A munkásság művelődési törekvései a a századforduló körüli években
Az első világháborút megelőző időszak Az 1910, a legnagyobb és leghatékonyabb a munkások művelődése Az ezt megelőző időszak-> röpiratok, gyűlések
Miért van szükség a munkások művelődésére? Mert számuk nő: 1901:10.000. fő 1904: 50.000. fő 1907: 130.000. fő Szükség van iskolarendszeren kívüli képzésükre
Művelődési mozgalmak Analfabetizmust felszámoló törekvések Szakegyleti oktatás Szakszervezeti Tanács oktatásai Pártvezetőség által támogatott tanfolyamok Társadalomtudományok Szabad Iskolája(megközelíti az egyetemi színvonalat)
A munkás művelődés hátrányai 1. A képzőhelyek nem rendelkeznek megfelelő feltételekkel Az előadások, nem épülnek egymásra-> csökken a hatékonyság Hallgatóság passzivitása, hamar feledésbe merülnek a hallottak Kisebb érdeklődés az elvont témák iránt Hamar abbahagyják a tanulást Megélhetési gondok Időhiány Munkakiesés
Elemi oktatás Század első évtizedében kiépül az elemi munkásoktatás hálózata Cél: az elemi iskolázás hiányának pótlása, Pl. magyar helyesírás, fogalmazás, számtan-mértan. Nagy a lemorzsolódás
A Magyar Társadalomtudományi Egyesület Szabadiskolája század második fele: új szakasz 4 féléves, összefüggő ciklusok 1. félév: csillagászat, szociológia 2. félév: természettudományok, kapitalizmus története 3. félév:szerves világ törvényszerűségei, erkölcs 4. félév: biológia, vallástörténet
Társadalmi Tanulmányok Szabad Iskolája Az iskola vezetője: Jászi Oszkár, a polgári radikális kör vezetője Az intézmény szociológiai beállítottságú Cél: tanulási lehetőség bárkinek Az intenzív műveltségi szint elérése a munkásoknak Művelt munkások nevelése
Társadalmi tanulmányok Szabad Iskolája Szemléltetés: grafika, múzeumok Előadók: Ady Endre, Szabó Ervin Kedvezményes ár: 6 korona helyett csak 1 1906-ban Tudományos Egyesület lesz
Galileli- kör 1908-1910 Tagjai egyetemisták, akik a radikálisok utánpótlásai Nincs működési engedély, Szabadgondolkodók fiókegylete Cél: a munkásifjúság körében kultúrmunka Előadások, szemináriumok Írásban közlik az előadásokat
Pártiskola Tagjai: tudatos szocialisták Új fegyver az osztályharcban Új hatalmi eszköz Marxista tanok Időpont: délutánonként, amikor a szakszervezeti alkalmazottak is részt tudnak venni
Munkásművelődés- munkássajtó Nagy szerep Feladata: regisztrálja a történéseket, programokat terjeszt Széles kör Munkások 10-12%- hoz eljut Pártlapok: Szocializmus, Népszava, szakmák lapjai Cél: a munkások helyzetének tisztázása, világnézet különbözősége
Művészeti- esztétikai nevelés Szocialista törekvés Olcsó munkásszínpad Műkedvelő előadások Cél: agitáció, a művészet megkedveltetése Hézagpótló szerep: akik nehezen jutnának el ilyen helyekre, jegyárak
A munkásság irodalmi nevelése Közkedveltek a ponyvaregények Világos Könyvtár Ideológiai könyvek Esténkét jönnek a tagok
Kitekintés A munkásság célja: szembeszállni a háborús propagandával Népiskolák létrehozása Könyvtárak fejlesztése Zenepaloták múzeumok Tömegsportok, sporttelep Szakegyesületek keretében folynak az előadások Felolvasások:-> munkásság öntudatának ébrentartása Az általános műveltség növelése A munkásokra váró feladatok tudatosítása