számviteli elszámolása, társasági adóalapra gyakorolt hatása Biztosítások számviteli elszámolása, társasági adóalapra gyakorolt hatása

Életbiztosítás A magánszemély adómentes bevétele a Szja. tv. 6.3. pontja alapján a kockázati (halál esetére szóló) életbiztosítás, a balesetbiztosítás, a teljes és végleges munkaképtelenségre szóló betegségbiztosítás díja, valamint a kizárólag a díjat fizető kártérítési felelősségi körébe tartozó kockázat elhárítására kötött biztosítás díja. Az átalakítás lehetőségének opcióját tartalmazó, de határozott idejűvé át nem alakított életbiztosítás kockázati (halál esetére szóló) életbiztosításnak tekinthető.

számviteli elszámolás Életbiztosítás számviteli elszámolás A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Számv-tv.) 16. § (3) bekezdésében meghatározott tartalom elsődlegessége a formával szemben alapelvet is érvényesíteni kell, azaz a gazdasági eseményeket, ügyleteket a tényleges gazdasági tartalmuknak megfelelően kell bemutatni, illetve elszámolni. Költségként csak azt a biztosítási díjat lehet elszámolni, amely a Szerződőnél (vállalkozásnál) a díjfizetéskor végleges vagyonvesztésnek minősül.

számviteli elszámolás Életbiztosítás számviteli elszámolás A Szerződőnél a befizetett életbiztosítási díj azon részét, amely az életbiztosítási kockázatot, továbbá az adminisztrációs díjrészt és az allokációs költségeket fedezi, az előző esetek mindegyikében személyi jellegű egyéb kifizetésként kell elszámolni. A díjtartalékba kerülő részt a szerződés tartalmának minősítését követően kell a számviteli nyilvántartásban rögzíteni.

számviteli elszámolás 1. Életbiztosítás számviteli elszámolás 1. Ha a vállalkozás olyan Életbiztosítást köt (mint Szerződő), amelyben Kedvezményezettként magánszemély van megjelölve, akkor a vállalkozás által fizetett biztosítási díjat személyi jellegű egyéb kifizetésként, költségként kell elszámolni [Számv-tv. 3. § (7) bekezdés 3. pont ]. Akkor is elszámolható költségként, ha a szerződésben nem jelölnek Kedvezményezettet, ebben az esetben – Ptk. alapján – a Biztosított örökösét kell Kedvezményezettnek tekinteni.

számviteli elszámolás 2.1. Életbiztosítás számviteli elszámolás 2.1. Ha a Szerződő a biztosítás időtartama alatt a díjtartalék terhére pénzt vonhat ki úgy, hogy a biztosítási szerződés nem szűnik meg, a pénzkivonást a Biztosított jogszerűen nem akadályozhatja meg (a szerződés aláírásakor lemondott arról a jogról, hogy a szerződés megszűnése előtt a biztosító felé tett egyoldalú nyilatkozattal a Szerződő helyébe lépjen), akkor a Szerződő által fizetett biztosítási díj díjtartalékba kerülő részét nem lehet költségként elszámolni, Biztosítóval szembeni követelésként kell kimutatni [Számv-tv. 29. § (1) bekezdés].

számviteli elszámolás 2.2. Életbiztosítás számviteli elszámolás 2.2. Ha a Szerződő a biztosítási díjat személyi jellegű egyéb kifizetésként elszámolhatja, majd egy későbbi időpontban – a Biztosított utóbb (nem előzetes hozzájárulásával) tanúsított, visszavásárlást nem korlátozó magatartása mellett – visszavásárolja a díjtartalék egy részét vagy egészét, akkor – rendeltetésszerű joggyakorlást feltételezve – a Biztosító által teljesített kifizetést pénzügyi műveletek egyéb bevételeként kell elszámolni, amely az adózás előtti eredmény részévé válik (díjfizetés időszakában a biztosítási díj vált költségként az eredmény részévé).

számviteli elszámolás 3. Életbiztosítás számviteli elszámolás 3. Nem lehet költségként elszámolni, ha a Biztosított előre lemond a Szerződővel való együttes kedvezményezett-jelölés jogáról. A Szerződő által megfizetett biztosítási díjak díjtartalékba kerülő részét Biztosítóval szembeni követelésként indokolt kimutatni, azzal, hogy a Szerződőnek a Biztosított hozzájárulása nélküli visszavásárlási, részvisszavásárlási joga van, illetve azzal, hogy a Kedvezményezett személyét önállóan módosíthatja [Számv-tv. 16. § (3) bekezdést figyelembe véve], a Szerződőt a Biztosítói kifizetések jogosultjának lehet tekinteni.

