások amelyekkel kapcsolatban a beszerzési igény egy időben merül fel Építési beruházások melyek ugyanazon építési beruházásra vonatkoznak Kisebb értékű kivétel – külön ábra Részekre bontáskor a részeket egybe kell számítani Külképviseletenként ill. országgyűlési képviselőcsoportok részére történő beszerzést külön kell számítani

18. § (3) bekezdés

Alkalmazandó eljárásrend 19. § -20. § II. rész III. rész Közösségi értékhatár elérő vagy meghaladó Építési koncesszió a XIII. fej szerinti szabály alk Tervpályázat – külön vhr Közszolg – XIV. fej. Közösségi értékhatár alatt, nemzeti értékhatárt elérő vagy meghaladó 4. melléklet szerinti szolgáltatások Jogi szolg egyáltalán nem kell közbesz elj. Csak hirdetmény Szolgáltatás koncesszió

Ajánlatkérőkre és gazdasági szereplőkre vonatkozó rendelkezések 21-29 Az ajánlatkérő eljárása Kbt hatály alá tartozás bejelentése Bonyolítás Közös ajánlatkérés Közbeszerzési Hatóság naprakész nyilvántartása ajánlatkérőkről Ajánlatkérő közbeszerzési szabályzata Előkészítés, lefolytatás, felelősségi rend, dokumentálási rend, döntésért felelős személy, testület Közbeszerzés tárgya, közbeszerzési, jogi és pénzügyi szakértelem Bírálóbizottság – 3 tag min. Bírálat, döntési javaslat, jegyzőkönyv Döntéshozó nem lehet a bb-tagja Központosított közbeszerzés Kormány az általa irányított, felügyelt ktgvetési szervezk, alapított közalapítványok, állami tulajdonú gazdálkodó szervezetek részére Eltérő szabályok vhr-ben 1000 fő lakosnál kisebb – kormány közp. Közb eltérő szabályok vhr-ben Helyi önkormányzat – helyben központosítás- önkorm. Rend. Több helyi önkorm – onkorm. Társulási megállap

Összeférhetetlenség 24. § Nem vehet részt előkészítésben és lefolytatásban ak. Részéről aki amely funkcióinak pártatlan és tárgyilagos gyakorlatására bármely okból – különösen gazdasági érdek, vagy más közös érek miatt nem képes Összeférhetetlen és nem vehet részt az eljárásban az ak. Által az eljárással vagy annak előkészítésével kapcsolatos tevékenységbe bevont személy vagy szervezet, ha közreműködése a verseny tisztaságának sérelmét eredményezi. Az ak nevében eljáró vagy eljárásba bevont írásban nyilatkozik összeférhetetlenségéről Nem összeférhetetlen Felmérés érdekében kért adatok Támogatás érdekében kért tájékoztatás

Gazdasági szereplőkre vonatkozó szabályok Közös ajálattétel 25. § Képviselő kijelölése- kötelező Minden nyilatkozat közös Képviselővel kell kommunikálni Egyetemleges felelősség Nem változhat az eredeti felállás ajánlattétel, részvételi jelentkezést követően 25. %-ot meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó 26. § Közös ajánlattevőként való megjelölés kötelező Nyertes ajánlattevőtől gazdasági társaság alapítása megkövetelhető Jogi forma, min jegyzett tőke, tev kör, ellenőrzés írható elő

Verseny biztosítása és fenntartott szerződések Ajánlattevő, részvételre jelentkező nem lehet Más ajánlattevő vagy részvétlre jelentkező Mások alvállalkozója Mások alkalmasságának igazolója 55. § (5) Tpvt megsértése – jelzési kötelezettség GVH-nak Fenntartott szerződés Fenntarthatja vagy köteles fenntartani Védett foglalkoztató Külön vhr

V. Fejezet Közzététel és kommunikáció Hirdetmények pontos felsorolás Eredményhirdetés helyett összegezés Eredményhirdetésről szóló tájékoztató – döntést vagy szerződéskötést követő 10 munkanapon belül megküldés (keretmegállapodás negyedévente) Szerződésmódosítás 15 napon belül Hirdetmények Hatóságnak való megküldése elektronikus úton, külön vhr alapján

Kötelező saját közzététel Saját honlap, vagy Hatóság honlapja, fenntartó honlapja Közbesz terv, módosítás In-house szerződés Előzetes vitarendezéssel kapcs adatok Jogorvoslat Kérelem, szerződést engedélyező végzés Szerződés Szerződés teljesítésére vonatkozó adatok Éves stat összegzés

Előzetes kommunikáció 32. § Előzetes összesített / Időszakos előzetes tájékoztató közzététel egy adott évre Külön hirdetmény szerint Nincs lefolytatási kötelezettség Közbeszerzési terv klasszikus ajánlatkérők számára kötelező Márc 31-ig Nyilvános

Eljárások dokumentálása 34. §-37. § Írásban Közvetlen kézbesítés, fax, e-út (fokozott biztonságú elektronikus aláírás vagy azzal egyenértékű) Elektronikusan csak külön vhr alapján – nem lehet kötelező kivéte e-árlejtés és DBR Összes irat 5 évig megőrzendő Ellenőrzés – megküldeni, vagy hozzáférést biztosítani Főszabály – egyszerű másolat Hiteles, eredeti akkor kérhető, ha követelés érvényesítésére szolgál (bankgarancia) Felelős fordítást is köteles ak elfogadni EU- egyenértékű igazolás elfogadható Nem kérhető, ami magyarul, elektronikusan, hatósági vagy közhiteles elektronikus nyilvántartásban ingyenesen elérhető – Hatóság útmutató Ak egy alkalommal ellenőrzi az adatbázisokat

Az uniós értékhatárt elérő értékű közbeszerzések szabályai II. Rész

VI. Fejezet A felhívás Az eljárást megindító felhívás tartalma 38. § Ajánlati felhívás Részvételi felhívás Ajánlattételi felhívás XIV. fej szerinti eljárás közvetlen részvételi felhívás Esélyegyenlőség biztosítása Beszerzési tárgy meghatározása El lehessen dönteni tud-e jelentkezni vagy ajánlatot tenni Megjelölni 40. § Azt a részt melyhez alvállalkozó kíván bevonni Az alvállalkozókat, %-os arányukat a teljesítésben Támogatás Megjelölni ha előzetes eljárást folytat Ha nem kapja meg vagy kisebb összegben – szerződést megkötésétől eltekinthet

Kiegészítő tájékoztatás 44. § Határidők Ajánlattételi határidő lejárta előtt 6 nappal Gyorsított 4 nappal Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos 3 nappal Részvételi szakasz 4 nappal kell megadni legkésőbb. Ha későn érkezik a kérdés Még megadhatja a választ Határidőt módosíthat Nyújtása Anonym módon, ne derüljön ki ki kérdezett és kinek küldi meg ajánlatkérő Dokumentáció hibája Dokumentáción belüli ellentmondás Hirdetmény és dokumentáció között ellentmondás Helyszíni bejárás, konzultáció

Összetett feltételrendszer a sikeres közbeszerzéshez Szerződés Bírálati szempont Alkalmassági követelmény Választható kizáró ok Kötelező kizáró ok

VII. Fejezet Közbeszerzés tárgya, műszaki leírás Felhívásban kötelező megadni a tárgyat és a mennyiséget Mennyiség – max vagy min, eltérés %-os mértéke Részajánlattétel Ha a beszerzés tárgyának jellege lehetővé teszi Természetéből adódóan biztosítható Gazdasági, műszaki, minőségi, teljesítési szempontok miatt sem ésszerűtlen Alternatív ajánlat Csak összességében legelőnyösebb ajánlat bir. Sz. Műszaki leírás Dokumentáció tartalmazza Külön jogszab határozza meg

VIII. A dokumentáció 49. § - 54. § Főszabály – kötelező Versenypárbeszéd – ismertető Hirdetmény nélk tárgy – nem kötelező Megszerzésének feltételei Ellenérték – felmerült költségek alapján Hirdetmény nélk tárgyalás – ellenérték nem kérhető AT utánanéz – kötelezettségeinek (adózás, körny v. munkaváll véd.) Tartalma Tárgyalás vagy Vp esetén nem kötelező szerződéstervezet, csak feltételek Hasznos információk Igazolások, nyilatkozatok jegyzéke Iratminták Ép beruh – árazatlan költségvetés

IX. Ajánlattevők, részvételre jelentkezők Az átehet ajánlatot Szakmai tapasztalat, képzettség Műszaki és technikai feltétel Min.bizt, körny.gazd. Szabv. Gazdasági és pü. Helyzet Megfelel, valamint Nem áll kizáró ok hatálya alatt Min egy db műszaki és egy db alkalmassági előírása kötelező Közbesz tárgyára korlátozni Besz tárgyára Besz becsült értékére Teljesítéshez szükséges mértékig Főszabály együttes megfelelés Más szervezet vagy személy kapacitására támaszkodás Igazolás Rendelkezésre állás – pl. erőforrás Referencia- teljesítésbe bevonva Pénzügyi- kezesség vállalása

Kizáró ok 56. § - 57. § Gazd szakmai jogszabsért GVH bírság Kötelező Választható Végelszámolás Felfüggesztett tevékenység Szakmai tevékenyésg Eltiltás Adó, vám, tb tartozás (1 évnél régebbi) Hamis adatszolg, kizárás (3 éven belül) Munkaügyi bírság spec. Jogsértés Környv. Bírság Bűncselekmény Nem fizette alvállalkozóit Nemzeti elbánás nem kell – off shore!!! – tulajdonos sem lehet 25. %-nél több Gazd szakmai jogszabsért GVH bírság Szerződéses köt nem teljesít elmúlt két év Nyilvántartásba nincs bejegyezve külf. Engedély egyéb tagság nincs Szakmai kötelezettségszegés 3 éven belül

