A kollektív szerződés szabályozása

Bevezetés  Munkaügyi kapcsolatok rendszerének egyik legfontosabb eleme.  Munkafeltételek – helyi viszonyok.  Állam háttérbe vonulása, csak a keretek meghatározása.

Története  Munkaadóknak is előnyös.  Hozzájárul a munkahelyi békéhez.  Normatív rész: munkafeltételek,  Kötelmi rész: felek kapcsolata – békekötelem.  XX. sz.: kikényszeríthetőség.  Mo.: munkajog kései fejlődése, de a KSZ-ek korai megjelenése (1848)‏

KSZ fogalma  Mt. 2. rész, 3. fejezet: 30. § - 41/ A.§  A KSZ szabályozhatja :  a) a munkaviszonyból származó jogokat és kötelezettségeket, ezek gyakorlásának illetve teljesítésének módját, az ezzel kapcsolatos eljárás rendjét  b) a KSZ-t kötő felek közötti kapcsolatrendszert.

Törvénytől való eltérés 13. §  Mt:  1.rész: bevezető rendelkezések  2. rész: a munkaügyi kapcsolatok  3 rész: a munkaviszony  4 rész: a munkaügyi vita  5 rész: vegyes és átmeneti rendelkezések

Törvénytől való eltérés 13. §  A KSZ a munkaviszonyra vonatkozó bármely kérdésről rendelkezhet, de – a (3)bek.ben foglalt kivétellel – jogszabállyal ellentétes nem lehet.  1.a KSZ minden olyan kérdésben szabályozást tartalmazhat, amely tekintetében a jogszabály kifejezetten felhatalmazást ad a szabályozásra.: lehet kedvezőbb és szigorúbb szabály is.  2. a KSZ olyan kérdéseket is szabályozhat, amelyről törvény nem rendelkezik.

Törvénytől való eltérés 13. §  A KSZ és a felek megállapodása e törvény 3. részében meghatározott szabályoktól - ha e tv. másképp nem rendelkezik – eltérhet. Ennek feltétele, hogy a munkavállalóra kedvezőbb feltételt állapítson meg.  a KSZ kifejezett felhatalmazás hiányában is eltérhet, de ennek feltétele:   hogy az Mt. ne tiltsa kifejezetten az adott rendelkezéstől való eltérést   és a munkavállalóra nézve kedvezőbb szabályt állapítson meg.

Törvénytől való eltérés 13. §  KSZ vagy munkaviszonyra vonatkozó szabály számára ad felhatalmazást az eltérésre.  Ahol a tv a „ felek eltérő megállapodására” vagy csak „ eltérő megállapodásra” utal, ott a munkáltató és a munkavállaló megállapodását kell érteni.  Példák

Szerződő felek  Munkáltató  Munkáltatói érdek- képviseleti szervezet (tagjai felhatalmazzák)‏  Több munkáltató  Szakszervezet  Több szakszervezet

Munkáltató  Munkáltató vezetője  Vezető állású munkavállaló  Végelszámoló, felszámoló  EGY MUNKÁLTATÓNÁL CSAK EGY KSZ KÖTHETŐ, DE TÖBB LEHET HATÁLYBAN!!!

Szakszervezet KSZ kötési jogosultsága  Egy szakszervezet esetén:  Reprezentativitás: legalább 10%  Az Üt választáson jelöltjei a szavazatok több mint 50%-t megszerzi.

Szakszervezet KSZ kötési jogosultsága  Több szakszervezet esetén:  Reprezentativitás egyenként 10%  Együtt köthetik, ha együtt – Üt-vál. Több mint 50%.  Ha nem lehet: reprezentatívak együtt – ha Üt- vál. több mint 50%.  Ha nem lehet: egyedül is – ha Üt-vál. Több mint 65%

Szakszervezet KSZ kötési jogosultsága  Ha nincs sem egy sem több szakszervezet, amely jogosult lenne:a KSZ- kötésre irányuló tárgyalást le lehet folytatni, de a KSZ megkötéséhez szükséges a munkavállalók jóváhagyása. A munkavállalóknak erről szavazni kell. A szavazás akkor érvényes, ha ezen az ÜT vál-ra jogosult munkavállalók több mint fele részt vesz.  Tárgyalás: részvétel, együttműködés.  Vita: bíróság, nemperes eljárás

A KSZ hatálya  A KSZ hatálya – kiterjesztés hiányában – kiterjed arra a munkáltatóra:  amely a KSZ-t kötötte, vagy  a KSZ megkötése idején a szerződést kötő munkáltatói érdekképviseleti szervezetnek tagja. Ebben az esetben a KSZ-ben meg kell határozni, hogy annak hatálya a munkáltatók mely körére terjed ki.  illetőleg később a munkáltatói érdekképviseleti szervhez csatlakozott. Ez utóbbi esetben azonban csatlakozás esetén a munkáltatónál képviselt szakszervezet egyetértése szükséges ahhoz, hogy a KSZ hatálya a munkáltatóra kiterjedjen.