számviteli elszámolás 4. Életbiztosítás számviteli elszámolás 4. Amennyiben a Szerződésben Kedvezményezettként a Szerződőt nevesítik, akkor a befizetett biztosítási díjat nem lehet költségként elszámolni, azt Biztosítóval szembeni követelésként kell kimutatni. A Biztosító által eléréskor, visszavásárláskor, részvisszavásárláskor vagy a biztosítási esemény bekövetkezésekor fizetett összegből először a Biztosítóval szembeni követelést kell kivezetni, majd a fennmaradó összeget kamatbevételként vagy kamatráfordításként kell elszámolni.

számviteli elszámolás 5. Életbiztosítás számviteli elszámolás 5. Amennyiben a Szerződésben Kedvezményezettként a Szerződőtől eltérő más, nem természetes személy (másik vállalkozás) van megjelölve, akkor a befizetett biztosítási díj díjtartalékba kerülő részét nem lehet költségként elszámolni, azt rendkívüli ráfordításként (végleges pénzeszköz-átadásként) kell elszámolni. Nyilatkozat [a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao-tv.) 3. sz. mell. A) fejezet 13. pont szerint]

számviteli elszámolás 6. Életbiztosítás számviteli elszámolás 6. Ha a Szerződő mérlegfordulónapja nem esik egybe a biztosítási időszak végével, és a biztosítási díj a tárgyévben felmerült, akkor a tárgyévben felmerült biztosítási díj következő üzleti évet terhelő arányos részét időbelileg el kell határolni [Számv-tv. 32. § (1) bekezdés]. A tárgyévben költségként elszámolt eseti biztosítási díjat időbelileg nem lehet elhatárolni (annak futamideje nem állapítható meg). Nem lehet elhatárolni az egyszeri díjas szerződésre befizetett, a biztosítási jogviszony létrejöttekor esedékes egyszeri díjat sem.

Életbiztosítás társasági adó Vállalkozási tevékenység érdekében elismert költségnek minősül a biztosítás díja ha a biztosított az adózóval munkaviszonyban vagy önkéntes jogviszonyban álló magánszemély, az adózó vezető tisztségviselője, személyesen közreműködő tagja, vagy az adózónál jogszabályban meghatározott tanulószerződés alapján gyakorlati képzésben résztvevő szakképző iskolai tanuló. Tao-tv. 3. sz. mell. B) fejezet 8. pont

I/1. Életbiztosítás Szerződő: Kft. Biztosított: munkavállaló, vezető tisztségviselő, személyesen közreműködő tag Kedvezményezett: magánszemély Biztosító szolgáltatására csak a biztosítási esemény (Szja-tv. 3. § 64.) bekövetkezésekor jogosult a kedvezményezett, amely az Szja-tv. 1. sz. mell. 6.6. alapján adómentes bevételnek minősül Munkavállalónál a díjfizetés időszakában adómentes bevétel keletkezik Szerződőnél végleges vagyonvesztés lesz, elismert ktg. (nincs Tb. járulék, Eho, szakképzési hozzájárulás)

I/2. Életbiztosítás Szerződő: Kft. Biztosított: személyesen közre nem működő tag Kedvezményezett: magánszemély Biztosító szolgáltatására csak a biztosítási esemény (Szja-tv. 3. § 64.) bekövetkezésekor jogosult a kedvezményezett, amely az Szja-tv. 1. sz. mell. 6.6. alapján adómentes bevételnek minősül Biztosítottnál a díjfizetés időszakában adómentes bevétel keletkezik Szerződőnél végleges vagyonvesztés lesz, nem elismert ktg. (nincs Tb. járulék, Eho, szakképzési hozzájárulás)

II. Életbiztosítás opciót tartalmazó teljes életre (halál esetére) szóló szerződést (legkorábban a szerződéskötést követő 10. év után) határozott idejűre módosít a Szerződő (jogviszony fennáll)

II/1. Életbiztosítás (tartammódosításkor jogviszony fennáll) Szerződő: Kft. Biztosított: munkavállaló Kedvezményezett: magánszemély Átalakított, elérési elemet is tartalmazó életbiztosítás visszamenőlegesen, a szerződéskötés pillanatától nem tekinthető kockázati (halál esetére szóló) életbiztosításnak Munkavállalónál a tartammódosításig megfizetett összes biztosítási díj a munkavállaló munkaviszonyból származó jövedelmének minősül (16% Szja., 10 % nyugdíjj. és 7,5 % egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék) Szerződőnél végleges vagyonvesztés, elismert ktg. (27 % Tb.j. és 1,5 % szakkép.)