Benyújtandó dokumentumok 58. § Igazolások Teljesítésre alkalmasság Ajánlati biztosíték rendelke bocs Kizáró ok fenn nem áll Áru, szolg, ép.munka megfelel az előírtnak Korm. R. alkalmasság, kizáró ok igazolási mód, előírás, elfogadható dokumentumook Nyilatkozat kizáró okról Alvállalk Alkalmasságot igazoló szervezet

Ajánlati biztosíték 59. § Ajánlati kötöttség megtartását biztosítja Részvételi szakaszban nem lehet alk. Ajánlattevő választása Befizetés Bankgarancia Készfizető kezességvállalást tartalmazó kötelezvény Bizt mértéke – előreláthatólag felmerülő költségekre tekintettel Ajánlattevő elveszti, ha visszalép, ajánlatát visszavontja, szerződés megkötése meghiúsul Ajánlatérő visszafizeti Felhívásvisszavonása, ajánlat érvénytelenné nyilv A nyertes ajánlattevőnek 10 napra rá Ajánlati kötöttséget nem hosszabbítanak ajánlattevők és nem tartják fenn ajánlatukat Kétszerese jár vissza Eredményről nem tájékoztat Szerződést nem köti meg

X. fej. Benyújtás, felbontás Ajánlat a felhívás és a dokumentáció szerint kell elkészíteni Nyilatkozat a feltételekre, szerződés megkötésére, teljesítésre, ellenszolgáltatásra vonatkozóan Részv. Jel nem tehet ajánlatot KKV Felolvasólap Formai köv: zárt, bontatlan Elektronikusan is lehet Bontás Határidő lejártát követően kezd Ismertetés –név, cím, számszerűsíthető adatok, anyagi fedezet összege Felolvasólapba betekintés

Ajánlatok sorsa Bontás Formai vizsgálat Érvényesség megítélése Tartalmi értékelés Értékelési sorrend – nyertes kiválasztása Döntés Eredményhirdetés

XI. Elbírálás Megfelel-e a dokumentációban, felhívásban meghatározott feltételeknek Alkalmasság, alkalmatlanság Érvényes, érvénytelen Értékelési szempont szerinti értékelés Lehető legrövidebb idő alatt – még ajánlati kötöttség alatt – kiterjesztés max 60 nap lehet Bírálati kötelezettség – kivéve ha az eljárás eredménytelen

Hiánypótlás 67. § Azonos feltétel Arra irányul, hogy az ajánlat vagy részv. Jel megfeleljen a felhívás, a dokumentáció vagy jogszabályok előírásainak Új gazdasági szereplőt nem lehet bevonni Önkéntes hiánypótlás Hiánypótlás egy témára csak egyszer Alapelv nem sérülhet, ajánlat nem módosulhat Nem jelentős, egyedi részletkérdésre vonatkozó hiba javítása???? – sorrendet nem befolyásolja

Hibajavítás Számítási hiba javítása – elemeik tételesen meghatározott értékeit alapul véve számítja ki Egyidejű, írásos tájékoztatás

Aránytalanul alacsony ár– az új szabályok szerint 69. § - 70. § Fedezet – 20%? Fedezetről nyilatkozni bontás előtt Indokolás kérés Akár több AT az összehasonlítás miatt Ajánlattevő felelőssége, hogy megfelelően nyilatkozzon – objektív alapú Érvénytelen, ha nem elfogadható és gazdaságilag nem ésszerű az indokolás Munkabér, közterhek Nem egymáshoz viszonyít, hanem fedezethez A kommunikáció ugyanaz Kevesebb adminisztráció Kevesebb támpont DB gyakorlat ismeretének felértékelődése

Értékelési szempontok, értékelés 71. § -73. § Nem bírálati szempont Értékelési szempont lehet: Legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás Összességében legelőnyösebb ajánlat Meghatározandó: Részszempontok Súly Pontszám alsó és felső határa Módszer Ellenszolgáltatás kötelező részszempont Szakmai, minőségi szempontok alapján értékelhető tényezőkön alapul, a közbeszerzés tárgyával, szerződés lényeges feltételeivel kapcsolatban áll Munkanélküli rétegek foglalkoztatásának megajánlott mértéke Lehet max és min mértéket meghatározni Ha az ajánlat azonos – pl közjegyző Árlejtés – értékelést követően! Nyertes a legkedvezőbb

Ajánlat, részvételi jelentkezés Érvénytelenség 74-75. § Érvénytelen Késés Összeférhetetlenség Kizárás Nem megfelelő alkalmasság Egyéb mód Aránytalanul alacsony ellenszolg Kirívó köt váll Ajánlati biztosíték – probléma Részvételre jelentkező ajánlatot tesz Érvénytelen – nem kell értékelni Kizárás Kizáró ok hatálya alá tartozik Kizáró ok az eljárás során következett be Kizárható Nem kell nemzeti elbánást nyújtani Olyan származású az áru, hogy nem kell nemzeti elbánást nyújtani Ajánlat, részvételi jelentkezés

Ajánlat, részvételi jelentkezés Eredménytelenség 76. § Nem nyújtottak be ajánlatot Minden ajánlat érvénytelen Nincs megfelelő ajánlat fedezet mértékére tekintettel Ajánlatkérő szerződés megkötésére képtelenné vált Eljárás tisztasága sérült Ajánlati kötöttség lejárt, nem újították meg KD megsemmisíti ajánlatkérő döntéseit Nem teheti meg AK, ha a jogszerűség helyreállítható a döntést követően Ajánlat, részvételi jelentkezés

Döntés 77. § Döntést követő 3 munkanapon belül tájékoztatás Bírálatkor – írásbeli összegezés készítése ajánlatokról, részvételi jelentkezésekről Ha a fedezet nem áll rendelkezésre – mikor milyen okból került elvonásra, átcsoportosításra tájékoztatás

Előzetes vitarendezés,

Jogorvoslati eljárások 1996-2011

Összegezés Összegezés módosítása – 20 napon belül az írásbeli összegezést megküldését követően Javított összegezés – 10 napon belül kiküldeni

Előzetes vitarendezés – a jogorvoslat előszobája – az új szabályozás tartalma hasonló 79. § (1) a) a jogsértő eseményről való tudomásszerzést követő három munkanapon belül az ajánlattevő, ha álláspontja szerint jogsértő az írásbeli összegezés, illetőleg az ajánlatkérő bármely eljárási cselekménye vagy a közbeszerzési eljárásban keletkezett bármely dokumentum; b) az ajánlattevő vagy a közbeszerzés tárgyával összefüggő tevékenységű kamara vagy érdekképviseleti szervezet az ajánlattételi, illetőleg részvételi határidő lejárta előtti tizedik napig, egyszerű, illetőleg gyorsított eljárásban e határidők lejártáig, ha álláspontja szerint jogsértő a felhívás, illetőleg dokumentáció, vagy azok módosítása.

Előzetes vitarendezés lefolytatása meg kell jelölnie a jogsértőnek tartott elemet, továbbá a kérelmező javaslatát, észrevételét, valamint az álláspontját alátámasztó adatokat, tényeket, továbbá az azt alátámasztó dokumentumokra hivatkoznia kell. kérelmet megküldeni az ajánlatkérő részére ajánlatkérő három munkanapon belül a benyújtási módnak megegyező módon tájékoztat. ajánlatkérő a kérelem benyújtásától a válaszának megküldését követő tizedik napig nem kötheti meg a szerződést. Hp, felvilágosítás kérés vagy indokolás kérés egy alkalommal Előzetes vitarendezés vs. Kiegészítő tájékoztatás

Nyilvánosság, üzleti titok 80-81. § Nem tiltható meg Alapadatok, ért szempont, Tiltható Pl. árazatlan ktgvetés Iratbetekités

A közbeszerzési eljárások fajtái XII. fejezet 3 8

Eljárástípusok Nyílt eljárás Kétszakaszos eljárások Tárgyalásos eljárás Versenypárbeszéd Gyorsított eljárás Keretmegállapodásos eljárás Koncessziós beszerzési tárgyak

Nyílt Keretmegál-lapodásos Meghívásos Gyorsított Tárgyalásos Versenypárbeszéd

Nyílt eljárás Hatályos közbeszerzési rendelkezések az 1995. évi XL. törvény van általánosságban hatályban egyes rendelkezések tekintetében a 2003. évi CXXIX. törvény Ezek: - új közbeszerzési értékhatárok - a beszerzés értékének számítása - az EU strukturális ill. kohéziós alapjaiból származó forrásból támogatott közbeszerzésekre - a Közbeszerzések Tanácsára vonatkozó rendelkezések - a békéltetőkre vonatkozó rendelkezések - a minősített ajánlattevők hivatalos jegyzékére vonatkozó rendelkezések 2005. január 1-én hatályba lépő rend. közbeszerzési tervre a hivatalos közbeszerzési tanácsadóra 2. A közbeszerzési eljárás – formalizált, részletesen szabályozott szerződéskötési eljárás

A közbeszerzési eljárás fajtái (82. §) Áttérés tilalma Eredménytelenség - új közbeszerzési eljáráslefolytatási kötelezettség - nincs nyílt és a meghívásos eljárás között az ajánlatkérő szabadon választ Tárgyalásos eljárás és versenypárbeszéd – csak meghatározott feltételek esetében

