Művelődéstörténet, felnőttképzés egész életen át tartó tanulás

Az előadások a következő témára: "Művelődéstörténet, felnőttképzés egész életen át tartó tanulás"— Előadás másolata:

1 Művelődéstörténet, felnőttképzés egész életen át tartó tanulás
Dr. Arapovics Mária Andragógia Tanszék 2011. november 18.

2

3 Ókori Egyiptom

4 Ókori Görögország

5 Középkori szerzetesek

6 Egyetemek - Hét szabad művészet

7 Mesterségek, céhek

8 Protestantizmus

9 Felvilágosodás - enciklopédisták

10 Észkultusz, művelődés

11 Intézményes felnőttoktatás
„Megfigyelésünk szerint az oktatásnak nem kell véget érnie akkor, amikor az ember befejezi iskolai tanulmányait. Az oktatásnak minden korosztályra ki kell terjednie. Nincs olyan korosztály, melyben a tanulás hasztalan vagy lehetetlen lenne. Erre a második oktatásra annál inkább is szükség van, mivel az elsőt szűk korlátok közé szorították.” M.J.A. Condorcet 1792. Közoktatás általános szervezéséről szóló jelentést és tervezet.

12 J.W. Goethe „Elég baj, hogy most már semmit sem lehet egy egész életre megtanulni. Elődeink ahhoz tartották magukat, amit ifjúkorukban tanultak; nekünk azonban most minden öt évben újra kell átvennünk, ha nem akarunk egészen elmaradni a divattól.” 1809.

13 XIX. Vasárnapi iskolák, szakszervezeti mozgalmak

14 Grundtvig (1783-1872) dán népfőiskola

15 Ismeretterjesztés, film

16 XX. Század eleji pedagógiai munkák – élethosszig tartó tanulás
YMCA -Young Men's Christian Association Lindeman Yeaxlee Vallási értékek átadása, tapasztalatra épülő tanulás

17 1929-ben Cambridge-ben világtalálkozót rendeztek, mely az egyik első nemzetközi felnőttoktatási konferenciának tekinthető, ahol megfogalmazódott az élethosszig tartó tanulás gondolata.

18 Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata
1948-ban a II. világháború borzalmait követően az Egyesült Nemzetek Szervezete – a szovjet blokk és Szaúd-Arábia távolmaradásával – fogadta el az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát. Az emberek jogai, az emberi méltóság kérdése új dimenzióba került.

19 26. cikk Minden személynek joga van a neveléshez. A nevelésnek, legalábbis az elemi és alapvető oktatást illetően, ingyenesnek kell lennie. Az elemi oktatás kötelező. A technikai és szakoktatást általánossá kell tenni; a felsőbb tanulmányokra való felvételnek mindenki előtt - érdeméhez képest - egyenlő feltételek mellett nyitva kell állnia. A nevelésnek az emberi személyiség teljes kibontakoztatására, valamint az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartásának megerősítésére kell irányulnia. A nevelésnek elő kell segítenie a nemzetek, valamint az összes faji és vallási csoportok közötti megértést, türelmet és barátságot, valamint az Egyesült Nemzetek által a béke fenntartásának érdekében kifejtett tevékenység kifejlődését. A szülőket elsőbbségi jog illeti meg a gyermekeiknek adandó nevelés megválasztásában.

20 27. cikk Minden személynek joga van a közösség kulturális életében való szabad részvételhez, a művészetek élvezéséhez, valamint a tudomány haladásában és az abból származó jótéteményekben való részvételhez. Mindenkinek joga van minden általa alkotott tudományos, irodalmi és művészeti termékkel kapcsolatos erkölcsi és anyagi érdekeinek védelméhez (ENSZ 1948).

21 Nemzetközi felnőttképzési konferenciák
erősítették a tanuláshoz való jog biztosítását, az esélyegyenlőségi elvek érvényesülését a felnőttek képzésében. Minden találkozó fontos üzenete egy-egy olyan, az egész emberiség sorsát meghatározó kérdés, mint a béke a biztonság és a demokrácia kérdése, melyekhez a tudás jelenti az utat.

22 UNESCO Konferenciák 1949. Helsingör (tanulás kiterjesztése)
1960. Montreal („Legfontosabb problémánk a „túlélés.” - béke) 1965. Teherán (analfabetizmus) 1972. Tokió (permanens nevelés) 1976. Nairobi (felnőttoktatás) 1985. Párizs (funkcionális analfabétizmus) 1997. Hamburg

23 UNESCO 1996. Jacques Delors Learning: the treasure within Oktatás/tanulás rejtett kincs Megtanulni megismerni Megtanulni dolgozni Megtanulni együtt élni másokkal Megtanulni élni 1997. Hamburg

24 „ a felnőttoktatás több lesz, mint a jog, ez kulcs a huszonegyedik századhoz. Egyfelől következménye az aktív állampolgárságnak és feltétele a társadalomban való teljes részvételnek. Határozott elszántság az ökológiailag fenntartható fejlődés elősegítésére, a demokrácia, az igazságosság, a nemek közötti egyenlőség, a tudományos, a társadalmi és gazdasági előrehaladás előmozdítására, egy olyan világ felépítésére, amelyben az erőszakos konfliktusokat felváltja a párbeszéd, az igazságon alapuló béke kultúrája. A felnőtt korban történő tanulás formálhatja az azonosságtudatot és értelmet adhat az életnek. Az egész életen át tartó tanulás magába foglalja a felnőttoktatás tartalmának újragondolását, hogy tükröződjenek bennük olyan tényezők, mint az életkorbeli, a nemek közötti egyenlőség, a fogyatékosságbeli, a nyelvi, kulturális és gazdasági különbözőségek.” Hamburgi Nyilatkozat a felnőttek tanulásáról, UNESCO, 1997.

25 Köszönöm a figyelmet!