A KSZ hatálya  Minden munkavállalóra – potyautasok.  Teljes, részmunkaidő, további munkaviszony.  Ptk-s nem.

Tárgyalás  Nem utasítható vissza. (repr. Szaksz)‏  Módosítás, csak közösen.  Sztrájk.  Évente javaslat a munka díjazásával kapcsolatban.

Időbeli hatály  A KSZ – eltérő megállapodás hiányában – a kihirdetéssel lép hatályba.  Határozott – határozatlan időre.  A munkáltató köteles elősegíteni hogy a KSZ-t a mvállalók megismerjék.  A munkáltató köteles a KSZ egy-egy példányával ellátni azt a munkavállalót, akinek munkaköri kötelessége a KSZ rendelkezéseinek alkalmazása, valamint az ÜT tagjait és a szaksz. munkahelyi tisztségviselőit.

Felmondás  A KSZ-t – eltérő megállapodás hiányában – bármelyik szerződéskötő fél 3 hónapos határidővel felmondhatja. Tehát lehet rövidebb- hosszabb is.  A felmondási jogot a KSZ megkötésétől számított 6 hónapon belül egyik fél sem gyakorolhatja. (kiv: közös megegyezés).  Több repr. szaksz. - megállapodás.  Több munkáltató, vagy szervezet.  Újabb Üt-választáson jogosultságot szerzett szaksz. felmondási joga.

Jogutód nélküli megszűnés  Hatályát veszti ha 1 munkáltató és 1 szakszervezet kötötte.  Ha többen voltak valamelyik oldalon, akkor csak a tovább működő felekre nézve továbbra is hatályban marad.

Jogutódlás  A munkáltató személyében bekövetkező jogutódlás esetében a jogutódlás időpontjában a jogelőd munkáltatóra kiterjedő hatályú KSZ –ben meghatározott munkafeltételeket – a munkarend kivételével - a jogutódlással érintett munkavállalók tekintetében a KSZ-nek  a jogelőd munkáltatónál történő felmondásáig  vagy a KSZ hatályának lejártáig  ill. a jogutód munkáltatónál másik KSZ megkötéséig  ezek hiányában legalább a jogutódlás időpontját követő egy évig a jogutód munkáltatónak fenn kell tartania.

Jogutódlás  Ha a jogutód KSZ-e kedvezőbb, akkor azt kell alkalmazni.  A munkaviszonyból származó jogok és kötelezettségek automatikusan átszállnak.  77/187/ EGK

Ágazati KSZ  A KSZ hatályának kiterjesztése  A KSZ egészének vagy egyes részeinek hatályát a munkaügyi miniszter – a felek együttes kérelmének megfelelően, a kiterjesztéssel érintett országos munkaadói és munkavállalói érdekképviseleti szervezetek véleményének kikérése után – az egész ágazatra (alágazatra) kiterjesztheti, feltéve, ha a szerződést kötő szervezetek az adott ágazatban reprezentatívnak minősülnek.

Ágazati KSZ  repr. munkáltatói érdekképviseleti szervezet: amely taglétszámánál, gazd-i jelentőségénél, ill. a foglalkoztatottak számánál fogva az adott hatályossági körben a legjelentősebb.  repr. szakszervezet: amely taglétszámánál ill a munkavállalók általi támogatottságánál fogva az adott hatályossági körben a legjelentősebb. - utolsó Üt-vál,  ha több szaksz, akkor együttesen kell megfelelni a feltételeknek.

Felmondás  Miniszternek bejelenteni.  Több szaksz.: ha nincsenek meg a repr. Feltételei – a miniszter megszünteti a KSZ-t.  A szűkebb hatályú KSZ a tágabb hatályúhoz képest csak annyiban térhet el, amennyiben a munkavállalóra nézve kedvezőbb szabályokat állapít meg.

Nyilvántartás, regisztrálás  A KSZ-t a szerződő felek együttesen kötelesek az SZMM –nek a megkötést követő 30 napon belül nyilvántartásba vételre bejelenteni és a kapcsolódó adatszolgáltatást teljesíteni.  A felek kötelesek továbbá bejelenteni a KSZ:  a) módosítását  b) felmondását  c) hatályának változását  d) hatályának megszűnését  Több munkáltatós: letét.

Vázlat  1. Preambulum – szerződéskötési szándék, megnevezés, székhely, jogok tanúsítása  2. Első rész: hatály, módosítás, felmondás  3. Kötelmi rész: kapcsolattartás, infóátadás, egyeztető eljárás,döntőbírói eljárás, ktsv.  4. Normatív rész: munkaviszony létesítése, módosítás, megszüntetés,munkavégzés, munkaidő, pihenőidő, munkabér, jóléti juttatások.  5. Függelék

Köszönöm a figyelmet!