Nyílt eljárás 83. § Ajánlati felhívás Nincs tárgyalás Ajánlattételi határidő: min 45 nap Előzetes összesített tájékoztató esetén 29 nap, sürgősség 22 nap Rövidítés – térítésmentes dokumentáció, elektronikus úton történő közzététel, hozzáférés adatai hirdetményben Ajánlatkérő kötöttsége Ajánlati kötöttség 30/60 nap

Kétszakaszos eljárások Meghívásos és hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás 1. szakasz: részvételi - részvételi felhívás és jelentkezés Célja: alkalmas ajánlattevők kiválasztása - nem kérhető és nem tehető ajánlat 2. szakasz: ajánlattételi Célja: a legjobb ajánlat kiválasztása

Meghívásos eljárás Hatályos közbeszerzési rendelkezések az 1995. évi XL. törvény van általánosságban hatályban egyes rendelkezések tekintetében a 2003. évi CXXIX. törvény Ezek: - új közbeszerzési értékhatárok - a beszerzés értékének számítása - az EU strukturális ill. kohéziós alapjaiból származó forrásból támogatott közbeszerzésekre - a Közbeszerzések Tanácsára vonatkozó rendelkezések - a békéltetőkre vonatkozó rendelkezések - a minősített ajánlattevők hivatalos jegyzékére vonatkozó rendelkezések 2005. január 1-én hatályba lépő rend. közbeszerzési tervre a hivatalos közbeszerzési tanácsadóra 2. A közbeszerzési eljárás – formalizált, részletesen szabályozott szerződéskötési eljárás

Meghívásos eljárás 84-88. § Nincs tárgyalás Hasonlít a nyílt eljáráshoz, csak két szakaszban kerül lebonyolításra Ajánlattétel határidő 30 nap, sürgősség 10 nap (gyorsított eljárás) Ajánlati kötöttség 30/60 Nincsenek közös kétszakaszos eljárási szabályok Rangsorolás - keretszám min 5 Műszaki, szakmai alkalmasság körében

Részvételi szakasz szabályai I. Részvételi felhívással indul Hirdetményben kell közzétenni Biztosítékot nem lehet kikötni Részvételi dokumentációt lehet készíteni Ha készül a részvételi hirdetmény közzétételétől a jelentkezési határidőig rendelkezésre kell állnia a jelentkezés feltételévé tehető Kiegészítő tájékoztatás ( 8 nap, 4 nap) Konzultáció ( jegyzőkönyv 5 napon belül) Részvételi jelentkezési határidő

Részvételi jelentkezés Felbontása a részvételi jelentkezési határidő lejártakor Ismertetésre kerül a név, a székhely Jegyzőkönyv készül, 5 napon belül meg kell küldeni Ha elektronikusan érkezik, elektronikusan kell felbontani Elbírálás Összegezés eljuttatása

Ajánlattételi szakasz Eredményes részvételi szakasz után indul 5 napon belül meg kell küldeni az ajánlattételi felhívást Kötelező tartalmi elemeit a törvény meghatározza Ajánlattételre felhívott jelentkezők közösen nem tehetnek ajánlatot Ha a részvételkor benyújtott igazolás, nyilatkozat nem alkalmas az előírtak bizonyítására – újra benyújtani Ajánlattétel határidő 40 nap, előzetes összesített tájék 26 nap, elektronikus út miatt rövidítés 21, gyorsított 10 nap Eljárási szabályok - mint a nyílt eljárásban – ajánlattételi határidő meghosszabbítása, AD módosítása, AF visszavonása esetén - közvetlen, írásos tájékoztatás az ajánlattevőknek

Hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás Hatályos közbeszerzési rendelkezések az 1995. évi XL. törvény van általánosságban hatályban egyes rendelkezések tekintetében a 2003. évi CXXIX. törvény Ezek: - új közbeszerzési értékhatárok - a beszerzés értékének számítása - az EU strukturális ill. kohéziós alapjaiból származó forrásból támogatott közbeszerzésekre - a Közbeszerzések Tanácsára vonatkozó rendelkezések - a békéltetőkre vonatkozó rendelkezések - a minősített ajánlattevők hivatalos jegyzékére vonatkozó rendelkezések 2005. január 1-én hatályba lépő rend. közbeszerzési tervre a hivatalos közbeszerzési tanácsadóra 2. A közbeszerzési eljárás – formalizált, részletesen szabályozott szerződéskötési eljárás

Tárgyalásos eljárás szabályai 1. Hirdetmény közzétételével induló – hirdetményes 2. Hirdetmény közzététele nélkül induló – hirdetmény nélküli

Hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás 89-93. § Nincs ajánlat vagy részvételi jelentkezés Csak érvénytelen ajánlat vagy részvételi jelentkezés van Ajánlatkérő a szerződés megkötésére alkalmatlanná vált Áru, szolg, ép beruh – kivételesen a kapcsolódó kockázatok nem teszik lehetővé az ellenszolg meghatározását Ép beruh- k+f Szolgáltatás – szerződéses feltételek nehezen meghatározatók

Tárgyalásos eljárás közös szabályok I. Részvételi felhívással indul Részvételi szakaszban – tilos az ajánlattétel Keretszám 3 rangsorolás Nincs ajánlati kötöttség - a szerződés tárgya nem térhet el olyan jellemzőjében, körülményében a beszerzés tárgyától, ami a tárgyalásos eljárást nem tette volna lehetővé - a tárgyalások befejezésével ajánlati kötöttség jön létre Ajánlati biztosíték – csak a szerződéskötés meghiúsulása esetére köthető ki Tárgyalás – csökkenő ajánlattevőszám – a legkedvezőbbel folytatja ajánlatkérő Ajánlattételi felhívás tartalma Kbt. 91. § Ajánlati kötöttség 30/60

Tárgyalásos eljárás közös szabályok II. Cél: legkedvezőbb feltételekkel való szerződéskötés Tárgyalások lefolytatása Egy vagy több fordulóban Együttesen vagy egymást követően árgyalási stratégia – egyenként, külön-külön Esélyegyenlőség Jegyzőkönyv két munkanapon belül megküld Nem változhat a tárgy nagy mértékben Torzíthatja a versenyt Minden tárgyalási fordulón, ha új ár van, új kalkuláció

Hirdetmény közzététele nélkül induló tárgyalásos eljárás Hatályos közbeszerzési rendelkezések az 1995. évi XL. törvény van általánosságban hatályban egyes rendelkezések tekintetében a 2003. évi CXXIX. törvény Ezek: - új közbeszerzési értékhatárok - a beszerzés értékének számítása - az EU strukturális ill. kohéziós alapjaiból származó forrásból támogatott közbeszerzésekre - a Közbeszerzések Tanácsára vonatkozó rendelkezések - a békéltetőkre vonatkozó rendelkezések - a minősített ajánlattevők hivatalos jegyzékére vonatkozó rendelkezések 2005. január 1-én hatályba lépő rend. közbeszerzési tervre a hivatalos közbeszerzési tanácsadóra 2. A közbeszerzési eljárás – formalizált, részletesen szabályozott szerződéskötési eljárás

Hirdetmény nélküli I. Eredménytelen eljárást követően (érvénytelenek, vagy drágák vagy nem volt ajánlat) – ha nem volt ajánlat és az AF és AD feltételei nem változtak Kizárólag egy meghatározott szervezet ,személy képes a szerződést teljesíteni Műszaki –technikai sajátosságok Művészeti szempontok Kizárólagos jogok védelme Rendkívüli sürgősség előre nem látható okból nyílt, vagy meghívásos eljárási határidők nem tarthatóak ajánlatkérő nem mulasztott

Hirdetmény nélküli II. Kiegészítő jellegű szerződés esetén 1. Építési beruházás, szolgáltatás esetén Kiegészítő jellegű szerződés esetén Jelentős nehézség nélkül nem lehet leválasztani vagy Feltétlenül szükséges az eredeti szerződés teljesítéséhez új szerződés/szerződések értéke az eredeti felét nem haladhatja meg 2. Alapprojekttel összhangban lévő szerződés esetén, ha ha a nyertes ajánlattevővel kötik nyílt vagy meghívásos eljárásban nyert korábban az eredeti hirdetményben jelezte az ajánlatkérő a későbbi tárgyalásos eljárást a későbbi szerződés értékét eredetileg figyelembe vették a becsült érték meghatározásakor 3 éven belül

Hirdetmény nélküli III. Árubeszerzés esetén Kutatási, kísérleti tanulmányi vagy fejlesztési célú előállítás esetén Korábban beszerzett dolog részbeni kicserélése vagy bővítése esetén Nem illeszkedő dolgokat kellene beszerezni Aránytalan műszaki – technikai nehézség a működtetésben és a fenntartásban, szerződés időtartama max. 3 év lehet Árutőzsdén jegyzett és beszerzett Kivételesen kedvező feltételek (pl. végelszámolás), nemzeti rezsimben még kedvezőbb Szolgáltatás megrendelése esetén ha arra tervpályázatot követően kerül sor (összes pályázót meg kell hívni)

Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás Ajánlattételi felhívás közvetlen megküldése AF megküldése a KD-nek AF kötelező tartami elemeit a törvény tartalmazza 96. § Esetenként minimum 3 ajánlattevő felhívása Ha nincs dokumentáció, az AF tartalmazza a szerződési feltételeket Ajánlati kötöttség 30/60 Tárgyalásokat megelőzően köteles az az ajánlat érvényességét megállapítani – kizáró ok, alkalmasság Végleges ajánlatok érvényességi vizsgálata Rendkívüli sürgősség – spec szabályok 99. §