II/2. Életbiztosítás (tartammódosításkor jogviszony fennáll) Szerződő: Kft. Biztosított: személyesen közreműködő tag, vezető tisztségviselő Kedvezményezett: magánszemély Biztosítottnál a tartammódosításig megfizetett összes biztosítási díj nem önálló tevékenységből származó bevétele (16% Szja., 10 % nyugdíjj. és 7,5 % egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék) Szerződőnél végleges vagyonvesztés lesz, elismert ktg. (27 % Tb.j. és 1,5 % szakkép.)

II/3. Életbiztosítás (tartammódosításkor jogviszony fennáll) Szerződő: Kft. Biztosított: megbízási szerződés alapján tevékenységet végző tag (biztosított) Kedvezményezett: magánszemély Biztosítottnál a tartammódosításig megfizetett összes biztosítási díj önálló tevékenységből származó bevétele (16% Szja., 10 % nyugdíjj. és 6 % egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék) Szerződőnél végleges vagyonvesztés lesz, nem elismert ktg. (27 % Tb.j. és 1,5 % szakkép.)

III. Életbiztosítás opciót tartalmazó teljes életre (halál esetére) szóló szerződést (legkorábban a szerződéskötést követő 10. év után) határozott idejűre módosít a Szerződő (nincs jogviszony)

III/1. Életbiztosítás (tartammódosításkor nincs jogviszony) Szerződő: Kft. Biztosított: magánszemély Kedvezményezett: magánszemély A tartammódosításig megfizetett összes biztosítási díj egyéb jövedelemként adóköteles bevétel a biztosítottnál (16% Szja.) Adóelőleg megállapításra a Szerződő kötelezett, adóelőleget a biztosított magánszemély köteles megfizetni negyedévet követő hó 12. napjáig. Szerződőt 27 % Eho. terheli, végleges vagyonvesztés, nem elismert ktg.

a Biztosított az eredeti Szerződő IV. Életbiztosítás a Biztosított az eredeti Szerződő helyébe lép

IV/1. Életbiztosítás (Szerződőváltás) Szerződő: (Kft.) → magánszemély Biztosított: magánszemély Kedvezményezett: magánszemély Szerződőváltásnak nincs adójogi következménye (rendeltetésszerű joggyakorlást feltételezve) akár adómentes, akár adóköteles volt az addig befizetett biztosítási díj.

IV/2. Életbiztosítás (Szerződőváltást követő tartam módosítás) Szerződő: (Kft.) → magánszemély Biztosított: magánszemély Kedvezményezett: magánszemély Ha a biztosított magánszemély már mint Szerződő, határozott tartamúra módosítja a szerződést, nincs adójogi következmény (rendeltetésszerű joggyakorlást feltételezve).

IV/3. Életbiztosítás Szerződő: (Kft.) → magánszemély (Szerződőváltást követően nincs tartam módosítás) Szerződő: (Kft.) → magánszemély Biztosított: magánszemély Kedvezményezett: magánszemély Ha a biztosított magánszemély Szerződőként megszünteti (visszavásárolja) a biztosítást, egyéb jövedelem címén keletkezik bevétele (feltéve, hogy az eredeti Szerződő nem alakította át határozott tartamúvá és a visszavásárlás időpontjáig a magánszemély sem fizetett adót). Biztosítót 27 % Eho terheli

IV/4. Életbiztosítás Szerződő: (Kft.) → magánszemély (Szerződőváltást megelőzően határozott tartamúvá módosította a Szerződő) Szerződő: (Kft.) → magánszemély Biztosított: magánszemély Kedvezményezett: magánszemély A biztosított magánszemély már Szerződőként megszünteti (visszavásárolja) a biztosítást, akkor kamatjövedelem címén keletkezik adófizetési kötelezettsége.

IV/5. Életbiztosítás Adómentes biztosítás → Egyéb jövedelem Adóköteles biztosítás → Kamatjövedelem A kamatjövedelem megállapításának szabálya csak akkor alkalmazható ha a magánszemély a visszavásárlási szándékának bejelentésével egyidejűleg írásban tett teljes bizonyító erejű nyilatkozatában tájékoztatja a Biztosítót, hogy a biztosítási díjak (mint egyéb jövedelem) teljes összege után az adót (Szja. Eho.) megfizeti.

Köszönöm a figyelmet! Czapkó Tiborné