Versenypárbeszéd

Alkalmazás feltétele 101-108. § A közbeszerzés tárgyára vonatkozó közbeszerzési műszaki leírás meghatározására nem a nyílt, illetve meghívásos eljárásban szükséges részletességgel képes illetőleg a szerződés típusának vagy jogi, illetve pénzügyi feltételeinek meghatározására nem a nyílt illetve meghívásos eljárásban szükséges részletességgel képes. Csak klasszikus AK esetében alkalmazható Bírálati szempont: összességében legelőnyösebb ajánlat

Lefolytatása Ajánlattételi szakasz Részvételi szakasz Párbeszéd I. Alkalmas jelentkező kiválasztása a párbeszédre – kizáró ok, alk. Szempont, ismertető készítése kötelező Párbeszéd II. Párbeszéd – megoldási javaslat készítése, erről párbeszéd, egy vagy többváltozatú javaslat + előzetes ajánlat cél: műszaki leírás, szerződés típus, jogi és pü. feltételek meghatározása, dokumentáció az előzetes ajánlathoz Ajánlattételi szakasz III. Ajánlattétel, értékelés, összegzés – alapja az AT által megadott megoldási javaslat ( ha hozzájárult, más javaslata is lehet)- dokumentáció a végső ajánlathoz

Ajánlati szakasz Rendkívül részletes szabályok, legjobban egy rugalmas és kötelezettségekkel terhelt tárgyalásos eljáráshoz hasonlítható Nem áll fenn az ajánlati kötöttség Legrövidebb időtartam nem érvényesül Párbeszédek rendje, utolsó jelezni kell, jegyzőkönyv készítés, mindenkinek megküldeni Egyszerre csak hozzájárulással lehet megtartani Bírálati szempontok, súlyszámok módosítása lehetséges Ajánlattevők száma az utolsó fordulóban sem lehet kevesebb, mint három

Versenypárbeszéd I. Részvételi határidő 30 nap min Ajánlati felhívás időpontja – 30/60 nap Részvételi szakasz eredményes – 5 munkanapon belül ajánlattételi felhívás küld Párbeszéd szakasz – javaslatok benyújtása, használatukhoz való hozzájárulás Ajánlattételi felhívás = ISMERTETŐ– kötelező tartalmom 105. § Tárgyváltozás – bírálat szempontja, módszere nem változhat Párbeszéd lezárása – ajánlat benyújtása – ajánlattételi felhívás alapján Ajánlati kötöttség 30/60

Keretmegállapodásos eljárás

A keretmegállapodás jellege 108-110.§ Igény – több nyertes vs. új beszerzési stratégia kialakítása Cél – rugalmas eljárásrend, kevesebb bürökrácia Jellemző – két részből álló eljárás, piacspecifikus (megfelelő számú piaci szereplő) Alkalmazási környezet – jól parametrizálható beszerzési tárgyak, méretgazdaságos beszerzések esetében Max négy évre köthető

Fogalom egy vagy több ajánlatkérő és egy vagy több ajánlattevő között létrejött olyan megállapodás, amelynek célja, hogy rögzítse egy adott időszakban közbeszerzésekre irányuló, egymással meghatározott módon kötendő szerződések lényeges feltételeit, különösen az ellenszolgáltatás mértékét, és ha lehetséges, az előirányzott mennyiséget. Az ajánlatkérő tehát ilyenkor közbeszerzését két lépcsőben valósítja meg: először a keretmegállapodás megkötése érdekében folytat le eljárást, majd a közbeszerzés megvalósítására a keretmegállapodás alapján kerül sor annak megfelelően, hogy milyen típusú keretmegállapodást kötöttek a felek. A Javaslat egyértelműen rögzíti a 2004/18/EK irányelv alapján köthető keretmegállapodások négy típusát.

KM típusai 109. § 1. közbeszerzés megvalósítására irányuló szerződések minden feltételét kötelező erővel tartalmazza a keretmegállapodás Egy ajánlattevő – közvetlen megrendelés Több ajánlattevő – közvetlen megrendelés 2. közbeszerzés megvalósítására irányuló szerződések minden feltételét kötelező erővel nem tartalmazza a keretmegállapodás Egy ajánlattevő – konzultációt követő szerződéskötés Több ajánlattevő – verseny újranyitása (pl- e-aukció)

I. rész Célja: keretmegállapodás létrehozása több ajánlattevővel Nyílt, meghívásos vagy tárgyalásos eljárás Keretszám legalább 3 A keretmegállapodásban a szerződések lényeges feltételei kerülnek meghatározásra: Közbeszerzés tárgya Ellenszolgáltatás mértéke Előirányzott mennyiség

II. rész Közvetlen ajánlattételi felhívás küldlése Tartalma 110. § (5) Célja: a legkedvezőbb érvényes ajánlatot tevővel kössön ajánlatkérő szerződést Csak a keretmegállapodásos partnereknek lehet AF-t küldeni AF kötelező tartalmi elemeit a törvény meghatározza A keretmegállapodásos feltételek lényegesen nem változtathatók Az ellenszolgáltatásra csak kedvezőbb ajánlat tehető Szerződés: Egy ajánlattevővel, vagy többel (min 3) köthető Eltérő értékelési szempont az eljárás II. részében alkalmazható, ha előtt előírta ajánlatkérő

Nem külön eljárástípus Gyorsított eljárás Nem külön eljárástípus

Építési koncesszióval kapcsolatos különös szabályok XIII. fejezet

Nem külön eljárástípus Hirdetményben kell megadni, mely közbeszerzési eljárásfajta szerint jár el AK. Eljárástípus választása Kbt szerint (gyorsított nem lehet) Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás- szűkebb feltételek Bírálati szempont – összességében legelőnyösebb ajánlat Szigorúbb eljárási határidő – 45 nap mindkét szakaszra Koncessziós tv hatálya alatt – Kbt. irányadó és részben a Koncessziós tv. Kiegészítő építési beruházás (eredeti értékének fele alatt) – nem kell új eljárás 30% alvállalkozó kell, de nem írható elő hogy jelölje meg az alvállalkozókat 3. személlyel történő szerződéskötés – ha eléri az építési beruházás az EU értékhatárt, közbeszerzés-köteles

Közszolgáltatókra vonatkozó eltérő szabályok XIV. fejezet

Új közszolgáltatói megközelítés Kbt. VI-XII fejezet alkalmazandó a XIV. fejezet szerinti eltérésekkel meghatározott szektorban működő ajánlatkérők az általuk ellátott un. releváns tevékenység miatt különös szabályok vonatkoznak rájuk nem teljesen egységes rendelkezések alkalmazandóak ( pl. értékhatárok) vízügy, energia, közlekedés, postai szolgáltatás 114. § Részletes szabályok kormányrendeletben

Kivételek 116-118. § Közszolgálatóitól eltérő cél ha Ak nem tartozik a Kbt. Hatálya alá Közszolg tevékenység folytatása az EU-ban máshol Vízbeszerzés, energia beszerzés spec. Körülmény esetén Harmadik fél részére kötött szerződés – viszonteladás vagy bérbeadás – Közbesz Hatóság tájék Ha a teljesítő fél több mint 75%-ban maga teljesít (ha nem maga, úgy közbesz kötelezettség spec feltételek) Összevont éves beszámolókészítési kötelezettség – ha olyan szervezettel köt közszolgáltatói szerződést Több közszolgáltató saját cége köt szerződést tulajdonosával – több spec feltétel (3 évi átl forg 80%) Több ajánlatkérő köt szerződést közszolt tevékenységre létrehoz saját vállalkozást és a vállalkozás köt szerződést valamely tulajdonossal Ak közös vállalkozással köt szerződést, melynek maga is tagja

Alanyi hatály új a közszolgáltatói tevékenységet végző közvállalkozások és a közszolgáltatói tevékenységet végző, különleges vagy kizárólagos jogok alapján működő szervek jelentik a különbséget a két irányelv személyi hatálya között A gazdálkodó szervezetek csak a XIV. fejezet alkalmazásában, azaz közszolgáltatói tevékenységükkel összefüggésben minősülnek ajánlatkérőnek. Az irányelvet olyan ajánlatkérőkre kell alkalmazni,: a) amelyek ajánlatkérő szervek vagy közvállalkozások, és a 3–7. cikkben említett tevékenységek valamelyikét folytatják; b) amelyek, amennyiben nem ajánlatkérő szervek vagy közvállalkozások, egy vagy több olyan tevékenységet is folytatnak, amely a 3–7. cikkben említettek között szerepel, és valamely tagállam illetékes hatósága által adott különleges vagy kizárólagos jogok alapján működnek.

Közszolgáltatói szerződések – elhatárolás új nem alkalmazhatóak a közszolgáltatói szerződésekre vonatkozó szabályok akkor, ha az eltérő jellegű tevékenységek beszerzése egyébként egymástól elválasztható, a beszerzések együttes kezelése révén azonban a beszerzés egésze a XIV. fejezet szerint kerülne lefolytatásra vagy a XIV. fejezetben foglalt kivételi rendelkezések alapján kikerülne a törvény hatálya alól.

Saját cég előnyben részesítésének kivétele – új részletes szabály A kivétel megállapíthatóságához a megkívánt tulajdonosi kapcsolat fennálltán túl meghatározott pénzügyi feltételeknek is teljesülniük kell. mi történik akkor, ha az ajánlatkérővel az (1) bekezdés szerinti viszonyban álló szervezet nem minősül ajánlatkérőnek. Ez esetben nem lenne köteles a beszerzéseihez közbeszerzési eljárást lefolytatni; azokban az esetekben viszont, amikor ez a szervezet az ajánlatkérővel megkötött szerződése(i) teljesítése, az ajánlatkérő beszerzési igényének kielégítése érdekében köt szerződést harmadik szervezettel, a kivételi lehetőség csak akkor alkalmazható, ha – önkéntesen alkalmazva a törvény rendelkezéseit – az ajánlatkérővel az (1) bekezdés szerinti viszonyban álló szervezet közbeszerzés útján választja ki a közreműködőt. A szabály célja annak a kiskapunak bezárása, amelynek révén a közszolgáltató ajánlatkérők egy ajánlatkérőnek nem minősülő vállalkozásuk közvetítésével beszerzési igényeiket közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül elégíthették ki.

Egyszerű eljárásrend III. rész

A szabályozás új rendszere Értékhatár/ Ajánlatkérő Közbeszerzés általános szabályai Közösségi II. rész Nemzeti III. rész Közszolgáltatók eltérő szabályai XIV. fej.

Részletszabályok Visszalépés vagy szabadság? Egyszerűsített közösségi szabály-alkalmazás építési beruházás esetében Módosító indítványok…

Régi kivételek, kissé más formában Tankönyv Szociális ellátás keretében ellátottak áru és szolgáltatás-beszerzése 4. Melléklet – szálloda, étterem, szórakoztató, kulturális, sportszolgáltatás Külügyi segélyezés Hideg élelmiszer, főzési alapanyag Régi kedvenc – alaptevékenység ellátásához kötődő tanácsadás Hivatalos közbeszerzési tanácsadó tevékenység

Új kivételek egyszerű eljárásrendben katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény 3. § e), f), i) és k) pontjaiban foglalt eseteket, valamint büntetés-végrehajtási szervezet részéről a központi államigazgatási szervek és a rendvédelmi szervek irányában fennálló egyes ellátási kötelezettségekről, a termékek és szolgáltatások átadás-átvételének és azok ellentételezésének rendjéről szóló 44/2011. (III. 23.) Korm. rendeletben szabályozott beszerzések esete

Saját eljárás vs. Kbt.? 1. opció: szabadon kialakított saját eljárásrend alkalmazása 123. § alapján 2. opció: II. részben meghatározott (közösségi rezsim) szabályok alkalmazása, 122. §-ban foglalt eltérésekkel

123. § 1. Opció – saját eljárásrend alkalmazása Csak áru és szolgáltatás esetében Szabályok közzététel a felhívásban Egy eljárásfajta alkalmazása egy eljárásban Rendes hirdetményminta alkalmazása Törvényben meghatározott kizáró októl eltérek nem határozhatók meg Alkalmasság – egyéb objektív alapú alkalmasság is lehet Főszabály nyilvánosság, hirdetmény nélküli csak a törvényben meghatározott esetekben (122. §) Esélyegyenlőség, verseny Műszaki leírás Tájékoztatás 3 munkanapon belül 74. § (1), (3) érvénytelenségi ok kötelező, többi előírható (pl. kirívó) Kormány saját szabályokat alakíthat ki

122. § Kieg. Tájék ésszerű időben megadni 2. Opció – közösségi rezsim alkalmazása Kizáró ok alkalmazása Csak nyilatkozati kötelezettség Ép beruh esetén dokumentáció kötelező Nyílt, meghívásos ajánlattételi hat.id. min. 20 nap, részvételi hat. id. nincs minimum Tárgyalásos eljárás, versenypárbeszéd bármikor alkalmazható Kieg. Tájék ésszerű időben megadni Egyszerűbb hirdetménymódosítású Részvétel jogának fenntartása Kormány tovább részletezheti Előzetes vitarendezés ajánlattételi, rész. Jel. Határidőig lehet

122. § 2. Opció – közösségi rezsim alkalmazása Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazási lehetőség II. rész valamint Áru, szolg 25 M Ft-ig, Ép beruh. 150 M Ft-ig Közbesz külképviselet számára Beszerzés kivételesen kedvező feltételekkel rövid ideig áll fenn Első két esetben is min. 3. KKV! ajánlattevő meghívása kötelező Nem kell a Közbeszerzési Döntőbizottságot értesíteni az eljárás megindításáról ha a III. rész 1-3. okból indul az eljárás

Szerződéskötés, módosítás, teljesítés

Szerződés megkötése 124. § Írásban Szerződés tartalma – ami értékelésre került Ha részajánlattétel – akkor részenként kötni 2. legkedvezőbb ajánlati kötöttség + 30 nap 10 naptól megkötni Szerződésmegkötés kötelezettség Csak ha általa előre nem látható, elháríthatatlan ok miatt beállott lényeges körülmény

Szerződéskötés ideje Nem kell megadni az eljárást indító felhívásban a szerződés megkötésének pontos napját. Az ajánlatkérő a szerződést – a szükséges moratórium kivárása után – az eredmény közlését követő harminc napon belül köteles megkötni (a nyertes ajánlattevő és adott esetben a második legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevő ajánlati kötöttsége az eredmény közlésének időpontjától további harminc nappal a törvény erejénél fogva meghosszabbodik), jogorvoslati eljárás miatt megtartandó moratórium esetén az eljárás lezárultát követően kötendő meg szerződés.

Moratórium feloldása Nyílt eljárás egy ajánlat Megh, hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos, versenypárbeszéd egy ajánlat – no jogorv Hirdetmény nélk tárgyalásos sürgősség Keretmegállapodás alapján történő szerződéskötés, kivéve ha nem nyitották újra a versenyt

A szerződés tartalma 125. § - 126 § Lehet Szociális, környezetvédelmi, minőségbiztosítási feltételek Kötelező Adózási feltételeknek megfelel Tulajdonosi szerkezet nyilvánossá tétele

Szerződés időtartama az ajánlatkérőnek a szerződés időtartamát úgy kell meghatároznia, hogy amennyiben a szerződés tárgya, a választott szerződéses konstrukció vagy a hozzá kapcsolódó fizetési feltételek vagy a nyertes ajánlattevő által eszközölt befektetés (pl. koncesszió esetében) nem indokolja, a szerződés ne kösse határozatlan vagy aránytalanul hosszú határozott időtartamra, amely a verseny fenntartása és a közpénzek hatékony elköltésének céljával ellenkezik. a szerződés aránytalanul hosszú időtartama a közbeszerzési szabályozás céljával is ellentétben áll. (C-451/08)

Biztosíték Max az ellenszolg 5%-át elérő biztosíték köthető ki (teljesítés és hibás teljesítésnél egyaránt) Rendelkezésre bocsátás Teljesítés elmaradása – szerződéskötéskor Jótállás – jótállási kötelezettség beálltakor Szavatosság – jótállás lejártakor Egyéb – amikor az adott esemény bekövetkezik Biztosítékról nyilatkozni kell csak az ajánlatban

Szerződés érvénytelensége Semmis Jogtalan mellőzéssel kötötték Nem áll fenn a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás jogalapja és jogtalanul mellőzték a Kbt-t Moratórium megsértése Nem semmis Ha a hirdetmény nélküli tárgyalásossal kapcsolatban az eredményről hirdetményt tett közzé és kivárta a moratóriumot Kiemelkedően fontos közérdek Semmis rendelkezések Ajánlatkérő szerződésszegésére vonatkoz kizárás, korlátozás Késedelmi kamat eltérés a jogosult terhére Ptk. 301/A. § (2)-(3)

Teljesítés Nyertes ajánlattevő, közös ajánlattevő vagy projekttársaság teljesít Projekttársaság nem alakul át, marad ami volt a teljesítés során Teljesítésigazolás 15 nap Ép beruh – átadás átvétel max 25 nap

Teljesítés és alvállalkozó Az ajánlattevő teljesítésében az ajánlatban megjelölt alvállalkozó működhet közre, valamint köteles közreműködni az olyan alvállalkozó és szakember, amely a közbeszerzési eljárásban részt vett az ajánlattevő alkalmasságának igazolásában. az ajánlatban (részvételi jelentkezésben) minden, az ajánlattétel (részvételre jelentkezés) időpontjában már ismert alvállalkozót meg kell jelölni. Ezután az időpont után is felmerülhet természetesen új alvállalkozó bevonásának igénye, ekkor az ajánlattevő köteles az ajánlatkérőnek bejelenteni, ha olyan alvállalkozót kíván bevonni a teljesítésbe, amelyet az ajánlatában nem nevezett meg. A Javaslat fenntartja azt a szabályozást, hogy a teljesítésben részt vevő alvállalkozók nem vehetnek igénybe saját teljesítésük huszonöt százalékát meghaladó mértékben alvállalkozót.

Teljesítés EUB alapján Európai Bíróság gyakorlatának megfelelően szabályozza (C-91/08), hogy az alvállalkozó személye nem módosítható olyan esetben, ha kifejezetten az alvállalkozói teljesítésként bemutatott szolgáltatás minőségére, jellemzőire figyelemmel nyerte meg az eljárást az ajánlattevő. Nem változhat, ha meghatározó körülmény volt ajánlattételkor Az ajánlattevő vagy az alvállalkozó személye a teljesítés során akkor is változhat, ha ezek valamelyike mint gazdasági társaság átalakul vagy a nem gazdasági társaságok esetében a szervezet jogutódlással szűnik meg. Vagy előre nem látható ok, hibás teljesítés és a helyette javasolt is megfelel az eredeti kritériumoknak

Fizetés a javaslat szerint Fizetés 30, max 60 nap Építési beruházás és Közösségi eljárásrend esetében jogosultság az előlegre az alvállalkozók számára az ajánlatkérő általi közvetlen kifizetést biztosítja Fizetés a javaslat szerint

Előleg A Javaslat szerint ha a közbeszerzés tárgya építési beruházás vagy az uniós értékhatárt elérő értékű szolgáltatás megrendelése és a szerződés teljesítésének időtartama a két hónapot meghaladja, az ajánlattevő a szerződésben foglalt teljes ellenszolgáltatás 5 %-ának megfelelő összeg, de legfeljebb 10 millió forint előlegként történő kifizetését kérheti. Ez az előleg arra szolgál, hogy segítséget nyújtson a kisvállalkozások számára a munka megkezdéséhez.

Alvállalkozóvédelem – közvetlen kifizetés A Kbt. az építési beruházások esetén a kifizetésnek kötött eljárásrendjét irányozza elő, amelyben az ajánlatkérő közvetlen kifizetésében részesülhetnének azok az alvállalkozók, amelyek a nyertes ajánlattevővel kötött szerződésük alapján ötszázezer forintot meghaladó összegű díjazásra jogosultak. A kifizetés szabályait külön kormányrendelet szabályozná. Az alvállalkozói kifizetés fedezetének elvonását akadályozná meg, hogy az ajánlattevőként szerződő fél a közbeszerzési szerződésben foglalt ellenszolgáltatásra vonatkozó követelését csak olyan részben engedményezheti vagy terhelheti zálogjoggal, amelyre nem áll fenn az alvállalkozó közvetlen kifizetésre való jogosultsága. Az ajánlattevőként szerződő fél fizetésképtelenségének esetére jelent védelmet, hogy amennyiben az ajánlattevőként szerződő fél a teljesítés ideje alatt felszámolás alá kerül, az alvállalkozót közvetlenül megillető összeg a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény alkalmazásában nem része a felszámolási vagyonnak.

Szerződés módosítása Javaslat szerint nem tiltva meg minden olyan kisebb módosítást, amelynek a szerződés odaítélése szempontjából egyébként semmilyen jelentősége nem volt nem jeleníthet meg új beszerzési igényt a módosítás, nem sértheti a verseny tisztaságát és nem boríthatja fel a szerződés gazdasági egyensúlyát (több mint 5%), amely utóbbi körülmény az árváltozásokat szorítja korlátok közé. előre nem látható okból előállt jogsérelem bekövetkeztekor lehetséges olyan feltétel módosítása, amely befolyásolta az ajánlattevők eljárásban kialakult sorrendjét, az ajánlatkérőnek ilyen esetben a módosításról és annak indokairól értesítenie kell az eljárásban részt vett versenytársakat, amelyek érdekeltek lehetnek a jogorvoslati eljárás kezdeményezésében. Szerződés módosítása Javaslat szerint Forradalmi újítás

Jogorvoslati eset: szerz.mód. A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő a szerzdéses megállapodás 3.2. pontjában a FIDIC Általános Feltételek 4.12. alpontjával összefüggésben felmerül jogcímeken történ szerződésmódosítás lehetségét zárta ki. Azonban a Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlatkérő a szerződés mellékletét képez 7.3.4. alpontban meghatározott dokumentáció 9. fejezete szerinti változtatási eljárás keretében a projekt tartalékkeretének felhasználását a Kbt. 303. §-a alapján nem zárta ki.

Jogorvoslat V. rész

Jogorvoslat a Javaslat szerint Egyfokú bíróság – LB-hez felülvizsgálat max. Elvi jelentőségű döntések Nyilvánosság naprakész tájékoztatása Fővárosi Bíróság kizárólagosságának visszaállítása Közbeszerzési Döntőbizottság és a bíróság hatáskörének elhatárolása Jogszerűtlen szerződés-módosítás KD- 60+30 nap 90 napos jogvesztő határidő KD diszkrecionális jog – eljárás kiterjesztése Jogorvoslat a Javaslat szerint Nincs nagy mértékű átalakulás

Az ügyfél rosszhiszemű eljárásának jogkövetkezménye az ügyfél rendbírsággal sújtható, amennyiben nyilvánvalóan alaptalanul tesz kizárásra irányuló bejelentést, vagy ugyanabban az eljárásban ugyanazon közbeszerzési biztos ellen ismételten alaptalan bejelentést tesz.

Érdeksérelem – jogorvoslati jog Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság megsemmisíti az ajánlatkérő valamely döntését, az ajánlatkérő csak akkor nyilváníthatja erre tekintettel eredménytelennek az eljárást, ha a jogszerűtlen döntés megsemmisítését követően az eljárás törvényessége már nem állítható helyre egy új döntés meghozásával. A rendelkezés célja, hogy megerősítse az eljárásban részt vevők jogorvoslati jogát, amely nem érvényesülhet megfelelően, ha az ajánlatkérő az általa elkövetett jogsértés megállapítása után úgy dönthet, hogy inkább nem fejezi be az eljárást.

Jogsértés tudomásra jutása jogsértés tudomásra jutása időpontján, illetve a jogsértés megtörténtén érteni. Ez utóbbira olyan cselekményeknél van szükség, ahol a bekövetkezett jogsértés folyamatosan tartó jogellenes állapot létrehozásával jár. Így pl. a jogellenes tartalmú, a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény esetében a hirdetmény közzétételét kell a bekövetkezésnek tekinteni, míg a közbeszerzési eljárás mellőzésével történő beszerzés esetén a szerződés megkötésének időpontját, vagy ha ez nem állapítható meg, akkor a szerződés teljesítésének bármelyik fél által történő megkezdését. E vélelmezett időponttól számít tehát a 90 napos jogvesztő határidő.

Hivatalbóli kezdeményezés a kérelemre induló eljárásra vonatkozó rendelkezésekben foglaltaknál azonban sokkal hosszabb határidőt hagy az eljárás megindításának kezdeményezésére. A tudomásszerzés tekintetében felállított vélelem e személyek, szervezetek esetében nem érvényesül. A jogorvoslati eljárás kezdeményezésére nyitva álló szubjektív határidő harminc nap, az objektív határidőt viszont differenciált Az ellenőrzésre jogosult szerveztek esetében ugyanis hosszabb határidőt ír elő annak érdekében, hogy e szervezetek a vizsgálatuk során feltárt jogsértések miatt eljárást kezdeményezhessenek a Döntőbizottság előtt; egy évben, a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzése esetében pedig három évben állapítja meg az eljárás kezdeményezésére nyitva álló objektív határidőt.

Semmis vs. érvénytelen „ha a bíróság az 213 (1) bekezdés szerinti perben megállapítja a szerződés 127. § (1) bekezdés a)-c) pontja szerint meghatározott okok miatti érvénytelenségét, a szerződés megkötésének időpontjától kezdve érvénytelenné válik”. Ez utóbbi fordulat tehát – bár a Ptk. alapján a semmisség megállapításához külön eljárásra nem lenne szükség, a semmis szerződés ipso iure érvénytelen – mégis úgy rendelkezik, hogy az irányelv által előírt esetekben az érvénytelenséget a bíróságnak meg kell állapítania ahhoz, hogy a szerződés érvénytelennek minősüljön. Az irányelv által előírt esetekben tehát ezzel a különbséggel érvényesülnek a semmisség szabályai. Semmis vs. érvénytelen Finomság, mely érinti a szerződés érvényességét és időtartamát

Szerződés érvénytelensége amennyiben a KDB olyan közbeszerzési jogsértést állapít meg, amelynek következménye a szerződés érvénytelensége, az érvénytelenség megállapítása, jogkövetkezményeinek alkalmazása érdekében még külön bírósághoz kell fordulnia. Mivel a szerződés érvénytelenségével kapcsolatos döntés a bíróság előtti polgári per útjára tartozik, a jogorvoslati rendszer hatékonysága érdekében szükséges előírni, hogy ha a KDB megállapítja, hogy olyan jogsértés történt, amelynek az Irányelv értelmében a kötelező jogkövetkezménye a szerződés érvénytelenségének kimondása, akkor a KDB ideiglenes intézkedésként kérje a bíróságtól a szerződés további teljesítésének megtiltását.

Európai Bizottság eljárása Az Európai Bizottság eljárása 166. § (1) Amennyiben az Európai Bizottság a Második Rész szerinti közbeszerzési eljárásban a közbeszerzésekre vonatkozó európai közösségi jogszabályok nyilvánvaló megsértését észleli, a (2) bekezdés szerint eljárást kezdeményezhet. (2) Az Európai Bizottság az észlelt jogsértésről értesíti az ajánlatkérőt is, és felhívja a jogsértésnek a szerződés megkötéséig történő orvoslására.

Közbeszerzési hatóság Ez a rész még nem hatályos, szükséges a végleges törvényszöveg hozzá

Szerepe, feladata Független szervezet, Országgyűlésnek felel Önállóan működő és gazdálkodó központi költségvetési szerv 10-tagú tanács Elektronikus hirdetményfeladás, honlap, jogorvoslatok – nyilvántartás Listák vezetése Jogszabterv véleményezés Útmutatók Nemzetközi és oktatási tevékenység

Elektronikus közbeszerzés

Nyilvánosság a javaslat szerint Ajánlatkérő vs Közbeszerzések Tanácsa honlapja Párhuzamos adatszolgáltatás Szigorúbb előírások KT strukturált adatközlés Adattartalom – végrehajtási rendeleti szinten Iratbetekintés és tájékoztatás kérés együtt eredményhirdetést követően…

Visszalépés és pdf-nyilvánosság 31. § (1) Az ajánlatkérő köteles az alábbi adatokat, információkat, dokumentumokat, ha rendelkezik honlappal, saját honlapján, ha honlappal nem rendelkezik a Közbeszerzési Hatóság vagy önkormányzati intézmény esetén a fenntartó honlapján közzétenni: a) a közbeszerzési tervet, valamint annak módosítását (módosításait); b) a 9. § (1) k) pontja alkalmazásával megkötött szerződéseket; c) az előzetes vitarendezéssel kapcsolatos 79. § (2) bekezdése szerinti adatokat; d)a közbeszerzési eljárás kapcsán indult jogorvoslati eljárás vonatkozásában da) a kérelem e törvényben meghatározott adatait [137. § (9) bekezdés], db) a Közbeszerzési Döntőbizottság szerződés megkötését engedélyező végzését [144. § (4) bekezdés]; e) a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződéseket; f) a szerződés teljesítésére vonatkozó következő adatokat: hivatkozást a közbeszerzési eljárást megindító hirdetményre, a szerződő felek megnevezését, azt, hogy a teljesítés szerződésszerű volt-e, a szerződés teljesítésének az ajánlatkérő által elismert időpontját, továbbá az ellenszolgáltatás teljesítésének időpontját és a kifizetett ellenszolgáltatás értékét; g) a külön jogszabályban meghatározott éves statisztikai összegzést.

Elektronikus írásbeliség Írásban történő nyilatkozattétel: történhet postai vagy közvetlen kézbesítés útján, faxon, vagy elektronikus úton. valamely kapcsolattartási forma alkalmazása nem sértheti a gazdasági szereplők esélyegyenlőségét. határidők rövidítésére tekintettel fenntartja, hogy a hirdetményeket kizárólag elektronikusan lehet feladni. A szerződéskötési moratórium és a jogorvoslat rövidebb határidejének átvétele pedig megköveteli, hogy az írásbeli összegezés megküldése, valamint az előzetes vitarendezés során a kommunikáció elektronikus úton vagy fax-on történjen.

Elektronikus út elektronikus úton nyújtható a nyilatkozat, ha legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott. elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény rendelkezéseit kell figyelembe venni. Elektronikus úton nyújtható be a nyilatkozat továbbá, ha a Javaslat alapján alkotott jogszabály szerinti követelményeknek megfelelő elektronikus dokumentum formába foglalják. a későbbiekben a fokozott biztonságú elektronikus aláírás mellett más módon kiállított elektronikus dokumentum is elfogadható legyen a közbeszerzési eljárásokban.

Korlátok A verseny tisztaságának megőrzése érdekében a Javaslat arra vonatkozó előírásokat is tartalmaz, hogy az ajánlatkérő a versenyző gazdasági szereplőknek egymásról a lehető legkevesebb információt osszon meg. A kiegészítő tájékoztatás megadása során az ajánlatkérő ezért nem jelölheti meg, hogy a kérdést melyik gazdasági szereplő tette fel, valamint nyílt eljárásban arra sem tartalmazhat információt a tájékoztatás, hogy azt az ajánlatkérő mely gazdasági szereplőknek küldte még meg.

E-Dokumentáció Az ajánlatkérő úgy is biztosíthatja a dokumentációhoz való hozzáférést, hogy azt elektronikus úton közvetlenül elérhetővé teszi a gazdasági szereplők számára. elektronikus elérés esetében is megoldást kell találnia arra az ajánlatkérőnek, hogy a dokumentációt elektronikusan letöltő gazdasági szereplők adatait (nevüket, székhelyüket, fax-számot és elektronikus elérhetőséget) rögzítse. A dokumentáció közvetlen elektronikus elérésének biztosítása esetén az ajánlattételi határidő rövidebb meghatározása Az elektronikus közzététel mellett tehát a határidő rövidítéséhez az is szükséges, hogy a dokumentációt ne csak az ajánlattételi felhívással egyidejűleg, hanem már jóval korábban, a hirdetmény megjelenésekor rendelkezésre bocsássa az ajánlatkérő.

Elektronikus adatbázisok ha a közbeszerzési eljárásban felmerülő tény vagy adat hatósági vagy közhiteles elektronikus nyilvántartásból ingyenesen, magyar nyelven megismerhető, akkor az ajánlatkérő nem kérhet ezzel kapcsolatban igazolást. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény pl. számos olyan hatósági nyilvántartást (névjegyzéket) szabályoz, melyek elektronikusan hozzáférhetőek és a tervezésre, illetve építési beruházásra vonatkozó közbeszerzési eljárásokban az ajánlatkérők gyakran követelik meg olyan szakemberek bemutatását, tevékenység végzési jogosultságának igazolását, akik ezen hatósági – elektronikusan is hozzáférhető – nyilvántartásokban szerepelnek (pl. felelős műszaki vezető, műszaki ellenőr, tervező). Az ajánlattételt egyszerűsíti, ha a Kbt. szerint ezeket az igazolásokat nem kell beadni, hanem az ajánlatkérő ellenőrzi az Interneten. A Közbeszerzési Hatóság útmutatót ad ki a közbeszerzési eljárásokban gyakran alkalmazandó elektronikus, hatósági vagy közhiteles nyilvántartások köréről és internetes elérhetőségéről.

Írásbeliség vs. Dokumentálási kötelezettség Kétoldalú kommunikáció a felek között Dokumentáció közzététele elektronikusan Elektronikus ajánlattétel Elektronikus bontás Elektronikus eredményhirdetés Egyoldalú adatáramlás Elektronikus adatbázisok, melyeket ajánlatkérő ellenőriz

Másolat, igazolás, dokumentum az ajánlatkérők nem követelhetnek meg eredeti vagy hiteles másolati dokumentumokat. nem csak igazolásokat, hanem egyéb nyilatkozatokat, dokumentumokat (pl. beszámolót) sem lehet eredetiben vagy hiteles másolatban kérni az eljárásban. a nem magyar nyelven benyújtott dokumentumok fordítása - nem szükséges és nem követelhető meg hiteles fordítás benyújtása, elegendő az ajánlattevő általi felelős fordítás is.

Vonatkozó szabályok jelenleg A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. tv. A közbeszerzési eljárásokban elektronikusan gyakorolható eljárási cselekmények szabályairól, valamint az elektronikus árlejtés alkalmazásáról szóló 257/2007. (X. 4.) Korm. Rendelet Az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. Törvény

E-mail küldése D.23/ 12 /2011. E-mail küldése Indok ajánlattevő részéről Ebben az ügyben az e-mail vizsgálata nem releváns Gyenge ajánlatkérői érvek 257/2007. Korm. R. 3. § (1) b) a kapcsolattartást, valamint az információk továbbítását, cseréjét és tárolását oly módon kell végezni, hogy az biztosítsa az adatok változatlan továbbítását, illetve a dokumentumok megváltoztathatatlanságát, letagadhatatlanságát, illetve az ajánlatok, részvételi jelentkezések (a továbbiakban: ajánlat) bizalmas jellegének megőrzését;

Értelmezési kérdések Főszabály: ajánlatkérő és ajánlattevő közti kommunikáció elektronikus támogatása Elektronikus aláírás, időpecsét javasolt, de nem kötelező Cél: bizonyítható módon történő információcsere, esélyegyenlő módon

Jogorvoslati eset: e-árlejtés D.865/2010. AK: MÁV Zrt. Ajánlatkérő eljárása során elektronikus árlejtést kezdeményezett összesen közbeszerzési rész tekintetében, melyet párhuzamosan bonyolított le Az ajánlatkérő joga és feladata meghatározni az elektronikus árlejtése szabályait, az aukció alkalmazásának feltételeit. Az ajánlatadás feltételeit, és az árlejtésben való részvétel részletes szabályait úgy kell meghatároznia, hogy azzal ne okozzon indokolatlan hátrányos vagy előnyös megkülönböztetést, lehetővé tegye az egyenlő esélyű ajánlattételt. Az egyenlő bánásmód alapelvi követelményének megfelelően ajánlatkérő köteles arról gondoskodni, hogy az ajánlattevőt ne korlátozza az ajánlattételben, és ne érje indokolatlan hátrány amiatt, hogy több közbeszerzési részben vesz részt ajánlattevőként. Figyelemmel a jelen közbeszerzési eljárás specifikumaira is, arra, hogy közbeszerzési részenként 7 ajánlati árelemre kellett az ajánlattevőknek licitálniuk, valamint az árlejtést támogató informatikai rendszer azon specifikumára, mely szerint egyidejűleg csak 1 aukció adatait tudta egy eszközön az ajánlattevő megnyitni, minden egyes licitet kétszer kellett a rendszerbe feltölteni, ténylegesen megállapítható, hogy ez indokolatlanul, fizikailag is korlátozta az ajánlattételt.

Jogorvoslati eset: E-következmény D.911/2010. AK Ajánlatkérő elektronikus árlejtést alkalmazott, melynek során egy ajánlattevő átmenetileg nem volt képes ajánlatot tenni. A 257/2007. (X.4.) Korm. rendelet 25. § (1) bekezdése alapján ajánlatkérő az elektronikus árlejtést a Kbt. 92. §-ának b) pontja alapján akkor nyilváníthatja eredménytelennek, ha az elektronikus árlejtés lebonyolítása során az elektronikus árlejtés lebonyolítására szolgáló informatika rendszer üzemzavarát az elektronikus árlejtést lebonyolító ajánlatkérő, a szolgáltató vagy legalább két ajánlattevő észleli és jelzi. Jelen esetben sem az ajánlatkérő, sem a szolgáltató, továbbá az elektronikus árlejtésben részt vevő legalább kettő ajánlattevő az elektronikus árlejtés lebonyolítására szolgáló informatikai rendszer üzemzavarát nem észlelte, illetve jelezte. A kérelmező nem tudta hitelt érdemlően bizonyítani, hogy az általa jelzett informatikai hiba az elektronikus árlejtés lebonyolítására szolgáló informatikai rendszerben állt fenn. Tekintettel arra, hogy a Döntőbizottság megállapította, hogy az egyik ajánlattevő ajánlata valamennyi részben érvénytelen, így az eljárás 1., a 2. és a 3. részben csak egyetlen érvényes ajánlat volt, így ajánlatkérő a Korm. rendelet 17. § (6) bekezdése alapján nem is hívhatta volna fel az ajánlattevőket elektronikus árlejtés lefolytatására.

Új szabályozás Kormányrendeleti szint Kevesebb konkrétum a törvényben, határidő-csökkentés, nevesített elektronikus cselekmények hiánya Szóhasználat – dokumentáció elérhetővé tétele Nem eredményezheti diszkriminációt

VHR szinten jelenik majd meg Dinamikus Beszerzési Rendszer a teljesen elektronizált folyamat illúziója VHR szinten jelenik majd meg Új kifejezés Kreatív keretmegállapodás új környezetben Szabályok, melyek a kreativitást elősegítik Lehetőségek, melyek a főszabálytól eltérnek Kötelezettségek, melyeket még érdemes másoknál megnézni Új környezet, amelyet érdemes kiismerni

Fenntartható közbeszerzés Szociális és zöld szempontok Végrehajtási rendeleti szint Óvatosabb jogalkotás Alapelvi szint Foglalkoztatási szempontok Fenntartás – korm. Rendelet, kötelezővé is teheti Szociális és környezetvédelmi célú feltételek - szerződésben

Gazdasági kérdések

Gazdasági kérdések KKV - 60 napos fizetési határidő, előleg (ép.b, szolg EU), biztosíték – levonás, Közjogi szervezet Építési koncesszió Visszteher - Az Európai Bíróság gyakorlata olyan esetben, ahol a szolgáltatást fizikailag nem az ajánlatkérő részére teljesítik, az ajánlatkérőnél megjelenő közvetlen gazdasági érdeket fogadja el a visszterhes, azaz a beszerzési jelleg alátámasztására (C-451/08. sz. Helmut Müller ügyben hozott ítélet).

Közjogi szervezet Ennek megfelelően a Javaslat szerint ajánlatkérőnek minősül az a jogképes szervezet, amelyet közérdekű, de nem ipari vagy kereskedelmi jellegű tevékenység folytatása céljából hoznak létre, vagy amely ilyen tevékenységet lát el, ha e bekezdésben meghatározott egy vagy több szervezet, az Országgyűlés vagy a Kormány külön-külön vagy együttesen, közvetlenül vagy közvetetten meghatározó befolyást képes felette gyakorolni vagy működését többségi részben egy vagy több ilyen szervezet (testület) finanszírozza.

Közjogi szervezet és a profit az érintett intézmény a tevékenységét versenyfeltételek között végzi-e, a fejlett verseny megléte ugyanis arra utaló körülmény lehet, hogy nem áll fenn olyan közérdekű cél, amely nem ipari vagy kereskedelmi jellegű (C-393/06. sz., Fernwärme ügyben hozott ítélet). önmagában a verseny fennállása, a nyereségorientáltság vagy a non-profit jelleg még nem lehet egyedüli döntő szempont. Ha az adott szervezet többféle tevékenységet is folytat, így közérdekű, de nem ipari vagy kereskedelmi jellegű tevékenységet, valamint egyéb, ilyennek nem minősülő tevékenységet is, ezeknek az aránya irreleváns abból a szempontból, hogy ún. közjogi szervezetnek minősüljön (C-373/00. sz. Adolf Truley, C-18/01. sz., Korhonen és társai ügyben hozott ítéletek). ha az adott szervezetet nem olyan tevékenység ellátására hozták létre, amely közérdekű, de nem ipari vagy kereskedelmi jellegű, ugyanakkor a későbbiekben ilyen feladat ellátását is végzi, közjogi szervezetnek minősül.

Koncesszió Az építési koncessziót az építési beruházástól, valamint a szolgáltatási koncessziót a szolgáltatás megrendelésétől elkülönítő ismérv, hogy a díjazási mód, amelyben a felek megállapodtak, a hasznosítás jogának átengedése vagy e jog átengedése pénzbeli ellenszolgáltatással együtt amelynek magában kell foglalnia azt a feltételt is, hogy a hasznosításhoz kapcsolódó kockázatokat a koncesszor viseli. (lásd pl. a C-458/03.sz., Parking Brixen ügyben hozott ítéletet). Nem zárja ki a koncesszióvá minősítést, ha az ajánlatkérő pénzbeli ellenszolgáltatást is fizet a koncesszornak, a hasznosítási jog átruházása mellett azonban az ajánlatkérő csak olyan mértékben fizethet pénzbeli ellenszolgáltatást, amely nem csökkenti jelentősen a koncesszor által vállalt gazdasági kockázatot. Amennyiben ugyanis a pénzbeli ellenszolgáltatás következtében a koncesszor már nem visel jelentős kockázatot, a beszerzés tárgya nem koncesszió lesz.

In-house Kivételi körben jelenik meg házon-belüli beszerzésekről akkor beszélhetünk, ha ajánlatkérő olyan ajánlattevővel köt szerződést, amely ugyan jogilag tőle elválik, ám (1) az ajánlatkérő a kérdéses személy felett olyan ellenőrzést gyakorol, mint amelyet a saját szervei felett („strukturális függés”) és (2) ez a személy a tevékenységét lényegében az őt fenntartó ajánlatkérő szerv javára végzi („gazdasági függés”). az in-house feltételek szigorúan értelmezendők, és kimondta, hogy amennyiben az adott szervezetben egy vagy több magánvállalkozás részesedéssel bír, még ha ez a részesedés kisebbségi tulajdon is, kizárja annak lehetőségét, hogy az ajánlatkérő szerv olyan terjedelemben gyakorolja ellenőrzési jogait, mint azt a saját, belső szervezeti egységei tekintetében teszi. Azt, hogy mely szolgáltatás tekintendő gazdasági érdekű szolgáltatásnak, az Európai Bíróság gyakorlata alakította ki. A Bíróság gyakorlata szerint tulajdonképpen majdnem minden közszolgáltatás gazdasági érdekű szolgáltatásnak minősül, mert azért valamilyen ellenszolgáltatás jár, ezt a körülményt nem érinti az sem, ha azt nem a szolgáltatás igénybevevője fizeti, hanem pl. a társadalombiztosítás finanszírozza és az sem releváns, hogy non-profit szervezetről van-e szó.

Kartell Amennyiben az ajánlatkérő az általa lefolytatott eljárás során a gazdasági versenyt korlátozó megállapodást észlel vagy azt alapos okkal feltételezi, köteles azt – a Tpvt. bejelentésre vagy panaszra vonatkozó szabályai szerint - jelezni a Gazdasági Versenyhivatalnak. A Az ajánlatkérőnek nem kell feltétlenül bizonyítékokkal rendelkeznie a versenyt korlátozó megállapodás fennállására, a kartellekre vonatkozóan az ajánlatkérőnek ilyen bizonyíték a gyakorlatban nem is áll rendelkezésére, azt köteles jelezni a Gazdasági Versenyhivatal részére, amennyiben a körülményekből alapos okkal feltételezi, hogy ilyen megállapodás állhat fenn. Erre mutathatnak például a körülmények akkor, ha több hasonló tárgyú eljárásban a piacon jelen lévő gazdasági szereplők közül mindig más nyer, ha látszólag indok nélkül egy ajánlattevő visszavonja ajánlatát, a részvételi szakaszt követően nem nyújt be ajánlatot, vagy nem teljesíti a hiánypótlási felhívást, ha korábban reális árat ajánló gazdasági szereplők magasabb árat ajánlanak és ily módon egyetlen reális árú ajánlat marad.

Részajánlattétel Az ajánlatkérő első lépcsőben azt köteles megvizsgálni, hogy a beszerzés tárgyának jellege lehetővé teszi-e a részajánlat-tétel lehetőségének biztosítását. Amennyiben a beszerzés tárgyára tekintettel az objektíven lehetséges, második lépcsőben azt vizsgálja az ajánlatkérő, hogy gazdasági, műszaki és minőségi szempontok miatt nem ésszerűtlen-e az egyes részekre adott esetben különböző gazdasági szereplőkkel, több szerződést kötni. Az ésszerűség mindig az adott beszerzés egyedi körülményei szerint ítélhető meg.

Végrehajtási rendeletek

Az ellenőrzési eljárások jelenleg a közbeszerzések központi ellenőrzéséről és engedélyezéséről szóló 46/2011 (III.25) Korm. rendelet A 2007-2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet VHR-ek Ellenőrzés

Központosítási lehetőségek bővülése kibővíti a központosított közbeszerzés lehetséges szabályozási körét az állami tulajdonú gazdasági társaságokkal. alapgondolata, hogy a központi beszerző szerv a törvény szabályai szerint közbeszerzési eljárást folytat le, azon ajánlatkérői kör, amelyek részére a központi beszerző szervezet eljár, a központi beszerző szervtől vagy azon keresztül közbeszerzési eljárás nélkül rendelhetnek meg árut, szolgáltatást vagy esetleg építési beruházást. az önkormányzatok társulás útján központosított közbeszerzési rendszert hozzanak létre központi beszerző szerv létrehozása nélkül is lehetővé teszi az ajánlatkérők összefogását közbeszerzések lefolytatása során, az önkormányzatok számára igény esetén központi beszerző szervezet útján, központosított közbeszerzési rendszer is működtethető legyen. a kisebb önkormányzatok adminisztratív terheinek megszüntetése érdekében ad lehetőséget a Javaslat arra, hogy a Kormány az 1000 fő alatti települések közbeszerzéseinek lebonyolítására központosított rendszert hozzon létre.

Kérem látogasson el honlapunkra: Köszönöm a figyelmet! tunde.tatrai@uni-corvinus.hu Kérem látogasson el honlapunkra: www.kozbeszkut.hu 3 8